Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

8 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG V I960, január 17., vasárnap fl labdarúgó NB 111, délkeleti csoportjának őszi mérlege 4. Békéscsabai Építők 16 6 6 4 31:25 18 Az előző bajnoki év sikertelenségé­ben Békéscsabán egy egészségesnek látszó törekvés indult meg több oldal­ról, hogy a három (még akkor annyi volt) gyenge NB m-as csapatból egy jó, ütőképes magasabb osztályban Is helytálló labdarúgó csapat alakuljon. A nyári szünet eleje ennek a keresé­sében, illetve jegyében télt el, így az­tán a szünetben az Építők labdarúgó csapatát széteresztették. A sze izolált­ságot fokozta, hogy a sportköröknek nem volt és még most sincs klubhe­lyisége. Ahogyan ez szokott lenni Békéscsa­bán, mindén maradt a régiben. Vé­kony eltávozása után Pipist igazolták le az Építők a csatársor kiegészítésé­re. Nehezen bár, de megoldódott az edző-kérdés is. Perlaki (Perza) Pál, a hajdani népszerű labdarúgó vette át az edzések irányítását. Rövid volt az idő a felkészülésihez. Rosszul rajtolt a csa­pat, még otthonában sem tudott leg­feljebb döntetlen eredményt elérni. A forduló első harmada jóformán a t,csapatkeresés” jegyében telt el. Az új edző hallgatott a sok „szaktanácsadás­ra”, és mérkőzésenként próbál­kozott új megoldásokkal, összeállítá­sokkal. Végül Perlaki sarkára állt és állandósított” egy összeállítást, köz­ben szigorúan folytak a kemény erőn­léti r 'zések. Ezután nemsokára meg­mutatkozott az eredmény és az őszi szezon végére egészen kiválj teljesít­ményt mutatott az együttes. A kezdeti sikertelen szerepléseknél a sportvezetőket, az edző munkáját és nem utolsó sorban a játékosok akará­sát dicséri az, hogy nem estek kétség­be, hanem keményen dolgozva igye­keztek javítaná a hibákon, ami sike­rült is. Bizony előfordult, hogy egy- egy itthoni mérkőzésen a hamar be­lőtt gél után szinte lefékezett a csapat és kényelmesen gurigázott, közben az ellenfél rákapcsolt, kiegyenlített és a végén örülni kellett a szerencsés dön­tetlennek. Sajnos, ezúttal saját káru­kon tanulták meg a csabaiak, hogy egy mérkőzésen elejétől végig hajta­ni kell, harcolni kell minden labdáért. Az a fontos, hogy végül is magára ta­lált a csapat. A csapat lendítője, a fedezetpár ki­alakítása is nehezen ment. A csa­társorban is sok volt a kísérlet, korai­nak bizonyult a fiatalok beállítása is. Kár, hogy a csatársor játéka nem egységes, nincsen „karmester" és nin­csen befejező csatár sem. Sokszor gól­lövő helyzetben egymáshoz tologat­ják a kapu szájában a labdát. A tá­madások felépítésében kevés a terv­szerűség. Hol csak a széleken, szám­talanszor csaik az egyik oldalon, hol csak középen erőszakolják a támadá­sokat. Hiányzik a változatos, érdekes játék, a súlypont-áthelyezés. Hamar kiismerhető a csatársor taktikája, mart a mérkőzés alatt az ellenfél gyen­ge pontjait nem használják M, hanem a megszokott, sokszor inkább egyéni játékból összetákolt kezdeményezések­kel próbálkoznak. Az NB HI-ban ál­talában keményen védekeznek, ez vi­szont nem Ízlik néhány csabai játékos­nak. A forduló végén néhány mérkő­zésen akadt már ugyan biztató meg­mozdulás, eredményes támadás, de ez csak ritkán volt és' hiányzott a más formában való többszöri ismétlődés. A csatársor viszonylag Jó felkészültségű játékosokból áll, akik lényegesen na­gyobb eredményeket tudnának elér­ni. Éhhez nemcsak a különböző takti­kai fogások elsajátítása, hanem a mér­kőzések alatt a szükségnek mutatkozó taktikai fegyelem maradéktalan betar­tása szükséges. Helytelen lenne, ha elégedettek lennének a játékosok ez­zel, hogy adott gólok szempontjából harmadik helyen áll a csapat. A nagy akarás mellett sok mérkő­zésen előfordult — különösen otthon —, hogy a védelem is az ellenfél tér­felére húzódott fel, a fedezetek pedig rávitték a csatárokra a labdát. így aztán a szorosan záró ellenfél mun­káját saját csapatának összetömöríté- sével nagyon megkönnyítették. Távoli lövésekre a fedezetek ritkán vállal­koztak, ha lőttek is, legtöbbször elha­markodottan és nagyon pontatlanul. MOST PEDIG RÖVIDEN NÉZZÜK EGYÉNILEG llS A JÁTÉKOSOKAT Szilágyi hamar elvesztette önbizalmát, amiért több potyagólt kapott. Különösen a lapos Labdák fogása a gyenge pontja. Krátki is sokszor bizonytalankodott, nála baj volt néha az erőnléttel, kifutá­sai bizonytalanok, ezt sürgősen meg kell tanulnia. Többet vártunk tőle annál is inkább, mert sokkal többre képes. Osgyán nem nyújtott állandó teljesít­ményt. Mintha „fejébe szállt” volna a dicsőség, sokáig hullámvölgyben volt. Amikor magára talált, lendületes, ke­mény, biztos szereléséért, fejesekért többször kapott tapsot. Több szerénysé­get. szorgalmat várunk tőle, főleg pon­tosabb labdatovábbításokat és még pon­tosabb kapura lövéseket. Popol a védelem oszlopa volt, játéka erőteljes, jól rombol, fejjátéka kitűnő. Szabadrúgásai veszélyesek, de még sok javítani valója van. Félelmetes góllövő lehetne, csak többet kellene azt gyako­rolni az edzéseken. Hibája, hogy néha Kaucsuklabda-„szilánkok..." A visszaesés ténye a megállapításon túl magyarázatot követel nemcsak a verseny­zőknek, hanem a közönségnek is. Mi sem bosszantóbb a néző számára, mint mtkor a versenyről csalódottan kell tá­voznia. Talán éppen azért, mert a néző a leg­kitűnőbb bíráló; vizsgáljuk egyrészt e szempontból az eseményeket. Csalódottan kellett tudomásul venni, hogy a versenyekről hiányoztak a meg­szokott nevek. A „nagyok” lassan elszd- várogtak a megyéből, s nem volt után­pótlás. Ez egyrészt a már érintett elszi­geteltségből- adódott. Másrészt viszont a vezetésben fellelhető hiányok voltak okozói a visszaesésnek. A tömegversenyek, sp art aki á dók szerve^ zésénél nem volt gondos az előkészítés a sportágakban. Az ifjúság nevelésének fő feladatait helyesen az atlétikus fel­készítésben látták, s nem figyeltek fel arra, hogy e sportág is nagy részt köve­tel az ilyen felkészítésből. A városok vezetői nem keresték a vidék kapcsolatát, elmaradt a szakmai irányí­tás, s falun így nem alakulhatott ki kö­zösség annak érdekében, hogy tagjai számát növelve a sportág tömegbázisát képezhesse. ÍGY tamadt rés az ÉLVERSENYZŐK TAVOZASA UTÁN Nem jelentett úgymond „súlyponti” kérdést e sportág a városokban sem. Az iskolai testnevelés előkészítő céljai nem álltak közel e sportághoz, főleg az idő­hiány miatt. Azok a diákok pedig, akik kedvet éreztek e sportág gyakorlása iránt, túl nagy „áldozatok” árán jutot­tak edzési lehetőségekhez. Magam, mint általános iskolás tanuló kezdtem. Talál­tam alkalmat arra, hogy játsszam az ak­kori ,iyiagánalkalmazottak Szakszervezete helyiségében. Egy órai játék-alkalomért azonban tíz-tizenöt szaklapot kellett ki­hordani. Szívesen tettem . . . A sportág szervezése is nehézkes volt. Je országos szövetség egyik évben terü­leti bajnokságot rendezett, máskor NB I. II-t, majd megyei bajnokságot osztályo- zóval, s összevont területi bajnokságot! Ez a bizonytalanság átragadt a verseny­zőkre is. Bizonytalan volt a továbbju­tás kérdése, s így e fontos ösztönzés hatástalanná vált. Nem mondható viszont, hogy a megyei szakvezetésben, komoly hibák lettek vol­na. A megyei szövetség akkori vezetése mindenki tetszésére működött. A Hri- csovinyi Pál által vezetett szakirányítás, s az MTSB támogatása a rendszeres versenyszervezésben mutatta eredmé­nyeit. Csak a baj talán akkor is az volt, hogy elképzeléseik nem jutottak túl a városok határain. Egyre világosabbá vált, hogy nagy­részt elölről kellene kezdeni a sportág szervezését, de megvalósítás helyett csak nagy szavak hangzottak el a későbbi Ki­rály Sándor vezette szövetségben. A falvakban pedig egyik legnagyobb probléma a terem kérdése volt. Az új kultúrházak építése azonban több helyen megoldotta ezt. . . Egyre világosabbá vált az is, hogy a labdarúgó kincskeresés más sportágak, az asztalitenisz rovására is megy. Köz­tudott dolog ugyanis, hogy fele eredmé­nyességgel is kedvezőbb körülmények között sportolhat a labdarúgó, mint pl. egy asztaláteniszező. De térjünk vissza az irányításra. Az országos szövetség hosszú ideig nem tar­totta a kapcsolatot a megyei szövetség­gel. Megelégedtek azzal, hogy kaptak egy Bercziket, Péterffyt, Ugrai Emmit. Amikor é játékosokra felfigyeltek, néha ellátogattak a vezetők a megyébe is. De megkapták a versenyzőket, s újra elfe­lejtettek bennünket. Pedig nem lett vol­na hiábavaló, hogy egy-egy országos jellegű verseny rendezési jogát Békés megye kapta volna meg. Bár nem ígér­hetem, hogy azonnal „Berczikekkel” fe­jeztük volna ki köszönetünket! (Folytatjuk.) sok előnyt ad az ellenfélnek, ezért több­ször átlátszották az őszi fordulóban. Farkas szívós, kemény, lelkes játékos, hibája, hogy nem fedezi szorosan a szélsőjét, ezért többször átjátszőtték, sok­szor feleslegesen szabálytalankodik. A labdát csak röviden adja előre, hiányzik nála a tértölelő felszabadító hátvédrúgás. Bohus lelkesen küzdő, szorgalmas, jól tudja továbbítani a labdát, kapura lövé­sei veszélyesek, csak ritkán vállalkozik erre. Sokat cipeli a . labdát, ráviszi,—a csatárok „hátára”, ritkán vállalkozik tá­volról kapura lövésekkel, önfegyelem terén nála lényeges javulás volt észlel­hető. Jó tenne, ha különösen fiatal tár­sait többet biztatná. Betkó örvendetesen javult, fejlődött. Jól látja el a védő és támadó fedezeti posztját. Kár, hogy sokszor ő is cipeli feleslegesen a labdát a gyors előrejátszás helyett. Néha körülményes megoldások híve, többet kellene kapura lőnie. Pipis a jobbszélen csak néha nyújtotta azt, amire képes lenne és elvárnánk tőle. Sokat tologat oldalt, az ellenfél kapuja előtt nagyon félénk. Jól cselez, de ezt sokszor feleslegesen teszi. Több lendü­letet, keményebb, gólratörőbb játékot vá­runk tőle. Hrabovszlcy az egész pályán szeret ját­szani, sokat vállal magára, nagy akarás­sal küzd. A mezőnyben jól adogat. — A döntő pillanatban nincs elég önbizalma és elkapkodja a gólhelyzeteit. Lövőké­pességét nem aknázza ki, fejelni nem szeret. Lelkes küzdeni akarása buzdító- lag hat társaira. Sípos sokáig nagyon rapszódikusan ját­szott. Technikailag képzett, túl sokat cse­lez, a kapu előtt nem találja fel magát. Egyszerűbb játékfelfogással több ered­ményre lenne képes. Rieger eredetileg fedezetben játszott és a mozgásán ez nagyon meglátszik. Tech­nikailag igen jól képzett, váratlan, biztos cselei zavart okoznak, de a folytatás leg­többször lassú vagy körülményes. Nagy kár, hogy erőnléte legtöbbször hiányos, így legtöbbször kerüli a közelharcot és nem tud igazi lendítője lenni a csatár­sornak. Ondrik gyorsaságát és lövőképességét nem aknázta ki a csapat. Erénye a nagy lelkesedés és lankadatlan akarás. Lab­dakezelése kissé darabos. Az egyszerű megoldások híve. Többet kellene kapura lőnie. Balog határtalan nagy lelkesedése di­csérendő. Frankó nagyszerűen induló tehetséges játékosnak mutatkozott be. Később elbi­zakodott, az erőnléte többször nem volt kielégítő. Még lehetne sokat vitatkozni, hogy mi volt a jó és mi voft a hiba az őszi for­dulóban. Fel kell tárni bátran a hiányos­ságokat, mert csak úgy tudják azokat ki­javítani. Komoly felkészülés már nem frázis az Építőknél sem. Mindenki tud­ja, érzi, hogy a tavaszi nagy csatákon csak teljes erőbedobással, nagyobb tu­dással, jobb erőnléttel tehet győzedelmes­kedni. NB II-be jutás a távoli cél, ha nem si­kerül most, majd jövőre, de az alapokat most rakják le ... (Folytatjuk) ÚJ FILM BÉKÉSCSABÁN A papírsárkány ' Ez a papírsárkány szimbólum. Jelképe annak a vágynak, amely a gyer- \ mekek szívében ég, akik baráti kezet nyújtanak egymásnak mérföldeken, 1 tengereken át. Ezek a gyermekek ott élnek a világ minden táján, és bár- i milyen színű a bőrük, bármely nyelven beszélnek, békében akarnak ját- [ szani, tanulni, csínyeket kieszelni és megismerni az újat, az ismeretlent* 1 megismerni egymást. | Azok a francia és kínai filmművészek, akik „A papírsárkány”-t elké- 1 szítették, minden bizonnyal ezeket a gyerekeket akarták segíteni vágyaik i megvalósulásában, és szüleikhez is szólni kívántak alkotásukkal, figyelmei- | tetni őket arra, bogy az álmok megvalósulásáért nekik is tenni kelt vala- 1 mit. ' Kedves, vidám, "pajkos francia gy erekek találják meg a csodálatos, i színes papírsárkányt, amelyben levél rejtőzik: egy kínai kisfiú írta és bo- i csátotta a szél szárnyaira, hogy igy szerezzen magának levelező társat a [ messzi idegenből. A