Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

•M#. Január 20., szerda békés megyei népújság Ünnepeltek a mezögyáni traktnrnsnk Megyénk 20 gépállomása közül egyet, a legjobbat, a mezögyánit érte az a megtisztelő kitüntetés, hogy a párt VII. kongresszusára kibontakozott munkaversenyben elnyerte a megyéi bizottság zász­laját. Szombaton délután az oká- nyi földművesszövetkezet étter­mében bensőséges ünnepség kere­tében Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának tagja, aglt-prop osztályverető adta át a férfias jó munka szimbólumát, a vörös zászlót. Érdemes néhány röpke pillan­tást vetni a Mezőgyánl Gépállo­más traktorosainak munkájára. Néhány évvel ezelőtt a megyé­ben úgy emlegették ezt a gépál­lomást, mint a legrosszabbat. Ha egy szakember valamilyen hibát vétett, nyomban az orra alá dör­gölték: ha nem teszed Jóvá, Me- zőgyánba mész! Pokolnak vélték és tartották az itteni életet. Mindentől távol: a vasútállomás öl kilométerre van. ősszel és ta­vasszal a kötött fekete földbe agyig süllyed a kerék... És ez a mindentől távol levő gépállomás végre olyan vezetőket kapott, a- kik Mezőgyánra nem mint „mu­musra” néztek. Megfogadták, hogy megyénk egyik legjobb gépállo­másává szervezik. Az „elanyátla- nodott” emberekbe reményt ön­töttek. önmagukat is gyakran bá­torították, mert hisz ők is embe­rek. És amikor a tervek, elgondo­lások szóbakerültek, maguk a traktorosok sem hitték, hogy egy ilyen kis kollektíva ésszel-szíwel- munkával olyasmire képes, hogy 1957-ben az egy traktorra eső teljesítményt, a 424 normálholdat, a kongresszusi versenyben 920-ra növelje; hogy a 142 forint 83 fil­lér normálholdankénti önköltsé­get 95,82 forintra csökkentsék. Egy kis szív és ész: ennyi volt az egész. És az emberek máris másként ítélték meg feladatukat. A pártszervezet is segített, így a 148 gépállomási dolgozó — aki 1959-ben éjt nappallá téve géppel vagy gép nélkül a határt járta —, már nem csupán traktoros volt, hanem a nagyüzemi gazdálkodás II közös utat választották Vásztö ás Körösújfalu gazdái is Az elmúlt napokban Körösúj­faluban 205 család, 1201 hold földdel választotta a nagyüzemi gazdálkodást, Vésztőn pedig 1655 gazda 8858 holddal. Ezzel mind­két község parasztjainak nagy- része a szövetkezeti útra tért, a korábban szövetkezeti gazdálko­dást választott parasztok földjé­vel együtt mind a két község szántóterületének 90 százaléka a nagyüzemi gazdaságban van. a hajdúsági iparművek a már legyártott és forgalomban lévő „HIMFI" típusú háztartási centrifu­gákon biztonsági okokból konstruk­ciós változtatást hajt végre. A gyár ezért felhívja azon érdekelteket, akik „HIMFI” centrifugával rendelken­nek, hogy levelezőlapon közöljék címüket és lehetőség szerint telefon- számukat. A közlés birtokában a vál­lalat — előzetes értesítés mellett — a megadott elmeken folyamatosan és díjmentesen kicseréli a centrifu­gákat. Levélcím: Hajdúsági Iparmű­vek Service, Budancst VI., Nagy­mező utca 43. 5887/a agitátora. Nem válogattak a fel-1 ból is. Geszten, Mezőgyánban, adatokban, hanem ami soron kö- 1 Okányban, Zsadányban, Körös­vetkezett, csinálták. De hogyan?! Novemberben a gépállomások kongresszusi versenyében még a negyedik helyen álltak. Már a második dekádban úgy az élre törtek, hogy az utánuk következő Kondoros és Gyoma kilenc száza­lékkal maradt le. Ez a kilenc százalék novemberben a többi gépállomáson már behozhatatlan- nak bizonyult! Munkasikerükkel magukhoz ragadták a kongresz- szusi versenyzászlót. S az a lel­kesedés, az a küzdelem, ami ezen a gépállomáson a traktoros-bri­gádok között kialakult, már több volt, mint a régi értelemben vett traktoros-feladat. Az itteni embe­rek a megye többi gépállomásá­nak magas iskolát adtak a terme­lőszövetkezetek megszilárdításá­nagyharsányban mindenütt ott voltak, ahol az őszi mezőgazdasá­gi feladatok tőlük helytállást kö­veteltek. És amikor a biharugrai parasztoknak magyarázták a nagyüzemi gazdálkodást, sok száz követőre találtak. így dolgoztak ők. Az a zászló, amelyet szomba­ton átvettek, most arra kötelez őket, hogy további munkájukban még az eddigieknél is bátrabban nézzenek szembe a legnehezebb feladatokkal is. És ha tudásuk gyümölcsöztetéséhez az eddigiek­nél még nagyobb lelkesedést és szívet adnak, akkor a termelő- szövetkezetek parasztsága még nagyobb megbecsüléssel övezik hű fiaikat: a traktorosokat. Dupsi Károly Megnyílt az új év első boltja Gyulán A múlt héten kellemes muffle petéi érte a gyuláinkat. Megnyílt az önkiszolgáló ajándékbolt. Bár kezdetben nem sokan tudtak még erről, az első napon mégis mintegy 9 ezer forint értékű ajándék- tárgy kelt el. Ellátogattunk az üzletbe. Az ízlésesen rendezett kirakatban szebbnél szebb áruféleségek láthatók. Szinte „megfogják“ az em­bert, s az üzletbe csábítják. Benn a boltban Pénzes Sándomé üzlet­vezetőnek és Szabó Andrásnénak volt is dolga bőven, mert a ve­vők egymás után tértek befelé. Ki sálat, ki karórát, vagy más egyebet vásárolt. — Bizony — mesélte Pénzes né —, régi óhaja teljesült a la­kosságnak, amikor megnyílt az üzlet. Mondták is sokan: Éppen ideje volt! Nos, a várakozás nem volt hiába való. A Békés megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat, amint Szabó elvtárstól, a vállalat személyzeti vezetőjétől és propagandistájától megtudtuk, 60 ezer forintot költött erre a boltra. Budapesti közgazdászok is könyvelők segítik tervkészítést megyénk új termelőszövetkezeteiben A budapesti, üzemekből sok szakmai, politikai és anyagi segít­séget kaptak ebben az évben me­Tanyasi Diogenes Gyoma Meglepően egyik jó földű határ­részén, a Keselyön él egymagában már évek óta Z. Fe­kete Zsigmond 12 holdas középpa­raszt, távol a világ zajától, magá­nosán, mint valami remete. Ro­sza Márton, meg a vasutas párt- titkár, Sárosi elvtárs látogattak el hozzá kőrútjuk során s ugyan­csak meghökkentek a tapasztalta­kon. A történet azzal kezdődött, hogy Rosza bácsi az ajtó előtt marasztalta Sárosit: — Várjunk már kicsit, hadd ka­parjam le ezt a tömérdek sarat a csizmáról — s erre megszólalt az ajtóban álló Z. Fekete Zsigmond, ki az utolsó álomszikrát dörzsölte ki szeméből, mert eddig ott bennt a padkán aludt: — Jöjjön csak be, nem számit az.« — Magának nem, de mit szól az asszony, ha beviszem a sarat? — Nincs itt asszony — válaszolt Fekete lemondóan. szép lakásban _____________ találták magu­kat a népnevelők. Szinte hi­hetetlennek tűnt, hogy nem asz- szanyi kezek teszik napról napra rendbe a lakást. Ezt meg is je­gyezték Rosza Mártonék. —- Márpedig én élek'itt csak, egyedül — felette a szép szál em­ber, ki egyáltalán nem úgy néz ki, mintha (ha akarná) nem akad­na akár minden újjára is asszony­nak való. Mindössze 32 esztendős, ereje teljében van, dehát sohasem gondolt még nősülésre. Ügy‘lát­szik, a tanyába, 12 holdjába, s jószágaiba szerelmes, mert csak ezeknek él... A szobába érvén, máson is meglepődtek Rosza bá­csiék. Az asztalon mindenféle fo­lyóirat, újság (Népszabadság, Népújság, Szabad Föld, Élet és Tudomány, Ludas Matyi, Ország Világ) hevert, s a fal melletti nagy polcon a szekrényeken, meg má­sutt is szépen sorbarakosgatva, rengeteg könyv. — Látják, ezért nem vagyok egyedül — mutatott a sok könyv­re, újságra Fekete, s felkattintot­ta világvevő rádióját is. — Mikor volt utoljára bent a községben? — kérdezték Rosza bácsiék. — Hát, őszintén már nem is tu­dom... Elég régen. — Hogyan tájékozódik a poli­tikáról? — 'Ezekből az újságokból, meg a rádióból. Elég ez nekem... — Tudja-e, hogy Gyomén is új tsz alakult, méghozzá itt a maiga szomszédságában ? — Az újsághordó említett vala­mit — mondta unottan Fekete. — És maga? Nem lép közéjük? Tgy akar élni mindig? — Jó ez énnékem.«. — ...Látom, sok könyve van. Ol­vasott valamit Diogenesrol? — Azt nem is ismerem... — Pedig maga is majdnem olyan, mint ez a Diogenes. Régi görög bölcs volt, aki egy hordóba költözött s lámpával kereste nap­pal is az embereket. — Én nem keresem — válaszolt egykevűen Fekete. — Azért mondom, hogy: majd­nem... Éppen az az, hogy maga meg sem próbált jobban élni. Fekete így folytatta: — Nézzék, ha belépnék Is, csak túrnám továbbra a földet Nem mindegy akkor?.« gyénk termelőszövetkezetei. Az eddigi segítséget most újabbal toldják meg a budapestiek. Ja­nuár 18-án, hétfőn . ugyanis 15 közgazdász, agranómus és köny­velő érkezett megyénkbe a külön­böző budapesti mezőgazdasági jel­legű vállalatoknál, hogy az új termelőszövetkezetekben segítsé­get adjanak a bevitt állatok és is beszélve. De hát élet az úgy, ♦ gazdasági felszerelések szám ba­ll ogy fiatalsága minden percét le- j vételénél. Hat heti itt-tartózkodá- foglalja ez a rengeteg tennivaló? * suk során idejük nagy részét Ezek jártak Rosza bácsiék fejé-) azonban az ütemterv elkészítésé­ben, amikor megkérdezték: | re, a gazdálkodás zökkenőmente.- Miért nem szereti maga a? "** beindítására fordítják az új közösséget, a társaságot? — Szeretem én, csak hát., hiányzik.« ; közös gazdaságokban. nem Sok tanyasi Diogenes — Maga olvasott ember. Fekete Zsigmond s mégis Igen maradiam gondolkodik. Tudhatná, hogy a termelőszövetkezetben a „földtúrás”-t már traktorok vég­zik — Traktorok. Ez igaz — ismer­te el Fekete, s valahogy fénye­sebben kezdett csillogni a szeme. Odament a könyvespolchoz, kivett onnan néhány szakkönyvet, vala­mennyi gépekről szólt, s lapjairól látni lehetett, hogy sokait forgat­ták már. — Látják, ezen már gondolkoz­tam. Ha én egyszer belépnék, nem is fogatos lennék, hanem in­kább valami gépes. Szép munka az... — Ha már belépett volna, akár sofőr is lehetne, vagy akár trak­toros. A termelőszövetkezet el­küldte volna tanfolyamra, hiszen még fiatalember. Miért nem pró­bálta meg eddig? S megint a’régi lemez: — Jó nekem így... Gazdaságilag jól is áll Fekete Zsigmond, ezt meg kell hagyni. Két szép lova, tehene, három szer­ződött sertése s egy nagy teli gó- réja van, az apró jószágokról nem gon­dola­tát mondta ki ezzel Z. Fekete Zsigmond. Akik évek hosszú so­rán át éltek tanyán, s csak néha ünnepnapon mentek az emberek közé, nem is igen hiányolják a társaságot, sőt, bizonyos bizalmat­lanság ragadt rájuk mások irá­nyában, aminek gyökere régi időikből — amikor még lenézettek voltak a tanyasiak — származik. Hogyan élt Z. Fekete is eddig? Örökbefogadta egy módosabb gazda, mint távoli rokont s 17 éves korától mást se látott maga előtt, mint a rengeteg munkát, a barázdákat, s megint csak a ba­rázdákat. Este holtfáradtan, örült, ha ledőlhetett, hiszen már ko­ra hajnalban újra kelllett kezdenie a napot Az öreg Fekete, akinek a fiú átvette a nevét Is, mikor már a 70-es évek derekát taposta, ráíratta a földet, tanyát s bizony a még több tennivalótól valóság­gal önmaga rabszolgája lett Z. Fekete Zsigmond, mint annyi más tanyasi ember. Élete delére any- nyira megszokta a magányt, hogy igen nagy türelem szükséges el­vezetni őt és a hozzá hasonlókat a közösségi élethez, amelynek varázsát még nem ismerheti. E- zért nem is igen erőlködtek to­vább Rosza Mártonék az első be­szélgetésikor. Hagyták, hadd gon­dolkozzon Fekete Zsigmond a hal­lottakon.. . Varga Dezső SOKAT SEGfT a gyulai Aranykalász új tsz-nsk a nagymúltú sarkad! Lenin Tsz Gyulán, a farkashalmi és szlá- nyi dűlő kiváló állattenyésztő középparasztjai Aranykalász néven új termelőszövetkezetet alakítottak. Az új útra tért gazdák első dolga volt elláto­gatni a hazánkban elsőnek ala­kult, jó gazdálkodásáról híres sarkad! Lenin Termelőszövetke­zetbe, ahol egy napig tanulmá­nyozták a nagyüzemi gazdálko­dás módszereit Megnézték az ál­latállományt, elbeszélgettek a gondozókkal, brigádvezetőkkel, a primőrkertészet munkásaival, s betekintettek a könyvelésbe is. Meggyőződtek arról, hogy fejlett állattenyésztés nélkül nincs ered­ményes gazdálkodás s a primőr­kertészet is jó jövedelmi forrás. Ott helyben megegyeztek a ré­gi és új szövetkezetek vezetői: a Lenin melegágy! ablakot ad kölcsön a fiatal testvérszövetke­zetnek, segít különböző magvak­kal, meghívja az újdonsült veze­tőséget zárszámadásra és a terv- készítés tanulmányozására. For­gács István, a Lenin Tsz szak­képzett fiatal elnöke vállalta, hogy személyesen segít az Arany­kalász üzemszervezésének kiala­kításában. A két tsz vezetői azóta rend­szeres kapcsolatot tartanak egy­mással. Termelőszövetkezeti tagoki Egyéni termelők 1 Az Állatforgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót indít, melynek keretében vemhes kocákra köthető szerződés. A szaporulatból legalább 2 darab hizlalásra alkalmas, 40 —60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a válla­lat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadárnál 50 fillérrel többet fÍZ6t. A jelenlegi szerződéses árak: 40—60 kg tiszta fajú fehér hús süldő kg-ként 15,50 40—60 kg hús-, húsjellegű és mangalica kg-ként 14,50 Használja ki a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac ár­alakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses süldőnevelés jó árat biztosít! Részletes fel­világosítást a vállalat kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak ! 25 Békém megyei Állat forgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents