Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-19 / 67. szám

6 NÉPÚJ SÄG I960, március 19., szombat Tavaszi kép A dübörgő traktor után, mint könyvből a lapok, simultak egymásra a barázdák. A ringa­tózó szél már a tavaszt sejtet­te. A nap jó melegen sütött. A traktoros levette pufajkáját. A fekete, zsíros földön megpihent a játékos napsugár. A szélesen felszántott tábla mellett egy idős paraszt bácsi bandukolt az eke után. Az előt­te fújtató ló néha megállt. Nem is csoda, hiszen egyedül van, s nem könnyű a földbe mélyedő else. A hám alól kövér izzadtság- cseppek gördültek végig az olda­lán. Amikor a ló megállt, az ö- reg is végigtörölte verejtékező homlokát báránybőr kucsmájá­val, aztán újra tovább. Mikor ki­értek a dűlőút végére, s befor­dultak a barázdába, megállt a ló meg az ember is. Pihentek. Az öreg néha a traktor felé pis­logott, majd oda is lépkedett a felszántott táblához. Nézte a ba­rázdát, s egy pálcikával meg­mérte a mélységét. Elismerően hunyorgatott, s egy darabig el­merengve nézte a pöfögő gépet. Aztán visszaballagott az övéhez, s ott is megmérte a mélységet. — Nagyon sekély — hümmög- te. Ahogy így morfondírozott, a traktoros is kiért, ö is megállt, valamit igazított az ekén, majd felugrott a gépre, s fütyörészve indult Az öreg is megmarkolta az eke szarvát, s a sárga újra bele­dőlt a hámba. (Jantyik) Tízmillió csemete, ötszázezer suháng a termelőszövetkezeti majorok és az egyéni tanyák fásítására Az állami erdőgazdaságok a helyi tanácsokhoz beadott igénylések alapján ez év tava­szán tízmillió csemetét és öt­százezer suhángot bocsátanak térítés nélkül a termelőszövet­kezetek és az egyénileg gazdál­kodók rendelkezésére. Az in­gyen kapott fácskákat a közös gazdaságok, a majorok és a be­kötőutak szélének fásítására használják fel, az egyénileg gaz­dálkodók pedig tanyáik környé­kének fásításához kapnak cse­metéket. A nyár-, akác-, tölgy-, kőris- és juhar-csemeték többségét az alföldi, fában szegény megyék­ben oszják szét. Hajdú-Bihar megye közös gazdaságai és egyé­ni parasztjai például csaknem kétmillió csemetét, a Szolnok megyeiek egymillió-kétszázezer csemetét és nyolcvanezer su­hángot kapnak. Ceruzasorok asárnap reggel, amikor elin­dultunk, Csaba felett szür­ke volt az ég. Csoda tudja, tavasz jön-e, vagy a tél? Szarvas felett lpedig már sütött a nap, tiszta kék az ég. A község utcái kihaltak. A művelődési ház előtt nagy plaká­ton papírszeleteket borzol a szél. Egy kapu mögül két ember lép az utcára, hangosan búcsúzkodnak, aztán meggondolják magukat, be­mennek az Árpád étterembe. A művelődési házból zongora hangja szűrődik ki: folyik a ta­vaszi felszabadulási kulturális szemle. A kis teremben székeken fiata­lok, lányok és fiúk ülnek. Piros- terítővél leterített asztalinál ül a bizottság. Most egy idősebb férfi áll fel és szólítja a következőt: — Marsall György zongorázik... A terem elcsendesül, s egy fe­kete fiú magabiztosan játszik a zongorán. Az előadás után a hall­Szerkesztői üzenetek PESICS LAJOS, BÉKÉSCSABA. — Rok­kantsági nyugdíjügyével kapcsolatban ér­deklődésünkre az SZTK Békés megyei Alközpontja közölte, hogy az igénybeje- lentő-lap alapján a munkaviszony-igazo­lások beszerzése iránt azonnal intézke­dett, azonban Ön annyi helyen dolgozott, hogy az igazolások megküldése időt vesz igénybe. Amint ilye* módon a hat évi szolgálati idő igazolást nyer, az SZTK a feiüivizsgálaé iránt nyomban intézkedik. « VARJÚ IRÉN, ENDRÖD. - Érdeklődé­sére közöljük, hogy az 1957. évi 7. tvr. 20. paragrafus 1. bekezdése a következőket mondja ki: „A tag köteles a saját, vala­mint a vele közös háztartásiban étő csa­ládtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében, vagy bármilyen más törvényes jogcim alapján használatában lévő - összes földet — ideértve a legelő- és az erdői Illetőséget is — a termelőszö­vetkezet közös használatába adni, kivéve a törvényesen visszatartható háztáji fői­det. A fenti rendelet harmadik bekezdése a következőket mondja: „Szülői felügye­let, gyámság, vagy gondnokság alatt álló személy földjét