sárkány körül bonyodalmak keletkeznek, viszály fa- > kad, és mindez annyira fogalakoztatj a a kis Pierre fantáziáját, bogy éjsza- i ka érdekes álmot lát. Megelevenedik a papírsárkány, amely a majmok ki- | rályát, a kínai varázslók fejedelmét ábrázolja, és elröppenti Pierret és 1 húgocskáját, Nicolet a messzi Kínába, ahol csodálatos kalandok várnak rá- i juk. És bár az álom reggelre véget ér, a barátság szálai már szövődnek a | francia és kínai gyerekek között és ez a barátság tartósnak Ígérkezik. I A forgatókönyv Roger Pigaut, Antoine Tudat és Wong-Kin-Yi munkája. ' A kitűnő rendezés Roger Pigaut-t és Wang-Kia-Yit, a gyönyörű színes fel- | vételek Henri Alekant, a változó környezethez simuló hangulatos zene pe- i dig Louis Bessierest és Tuan-Se Tchungot dicséri. , (Bemutatja a Szabadság filmszinh áz.) WWWNAnWWAAMMAMlAAAn, A rádió és a televízió műsora: Hétfő, 196«. január 18 Kossuth Rádió: 8.1« Reggeli hang­verseny. 9.00 Riportműsor. 9.15 Köny- :iyü zene. 9.45 Lányok, asszonyok. 10.00 Hírek. 10.30 Szívesein hallgattuk. 10.10 Elvesztettem páromat..: 12.00 Hírek. 12.10 Magyart Rudolf népi zenekara játszik. 12.50 Darázs Endre és Kiss Fe­renc versei. 13.00 Részleteik Eisemainn Mihály rádióoperettjeibőL 13.45 Vála­szolunk hallgatóinknak. 14.00 Heti ze­nés kalendárium. 15.00 Hírek. 15.10 Népdalcsokor. 15.30 Úttörő-híradó. 15.50 Zeneországból jöttünk, mesterségünk címere. 16.10 Napirenden... 16.15 Szív küldi..: 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 Ifjúsági őrjárat. 18.00 Népdalok­kal a kikötőben. 18.45 Munkáshétköz- napok. 19.15 Zenekari muzsika. 19.50 Jóéjszakát, gyerekek! 30.00 Esti kró­nika. 20.30 Hangverseny Kálmán Imre operettjeiből. 21.20 Hazai körkép. 21.40 Ifj. Magyart Imre és népi zenekara ját­szik. 22.00 A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 24.00 Hírek. Petőfi Rádió: 8.10 Hírek. 14.15 Török- országúti napló. 14.35 Szabadkai Rá ez Lajos és népi zenekara játszik. 15.00 Zenekari muzsika. 15.40 A borzas Ids veréb. 16.00 Kórusművek, 16:15 Külpo­litikai kalauz. 16.25 Hambalkó Edit és Feleki Rezső hangversenye. 17.00 Hre- nyíkov filmdalaiból. 17.15 Megtakarí­tás: évente egy erőmű teljesítménye. 17.30 Amíg a Nabucco eljutott a szín­padig. 18.15 Hogyan mondjunk ver­set? 10.30 Zenekari muzsika. 19.00 Hí­rek. 19.05 Fúvószene. 19.20 Moldvai népdalok és népi táncok. 19.40 Falu­rádió. 20.00 Elisabeth Schwarzkopf, Elenor Steber, Anton Dermota és Paul Sehöffler Mozart operáiból énekel. 20.45 Sporthíradó. 21.00 Hírek. 21.05 Hangverseny a stúdióban. 21.40 Ami­kor a budaiak kiátkozták a pápát. 22.00 Tánczene. 23.00 Hírek Televízió: adásszünet. Kedd, 1960. január is. Kossuth Rádió: 8.10 Operarészletek. 9.00 Moha bácsi, a törpe... 9.30 Zala­egerszegi iskolák kórusai énekelnek. 9.40 Cenny Odd! Egy zongorista leve­lezéséből — szvit. 10.00 Hírek. 10.10 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.35 Ma­gyar nóták, verbunkosok. 11.00 Na­pos oldal. 11.30 Valahol délen. 12.00 Hírek. 12.10 Zenés ajándékműsor a Lőrinci Fonóipar dolgozóinak. 13.10 Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 13.30 Zenekari hangverseny. 14.30 A „Só­lyom” expedíció útnak indúl. 14.40 Gulyás László: Kisbojtáf. 15.00 Hírek. 15.10 A zeneszerző, a zongorista, a karmester: Alekszandr Ciezman. 15.30 Az honi litteraturáért.” 16.10 Egy fa­lu — egy nóta. 16.35 Ezer iskola. 16.45 Munkásőrdalok. 17.00 Hírek. 17.15 Szív küldi... 18.00 A Szabó család. 18.30 Hunyadi László. 19.05 Gyári sziréna. 19.35 Kozák Gábor József népi zene­kara játszik. 19.54 Jőéjszakát, gyere­kek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Kelle­mes szórakozást kíván: Hollós Ilona, Koltai Valéria, Mezei Mária, Melis György, Sárdy János, Vámosi János, a Magyar Rádió esztrádzenekara. 21.10 Ukrán irodalmi est. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel... 22.25 Közvetítés a sza­badsághegyi Vörös Csillag Étteremből: 23.00 Cigánydal. 23.35 A férj kopogtat. 24.00 Hírek, Petőfi Rádió: 8.00 Hírek. 14.15 Magyar fúvószenekarok Játszanak. 14.45 „Költő álmodj és dalolj!“ 15.00 Vidéki ének­karok műsorából. 15.20 Dankó Pista dalaiból. 15.45 Zongoramuzsika. 16.20 Makaríj atya. 15.35 Keleti tárgyú ope­rákból. 1740 Emlékezetes hangverse­nyek. 17.50 Mi újság a nagyvilágbanT 18.00 Wanda Lawdowska csemhallözik. 18.30 Rádióegyetem. 19.00 Hírek. 19.06 Kettesben... 19.40 Ezüstkalászos gazda- tanfolyam. 20.00 Liszt: I. és n. rap­szódia. 20.25 Nebánosvirág. 21.00 Hírek. 21.05 Verbunkosok, népdalok, csárdá­sok. 21.45 Tánczene. 22.15 Hangverseny hallgatóink kívánságára. 23.00 Hírek. Televízió: 10.00 Iskolások műsora: 18.45 szünet. 19.00 TV-híradó. 10.1S Monique de la Bruchollocie zongorá­zik. 19.30 Szünet. 19.40 Nyomorultak Ij rész. Mozik műsora BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Január 14—20: Vörös tinta. K: h: fél 6, fél 8,vas. fél 4, fél 8, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba. Jan. 14—17: Utolsó visszatérés. K: h: 6, 8, vas. 4, 6, 8. TERV MOZI, Békéscsaba. Január 14—17: Főnyeremény. K: h: fél 6, fél 8. vas. fél 4, fél 6, fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Január 14— 17: Játék és álom. Kezdés hétk.: 3, 7, vas. 3, 5, 7. PARTIZÁN MOZI. Orosháza. Január 15— 20: A törvény, az törvény. K: h: fél 6, fél 8. vas. fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI. Gyoma. Január 15—17: Őfelsége kapitánya. K: h: 7; vas. 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Gyula. Január 14— 17: Pár lépés a határ. Kezdés bétk.: 5. 7. vas. 3, 5, 7. ERKEL MOZI, Gyula. Január 15— 17: Láthatatlan kötelék. K: h: fél 8, vas. fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI. Mezfi- kovácsháza. Január 15—17: Kígyói­nak a fények. K: h: 7, vas. 3. 5, 7. BÁSTYA MOZI, BÉKÉS. Január 14— 19: Kölyök. Kezdés hétköznap: 6, 8. v.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Január 15— 17: A 13-as kedvenc. K: h: 8, v: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Január 14— 20: Szegény gazdagok. K: h: 5, 7, v: 4, 6. 8. ADY MOZI. Szeghalom. Január 15— 17: Asch őrvezető kalandos láza­dása. K: h: 7, v: 3, 5, 7*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents