Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG 1960. január 30., szerda Szállítják a bundákat Budapestre A Békéscsabai Szőr­me- és Kézműipari Vállalat készítményei sokfelé ismeretesek az országban. Az it­teni szűcsök készítet­te bundákat viselik a Fővárosi Villamos­vasútnál dolgozó ka­lauzok is. A múlt év decemberében 350-et készítettek, most ja­nuárban pedig újabb 100-at. Az első ne­gyedévben ezenkívül 350 begombolható bundabélést készíte­nek a vállalatnál pes­ti megrendelésre. Tanulmányozzák ! a kongresszus anyagát * ♦ A múlt év őszén a megye mind- J egyik KISZ-alapszervezetébea * megszervezték a fiatalok okta-? tását. A legtöbb helyen rendsze-* résén részt is vesznek a politikai t oktatásokon. Az utóbbi hetekben» azonban több KISZ-szervezetben tovább léptek. A politikai okta­táson kívül olvasóköröket szer­veztek, ahol a párt VII. kong­resszusának anyagát tanulmá­nyozzák. örvendetes, hogy hét­ről hétre több azoknak a KISZ- szervezeteknek a száma a me­gyében, ahol olvasóköröket szer­veznek. HÍREK FÉNYKÉPKIÁLLITÁS SZEGHALMON (Tudósítónktól.) A szeghalmi járásban Sokan foglalkoznak művészi fényképfelvételek készítésével. Az amatőr fényképészek legjobb képedből január 16-án, szom­baton kiállítás nyílt a járási művelődési otthonban. Az ünnepélyes kere­tek között megtartott megnyitón részt vettek a járás vezetői és üdvözöl­ték a lelkes amatőröket. A kiállított képek közül külön dicséretet kapott Parais Lajos vésztői amatőr „Kislány a hálón” című felvétele, Vári László szeghalmi amatőr „Gyermek portré” című képe és Bánkút! Sándor több felvétele. ■ 1,1,1——Ml Téli évnyitó MIKOR MÉG ariainyló sárgán süt a nap, s csodálatos színekben pompázik a nyár, az ősz kezde­tét mindig az jelenti, hogy a fe­hérre meszelt iskolákban megszó­lal két hónapos hosszú hallgatás után a csengő ... Becsöngetnek. Kezdődik az új tanév. Most fe­hér minden, tél van, s a szokat­lan időben mégis sokunkon átfut egy pillanatra a langyos őszi szél — újra becsöngetnek — évnyitó­ra jöttek össze a falusi iskolák­ban. Egy új tanév kezdődik. TÖBB HÓNAPOS szervezés u- tán mostf kerül sor az Orosházi Mezőgazdasági Technikum kihe­lyezett osztályainak tanévnyitó ünnepségeire. Örülünk ennek a tanévnyitónak, új és szép felada­tot jelent. Jelenti" azt, hogy fal- vainkban elindultak egy olyan ú- ton, amelyhez szükséges az is, hogy szakképzett emberek állja­nak majd a mezőgazdaság élén. Termelőszövetkezeti elnökök, fa­lusi párttitkárok és tanácselnö­kök kezdték el ezzel az évet. Nem fiatal emberek, hanem több­ségükben meglett korúak, akik kijárták már az élet iskoláját. Sokuk mögött még ott kísért a múlt, sokan még csak tegnap sza­kítottak a régivel, de már megér­tették azt, hogy új módon élni nem lehet régi tudással. A fel- emelkedő falu bizonyítéka az, hogy megyénkben 331-en kezdték el a továbbtanulást. Szeghalmon, Okányban és sorolhatnánk a köz­ségekét, ahol hosszú hónapok fá­radságos munkájával a pedagógu­sok áldozatkész segítségével 331- en sikeresen letették a felvételi vizsgát. LÁTTAM egy felvételi vizsgám, ahol egy idős parasztbácsi (túl a 45-ön) görcsösen fogta kezében a ceruzát és úgy szántotta a vona­lat a papíron, mint valaha szán­hatott egy lovával a fekete föl­dön. Négy év után biztosan az ő kezében is másképp áll a ceruza, négy év múlva lehet, hogy trak­toros kormányt tart keze. Ott ült a gyermeke nevelésében elfáradt asszony, akinek fia már tanító, most ő maga is elindult, hogy pótolja, amire eddig nem volt lehetősége. Bárkivel is. beszéltünk az „új iskolások” közül, mindegyik tisz­tában volt azzal, hogy sok nehéz­séggel kell majd megküzdenie, de bízott abban, hogy segítségére lesznek. A megyében azokban a községekben, ahol a felvételi vizs­gákat tartották, sok-sok pedagó­eljussanak a vizsgához. Az Oros­házi Technikum tanári kara meg­értő szeretettel támogatta a je­lentkezőket és támogatja majd őket az elkövetkező négy évben. MOST, JANUÁR 20-ával 331-en indulnak el ünneplőbe öltözve a hét iskola felé, ahol már várja őket a tankönyv, a tisztára törölt tábla és aggódó és biztató szere­tetünk kíséri őket útjukra. Sikert és egészséget kívánunk az „új is­kolásoknak”! (—czi) Megkezdték az élő fácánok befogását és a dúvadak irtását Féllábszárig érő hótakaró bo­rítja a megyét. Ez az idő rend­kívül alkalmas az élő fácánok! befogására. A vadászok az Alföld! Időjárásjelentés Az ország délkeleti felében felhős, párás, helyenként ködös idő, erős éj­szakai lehűléssel. Délkeleten gyengén változó Irányú, északnyugaton mérsé­kelt, Időnként élénkebb délnyugati, nyugati szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet délkeleten mínusz 10—15, északnyugaton mínusz 3—8 fok kö­zött. — Sportpálya felújításra 65 e- ! zer, és felszerelésre 15 ezer fo- ’ rintot fordít ebben aiz évben köz- ► ségfejlesztési alapból Szarvason a • községi tanács. . — Kézimunka- és szabó-varró­díszes tollú madaraiból a napok- J tanfolyamot indított Gyomán a ban 3200-at fogtak el élve, ame-J községi nőtanács az asszonyok és fiatal lányok részére. lyek jó részét exportálják, a töb­bit pedig hazánk fácánban sze­gény vidékeire szállítják. — Az elmúlt évben a község­fejlesztési alapból 11 742 négyzet- ^méter betonjárdát, 1500 négyzet- Hasonlóan kedvez a hótakaró» méter salakjárdát és 4654 folyó- a hasznos madarak tojásait rab- i méter vízvezetéket építettek a ló szárnyas dúvadak irtására is. I békési járás községeiben. A vadászok a hótakaróra vérrel! — „Munkácsy” típusú televíziós kevert foszforszöjpöt szórnak,í készüléket kapott a csabacsűdi amit a kiéhezett dúvadak mohón t művelődésm otthon, a Szarvasi Járás Tanácsától. felfalnak s a méregtől jó részük elpusztul. Az ember hallja és látja —1 A koppenhágai nemzetközi nőkonferenciára a nőnap alkál- ' mából 2 darab ajándéktárgyat ■készítenek a csanádapácai nöta- ! nács áltál szen>ezett kézimunka­tanfolyam résztvevői. Akadt a közelmúltban a szer­kesztőség postájában egy levél, amely hiányos címzéssel, helyes­írási hibáktól hemzsegő soraival, nyakatekert tájszólással írt szöve­gével és névtelenségével tüntetett Ahogy ijesztő külzetét és ismeret­len elkövetőjének betűkké kanya- rított kacsikaringós gondolatmene­tét vizsgálgattuk, az a határozott érzésünk támadt, hogy egészen másvalaki írta, mint akinek az illető feltünteti magát. A népszín- műveskedő, műparaszti viccelődés és a fura háborgás mindent el­árult. Egyébként az „írásmű” tar. talma erőltetett mákázásba cso­magolt, veszett fenekedés volt a- miatt, hogy megyénkben annyi sok derék parasztember fogott össze egyszál erejének közössé ha­tol masitása céljából. Napnál vilá­gosabbá vált, hogy fogadatlan prókátorral állunk szemben. Ám úgy igaz a számolás, ha próbája is van. Járván a megyét, a név­telen remeket itt is, ott is meg­mutattuk leginkább olyanoknak, akik maguk is falun élő, földdel bánó emberek lévén a legjobb tudói annak, hogy miként is mu­tat az igazi paraszti levél. Azt mondta András bácsi Béké­sen, miközben a névtelen írást visszaadta, hogy az ő községük nem bolondok tanyája, ott ugyan nem firkálnak ilyesmit. — A bod- zásiak nagy bölcsen megjegyez­ték: — Nem ismeri a parasztot, aki ennyi zöldet egybe-badarko- dik. Kovácsházán István gazda csak legyintett: — tjgy fogta ez a kirkanc az ekeszarvát, akár én a burkus királyfi pendelyót. Hiszen még a borítékon lévő pecsételés is városi. Ehol-e: Békéscsaba. — Az egyik frissen szövetkezett köz­ségben a falubeliek elolvasva a levelet, megvetőn tolták el ma­guktól: — Okosabb dolgokkal va­gyunk elfoglalva! És így sóira mindenfelé meg penetránsabb illatú bírálatot azon. ban vonaton utaztunkban kapta a műparaszti íródeák. Miután a I szembenülő utas, egy vidám le-T gény, elolvasva a csavarodványt, ♦ jól kikacagta magát, engedelmét kért, hogy rágyújthasson vele. A lobbanó lánghoz tartva cigarettá­ját, hatalmasat szippantott, de Tanácstagi beszámoló Békéscsabán Békéscsabán, a 26. számú vá­lasztókerületben 1960. január 22- én (pénteken) este 6 órakor a Lu­ther utcai iskolában Vizsnyiczai Jánosné tanácstag tartja meg fél­— Békés megyében 17 földmű- vesszövetkezeti kultúrcsoport kezdte meg a próbákat. Már most készülnek a tavasszal sorra kerülő kulturális seregszemlére. — A csütörtök este sorra kerü­lő televíziós adás Lányok — asz- szonyok rovatában láthatjuk azt a riportot, amelyet özv. Gazsó Mátyásáéról készítettek. Az idős békéscsabai asszony a televízió nézői előtt mutatja be a tészta­készítést. — Negyedik küldöttközgyűlését tartja 21-én a MEDOSZ megyei bizottsága, amikor a megyei bi­zottság beszámol az eddig végzett munkáról, és megválasztják a kongresszus küldötteit; Országos karnagyi konferencia Ma Gyulán, a városi tanács dísztermében a rnegyé és más megyék karnagyai részére érte­kezletet tartanak. Az értekezlet előadója dr. Maróti János zene­tudós, aki beszámol az Erkel-ku- tatás legújabb eredményeiről. A konferencián ismertetik az ez év­ben sorra kerülő Erkel-évfordulón a zenekarok és kórusok program­ját. A konferencia után az ér­deklődőknek bemutatják a helyi Erkel-emlékeket. nyomban köhögési roham fogta f éyi beszámolóját. A tanácstag ká­éi. Hátbapaskoltuk, s amint hely- , pj választóit, hogy beszámolóját í-ezökkeint, mérgesen széttoposva a t hallgassák meg és észrevételeiket, pernyét, csak ennyit mondott: f javaslataikat nyilvánítsák, hogy — Szemét. lezze is erősödjék a tanács és a Huszár Rezső ! lakosság kapcsolata Televízió a területi KISZ-szervezetben Jól működik a békési területi KISZ- szervezet. Ez a magyarázata annak, hogy a KISZ Központi Bizottság nemrég televízió-készülékkel lepte meg a békési területi KISZ-szervezet tagjait. Amíg televíziójuk nem volt, addig is sok fiatal betért a szépen be­rendezett és otthonossá varázsolt he­lyiségekbe, de amióta televíziójuk van, még több fiatal tölti szabad ide­jét a KISZ-szervezet klubjában. gus fáradtságot nem ismerve segí- j volt a parasztemberek véleménye ífTT0£(iYtmK Arra nem vállalkozhatunk, hogy megyénk újságol­vasóinak néhány élményünkből bemutassuk egész Bul­gáriát, a bolgár nép életét, munkáját, harcát. Ehhez két újságíró, s két hét kevés. De mert megadatott, hogy két hetet tölthettünk a kedves bolgár nép között Szófiában, Plevenben és másutt, néhány írásban sze­retnénk beszámolni olvasóinknak élményeinkről. Vol­tunk üzemben és múzeumban, termelőszövetkezetben és kultúrházban, láttunk lakásépítkezéseket, beszél­tünk könyvtárosokkal, munkásokkal és parasztokkal, újságírókkal, igazgatókkal. Tanultunk, tapasztaltunk. Engedje meg az olvasó, hogy elmondjuk néhány riportban azt, amit láttunk és hallottunk a testvéri Bulgáriában. Csak cseppnek szánjuk a tengerből, nem többnek. Az építkező ország A repülőgép több ezer méter magasban mohón falta a kilomé­tereket. Gyorsan suhantunk a szunnyadó téli táj felett. Két órai utazás után már elhagytuk Ro­mániát, Burgária fölé érkeztünk. Fenséges ilyen magasról a lát­vány: a folyók keskeny ezüstsza­laggá válnak, a házak pedig apró gyermekjátéknak tűnnék. Síkság, dimbek-dombok, hóborította he­gyek váltogatták egymást. A lát­tett, hogy a felvételre jelentkezők j a dic-só névtelenkedőrői. A leg- t ványt csak olykor takarták el Kova Szlavovica község egyik új báza a sok közül. festő ecsetjére kívánkozó gomoly- gó, csodaszép felhők... Végre megpillantottuk alant bolgárhon fővárosát: Szófiát. Né­hány hosszúnak tetsző, válójában azonban röpke perc után gépünk simán földet ért. Megérkeztünk. Fél óra sem telt el, s elhelyezked­hettünk a városba induló autó­busz bőrülésén. Felberregett a motor, elindultunk. Szomjasan it­tunk magunkba minden látványt, ismerkedtünk bolgár testvéreink gyönyörű hazájával. A főváros határába érve az első, és talán a legmegkapóbb látvány a számta­lan új lakótömb, az állványszegé­lyezte építkezés volt. Minden szó­nál többet mond ez e fejlődő or­szágról; Később is, bármerre jártunk: városokban, falvak­ban mindenütt új, é- pülő háiak sokaságát láthattuk. Az egész ország építkezik. Év­századok mulasztását pótolja e sokat szen­vedett nép, amely 500 évig sínylődött a tö­rök rabigában. A fél­évezredes elnyoma­tás sem tudta kiölni belőle a haza, az élet szeretetét. Amikor csak szerét tehette

Next

/
Thumbnails
Contents