csak gyámhatósági hozzá­járulással lehet termelőszövetkezet közös használatába adni." — Levélben részle­tesebbe* válaszolunk. BOTOS SÁNDOR, OROSHÁZA. _ A legfrissebb magyar kéziatlaszban, a Kar­tográfiai Vállalat által 1959rben kiadott Világatlaszban, mind a névmutatóban, mind pedig Kuba térképén a főváros ne­ve Havanna, két n-nel olvasható. Léte­zik az Amerikai Egyesült Államok Illinois államában, az Illinois folyó partján egy Havana nevű városka. Ezt viszont' való­ban egy n-nel írják. fi PRIBOLYSZKI JANOS, BÉKÉSCSABA. — Köszönjük a régi nehéz időkre emlé­keztető, és a mai ifjúságot új életünk szeretetére biztató sorait, alkalomadtán feldolgozzuk. fi D«. SZŰCS KAROLYNÉ, BÉKÉSCSA­BA. — Tekintettel arra. hogy napilap nem töltheti be a különféle folyóiratok és szaklapok szerepét, helyszűke miatt a rá­dióműsornak ceupán legfőbb műsorszároa­it közölhetjük. Teljes és részletes műsort a Rádió Újságnak áll módjában közölni, — Körülbelül hasonló a helyzet a mozi­műsoroknál is. Egyes filmek tartalmi közlésekor lapunkban is kitérünk a rész­letesebb adatokra. A hivatalos mozimű­sor adatainak bővítése nem áll módunk­ban. gatók tenyere egyszerre verődik össze. Előadás után élete első nyi­latkozatát adja Marsall György. — Hány éves? — Tizenhat. Második gimnazis­ta vagyok. — Mióta tanul zongorázni? — Hat éve. Mindennap legalább két-három órát, vagy még többet is gyakorolok. — Édesapja? — Az üveges ktsz-nél dolgozik. — A családban van-e zenész? — Van. — Tervei? — Jövőre szeretnék zeneművé­szeti szakiskolába menni Szeged­re. — Milyen a bizonyítványa? — Eddig még kitűnő volt. — KlSZ-taig? — Nem vagyak az, de most sze­retném kérni a felvételemet. — Tehetségesnek érzi magát? — Nincsenek nagy terveim. Zongoratanár szeretnék lenni. Ügy érzem, ehhez lesz erőm. Míg a beszélgetés tart, Marsall György keze remeg a széken, za­varban van. S magáról olyan sze­rényen beszól, hogy szinte hara­pófogóval kell kihúzni a válaszo­kat Zongorázni már most jobban tud. Szép feladat lenne majd öt év múlva, mint fiatal zongoramű­vésszel interjút készíteni. Rajta múlik! (D.—) HÍREK Őldögélők — Szabad ez a szék? ia, mennyien álldogá­— Nem látja, hogy itt ülök? — Látom, de szeret­ném ezt a virslit megen­ni. — Miért nem öl más­hova? — Ülnék én. csak lat­iunk itt, arra várva, hogy maga meg mások is megúnják az ücsör- gést és átadják az asztalt annak, aki csak azért jön be a büfébe, hogy egyen. Maga itt ül már vagy félórája és csak nézelődik — Szemtelen! —■ Én? — Na hallja? Egye meg a virslit a pultnál állva! (Hogy ez nem min­dig így van? Lehet. De sokszor.) (—cá) — Kisdobosavatő-ünnepséget rendez március 20-án délután két órakor Békéscsabán a III. számú általános iskola 2396 számú Dobó Katica úttörőcsapata. Az ünnep­séget a Kötöttárugyár kultúrter­mében tartják. — JÖL HALAD a tanácstagok oktatása Bucsán. A Hazafias Nép­front által rendezett tanfolyamon már hat előadást tartottak, s a tanácstagok közül 30—35-en rend­szeresen megjelennek. — MINDEN termelőszövetke­zetben megalakították a nőtaná­csot Csorváson. A Vörös Október Tsz nőtanácsának titkára Dani Mihályné lett, s az első vezetőségi ülést március 17-én tartották, me­lyen részt vett és tanácsokat adott Szappanos Ferencné, a nő­tanács járási titkára. —i NAGYSIKERŰ magyarnóta- estet rendezett budapesti művé­szek fellépésével március 17-én a Kondorost Csárdában a helyi föld­művesszövetkezet. A nótaest al­kalmával a földművesszövetkezet áruházában kapható ruhákból di­vatbemutatót is tartott. — A MAGYAR FESTÉSZET forradalmárai címmel művészet- történeti előadást tart március 20- án a békéscsabai Megyei Könyv­tár rendezésében Pogány Ö. Gá­bor, a Nemzeti Galéria főigazga­tója. — MEGKEZDTE a tavaszi ga­bona vetését a füzesgyarmati Győzelem Termelőszövetkezet tagsága. — A BÉKÉSI JÁRÁS termelő- szövetkezeteinek új brigádvezetői háromnapos tanfolyamon vettek részt a közelmúltban Békésen. — A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 41. évfordulójáról tartanak meg­emlékezést március 20-án Békés­csabám a Tiszti Klubban. Ünnepi beszédet mond Nyíri Tibor alezre­des. Az előadás után levetítik a 39-es dandár című filmet. — Felnőttek, házaspárok ré­szére zártkörű tánctanfolyamok indulnak Békéscsabán, az Építők Trefort utcai művedőséi otthoná­ban. Jelentkezés, csoportbeosz­tás stb. megbeszélése Nyíri La- josné és Nyíri Lajos tánctanárok­nál, Kossuth tér 4. sz. alatt (t.: 27—33) eszközölhető. 