Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

BÉKÉS MEGYEI

* Ara: 50 fillér *

Világ proletárjai, egyesüljetek!

NÉPUJSÁ G

I960. JANUAR 19., KEDD

MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

V. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM

Helyesen döntöttek, akik a paraszti jövendő egyetlen biztos útját:

a nagyüzemi gazdálkodást választották

Marosán György elvtárs beszéde Gyulán, a szövetkezeti város parasztságának nagygyűlésén '

Január 17-én ünnepi nagygyűlés vali Gyulán a járási és a városi pártbizottság rendezésében, abból az alkalomból, hogy a történelmi város és a járás minden községének dolgozó parasztsága a nagyüzemi társas gazdálkodás útjára lépett. A nagygyűlés szónokának Marosán György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát hívták meg. Ha ez a nagygyűlés nyári időszakban, szabad téren lett volna, több tízezer dolgozó paraszt jött volna el a járás és megye területéről. Most azonban csak a város dolgozó parasztságának egy része, a járás községeinek küldöttei vehettek részt. Azonban így is több mint kétezren hallgathatták meg Marosán elvtárs beszédét, mert a nagygyűlés rendezői mikrofont szerelték a mozikba és a városi tanács nagytermébe. Legtöbben természetesen a városi kultúrházba igyekeztek, hogy lássák is Marosán elvtársat. Délelőtt 10 órára zsúfolásig megtelt a kultúrterem, s nagyon sok érdeklődőnek csak a folyosókon, s kívül a havas parkban jutott hely.

Viharos taps fogadta az elnökséget, amelyben helyet foglalt Marosán György elvtárs, Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság titkára,

Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke, Zalai György elvtárs, a járási pártbizottság titkára, valamint a megye, a járás, több város és község vezetője. Miután elcsendesedett az ü- temes taps, Merényi Ferenc, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Elsorolta, hogy december eleje óta a város nyolc régi és új szövetkezetében 2760 család tömörült 13 ezer hold földdel, s most már nagyüzemi módon művelik Gyula 31 ezer holdas határának több mint 90 százalékát.

A megnyitó után Klaukó Mátyás elvtárs emelkedett szólásra, s tájékoztatta a nagygyűlés résztvevőit a megye, a gyulai járás dolgozó parasztságának tömegmozgalmáról. Külön elismerését fejezte ki Gyula kommunistáinak és a forradalmi gyorsasággal szövetkezett dolgozó parasztságának. Klaukó elv társ kiemelte: A mezőgazdaság átszervezése amellett, hogy országos ügy, elsősorban a dolgozó parasztság ügye, mert a közös munka nyomán nagyobb jólét fakad. Ha továbbra is olyan egységes lesz az akaratuk, mint ahogyan szövetkeztek, akkor hamarosan tapasztalják ezt a gyulai és többi szövetkezeti dolgozó parasztok.

Marosán György elvtárs beszéde

Hosszantartó taps közben lépett a mikrofonhoz Marosán György, az ünnepi nagygyűlés szónoka.

— Engedjék meg -7- kezdte beszédét —, hogy átadjam Gyula város és a járás dolgozó parasztságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány szívélyes üdvözletét, jókívánságait és tolmácsoljam Kádár János elvtárs üdvözletét és elismerését abból az alkalomból, hogy a város és a járás dolgozó parasztjai a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek.

Önök helyesen döntöttek, a- mikor a paraszti jövő egyetlen biztos útját választották; bizalommal tekinthetnek a jövőbe.

Marosán György a továbbiakban emlékeztetett a múltra, mit adtak az elmúlt századok, a felszabadulás előtti évtizedek a föld népének.

— Nem is olyan régen — hangsúlyozta — sokan hivalkodva emlegették az „ősi” földet. Évszázadok óta kik túrták, verejtékükkel áztatták ezt az „ősi" földet? Az Eszterházyak és a többi földesurak? Nem! Az egyszerű, nincstelen parasztok, akik hajnalban keltek és éjjel kerültek ágyba, a- kik reszketve figyelték, milyen is lesz a termés, hogyan alakul az időjárás.

— Aztán a szövetkezeti gondolat ellenségei jöttek a csajkamesékkel. Szerintük a szövetkezetek azt jelentik, hogy a magyar falvakban meghonosodik a csajkarendszer és mindent uniformizálnák. Nos, Magyarországon csakugyan volt csajkarendszer — a- mikor az állástalanok, a nyomorgók, a mezítlábasok, az inség- konyhák előtt álltak végeláthatatlan sorokban meleg ételért. Ma pedig? A közelmúltban jártam Nagyszénáson. Régi emlékek elevenedtek meg bennem, hiszen 30 évvel ezelőtt is jártam már ott. Akkor rongyos emberek fogadtak és szájuktól elvont falat szalonnával, darahka kenyérrel vendégeltek. Most pedig, amikor végignéztem az embereken, szinte elámultam: talán még nagyvárosokban sem látni annyi csinosan, ízlésesen, divatosan öltözött fiatal nőt, és annyi jól táplált dundi gyereket, mint ott.

— Bizony, nagyot fordult a világ.

Tizenöt év alatt eltűnt városainkból a munkanélküliség, talvainkból a földesurak hatalma és a létbizonytalanság.

Ma már senkiinek sem kell reszketni attól, hogy máról holnapra földönfutóvá válik, egyetlen anyának sem attól, hogy éhező gyermeke szája elől a kenyér „aludni megy”. Ma mindenki asztalára több kenyér, hús, vaj, zsír, tojás, gyümölcs jut, mint bármikor azelőtt és

mi azt akarjuk, hogy holnap még több, holnapután pedig még annál is több jusson az embereknek.

Ehhez megvannak a feltételeink, jó adottságaink. A mi dolgozó parasztságunk szereti a földet, érti a 'gazdálkodást, és most nagyszerű távlatok nyílnak meg előtte: egyesítik erőiket a közös munkára, a közös tervezésre, és a közös sikerekrek.

— A világ mezőgazdasága előtt a technika és az agrotechnika i- dőszakában — tehát napjainkban — két út áll; a szocialista és a kapitalista út. A kapitalista úton a paraszt szolga, cseléd lesz. A szo- cialsta úton a föld gazdájává, öntudatos, felszabadult emberré válik. A kapitalista mezőgazdasági nagyüzemek urai. gazdái a bankok, a földesurak. A szocialista

nagyüzemi gazdaságban a dolgozó parasztság a maga soraiból választ vezetőt, maga tervezi és dönti el, hogyan juthat előbbre, íme, ez a két út van, e között kell választani.

Parasztságunk nagy tömegei máris döntöttek, hogy melyiken haladjunk.

Forradalmi tett, nagy előrelépés volt, hogy Gyula város és a járás parasztjai szövetkeztek. Ez a- zonban csak az első lépés. Most ünnepiünk, örülünk a helyes döntésnek és az ünnepnapok után munkás hétköznapok következnek.

Többet, jobbat, olcsóbbat kell adniok, termclniök önmaguknak is, az országnak is.

A szövetkezeti emberek dugják össze a fejüket, hányják-vessék meg, hogyan tovább, hogyan éljenek a lehetőségekkel. Bizonyára lesznek viták, gondok is. Ez a dolgok természetes rendje. De szilárd meggyőződésem, hogy a közösség ereje megtalálja a helyes utat, meghatározza, mit kell tennie, hogyan járulhat hozzá a legeredményesebben népünk élet- színvonalának emeléséhez, a város és a járás dolgozó parasztságának boldogulásához.

— Munkásosztályunk, a gyárak, az üzemek dolgozói becsülettel kiveszik részüket a szocialista építőmunkából, széleskörű versennyel, szebbnél szebb termelési terveik valóra váltásával. Most dolgozó parasztságunkon a sor, hogy az új életforma, a nagyüzemi gazdálkodás új lehetőségeit kihasználják és akkor bizonyos; már a közeljövőben újabb előrehaladásról, újabb szép sikerekről beszélhetünk.

Pártunk és kormányunk megad minden támogatást ehhez dolgozó parasztságunknak.

— Az ötéves terv végére, 1965- !

V

re — ez az előirányzatokban szerepel — oz ország lakói közül több mint 9 millió biztosított lesz. A falvakban mindenütt kigyullad a fény, a hajdan sötét, hosszú ő- szi-téli esték több kultúrát, szórakozási lehetőséget nyújtanak a falvak dolgozóinak. Mind több parasztházba a rádió mellé televízió is kerül. Gyáraink korszerű mezőgazdasági gépekkel, nagymennyiségű műtrágyával segítik a paraszti munkát, könnyebbé, boldogabbá válik tehát az élet. A Magyar Szocialista Munkáspárt eddig is maradéktalanul valóra váltotta ígéreteit. Valóra váltja azokat a jövőben is. Pártunk és kormányunk nyíltan, őszintén beszél terveiről, gondjairól, a lehetőségekről és az akadályokról is.

— Nyíltan beszélünk most is, amikor azt mondjuk a dolgozó parasztságnak: válassza bátran a boldogabb jövőt, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját! Álljanak mellénk, dolgozzanak velünk szocialista építésünk-Újabb és újabb sikereiért, a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért.

Közös munkánk gyümölcseit mindannyian élvezni fogjuk, a magunk és a gyermekeink jövője is szebb, boldogabb, jobb lesz.

— Békés megye dolgozó parasztjaitól is sokat vár az ország. Ez a megye mindig egyik szilárd fellegvára volt a magyar munkásmozgalomnak, az agrárszocialista mozgalomnak. Ez a megye híres acélos búzájáról, a város Európa-hírű primőr kertészetéről. Azt kérjük és várjuk a megye dolgozó parasztságától, adjanak még több búzát, primőr ■ árut, zöldséget az országnak, legyen ez a megye hazánk gazdag éléstára.

Ezzé] kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy igen fontos az emberek tudatának formálása.

— Jó politikát csak a tömegek tevékeny közreműködésével lehet folytatni. Egyedül a tömegek a nemzet jólétének, gazdaságának letéteményesei. A tömegek ilyen irányú tevékenységének, erőink összefogásának alapfeltétele az irányt mutató világnézettel rendelkező párt. A párt nélkül, a párt helyes vezetése nélkül, a nép alkotó erői széjjelforgácsolódnak. Mi, kommunisták a boldog jelen és a biztos jövő építésével kapcsolatos feladatvállalásra, kötelességtudatra akarjuk nevelni a dolgozó embereket. A ma és a jövő világnézetének képviselői vagyunk, világnézetünk és politikánk győzelmesen halad előre az egész földkerekségen. Minden kommunistának, minden pártmunkásnak, itt a megyében is ázt kell szem előtt tartania, hogy emberekkel van dolga, akiknek problémáihoz szeretettel kell közeledni.

Szeretni kell az embereket és meggyőzni őket világnézetünk, politikánk helyességéről, mert ha jó szóval, az igazság érveivel meggyőzök valakit, biztos, hogy ez egész életében becsülni és tisztelni fog.

A külpolitikai helyzetről, részletesen beszélt a szocialista tábor országainak szembetűnő eredményeiről, a szovjet tudomány é« technika kimagasló sikereiről. Foglalkozott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa legutóbbi történelmi jelentőségű határozatával: Megállapította, hogy Amerika, Anglia és a többi kapitalista ország a békés versenyben máris sok tekintetben lemaradt és ez a lemaradás az egész kapitalista világ lényegéből fakad. Ma már nem vitás, hogy ebben a versengésben végső fokon ki lesz u győztes.

— Az 1960-as esztendő — fejezte be szavait — új lépést jelent előre Békés megye dolgozó parasztságának' életében is. Mi, kommunisták, segítünk az új ú- ton, mert azt akarjuk, hogy minél előbb szép sikereket érjenek el a közös gazdálkodásban, saját maguk és az ország javára. Engedjék meg, hogy Békés megye szövetkezeti útra lépett parasztságának sikerekben gazdag munkát, gyors előrehaladást, boldog életet kívánjak. (Hosszan tartó, nagy taps),

★

Az izzóvá foriósodott hangulatú nagygyűlés után a város vezetői díszebéden látták vendégül Marosán elvtársat, amelyen részt vettek a megye több városának és községének vezetői, számos gyulai és járási termelőszövetkezet elnöke, a termelőszövetkezeteket kiválóan patronáló üzem, vállalat párttitkára és igazgatója. Az ebéd közben pohárköszöntőt mondott Zalai György elvtárs, a járási pártbizottság titkára. Ebben ígéretet tett arra, hogy a járás és a város kommunistái, vezetői — akik új útra, a kipróbált nagyüzemi gazdálkodás útjára segítették egyengetni a dolgozó parasztság lépteit — nem hagyják magukra a szövetkezőket, hanem jó vőfélyekhez méltóan azon fá- radoznak most már, hogy az „összeházasodott” parasztság megtalálja számítását, boldogulását.

— Mi, akik szövetkezetbe léptünk — emelte fel poharát Nyíri Sándor, az újonnan alakult gyulai Aranykalász Tsz elnöke —, látjuk a távlatokat, amelyért érdemes volt összefogni. Miközben a látott cél felé igyekszünk, lehet, hogy ^gyszer-kétszer elbotlunk, de felüliünk, s haladunk előre.

Az ebéd közben ismét szólásra emelkedett Marosán György elvtárs és újabb sok hasznos útrava- lót, sok-sok jó tanácsot adott a jelenlevő megyei, városi, községi és termelőszövetkezeti vezetőknek ahhoz, hogy jól ki tudják használni azokat a gazdag lehetőségeket, amelyeket ez az új évtized kínál Békés megye parasztságának, 1