Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

BÉKÉS MEGYEI * A*»: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek? i960, február 80., szombat MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v. évfolyam, 43. szAM A tanácsok feladatait, politikai nevelőtevékenységét beszélték meg a megye városainak és községeinek tanácsi vezetői A francia atomtudósok nem hajlandók tudásukat az atomenergia katonai felhasználásának szolgálatába állítani Tegnap reggel kilenc óraikor a Békéscsabai Városi Tanács dísz­termében értekezletre jöttek ösz- sze a járási, városi tanácsok el­nökei, elnökhelyettesei és v. b.- titkárai. Az értekezlet célja az volt, hogy megvizsgálják azokat a fel­adatokat, amelyek pártunk VII. kongresszusa határozataiból a ta­nácsokra hárulnak. Szabó Jánosnak, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága elnök­helyettesének megnyitója után Arany Tóth Bajos elvtárs, a me­gyéi tanács elnöke tartotta meg beszámolóját. Arany Tóth elvtárs beszédének első részében értékelte azt a ha­talmas változást, amely mező­gazdaságunkban az utóbbi két évben végbement. Szólt arról a munkáról, amely különösen új lendülettel kezdődött meg a VII. pártkongresszus után. A megye 79 városából és községéből 71 terme­lőszövetkezeti város, illetve köz­ség lett Ez azt jelenti, hogy a me­gye városainak és községeinek szántóterülete 79,5 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. A fejlesztés során hatvanhárom új termelőszövetkezet alakult s a ter­melőszövetkezetben dolgozó pa­rasztok száma most már eléri a 75 000 főt. — E nagy jelentőségű munká­ból a tanácstagok, valamint a vég­rehajtó bizottságok vezetői és dol­gozói becsülettel vették ki részü­ket — mondotta Arany Tóth elv­társ. Arany Tóth elvtárs beszé­dében megállapította, hogy a ta­nácsok szerepe, munkájuk fon­tossága egyre fokozódik. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy ha előrébb akarunk lépni, újabb ha­tásköröket kell leadni a járások­nál?;, hogy még közvetlenebbül tudják segíteni a területükön lévő termelőszövetkezeteket. A hatás­körök átadásával lehetővé válik, hogy a gazdasági befolyásolás esz­közeivel is a járási tanácsszervek rendelkeznek. Ilyen hatáskör pél­dául az is, hogy a járási végrehaj­tó bizottság rendelkezzék a beru­házási és anyagkeretekkel, a ke­leteket ők oszthassák el a terme­lőszövetkezetek között. De ugyan­csak ők döntsék el a hosszú- és középlejáratú hitelek odaítélését is. Arany Tóth elvtárs ezután fog­lalkozott a községi tanácsok fel­adataival, majd rátért az 1959-es év zárszámadásainak tapasztala­taira. Külön hangsúlyozta, hogy országosan is, de megyénkben is most folyik a termelőszövetkeze­teknél a tervkészítés. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, amelyek területe jelentősen nem változott, a tervkészítés már befejezést nyert. A járási mezőgazdasági osztályok által ezideig 130 terme­lőszövetkezeti terv lett megerő­sítve. E hónapban mintegy száz terv nyer megerősítést, 59 terme­lőszövetkezet terve pedig csak március hó első felében kerül megerősítésre. Ahhoz, hogy a ter­veket a termelőszövetkezetek mi­előbb elkészíthessék, az szüksé­ges, hogy a számbavétel mielőbb befejezést nyerjen, szükséges, hogy a földrendezési munkálatok befejeződjenek, vagy legalábbis az elhelyezkedési tárgyalások megtörténjenek. Fontos feladat, hogy tanácsaink támogassák a tér. melőszövetkezeteket abban, hogy a tavasz folyamán a vetés zavar­talanul megkezdődjön, biztosítsák a szükséges vetőmagot, sokkal ha­tározottabban és tervszerűbben. Fokozott gondot kell fordítani az állatállomány tervezésénél, hogy az alapszabályban megállapított számosállat katasztrális holdan­ként meglegyen. Arany Tóth elvtárs a második pont tárgyalásánál a tanácsok és a végrehajtó bizottság irányító, szervező és ellenőrző munfcájárói beszélt. — Pártunk politikájának egyik jelentős célja a szocialista demok­ratizmus általános kibontakozta­tása: minden dolgozó bekapcsolá­sa a politikai, gazdasági és kultu­rális építésbe. Ehhez szükséges a tanácsoknak, mint az államha­talmi szerveknek és a tömegszer- vezefek szerepének növelése — mondotta Arany Tóth elvtárs. Szó volt arról is, hogy az 1960- as évben a társadalmi munka szervezésére végrehajtó bizottsá­gaink — a tsz-tagok segítségével — a lakosság széles körét mozgó­sítsák és a mozgósítottak közvet­lenül érdekelve legyenek. Beszélt arról is Arany Tóth elv- társ, hogy a tanácsok irányító sze­repének kibontakozását akadá­lyozza az, hogy a gazdasági fel­adatok végrehajtását sok esetben nem előzi meg a végrehajtó bi­zottságok céltudatos, tervező és szervező munkája. Ezért fordul elő aztán az, hogy a feladatokat hivatali feladatokként, a S'zakigaz. gatási szervekkel oldják meg. Ez­zel pedig elhanyagolják a tanács bizottságainak szervezését, amely azt is jelenti, hogy a tömegeknek a bevonása nem történik meg a2 állami feladatok végrehajtására. Sok helyen még a végrehajtó bi­zottságok mindig nem igénylik az állandó bizottságok munkáját és azért fordul elő az is, hogy a ta­nácstagok passzívak lesznek és esetleg csak kötelességérzetből vesznek részt tanácsüléseken és az állandó bizottsági ülések mind­inkább ritkábban kerülnek meg­tartásra. Arany Tóth elvtárs beszédét az­zal folytatta: — A tanácsok mun­kájában vannak eredmények, amelyek elérésében az elvtársak jó munkát végeztek, azonban van­nak hiányosságok, amelyeknek megszüntetése és felszámolása ugyancsak az elvtársak feladata. A hiányosságból adódó felada­tokat a következőkben foglalta össze: — Biztosítani olyan közszellem kialakítását, hogy minden egyes tanácstag állandóan részt vegyen a tanácsok munkájában, hogy fo­kozatosan egyre nagyobb mérték­ben vonják be választóikat az ál­lami ügyek intézésébe. A végre­hajtó bizottságok vezetőinek meg kell tanulniuk a gazdasági vezetés tudományát. Világosan kell látni, hogy a feladatokat nem lebet megoldani néhány szakemberrel. Tanácsaink munkája akkor lesz eredményes, ha bevonjuk a tanács bizottságait,, valamennyi tanács­tagot és rajtuk keresztül a dolgo­zók: a munkások, parasztok és értelmiségiek tömegeit. A végre­hajtó bizottságoknak fejleszteniük kell az ellenőrzést. Állandóan fog­lalkozni kell az állami és tervfe­gyelem szilárdításával. Ugyan­csak meg kell követelni ezen fel­adatok végrehajtását az irányítá­suk alatt álló összes szervektől. Nem szabad megengedni a legki­sebb lazaságot vagy törvénysér­tést sem. Harmadik pontként Arany Tóth elvtárs a tanácsok feladatai­ról a társadalmi élet irányításá­ban, a tanácsok eszmei, politikai (Folytatás a 2. oldalon) Párizs. (MTI) A francia atom­bomba kísérleti robbantásánál nem volt jelen egyetlen ismert francia atomtudós sem, ami a pá­rizsi politikai megfigyelők szerint világosan jelzi Joliot Curie egy­kori tanítványainak álláspontját: nem hajlandók képességeiket, tudásukat az atomenergia katonai felhasználásának szolgálatába ál­lítani. A kísérleti robbantás előkészí­tésében Francis Perrin atomener­gia-kormánybiztos, maga is jóne­vű atomtudós csak annyiban mű­ködött közre — hangoztatják a kiszivárgott értesülések —, hogy a robbantásnak az egészségre ká­ros következményeit csökkenthes­sék. Fekete fejkendős, idős asszo­nyok, a modem divatot követő nők és fiatal lányok jöttek el feb­ruár 18-án a községi művelődési házba a nőtanács által megrende­zett nemzetiségi nőtalálkozóra. A kondorosi nőtalálkozón Han- kó György elvtárs a magyar nyelven megtartott eladás után saját anyanyelvükön is szólt a je­lenlevőkhöz. Röviden ismertette beszédében a szlovák települések eredetét és az elmúlt rendszer­ben a nemzetiségiek sorsát. A fel­Francis Perrin Dijonban csü­törtökön sajtókonferenciát tartott és ezen többek között kijelentette: El kell gondolkozni azon, mit je­lent ez a robbantás. Inkább pót­széket, mint fotőjt biztosít szá­munkra az atomklubban. Nem szabad glóriát fonni e kísérlet köré •— ez nevetséges lenne. Nem szabad azt hinnünk, hogy bom­bánkkal egy ellenfelünket is meg­félemlíthetjük. Franciaország be­folyásának a béke irányában kell hatnia — hangoztatta az atom­energia-kormánybiztos. A francia kormány ugyanakkor a becsületrend főtiszti és pa­rancsnoki fokozatával tüntette ki a kísérleti robbantást végrehajtó tábornokakat. (MTI) szabadulást követő évekről, a nemzetiségiek megváltozott hely­zetéről és alkolmányadta jogaik­ról is beszélt. Elmondotta többek között, hogy hány óvodában, álta­lános és középiskolában tanítják megyénkben a szlovák, román és német nyelvet. Beszédében a nem­zetközi nőnap 50. évfordulójáról is megemlékezett. A találkozón részt vett Bielik György elvtárs, a Magyarországi Szlovák Szövetség titkára és Bau- kó János, a szövetség munkatár­sa is. A magyar tanácsi küldöttség vezetőjének nyilatkozata a Szovjetszkaja Rosszijában Moszkva (TASZSZ) Varga'András első miniszterhelyettes, a Szovjetunióban tartózkodó magyar tanácsi küldöttség vezetője, nyilatkozatot adott a Szovjetszkaj a Rosszijának. Elmondotta, hogy a küldöttség tagjai mindenütt tapasztalták a szovjet emberek Ma­gyarország népe iránt érzett szer etetét. Nagyon kellemes volt meg­győződni a szovjet emberek egyszerűségéről és munkaszereteté­ről. Ezek az emberek igen szeretik hazájukat — mondotta Varga András. A szovjet népgazdaság eredményeiről szólva a magyar küldött­ség vezetője kijelentette: — Noha már eddig is sokat Judtunk az építkezés lendületéről, meglepődtünk, mikor mindezt saját sze­münkkel láttuk. Meggyőződésünk, hogy a párt és a szovjet kor­mány mindent megtesz a lakosság életszínvonalának emeléséért. Mindez, amit a Szovjetunióban láttunk — mondotta befejezésül Varga András — újabb tettekre lelkesít bennünket. Hazaérkezé­sük után fáradságot nem kímélve másoknak is átadjuk az itt tapasztalatokat. \--------------------------------------------­N emzetiségi nőtalálkozó Kondoroson

Next

/
Thumbnails
Contents