Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

1960. február 10., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 tudomány egyre nagyobb szerepet kap a mezőgazdaságban \A% ideológiai munkáról... Két napon át Szolnok egy nagy jelentőségű országos mezőgazdasá­gi konferencia színhelye volt- A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szervezésében a Magyar Tudomá­nyos Akadémia erre a két napra a szakmai értekezletnek meg­felelően szinte ebbe a városba helyezte át székhelyét. A tudo­mányos világ képviselői találkoz­tak itt az élettel. Közelebb a min­dennapi feladatokhoz! — Talán ezzel lehetne legjobban kifejezni a tanácskozás célját, amiről Töm­pe István elvtárs, a párt Központi gondolatok vetődtől fel: mennyi-1 re fontos üggyé vált a Tudomá­nyos Akadémián a termelés szín­vonalának növelése, az árubőség megteremtése. A párt ma újabb, az eddigiek­nél is nagyobb feladatok megol­dását tűzte napirendre: még több húst, tejet, tojást, cukrot, gyü­mölcsöt az ország asztalára. És hogy ez meglegyen, hogy a föld bővebben teremjen, hogy a mező­gazdasági munka termelékenysé­ge növelésében fordulóponthoz ér­iünk, szükség van a tudományos Egy konferencia tanulságai Bizottságának tagja, a földműve- i ...J _ __ . , , ,. i intézetek munkájára, s arra, hogv ociicfin minie7TDt* Alert no vorroco I lésügyi miniszter első helyettese megnyitó szavaiban szólt. S a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, a kutatóintézetek vezetői, munkatársai, termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok e célnak megfelelően cserélték ki vélemé­nyüket a gazdálkodási rendsze­rekről, a termelőszövetkezeti moz­galom térhódításáról, az új és a területileg megnövekedett szövet­kezetek gazdálkodásának szerve­zéséről, a jövedelem elosztásáról, a közös vagyon gyarapításának fontosságáról. Ez a mezőgazdasági konferencia azonban nemcsak belföldi jelleg­gel bírt. Nemzetközi méretű volt, hiszen V. P. Szovnyi'kov, a Szov­jetunió Mezőgazdasági Akadémiá­ba elnökségének főtitkára, V. F. -zájev, a moszkvai terület Gorkij Kolhozának elnöke és K. V. Gu- levszkij, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetségének tanácsosa is megjelent, Sok-sok vitatott probléma ke­rült napirendre, s akik a hallga­tóság soraiban ültek, érezhették, itt nem egy felszínes szemléletből eredő vélemény kapott pódiumot, hanem a nagyüzemi gazdálkodás tudománya. A tudósok véleményt mondtak az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek működésé­ről olyan formán, hogy az egysze­rű szemlélőben is újabb és úiabb nagy céljaink megvalósítására az. elért tudományos módszereket ve­gyük igénybe, terjesszük el. Csi-< náljunk a termelés szervezéséből! is legalább akkora és olyan tár-; saöalmi ügyet, mint a termelőszö-« vetkezetek számszerű fejlesztésé-! A politikai gazdaság- hangsúlyozottan húzta alá a . két, mint ahogyan lényegében a pártkongresszus a pedagógusok I gazdasági eredmények növekedése felelősségét az új generáció neve- is hat a tudat alakulására. Ha jó a részesedésosztás, jó a hangulat, a közsizellem. S ez a közszellem még jobb eredményeket szül a jö­vő gazdasági évben, mert mégin- toáibb kaput nyit az összefogás, az egységes akarat minden nehézsé­get legyőző ereje előtt. De a gaz­dasági eredmények növelésén túl is segíteni kell a szocialista tudat- fornja kialakítását olyan előadá­sok tartásával, felvilágosító, ide­ológiai aprómunkával, melyet ál­landó napi feladatul tűzött a pártkongresszus minden pártszer­vezet és minden kommunista elé. tant tanulók második éves tanfolyamán, mint valamennyi iktatási formában napjainkban, a VII. pártkongresszus anyagá­ból tartanak konferenciákat. I- gen tanulságos volt a legutóbbi összejövetel, amikoris többek kö­zött a kultúr- és ideológiai mun­ka jelentőségéről beszéltek a hallgatók a kongresszusi előadá­sok, a hozzászólások és a hatá­rozat alapján. S. E. elvtárs, a tanfolyam egyik résztvevője jegyezte meg vita közben: Az világos előttem, hogy a párttagok között nem magán­ügy a vallás. De wajón a pedagó­gusok között az? Hiszen köztudo­mású, hogy jó néhányam közülük idealista szemléletűek, noha kő­ből. Ez csengett ki a konferencia* zépiskolálinkban tanítják is a ma­mindkét napján elhangzott adásokból és a vitából elő­terializmust. R. elvtárs felelt először a kér­Országos értekezlet a zöldség- és gyümölcstermesztés 1960. évi feladatairól Hétfőn a zöldség- Gyümölcs-f sét, s a2t, hogy a termelőszövet-i értékesítő Országos Szövetkezeti kezetek többségében elérjék az el- J Központ székhazában, országos1 múlt évben már sokhelyütt ki-« értekezleten vitatták meg a zöld-1 mutatható holdanként! 16—18 000! forintos bevételt Az egyik legfontosabb törek­vés, hogy minél kevesebb „kéz" közbeiktatásával kerül­jön az áru fogyasztóhoz. Már az idén, 10—15 olyan terme-' lőszövetkezetben, ahol legalább. 100 holdon termelnek zöldségfélé-; két, a földművesszövetkezeti rend- < szer több évre vállalja egy-egy. megfelelő képzettségű kertész al-! kalmazási költségeinek egy részét.' (MTI) ség-, gyümölcstermesztés és -fel­vásárlás 1960. évi feladatait. He­gedűs Tibor, a Szövetkezeti Köz­pont igazgatója rámutatott arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás igen kedvező feltételeket terem­tett a zöldség-, gyümölcstermelés fellendítésében. Az ország termelőszövetke­zetei 1959-ben már 25 000 hol­don termeltek zöldségféléket. Az elmúlt évben már a mezőgaz­daság szocialista szektora termel- :e a szövetkezeti kereskedelemben elvásárolt összes áruk mintegy tiarminc—harmincöt százalékát. Az eddigi adatok szerint egye­lőül a földművesszövetkezetekkel máris 50 000 holdnyi termény érté­kesítésére kötöttek szerződést, az ipar részére pedig mintegy ?0—25 000 holdat kötöttek le ugyancsak szerződéssel. \z állami gazdaságok is körül­belül 15 000 holdon termelnek üldségféléket, úgyhogy az idén löször a mezőgazdaság szocia- ista szektora szolgáltatja az or- ;zág ellátásához szükséges zöld­ég, gyümölcs nagyobb részét. A megyei értékesítő központok­iak elő kell segíteniük a legújabb A tudósok munkához láttak. Vi- T öésre. Elmondotta, hogy nemré- tatják, mekkorák legyenek a tér-* giben részt vett egy járási tanács- melőszövetkezetek üzemegységei. ^ ülésen, amelyen egy konkrét eset Hogyan szervezzék meg a takar-1 kapcsán erről a témáról folyt a mánytermelést, az állattenyész-Jszó- Kilencven ember volt jelen té6t? Milyen jelentősége van a fezen a nyilvános tanácsülésen, a- .......... - - - - .............” hol éppen az ideológiai tisztázat­lanság miatt a felszólalók egy ré­sze úgy foglalt állást, hogy „az említett pedagógusok kiváló tan­erők, egyetlen »szépséghibájuk-“ csupán, hogy vallásosak.” Ez va­jon „csupán” szépséghiba? — kérdezte R. elvtárs és így folytat­ta: — Nem. Ez ugyanannyit je­lent, mint ha a Horthy-rendszer- ben, 16—18 évvel ezelőtt, vala­mely pedagógus marxizmusra a- karta volna nevelni a gyermeke­ket és megmagyarázta volna ne­kik, kigúnyolva a minden osz­tályban kis táblákon függő hi­szekegyet, hogy: „Ne higgyetek túlvilági erőben. Ez csak önámi- tás. Majdan rajtátok és most az apáitokon múlik, hogy miként éltek, milyen lesz a sorsotok. Mondjátok ezt meg a szüléitek­nek is ..De vajon akadt-e a múltban ilyen pedagógus? Aki akadt, azt nem tűrte meg az ál­lamhatalom. Ha rájöttek arra, hogy a tanító igazságra tanítja a gyermekeket a vallás terén — ha­mar kitelt annak az esztendeje, s a többi munkanélküli közé számkivetette a kapitalista tár­sadalom. M a türelmes az állam, de el­várja mindenkitől és különösen a pedagógusoktól, hogy igazul gon­dolkodjanak, hogy megismerjék és őszinte szívvel taníthassák, ne­veljék is szocialista gondolkodás­ra, életre a gyermekeket. Aki nem törekszik erre, annak nem „szépséghiba” van csupán a jeü- lemnajzán. Miért várja különösen a pedagógusoktól ezt a társada­lom? Mert ők nevelik az új ge­nerációt, az ő munkájukon mú­lik oroszlánrészt, hogy milyen lesz a felnövekvő fiatalság. Igen háztáji gazdaságnak? A jövede­lem osztás módjai... Az eredmé­nyességi munkaegység rendszer előnye és hátránya, a kollektiv szellem kialakulásának elősegíté-! se... és még egy sor fontos mo-; men tűm, amire a tanácskozás fényt vetett. A konferencia sok hasznos ta­pasztalatot adott a résztvevőknek! s eredményességét fokozta a szovjet vendégek felszólalása is. Az üzemszervezésben és a gazda-! sági vezetésben hcsszú évtizede­ken át szerzett tapasztalatok fel­sorakoztatása mind-mind bizony­sággal szolgálták a szovjet és a magyar nép célját, önzetlen s al­kotó barátságát. Dupsi Károly Több hízottsertést adtak át a tervezettnél Körösladányban Körösladányban az elmúlt év- i csoport, mely a leszerződött tér­ben jól végezték a munkájukat a! ményt határidőre leszállította. Az különböző felvásárló vállalatok. A Terményforgalmi Vállalat kö- rösladányi telepe az elmúlt év harmadik negyedévi tervét 101,6 Allatforgalmi Vállalat telepe ser­tésfelvásárlási tervét túlteljesítet­te az elmúlt évben és a szeghalmi járás községei közül a harmadik százalékra teljesítette. Ezért a fe- ^e^yen áll A betervezett hízott­lettes szervektől a telep elismerő ser-tós felvásárlást 2310 darab he- oklevelet kapott. A földművesszö- 32*11 darabra teljesítették, vetkezet felvásárlói zöldség, gyű- a felvásárlási tervet 140,2 szá­mölcs, baromfi, toll, bőr és szá-, zalékra tudták teljesíteni. A szer- raztakarmány tervüket 114 száza- zödéskötéseket ebben az évben1 lékra teljesítették. Különösen jól' még fokozottabb gonddal segítik 53 lésében. És mindenki előtt vilá­gos, hogy aki maga csak „könyv­ből” ismeri a marxizmust, ha példásan megköveteli is a „lecke” visszamondását diákjaitól, de közben diákjai azt látják, hogy tanáruk vasárnaponként a szom­bati tanítását megcáfolva temp­lomba megy — az bizony elvesz­ti becsületét a tanulók előtt, vagy pedig diákjai is ilyen bizony­talan, se hideg, se meleg emberek­ké válnak. Persze a pedagógusok nem old­hatnak meg minden nevelői prob­lémát, hiszen a lakosság döntő többsége már kijárta az iskolá­kat. A felnőttek ideológiai neve­léséről a pártszervezeteknek és a tömegszervezeteknek kell gondos­kodniuk. Szükséges feli ni min­denütt, hogy ,a fenti szervek a legmegfelelőbb módon napról nap­ra foglalkozzanak is a dolgozóik szocialista átmevelésével — mond­ta M. elvtárs és néhány tapaszta­latot említett, amelyből azt ,a kö­vetkeztetésit vonta le, hogy sok helyen nem értik meg a kulturális munka, az ideológiai nevelés je­lentőségét. Sok helyen ugyanis minden kultúr- és ideológiai munkát azzal mérnék, hogy van-e az illető községben művelődési ház, öntevékeny színjátszó- vagy 'tánccsiopart, zenekar. De ha van­nak is ezek, korántsem merítik ki azt a tartalmat, melyet a párt­kongresszus oly alapossággal rész­letezett a kulturális forradalom további teendői között. Márpedig a tartalom a döntő. Arra szüksé­ges 'törekedni, hogy valamennyi községünkben széles skálájú is­meretterjesztő, politikai, társada­lom- és természettudományi elő­adássorozatokat tartsanak, ame­lyek a régi gondolkodásmódot száműzik a fejekből, s ,a szocia­lista tudat formálását segítik elő. A vita során saját tapasztala­taikról beszéltek a tanfolyam résztvevői. Elmondották, hogy lépten-nyomon megnyilvánul még a termelőszövetkezetekben is a közös tulajdonnal való nem­törődömség, az önző szemlélet, a kapzsiság szelleme, a „majd csak lesz valahogy” idealizmusból fa­kadó hamis elve, melyek akadá­lyozzák a kollektív gazdaságok tagsága szocialista szellemének kialakulását. Ha szocialista mó­don gondolkoznának már terme­lőszövetkezeteinkben, ez nagy­mértékben hatna vissza a gazdál­kodásra, növelné az eredménye­Hruscsov elvtárs mon­dotta: a szocialista országok történelmileg egy időben lépnek át a kommunizmus küszöbén. Eh­hez gazdasági segítséget kapunk a Szovjetuniótól, a testvéri orszá­goktól. De ne feledjük: mi majd­nem 30 esztendővel később kezd­tük építeni a szocializmust, mint a Szovjetunió és éppen ezért a szocialista világszemlélet elter­jesztésében igen elmaradtunk. Gyorsítani kell ezt a munkát is. Gyorsítani — mondották az elv­társiak —, mert a két társadalmi rendszer, a kapitalizmus és a szocializmus világméretű békés harcéból csak aikikor kerülhetünk ki győztesen, ha ideológiai téren is a tőkés országok fölé magaso­dunk. Ebből a munkából, ebből a békés versengésből nekünk is ki kell venni a részünket. Mindent egybevetve: színvona­las, élénk, a napi problémákkal jól összekapcsolódó volt a konfer rencia, mely az elméleti kérdések tisztázása mellett olyan gyakor­lati tennivalókra is aprólékos vá­lasz adott, hogy miként, milyen módszerekkel szükséges terebé- lyesíteni és fokozni az ideológiai munka színvonalát. Varga Dezső Egy év alatt négyszáz állami gazdasági szakember vállalt munkát a termelőszövetkezetekben Az állami gazdaságokból egy esztendő alatt négyszáz szak­ember, elsősorban üzemegység­vezetők és agronómusok vállal­ták, hogy a szövetkezetben hasz­nosítják az állami mezőgazdasá­gi nagyüzemekben szerzett ter­melési és üzemszervezési tapasz talataikat. (MTI) grotechnikai módszerek tériedé-1 működött a zöldségtermelő szak-1 ele a vállalat dolgozói. ló jövedelmet biztosít a termelőszövo« kezeteknek, a háztáji gazdaságoknak és egyéni termelőknél: •a Állatforgalmi Vállalat sertéshizlalási és süldőuevelési akciója! Részletes felvilágosítást a felvásárlók, a járási kiren­deltségek és a központ adnak. Béhés megyei illat forgalmi í álla lat Békéscsaba, Széchenyi u. 6. Tel: 10—34. wtx*’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents