Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

I960, február 7., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG s Tíz éves a szakszervezeti munkásvédelmi felügyelet Pártunk kezdeményezésére a kormány 1950-ben a szakszer­vezetekre bízta a műink ásvédel- met. Ezzel a tőkés érdekeket szol­gáló korábbi iparfelügyeletet fel­váltotta a szervezett dolgozók ér- dekvédéjjni munkája. Az elhanyagolt üzemek munkás- védelmi szempontból nem kis fel­adat elé állították a szakszerveze­teket. Megkézdődött a múlt tár­sadalomtól örökölt életveszélyes és egészségre káros munkahelyek rendbehozása, a korábbi hibák megszüntetése. E feladat eredmé­nyes megvalósítása több ezer em­ber tevékenységét igényelte. A munkásvédelmi felügyelői és a munkásvédelmi aktívahálózat kö­zös összefogással, együttműködve a gazdasági vezetőkkel és bizton­sági vezetőkkel és biztonsági meg­bízottakkal, netólátott a munká­nak. E feladat ellátásának meg­könnyítésére elkészültek az ipar­ági óvórendszabályok, majd az Ál­talános Óvórendszabály. A mun­kások nevelésére munkásvédelmi plakátsorozatot hoztunk forgalom­ba. Felhasználtuk és felhasználjuk a neveléshez a fümeket is, ame­lyek szórakoztatva nevelik a mun­kásokat. Az elmúlt időszak alatt a partszervek is sokat segítettek ebben a munkában. A megyei pártbizottság például megtárgyal­ta megyénk munkásvédelmi hely­zetét, az orosházi pártbizottság pedig értékelte a város üzemeinek munkásvédelmét. Az alapszervi vezetőségek is többször foglalkoz­tak ezzel a kérdéssel. így a Sar- kadi Cukorgyár pártszervezete rendszeresen számon kéri és segíti a munkásvédelemmel kapcsolatos határozatok végrehajtását. Me­gyénkben mintegy 2400 funkcio­nárius és aktíva fejt ki munkás- védelmi tevékenységet. E munka teljes értékelésére e cikk keretében nem térhetünk ki. Érzékeltetni kívánjuk azonban főbb vonalakban az eddigi mun­kát, hogy meghatározhassuk to­vábbi feladatainkat. Bár sok ered­ményt értünk el, mégsem tettünk meg mindent, hogy a népgazdasá­got, ugyanakkor magukat a mun­kásokat is károsan befolyásoló balesetek száma és emiatt a ter­melésből kiesett munkanapok száma csökkenjen. Ha megnézzük a megye baleseti statisztikáját az 1958-as és az 1959-es esztendő tükrében, azt látjuk, nem hogy javult volna, hanem romlott. Bár a halálos balesetek száma az 1958. évi kilenchez képest tavaly öt sze­mélyre csökkent, ugyanakkor ta­valyelőtt 1472 személy 19 576 mun­kanap kieséssel szenvedett bal­esetet, 1959-ben pedig 1597 dol­gozó 21146 munkanapot mulasz­tott balesetek miatt a termelés­ből. (Meg keU jegyeznem, hogy a közölt adatokban nem szerepelnek a DÁV, a MÁV, a Posta, a kis­ipari szövetkezetek és termelőszö­vetkezetek balesetei.) Ezek a számadatok dolgozó társainkért érzett felelősségünk tudatában el­gondolkoztatóak. Mi! kellene tenni? — kérdez­hetjük. Meg kellene mindenkinek értenie, hogy a dolgozókról való gondoskodás és a nevelés nem vá­lasztható el a termeléstől. Ha pe­dig így van, akkor meg is kell tennünk mindent a balesetek meg­előzésére. A SZOT elnöksége ha­tározatot hozott, amely szerint ebbe a munkába széles körben be kell vonni a társadalmi aktívákat. Ez azonban elég nehezen bonta­kozik ki üzemeinkben, különösen a mezőgazdaságban nagy az el­maradás, ahol a közölt balesetek több mint egyharmada előfordult. Nem szorgalmazzák kielégítően a társadalmi munkásvédelmi hálózat kiépítését, maguk a szakszervezeti bizottságok sem foglalkoznak megfelelően ezzel a munkával. A munkásvédelmet pedig csak úgy lehet megjavítani, ha a munká­sok és vezetők közül minél töb­ben aktívan tevékenykednek a tör­vényes rendeletek betartásáért. Ebben rendkívül sokat tehet a ter­melés valamennyi vezetője azzal is, hogy ki-tó a magla munka- területén dolgozótársaiért érzett felelősséggel úgy adja ki utasítá­sait egy munkára, hogy előbb meggondolja, milyen eszközökkel és módon lehet azt biztonságosan, baleset nélkül megcsinálni. A másik igen fontos terület, a- hol a balesetek mintegy 25-30 szá­zaléka történik, az anyagmozga­tás. Ezért arra kell törekedni, hogy az amúgy is nehéz fizikai munkát igénylő anyagmozgatást ahol csak lehetséges, gépesítsék. Ez nemcsak megkönnyítené, ve­szélytelenebbé tenné ezt a mun­kát, hanem ugyanakkor jelentő­sen hozzájárulna a munkaterme­lékenység emeléséhez is. A két- egyházi Fürfa telepen például a három mázsás fatörzseket vállon viszik vagonokba. Hasonló a hely­zet textilüzemeknél is, ahol nem egy helyütt a 80—100 kilogrammos ládákat kézzel mozgatják, vagy az építőiparban különböző előre­gyártott elemek szállításánál. Mindezt, közösen a gazdasági ve­zetőkkel, meg lehetne könnyíteni. I balesetek kivizsgálásával sem lehetünk megelégedve. Nem egy esetben, mint például a Me- zőhegyesi Állami Gazdaságban ki sem vizsgálják. A másik jelenség, 63 Jó jövedelmet biztosít a termelőszövetkezeteknek, a háztáji gazdaságoknak és egyéni termelőknek a* Állatforgalmi Vállalat sertéshizlalási és siildönevelési akciója! Részletes felvilágosítást a felvásárlók, a járási tóren­deltségek és a központ adnak. Békeh megyei Állatforgalmi Vállalat Békéscsaba, Széch enyi u. 6. Tel: 10—34. amely szintén káros, hogy a meg­történt baleseteket csak formailag vizsgálják ki és gyakran az is elő­fordul, hogy azért elsősorban a munkást teszik felelőssé még ak­kor is, ha nem az ő hibájából fordult elő. Nem használják fel az emberek tóvámcsiságát sem. Pedig rendkívül hasznos lenne, ha mindegyik baleset tanulságát megbeszélnék a dolgozókkal, el­mondanák, ki követett el mulasz­tást és felelőtlenséget. Van tehát még jócskán tenni­való, hogy a munkiásvédeJem való­ban betöltse hivatását. S ebben mindenki tehet valamit, aki sze­reti dolgozótársait, mert hiszen a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Sokat kell még munkálkodnunk azért, hogy az újabb tíz esztendő a munkásvéde- lemben sokkal eredményesebb le­gyen az elmúltnál. Prókái Ferenc munkásvédelmi felügyelő Ismertették a nagykereskedelem 1960. évi feladatait Tausz János belkereskedelmi miniszter pénteken országos érte­kezleten ismertette a nagykeres­kedelem 1960. évi feladatait. Töb­bek között elmondotta, hogy 1959- ben például 134 százalékkal több ipari eredetű fogyasztási cikk ke­rült a boltokba, mint 1955-ben. 1960-ban tovább jaivul a helyzet A nemrég jóváhagyott 1960. évi népgazdasági terv szerint az idén például kétszer annyi bútort, 50 százalékkal több drótfonatot, 10 százalékkal több konfekcióárut adnak el, mint amennyit a há­roméves terv 1960-ra előirányzott. 1959- ben ötezer új cikket hozták forgalomba. Az idén ezt a válasz­tékot is tovább kell bővíteni, első­sorban a ruházati cikkeknél. Egyik legfontosabb feladat 1960- ban a nagykereskedelem és az ipar fokozott együttműködése. A miniszter beszámolóját vita követte. (MTI) /huü ifiqiyt Ismeretlen ismerősök Az az állomás közeledett, a- hol le akart szállni, mert készü­lődni kezdett. Először is az ölé­ben levő kenyérmorzsát, ami e- lőbbi falatozáskor hullt oda, a tenyerébe seperte, papírt vett e- lő, belecsomagolta és zsebébe süllyesztette. Mások is készülőd­tek, sót már ki is vonultak cso­magjaikkal a folyosóra. Ö még körülnézett, rendben hagyja-e maga után a fülkét, összeszedte és eltüntette az ülésen hagyott narancshéj- és sztaniol-hulladé- kokat, holott nem is ő szórta el. Papírt gyűrt össze s azzal letö­rölte a szemben levő ülésen ha­gyott lábnyomot, amit valaki „ott felejtett." Mindezt olyan meg­szokott természetességgel csinál­ta, hogy szinte fel sem tűnt és csak azután gondolkoztam el rajta, mikor ő már leszállt. Később sokfelé találkoztam a rendszerető ismeretlennel. Lehet, hogy nem éppen ő volt személye­sen, de tetteikben annyira egy­formák az ilyenek, akár az ik­rek, nehéz őket megkülönböz­tetni egymástól. Az olvasó is bi­zonyára találkozott már velük. Mindenütt ott vannak, ahol iga­zán embernek kell lenni. Vala­hol szerencsétlenség történik, elsők a mentésben. Amikor pa­nasszal fordulsz hozzájuk, leg­zsúfoltabb perceikből is áldoz­nak rád. Hellyel kínálnak, fi­gyelmesen meghallgatnak és nincs nyugodt éjszakájuk, amíg a legrászorultabbon nem segí­tettek. Gondolkodásjnódjuknak ez természetes velejárója. La­kásigényléskor, gázpalack-kérés­nél, beutalások esetén és minden olyan területen, ahol még nem vagyunk bőviben a lehetőségek­nek, ezek az ismeretlen ismerő­sök előbb alaposan körülnéznek és csak akkor kémek, akkor igényelnek maguknak, amikor látják, hogy nálüknál rászorul- tabb már nem akad. Miként a kongresszuson Kádár elvtárs is mondta, az ilyen emberek addig nem érzik jól magukat, amíg más embertársuk gonddal-baj- jal küszködik. És ne gondolja az olvasó, hogy valamiféle aszkétáid­ról, különcökről, jámbor jóte­vőkről van szó. Egyáltalán nem. Határozott, bátor, tevékeny em­berek ezek, akik nem engednek igazukból sehol, hiszen a talaj, melyen állnak, az új társadalom mind szilárdabb talaja. Nem holmi kihalófélben levő típust, hanem azokat képviselik, akik a legemberibb világot nem­csak áhítják, de építik is. Nem véletlen, hogy az önzők, könyök­lők, törtetők magatartása ma oly igen feltűnő. Ugyanis mennél é- rettebb, szebb, gondozottabb a vetés, annál jobban kiütközik a gaz. És az emberek vetése egyre szebb, gazdagabb. Huszár Rezső Van már az 5 ezer csibének helye A kondorosi Magvető Termelő­szövetkezetben eddig sok gon­dot okozott, hogy az ötezer csibé­jüket hova helyezzék el. A napok­ban megoldódott a probléma: feb­ruár 3-án a 2500 férőhelyes csibe­nevelőt műszakilag átvették, így az egyikben már el is helyezték a kis jószágokat. Az épületet a tsz brigádja részben saját erőből, részben beruházási hitelből épí­tette. Új tagokkal gyarapodott az Endrődi Cipész Ktsz KISZ -szervezete Az Endrődi Cipész KTSZ szé­pen berendezett kid túrtermében nemrég ünnepi KISZ-taggyűlést tartottak. A gyűlésre nemcsak a fiatalok, de néhány szülő is eljött, olyanok, akik látni, hallani akar­ták, mivel foglalkoznak gyerme­keik a KISZ-szervezeten belül. Az üdvözlő szavak után Török Sándor KISZ-titkár ismertette az alapszervezet első negyedévi ter­vét. Az oktatásról külön megma­gyarázta, hogy mi a céljuk a po­litikai oktatással. Elmondotta, hogy milyen témakörökkel fog­lalkoznak az oktatási időszak a- latt. Az alapszervezet vezetőségé­nek célja továbbá az is, hogy az oktatásha minél több szervezeten kívüli fiatalt bevonjanak. Török elvtárs beszélt a sportkör mun­kájáról és programjáról is. Meg­erősítik a kézilabda csapatot és egy asztalitenisz-csapatot szer­veznek, mely már februárban há­zi bajnokságot rendez. Kulturális vonalon a kultúrbrigád munkájá­ról és célkitűzéseiről beszélt. Az ünnepi taggyűlésen ez a csoport kis műsorral kedveskedett a je­lenlévőknek. A taggyűlés fénypontja az ú- jorman felvett fiatalok eskütétele volt, majd a 11 fiatalnak kiosztot­ták a tagkönyveket. A taggyűlé­sen felszólalt Sárhegyi András, a ktsz elnöke is, aki ígérte, hogy a KISZ-fiataloknak továbbra is minden támogatást megadnak, hogy még jobban érezzék magu­kat a szövetkezetben. Az ünnepi taggyűlés után a fiatalok még sokáig együtt maradtak, vidám zene mellett táncoltak a késő éj­szakai órákig. Sztanyik Károly Négyszáz rózsatövet ültetnek el Békéscsabán a Március 8 parkban Március 8 ünnepi pro gram jakiak elő­készítését tárgyalta február 4-én Bé­késcsabán a városi nőtanács vérgehaj- tó bizottsága. A megbeszélésen 27 ve­zetőségi tag vett részt. Gyebnár János- né városi titkár ismertette az előkészí­tés eddigi eredményeit és közölte az asszonyokkal, hogy a város területén két előkészítő bizottság szervezi meg a Jókai Színházban és a téglagyár nagy­termében megtartandó ünnepségeket. Az asszonyok vállalták, hogy a nem­zetközi nőnap tiszteletére 400 rózsa­tövet ültetnek el a városi tanácstól ka­pott parkban, melyet Március 8-park- nak neveznek el. Termelőszövetkezeti tagoki Egyéni termelők! Az Allatforgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót indít, melynek keretében vemhes kocákra köthető szer ződés. A szaporulatból legalább 2 darab hizlalásra alkalmas. 40 —60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a válla­lat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadárnál 50 fillérrel többet A jelenlegi szerződéses árak: 40—60 kg tiszta fajú fehér hús süldő kg-ként 15,5i; 10—60 kg hús-, húsjellegű és mangalica kg-ként 14,50 Használja ki a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac ár­alakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses síi(dőnevel és jó árat biztosít! Részletes fel­világosítást a vállalat kirendeltsé gei és a községi felvásárlók adnak ’ Békén megyei Allatforgalmi VáUulai 25 Békéscsaba. Telefon: 10—34.

Next

/
Thumbnails
Contents