Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1960. február 10., szerda. flz MSZMP kongresszusa és a tudomány feladatai — Előadások az Akadémián — A Magyar Tudományos Aka­démia elnökségének rendezésé­ben hétfőn három előadás hang­zott el a pártkongresszus hatá­rozataiból fakadó tudományos feladatokróL A magyar tudományos élet nagyszámú képviselője előtt Hevesi Gyula akadémikus, az Akadémia titkára a műszaki fej­lesztés és a szocialista építés meggyorsításának összefüggé­seiről beszélt. A termelést egy­re fokozódó mértékben a ter­melékenység növelésével kell fejlesztenünk. Ez elsősorban a műszaki tudományos színvonal tökéletesítését kívánja meg. A műszaki fejlesztés távolról sem csak a mérnökök ügye, nem ki­sebb a közgazdászok feladata sem. Csak a műszakiak és a közgazdászok együttműködése hozhat népgazdasági jelentősé­gű eredményeket. A műszaki fejlődés meggyorsításában sok­oldalúan vehet részt a Magyar Tudományos Akadémia. Kónya Albert akadémiai le­velező tag, a Tudományos és Felsőoktatási Tanács titkára a tudományos kutatás jelenlegi helyzetéről és a további felada­tokról tartott előadást. A kong­resszus útmutatásai alap ián a tudományos és felsőoktatási ta- I nács összeállította a távlati tudományos terv fő feladatait. Ezeket a szaktárcák, a kutató- intézmények és a tudósok hoz­zászólásai alapján egyeztették, majd az Akadémia egyes osz­tályai is megvitatták. A távlati terv mind a gyakorlat, mind a tudomány igényeit figyelembe veszi és egységes irányelvet ad a főhatóságoknak, amelyekhez tudományos kutatóintézetek tartoznak. A terv 104 fő felada­tot tartalmaz. Ezek közül 47 megoldásáért az Akadémia fe­lelős. Ez az arány is mutatja az Akadémia tudományos szerepé­nek jelentőségét. Az Akadémia állásfoglalása és segítsége nél­külözhetetlen a nem szorosan hozzá tartozó feladatok megol­dásában is. A feladatok részle­tes kidolgozása most kezdődik. Az előkészítő bizottságok au­gusztus 31-ig részletes tervta­nulmányokat dolgoznak ki. i berendezése, a talaj termelő­képességének fokozása és vé­delme, a növényvédelem kor­szerűsítése, a kenyérgabona, a zöldség-, a szőlő-, és gyümölcs- termelés, valamint a takar- mánybázis növelésének kérdése komplex kutatómunkát igényel. Az agrártudományokon kívül a társadalomtudományok, a bio­lógia és a műszaki tudományok számos ága is részt vesz a mun­kában. A húsz mezőgazdasági jellegű tudományos feladat kö­zül hétnek á megvalósítását a Magyar Tudományos Akadémia közvetlenül irányítja. (MTI) SIMÁI MIHÁLY: ESTE TÍZKOR A gyár előtt, ha este tízkor elmégy, — zengések hosszú f utószalagán, mint rossz alkatrész, siklik el rezegve az éjszakádba illesztett magány. Rőt cigarettadarazsak cikáznak, egymásba hull a léptek dallama; arannyal árnyalt szépművű szerelmek várják a hattyú vágy akat haza. Hallgatva állnak, han gtalan tűnődnek — nyugodtság, hűség szótlan szobrai —, az egyedüllét szűk ta lapzatán most miről, mit is tudnának mondani? Hát várnak... a darócos, érdes éjben nagy percek hosszát hordozzák, tovább, íödetlen lelkűk meg idézi százszor egy női hang sugárzó bársonyát... „Olyan időben, mint mikor Gebei gulyás volt...66 A Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár munkásainak felajánlása: egymillió forinttal túlteljesítik az éves tervüket A Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár a múlt évihez képest az idén csaknem kétszer nagyobb tervet kapott. Az első hónap jól zárult. Januárban tervüket 102,8 százalékra telje­sítették. Ehhez jelentősen hoz­zájárult munkájával az a 12 brigád is, amely a szocialista cím elnyeréséért versenyez egy­mással. A legjobbaknak április 4-én ítélik oda ezt a megtiszte­lő címet A munkások ebben a gyárban is egész éves munkaversenyt kezdeményeztek. Felajánlották, hogy éves tervüket egymillió forinttal túlteljesitik. Munkársy-emlókérmct étt díjat alapított a Hehe* megyei Tanáén az alföldi képzőművészeknek Békés megye Taná­csának végrehajtó bi­zottsága elhatározta, hogy a megyei művé­szeti alapból évenként Békés megyei Mun­kácsy emlékéremmel és 4000 forintos díjjal jutalmaz egy-egy al­földi képzőművészt, kiemelkedő alkotása­iért. Békés, Csong- rád, Hajdú, Szabolcs megyék, Debrecen, és Szeged városok képzőművészeinek al­kotásait alföldi kép­zőművészeti vándor­kiállításon mutatják be a nagy-alföldi me­gyékben és városok­ban. így mondják azt felénk. így mondta a Gyapjútermelő Vállalat egyik fiatal kocsisa is Fudérban. Ha a Körösök tájára való fán, Erdei Ferenc akadémikus, az igen tisztelt olvasóm, akkor tudja, Akadémia főtitkára a mezőgaz- hogy ez milyen időt jelent. Ha daság szocialista átszervezésé- meg más felé valók, akkor meg- nek tudományos feladatairól j mondják az errevalósiak. Szóval szólott. A távlati kutatási terv- í kicsit csikorgóit a hó, mikor ütői­ben kitűzött 104 fő feladatból ért Buzi Gyuri bácsi a Szórhatom húsz a mezőgazdaság fejleszté- j alatt. Felvett hatodik utasnak, sét szolgálja. A mezőgazdaság Szánkóra, a rakonca mellé. Két- gépesítése és korszerű technikai i éri menyecskék sunyítottak a de­rékban, elöl meg Gyányi Pista el­kurjantotta magát: — Befutotta az utat a hó! Aztán nekivágtunk az úttalan útnak, míg csak le nem szakad­tunk a bejárónál. Gyalog halad­tunk tovább, én meg Pista. így kutyagolt valamikor Boroszlóból Ványára Gyányi Péter csősz, a Pista ükapja, betyárok, szolgabí- rák komája. Erről már Pista me­sél útközben. Esik-fú, de az utas mehet. Dehát mit Is beszélek. Elváltam Pistától, azután toronyiránt neki­vágtam a Hajós halomnak. Az atyaszegi gyepen töröm a havat. Körülöttem nagy hó, nagy csend. Nem tanácsolom a járatlan uta-, zónák, hogy egyedül nekifordul­jon ennek a hideg fehérségnek. A- hogy elmegyek az atyaszegi bir- kahodály mellett, itt is, ott is va­lami fekete ködöt látok a hó tete­jén. Ez lehet a hóvakság kezdete, amit a sarkkutatók említenek. ^ Arrébb nyugatra Katalszeg- ben ezóta Tóth László, régi gu- lyásísmerősöm hozzáfogott a mar­ha- és kecskebör szironyázáshoz. Hamis kutya őrzi a bejáróját, Itt a fudéri üzemegységben is sok kutyája van a juhászoknak. Át- hallik a téli nagy ködön az uga­tás. Éppen véget ért a munka. Ott állanak a nagy igásszekerek a tanyaudvaron. Varga Ferencnét. a jó nótás menyecskét kerekem. 0 kalauzol aztán az irodára,. irodá­ról a szállásra. Ott pihennek a fi­atalok az ágy tetején, kettő meg a sakkba mélyed el. Mit mondjak az ismerkedésről? Olyan, mint álta­lában szokott lenni, ha ismeretlen toppan fiatalok közé, aki túl van már az ő korukon, s többet fogja a pennát, mint a villanyelet. Var- gáné magyarázza, hogy ez sincs itt, az sincs itt. Mindegy. Itt van­nak a juhászok, kocsisok, motoros is kerül egy-kettő. Hideg is, sötét is van, nem rúgják a labdát a pi­henőben. Rádiójuk van, de úgy látszik, itt helyi stúdió is műkö­dik, mert egyszer csak elkezdődik egy nóta, aztán más, lassan, von­tatottan tovább. Vargáné biztatja a fiúkat, mint valamikor szegény nagyanyám a Sotus lányokat: — Fonjunk jányok, fondogáj- junk, egyenkint haza. Csakhogy Vargáné ilyeneket kezd: — Nem szeretek többé nymán menyecskét. Lassan csatlakozik egy szép mély hang is. Az már hozza a többit is. — Mert nincs minden lánynak kút az udvarába, — Sej, felszál­lott a kakas az ülőre. — Tudod babám mit fogadtál egy szomba­ton este? Aztán a fudéri stúdió vég­leg fölé kerekedik a pestinek. Jön egy mese a szép Viola ki­rálykisasszonyról, akinek olyan kocsis kellett, aki nem ismeri a szerelmet. A mesemondó Diószegi József. Utána Szalai Károly teszi le a garast egy pohárköszöntő erejéig. El is zengi, ahogy a fű­dén brigádszálláson szokták. Majd meg a félszemű főnöknő meg a furfangos huszár adomája kerül sorra. Mikor ezt is elmondja a mester, Papp András megjegyz — Jó lett volna, csak elhamar­kodta. Ki is igazítja, hogy akku- rátosabb legyen. így megy ez este nyolc óráig. Akkor fekszik a tár­saság. Aki pedig emögött pikáns csemegét sejt, annak elárulom, hogy egész éjjel égett a lámpa, reggelre zúzosak lettek a kórók. Ahogy reggel eljöttem, a zeto- ros tüzelt a motorja alá árpaszal­mával, högy kiolvassza. Aátán vissza akkora ködben, hogy vágni lehetne. Bereczki Imre A Munkácsy em­lékérmet és dijat elő­ször a felszabadulás 15. évfordulójának tiszteletére a békés­csabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban ren­dezendő harmadik al­földi képzőművészeti vándorkiállítás ünne­pélyes megnyitása­kor adják át. Mintegy 30 ezer üzemi munkásnő, háziasszony, családanya tanul a felnőttek általános* és középiskoláiban A Magyar Nők Országos Taná­csának felhívására mind több dolgozó nő tanul. A nőtanácsok különböző szakköreiben — ország­szerte mintegy kétezer működik — nagy számban jelentkeznek háziasszonyok, munkásnek, pa­rasztasszonyok, családanyák, s ismerkednek az időszerű politikai kérdésekkel, az irodalommal, a technika legújabb eredményeivel. Az általános iskolák esti tagoza­tán 11600-an, a középiskolákén csaknem hatezres, levelező tago­zatán pedig jóval több, mint 11 000-en, összesen tehát 30 000-en tanulnak. Előmenetelük általában kielégí­tő és nagy többségük szorgalma­sabb, kitartóbb a férfiaknál. A vállalatok, üzemek, intézmé­nyek a lehetőséghez mérten segí­tik a dolgozó nők továbbtanulá­sát. Országszerte 50 nagyüzemben! működik helyben iskola, s ezek­ben mindenütt a műszak befeje-1 zése után tartják a foglalkozás»- . kát. A gyerekekre a tanítás vé- ] géig az üzemi bölcsődékben v5. gyáznak. (MTI) Bírálat, mely elfogadásra vár Az Autóközlekedési Vállalat ü- zerni lapjának, a Reflektornak februári számában olvastunk egy rövid, de figyelemre méltó cik­ket A cikk írója az első sorok­ban megállapítja, hogy a múlt év­ben szép eredménnyel szerepelt a vállalati színjátszó csoport, s ezt azzal indokolja, hogy az ered­mények alapját a jó kollektív szellem, a megértés képezte. A to­vábbiakban azt olvashatjuk a cikkben, hogy a múlt évi jó kol­lektív szellem az utóbbi hetekben, hónapokban nagyon meglazult, a- mit az elbizakodottsággal magya­ráz a cikk írója. Íme: Jge felejtsek el a színjátszó csoport tagjai, hogy elsősorban vállalati dolgozók, nem pedig színművészeti főiskolát végzett mű­vészek. Nekik — s ez természetes — elsősorban is vállalati köteles­ségük van. Tartsák céljuknak a k ultúrcsoport tagjai továbbra is a mindennapi munkában való helytállást, példamutatást és ezt kö­vetően érjenek el a kultúrmunká ban jó eredményeket — mint aho­gyan Maulis Mihály kuitúrfelelös irányításával az 1959-es évben tették. Megvan erre a lehetőség, csak az önteltséggel kell szakí­tani.» Termelőszövetkezeti tagok! Egyéni termelők! Az Állatforgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót indít, melynek keretében vemhes kocákra köthető szerződés. A szaporulatból legalább 2 darab hizlalásra alkalmas. 40 —60 kg közötti súlyú süldői kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a válla­lat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadárnál 50 fillérrel többet A jelenlegi szerződéses árak: 40—60 kg tiszta fajú fehér hús süldő kg-ként 15,50 40—60 kg hús-, húsjellegű és mangalica kg-ként 14,50 Használja ki a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac ár alakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses süldcr-evel és jó árat biztosít! Részletes fel­világosítást a vállalat kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak ! r Békés megyei Állat forgalmi Vállalat :!5 Békéscsaba. Telefon: 10—34.

Next

/
Thumbnails
Contents