968 i— Áramszünet. Értesítjük fo­gyasztóinkat, hogy a nagyfeszült­ségű vezetéken végzendő karban­tartási munkák miatt 1960. már­cius 20-án, vasárnap reggel 6 órá­tól 14 óráig a Sztálin út (vasútál­lomástól) Trefort, Illésházi—Sal- lai—Szarvasi — Lenin—Luther— Irányi—Munkácsy—Bartók B.— Temetősor által határolt terüle­ten, továbbá a Bánszki utcai bér­házakban áramszünetet tartunk. — A ti. lottó játékhéten 4 425 784 lottó- szelvény érkezett a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóságra, Egy nyerőosztályra ennek megfelelően 1 659 669 forint nyere­mény jut. Pakson a következő számokat húzták ki: 12, 29, 48, 70, 7t. (IMTK) Éjszakai lehűlés Felhőátvonulások, néhány helyen ki­sebb esővel vagy futó hózáporral. Mér­sékelt, helyenként még élémk északi, c- szakkeleti szél. Az éjszakai lehűlés erő­sebb lesz, többfelé újból hajnali fagyok. Sándor, József, Benedek Régesrégen történt. Akkor még Télapó is igencsak legény­ember volt. Egyszer, az egyik esztendőben nagyon jól érezte magát itt, a földön. Vastag jégpáncélt varázsolt a folyók, tavak vizére, fe­hér bundasapkát a hegyek fejére, és végeláthatatlan hótengert az alföldekre. Hetedhét országból is csodájára jártak. Gyönyörködött is Télapó a művében, olyannyira, hogy még a Tavasz Tündér kopog­tatását sem vette észre. Sírt, sírt szegény Tavasz Tündér. Most mit csináljon? Amint sírt, sírdogált, egyszerre csak három vándorlegény érin­tette meg a vállát. — „Miért sírsz7“ — kérdezték tőle. Mikor meg­mondta, legnagyobb csodálkozására nagyot nevettek a vándorlegé­nyek. „Hát ez is valami?’1 — mondták. — Majd segítünk mi raj­tad, jó Tavasz Tündér!“ S azzal egy-egy zsákot vettek elő a hónuk alól és frissen, vidáman útnak indultak. „Hová mentek?" — kér­dezte tőlük. „Csak ide, a szomszédba, az öreg Naphoz, egy kis me­legért!’’ Három nap, három éjjel dolgoztak a legények. S mire Télapó fel­ocsúdott, egész birodalma elolvadt, semmivé vált. Még a bundája is elolvadt volna, ha nem kapkodja sebesen a lábait (akkor meg fiatal volt) és csak futás közben kérdezte meg tőlük: „Kik vágyótok, legé­nyek? Hadd ismerjelek meg benneteket!" — Sándor, József, Benedek a mi becsületes nevünk!” — Az emberek azóta azt a három napot, Sándor, József, Bene­dek napjának nevezik és minden esztendőben elmondják ezt a kis versikét: Sándor, József, Benedek, Zsákkal hozzák a meleget! „. Eddig volt, mese volt. De álljunk csak meg egy szóra. Vajon van-e ebben a mesében valami igazság? Az időjárás szakemberei megfigyelték, hogy a tavaszi napéjegyenlőség napját (március 21- ét) megelőzően hirtelen erős felmelegedés áll be. Persze, nem min­den évben, hanem csak az évek nagy részében. Figyeljétek meg ti Ismered az évszámokat? o Ugye szép vagyok: k Fűthették-e Salamon visegrádi várbörtönét szénnel, hogy a király té­len meg ne fagyjon? 2. Kísérhette-e lant helyett hegedű­vel krónikás énekeit Tinódi Lantos Sebestyén? 3. Tarthatott-e beszédet Vlagyimir Iljios Lenin a Szovjtunió első ötéves tervének indulásakor? 4. Ha Gogol ellátogatott volna Pest­re, átmeihetett volna a Margit-hídon? Találós versikék í. Bársony mezőn gyémántos nyáj [legel, A nyájamra színarany pásztor [ügyel. Gyűl, gyűl a nyáj, míg terül az [álom, feljő a nap — sehol se találom. (•3jOß»22JS3 v sa p\oy v) 2. Nincs patája, mégis nyargal. Nincs szája, de süvölt, beszél. Élete sincs, de mégis él. Panasza sincs, mégis zsémbes. Nem boszantják, mégis mérgest (■Muiöfozs) T Vékonyabb a nádnál, magasabb a toronynál, sírva dudorászik, ezüstösen poroszkál fos3;r Ezt a csinos nadrágot anyu­kám varrta. A felső részét nagy csattal díszítette. Most tavasszal nagyon jó viselet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents