Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-19 / 67. szám

I960, március 19., szombat 3 HÉPÚJ SÄG Válasz egy névtelen levélre: Március 30-ig megkapják az üzemi jutalékot a vasutas dolgozók Névtelen levelet kapott a minap lapunk szerkesztősége az e- gyiik MÁV alkalmazottól, aki mint írja, Békéscsabán dolgozik. Bár névtelen levélre nem szoktunk válaszolni, de tekintve, hogy köz­érdekű dologról érdeklődik, így ez úton teszünk eleget kérésének. A levélíró arról érdeklődik, hogy a MÁV-alkalmazottak kapnak-e nyereségrészesedést? (Ehhez igazán felesleges volt a névtelenség homályába burkolóznia.) Érdekl;dtünk ez ügyben a MÁV békéscsabai állomásánál, a- honnan a következő választ kaptuk: A vasútnál nem a szószerint vett nyereségrészesedést, hanem úgynevezett üzemi jutalékot kap­nak a dolgozók. Természetesen csak abban az esetben, ha a vasút nyereséggel zárja az esztendőt. A rendelkezés az idén lép életbe, s ebben az évben kerül sor első ízben a vasútnál üzemi jutalék ki­fizetésére. A kifizetést — értesülésünk szerint — március 30-ig bo­nyolítják le. Az üzemi jutalék összege előreláthatóan egy-egy dol­gozó havi fizetésének 48 százaléka lesz. Természetesen azoktól, a- kik valamilyen súlyosabb fegyelmi vétséget követtek el, csökkent- hetik vagy megvonhatják a jutalékot. Reméljük, sikerült megnyugtatnunk névtelen levélírónkat és azokat a vasutas dolgozókat, akik még mindig nem látnak tisztán ebben a dologban. Az egyetemi felvételeknél előnyben részesítik a néhány évig fizikai munkát végzett fiatalokat Kik jelentkezhetnek a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira? A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szaktárcákkal egyet­értésben — rendeletben szabá­lyozta az 1960. évi jelentkezés rendjét a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozataira. A ren­delkezés kimondja: továbbra is fontos cél, hogy minél több o- lyan fiatal kerüljön a felsőoktatá­si intézményekbe, aki az érettségi után egy vagy több évig fizikai termelő munkát végzett. Azok a fiatalok, akik 1958-ban vagy 1959-ben érettségiztek, to­vábbá, akik az idén tesznek érett­ségi vizsgát, az érettségiztető kö­zépiskola útján jelentkezhetnek továbbtanulásra, akkor is, ha tár­sadalmi tanulmányi ösztöndíjasok. Kérelmeiket a középiskolák ápri­lis 10-ig fogadják el. Azok a pályázók, akik 1957-ben a tarhosi •3)6 Az irodák mellett néhány gyümölcsfa áll. Agairól látszik: a fiatal nemzedék közé tartoznak. Itt vannak szem előtt, így ha va­lamilyen növényi kártevőt észlel­nek rajtuk, akkor sorra értesítik a növényvédő állomáshoz tartozó agronómusokat, mire legyenek különösen figyelemmel. Molnár Andor, a főagronómus, meg Nagy István, a laboratórium vezetője éppen egy körtefa ágait, vesszőit vizsgálja. A kártevők téli búvóhe­lyeit keresik. A rügyek szomszéd­ságában apró, sötét tojásokat lel­nek. (Ezek nagysága a mákszem negyedrészével egyenlő, vagy még annál is kisebb), „örülnek a szerencsének”, s egyből felisme­rik a levéltetű áttelelő alakját. Csomos István, az igazgató oda­szól. — Mit találtatok? — Cáfoljuk a szakirodalmat — válaszol Nagy István. — Na fene. — Igeh, igen, csak azt nem ér­tem, miért tanítják az egyete­men, hogy a levéltetű a kecske- rágón, a jázminon és a labdaró­zsán telel át, amikor a gyümölcs­fák rügyei mellett szintén meg­találjuk az apró tojásokat. Az igazgató tovább pergeti gondolatait: — Meg kellene nézetni néhány gyümölcsöst, ha ott is hasonló a helyzet, szóvá kell tegyük a fák permetezését. Fontos — jegyzi meg —, mert évente csak a mi megyénkben több 10 ezer mázsa gyümölcs kifejlődését gátolják e- zek a tetvek.-3)6 Mellettünk egy leány halad el. Kezében ceruza, jegyzetfüzet. A meteorológiai állomás felé tart. Leolvassa a hőmérők által muta­tott értékeket, s rátekint a levegő páratelítettségét mutató műszer­re. Felírja az adatokat, majd a szúnyoghálóval bevont és reke­szekre osztott szekrényhez lép. A drótháló a gyümölcsfákról lesze­dett papírtekercseket őrzi. Ezeket az ősz folyamán helyezték ki a Munkába indul növényvédő Karaván fatörzsekre s a téliesre fordult idő beálltával kerültek ide ta­vaszi megfigyelésre. A sarokban néhány babnagyságú bordó színű képződmény: a szövőlepke bábja. Ezekre is rátekint. Hátha ezek is érzik a tavaszt. Tehát ez a kis szek­rény tudományos célt is szolgál. Tudományosat, így megyénk e- gyetlen gyümölcsösét sem érheti a kártevők hadának váratlan táma­dása, mert a növényvédelem ide­jében fel tud készülni az ellenük való védekezésre. Itt azonban nemcsak a kertek kártevőinek leküzdésére készül­nek. Luxus is lenne csupán erre korlátozni az állomás munkáját, amikor megyénk majdnem egy­millió holdján csaknem minden évben — habár szórványosan — de megjelenik a csócsároló, pusz­tít a drótféreg, fenyeget a cukor­— A megoldás nem lehet más — magyarázza Csomós elvtárs —, mint a megyében található ösz- szes permetező-porozó felszerelé­sek számbavétele, ezek megjaví­tása. Ebben a munkában szíve­sen segítünk a szövetkezeteknek. Az a célunk, hogy az idei tava­szon egyetlen valamire való gép se maradjon kihasználatlanul. — Gondoltak-e a növényvédő repülőgépek „bevetésére”? — Gondoltunk. Csak egy hiba van. Ezeknek a gépeknek az igénybevételéhez olyan terepre van szükségük, ahol fel- és le­szállhatnak, meg óránként 10 e- zer liter vízre. Ki tudja ezt biz­tosítani? Még Mezőhegyesen is csak nehezen, máshol talán e­gyáltalán nem. Lajtokkal az isten sem győz annyi vizet vegyszerhí­, , , , gításra odahordani, amennyit e­repa aknázó moly, sorozatos a zek kj tudnak permeteznL E . kartétele a kukoricamolynak, s a I egy felszállás alkalmával 600 li­vegyszeres gyomirtás, a burgo nyabogár, az amerikai szövőlep­ke elleni védekezés, a csávázás és még egy egész sereg munka, ami szintén a növényvédelmi szolgá­latra vár. Ezért érthető, hogy miért állnak itt menetkészen a vontatóvezetők, a permetező mes­terek, a brigádvezetők, agronó- musok és zárszolgálati megbízot­tak. ■3)6 Erőnkből tellően felkészül­tünk az idei év teendőinek ellátá­sára — sorolja az igazgató, mi­közben elhaladunk a porozó-per- metező gépek mellett. — Csu­pán egy baj van: kevés a gépünk. A tsz-ek törzsterületén tudunk csak eleget tenni. Itt van például a vegyszeres gyomirtás. Negyven­ezer hold körül lesz az igény. Ed­dig bejelentettek 30 143 holdat. A kapacitásunk viszont príma időjá­rás és maximális gépkihasználás mellett sem haladja meg a 14 ez­ret. — Valami megoldást azonban mégis keresni kellene, mert kü­lönben igen nagy területek ma­radnak gyomosan. vagy az azt megelőző években fe­jezték be középiskolai tanulmá­nyaikat, egyénileg is jelentkezhet­nek, ha felvételüket munkaadójuk javasolja. Ez utóbbiak közül a ta­nító- és óvónőképzőbe pályázók irataikat május elsejéig küldjék be a lakóhelyük szerint illetékes megyei tanács művelődésügyi osz­tályához. A többi felsőoktatási in­tézményben továbbtanulni szán­dékozók közvetlenül a választott egyetemi kar dékánjához juttas­sák el felvételi irataikat május 20-ig. A középiskola útján továbbta­nulásra jelentkezők kérelmét az iskolában működő társadalmi bi­zottság bírálja el. E bizottság döntéséről a fiatalokat május 25- ig értesítik. A középiskolai társa­dalmi bizottság, illetve a munka­adók által továbbtanulásra java­solt pályázók júliusban felvételi vizsgát tesznek. Azoknak, akik az országos középiskolai tanulmá­nyi verseny döntőjében első, má­sodik vagy harmadik helyezést érték el, s arra a karra (szakra) jelentkeznek, amelynek valame­lyik felvételi tárgyából díjat nyertek —, nem kell felvételi vizsgát tenniük. A felsőoktatási intézmények a felvételeknél előnyben részesítik azokat a pályázókat, akik az é- rettségi után egy vagy több évig fizikai termelő munkát végeztek. A nappali tagozatokra a 17. élet­évüket betöltött, de 30 évnél még nem idősebb dolgozók jelentkez­hetnek. Társadalmi tanulmányi ösztöndíjjal felvételre pályázók jelentkezési iratait június 30-ig fogadják el a felsőoktatási intéz­mények. Fejlődnek a szeghalmi járás községei Az elmúlt évben különösen so­kat fejlődtek a szeghalmi járás községei. Űj utakat építettek, bő­vült a villanyhálózat, járdák, kutak és új épületek sora készült el. A községek fejlődéséhez nagy­ban hozzájárult a lakosság társa­dalmi munkája. Az elmúlt évben a betervezett társadalmi munkát 110,8 százalékra teljesítették a járás községei. Különösen ki­emelkedő eredményt ért el Szeg­halom, Vésztő, Körösladány és Bucsa, ahol a lakosság a legtöbb társadalmi munkát végezte. N, J, Vetik a cukorrépát A koratavasziak magját számos új termelőszövetkezet az elsők között tette földbe Üj cserépkályhák, kandallók, boglyakemencék beépítését, különböző színben, valamint átrakását vállaljuk Zalaegerszegi Cserépkálvhagyártó Vállalat békéscsabai kirendeltsége, Békéscsaba I., Bartók Béla u. 70. 965 tért tankolnak fel és 4—5 percig tartózkodnak a levegőben. Pilla­natnyilag egy-egy tsz-nek sincs annyi lajtja, amennyivel ezt a vízigényt ki tudná elégíteni. 3)6 Érdemes lenne azonban er­re a célra összefogni és a tsz-ek, állami gazdaságok törzsterületét amennyiben a táblák 60 holdnál nagyobbak és egy-egy községben legalább 600 hold kalászos egy­más közelében van, repülőgépes eljárással vegyszeres gyomirtás ! alá fogni. Igaz, több körültekin­tést, jobb szervezőmunkát igé- ' nyel ez, de megérné, mert a kis 1 teljesítményű gépeket — még a háti permetezőket is — teljes e- í gészében a elgyomosodásra hajla­mos kisparcellák gyomtalanításá­ra tudnák fordítani. A pótkocsikon asztalosok dol­goznak. Foltozzák a platót, meg az oldalakat. Ki tudja, milyen munkájuk adódik év végéig. Le­het, hogy az aratásban kombájn mellé kerülnek ezek a kocsik sze­met szállítani. Hiba lenne, ha a réseken elpotyogna a termés. Szolnoki Róza, a hármas brigád vezetője szintén az asztalosokra vár. Néhány pótkocsin akad még egy kis munka. Ezt akarja ve­lük megcsináltatni. Arrább a vontatósok zetoraikat indítják. Bemelegítenek. Majd felbúgnak a motorok, s elindul a növény­védő karaván, hogy hozzásegítse állami gazdaságainkat, termelő- szövetkezeteinket az idei gazdag aratáshoz. Dupsi Károly A megye új és területileg meg­növekedett termelőszövetkezetei­ben 1092 traktor — közöttük csak­nem ötszáz kétiműszakban — és több ezer pár lófogat szánit, vet, boronái. A tavaszi munkákban számos új termelőszövetkezet pél­damutatóan jár élen. A magyarbánhegyesi középpa­raszt: Hunyadi Tsz határában pl. két gépállomási és egy saját trak­tor, valamint 70 pár lófogat szor- gosodik. Nagy területen földbe ke­rült már a tavaszi árpa, zab é6 bükköny magja, csütörtökön pedig hozzáláttak a virágmag vetéséhez, amiből 16 holdon termelnek, főleg exportra. A gyulai új termelőszö­vetkezetek 150 holdon vetettek ár­pát, zabot, borsát, a gyomai Győ­zelem, a pusztaottlakai Új Tavasz és még számos új szövetkezet fe­jezte be elsők között az árpa ve­tését. A jó meleg idő beálltával me­gyeszerte megindult a cukorrépa- vetés is. Gyulán, Nagyakamará- son, Almáskamaráson a termelő- szövetkezetek nagy tábláin kitű­nően előkészített magágyba már több mint 200 holdon vetették el a cukorrépát. A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉP KERESKEDELMI VÁLLALAT (Műszaki Bizományi) f. évi március hó 22-én Bé­késcsabán a MÉH Vállalat Sallai utca 6. szám alatti he­lyiségében becslés t, illetve lebonyolítást végez. 12612 Állami vállalatok, gépállomások, ktsz-ek, tsz-ek, in­tézmények, kisiparosok, magánszemélyek! Kötött gazdálkodás alá tartozó, Il/a melegen vont vascsöveket előírt feltételek mellett beszerezhetik: Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat telepén, Békéscsaba, Sallai Imre u. 6. sz. 14142 Tégla, cserép, mész, íedéllemez, ajtó, ablak és mindennemű építőanyag nagy választékban áll az építkező lakosság rendelkezésére a járási székhelyeken lévő TUZÉP-telepeken 180

Next

/
Thumbnails
Contents