Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPUJSÁ G I960. JANUAR 19., KEDD MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Helyesen döntöttek, akik a paraszti jövendő egyetlen biztos útját: a nagyüzemi gazdálkodást választották Marosán György elvtárs beszéde Gyulán, a szövetkezeti város parasztságának nagygyűlésén ' Január 17-én ünnepi nagygyűlés vali Gyulán a járási és a városi pártbizottság rendezésében, ab­ból az alkalomból, hogy a történelmi város és a járás minden községének dolgozó parasztsága a nagyüzemi társas gazdálkodás útjára lépett. A nagygyűlés szónokának Marosán György elvtár­sat, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bi­zottság titkárát hívták meg. Ha ez a nagygyűlés nyári időszakban, szabad téren lett volna, több tízezer dolgozó paraszt jött volna el a járás és megye területéről. Most azonban csak a város dolgozó parasztságának egy része, a járás közsé­geinek küldöttei vehettek részt. Azonban így is több mint kétezren hallgathatták meg Marosán elvtárs beszédét, mert a nagygyűlés rendezői mikrofont szerelték a mozikba és a városi tanács nagytermébe. Legtöbben természetesen a városi kultúrházba igyekeztek, hogy lássák is Marosán elvtársat. Délelőtt 10 órára zsúfolásig megtelt a kultúrterem, s nagyon sok érdeklődőnek csak a folyosókon, s kívül a havas parkban jutott hely. Viharos taps fogadta az elnökséget, amelyben helyet foglalt Marosán György elvtárs, Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács elnö­ke, Zalai György elvtárs, a járási pártbizottság titkára, valamint a megye, a járás, több város és község vezetője. Miután elcsendesedett az ü- temes taps, Merényi Ferenc, a városi pártbizott­ság titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Elsorol­ta, hogy december eleje óta a város nyolc régi és új szövetkezetében 2760 család tömörült 13 ezer hold földdel, s most már nagyüzemi módon művelik Gyula 31 ezer holdas határának több mint 90 százalékát. A megnyitó után Klaukó Mátyás elvtárs emel­kedett szólásra, s tájékoztatta a nagygyűlés részt­vevőit a megye, a gyulai járás dolgozó parasztsá­gának tömegmozgalmáról. Külön elismerését fe­jezte ki Gyula kommunistáinak és a forradalmi gyorsasággal szövetkezett dolgozó parasztságá­nak. Klaukó elv társ kiemelte: A mezőgazdaság átszervezése amellett, hogy országos ügy, elsősor­ban a dolgozó parasztság ügye, mert a közös munka nyomán nagyobb jólét fakad. Ha tovább­ra is olyan egységes lesz az akaratuk, mint aho­gyan szövetkeztek, akkor hamarosan tapasztal­ják ezt a gyulai és többi szövetkezeti dolgozó pa­rasztok. Marosán György elvtárs beszéde Hosszantartó taps közben lé­pett a mikrofonhoz Marosán György, az ünnepi nagygyűlés szónoka. — Engedjék meg -7- kezdte be­szédét —, hogy átadjam Gyula város és a járás dolgozó paraszt­ságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány szívélyes üdvözletét, jó­kívánságait és tolmácsoljam Ká­dár János elvtárs üdvözletét és elismerését abból az alkalomból, hogy a város és a járás dolgozó parasztjai a szövetkezeti gazdál­kodás útjára léptek. Önök helyesen döntöttek, a- mikor a paraszti jövő egyet­len biztos útját választották; bizalommal tekinthetnek a jövőbe. Marosán György a továbbiak­ban emlékeztetett a múltra, mit adtak az elmúlt századok, a felsza­badulás előtti évtizedek a föld népének. — Nem is olyan régen — hang­súlyozta — sokan hivalkodva em­legették az „ősi” földet. Évszáza­dok óta kik túrták, verejtékükkel áztatták ezt az „ősi" földet? Az Eszterházyak és a többi földes­urak? Nem! Az egyszerű, nincs­telen parasztok, akik hajnalban keltek és éjjel kerültek ágyba, a- kik reszketve figyelték, milyen is lesz a termés, hogyan alakul az időjárás. — Aztán a szövetkezeti gondo­lat ellenségei jöttek a csajkame­sékkel. Szerintük a szövetkezetek azt jelentik, hogy a magyar fal­vakban meghonosodik a csajka­rendszer és mindent uniformizál­nák. Nos, Magyarországon csak­ugyan volt csajkarendszer — a- mikor az állástalanok, a nyomor­gók, a mezítlábasok, az inség- konyhák előtt álltak végelátha­tatlan sorokban meleg ételért. Ma pedig? A közelmúltban jár­tam Nagyszénáson. Régi emlékek elevenedtek meg bennem, hiszen 30 évvel ezelőtt is jártam már ott. Akkor rongyos emberek fo­gadtak és szájuktól elvont falat szalonnával, darahka kenyérrel vendégeltek. Most pedig, amikor végignéztem az embereken, szin­te elámultam: talán még nagy­városokban sem látni annyi csi­nosan, ízlésesen, divatosan öltö­zött fiatal nőt, és annyi jól táp­lált dundi gyereket, mint ott. — Bizony, nagyot fordult a vi­lág. Tizenöt év alatt eltűnt váro­sainkból a munkanélküliség, talvainkból a földesurak ha­talma és a létbizonytalanság. Ma már senkiinek sem kell resz­ketni attól, hogy máról holnapra földönfutóvá válik, egyetlen anyá­nak sem attól, hogy éhező gyer­meke szája elől a kenyér „aludni megy”. Ma mindenki asztalára több kenyér, hús, vaj, zsír, tojás, gyümölcs jut, mint bármikor az­előtt és mi azt akarjuk, hogy holnap még több, holnapután pedig még annál is több jusson az embereknek. Ehhez megvannak a feltételeink, jó adottságaink. A mi dolgozó pa­rasztságunk szereti a földet, érti a 'gazdálkodást, és most nagysze­rű távlatok nyílnak meg előtte: egyesítik erőiket a közös munká­ra, a közös tervezésre, és a közös sikerekrek. — A világ mezőgazdasága előtt a technika és az agrotechnika i- dőszakában — tehát napjainkban — két út áll; a szocialista és a ka­pitalista út. A kapitalista úton a paraszt szolga, cseléd lesz. A szo- cialsta úton a föld gazdájává, ön­tudatos, felszabadult emberré vá­lik. A kapitalista mezőgazdasági nagyüzemek urai. gazdái a ban­kok, a földesurak. A szocialista nagyüzemi gazdaságban a dolgo­zó parasztság a maga soraiból vá­laszt vezetőt, maga tervezi és dönti el, hogyan juthat előbbre, íme, ez a két út van, e között kell választani. Parasztságunk nagy tömegei máris döntöttek, hogy melyi­ken haladjunk. Forradalmi tett, nagy előrelépés volt, hogy Gyula város és a já­rás parasztjai szövetkeztek. Ez a- zonban csak az első lépés. Most ünnepiünk, örülünk a helyes dön­tésnek és az ünnepnapok után munkás hétköznapok következ­nek. Többet, jobbat, olcsóbbat kell adniok, termclniök önmaguk­nak is, az országnak is. A szövetkezeti emberek dugják össze a fejüket, hányják-vessék meg, hogyan tovább, hogyan él­jenek a lehetőségekkel. Bizonyára lesznek viták, gondok is. Ez a dolgok természetes rendje. De szi­lárd meggyőződésem, hogy a kö­zösség ereje megtalálja a helyes utat, meghatározza, mit kell ten­nie, hogyan járulhat hozzá a legeredményesebben népünk élet- színvonalának emeléséhez, a vá­ros és a járás dolgozó parasztsá­gának boldogulásához. — Munkásosztályunk, a gyá­rak, az üzemek dolgozói becsü­lettel kiveszik részüket a szocia­lista építőmunkából, széleskörű versennyel, szebbnél szebb terme­lési terveik valóra váltásával. Most dolgozó parasztságunkon a sor, hogy az új életforma, a nagyüzemi gazdálkodás új lehető­ségeit kihasználják és akkor bizo­nyos; már a közeljövőben újabb előrehaladásról, újabb szép sike­rekről beszélhetünk. Pártunk és kormányunk meg­ad minden támogatást ehhez dolgozó parasztságunknak. — Az ötéves terv végére, 1965- ! V re — ez az előirányzatokban sze­repel — oz ország lakói közül több mint 9 millió biztosított lesz. A falvakban mindenütt kigyullad a fény, a hajdan sötét, hosszú ő- szi-téli esték több kultúrát, szó­rakozási lehetőséget nyújtanak a falvak dolgozóinak. Mind több parasztházba a rádió mellé tele­vízió is kerül. Gyáraink korsze­rű mezőgazdasági gépekkel, nagy­mennyiségű műtrágyával segítik a paraszti munkát, könnyebbé, boldogabbá válik tehát az élet. A Magyar Szocialista Munkáspárt eddig is maradéktalanul valóra váltotta ígéreteit. Valóra váltja azokat a jövőben is. Pártunk és kormányunk nyíltan, őszintén be­szél terveiről, gondjairól, a lehe­tőségekről és az akadályokról is. — Nyíltan beszélünk most is, amikor azt mondjuk a dolgozó parasztságnak: válassza bátran a boldogabb jövőt, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját! Áll­janak mellénk, dolgozzanak ve­lünk szocialista építésünk-Újabb és újabb sikereiért, a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért. Közös munkánk gyümölcseit mindannyian élvezni fogjuk, a magunk és a gyermekeink jövője is szebb, boldogabb, jobb lesz. — Békés megye dolgozó pa­rasztjaitól is sokat vár az ország. Ez a megye mindig egyik szilárd fellegvára volt a magyar mun­kásmozgalomnak, az agrárszocia­lista mozgalomnak. Ez a megye híres acélos búzájáról, a város Európa-hírű primőr kertészetéről. Azt kérjük és várjuk a megye dolgozó parasztságától, adjanak még több búzát, primőr ■ árut, zöldséget az országnak, legyen ez a megye hazánk gazdag éléstára. Ezzé] kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy igen fontos az emberek tudatának formálása. — Jó politikát csak a tömegek tevékeny közreműködésével lehet folytatni. Egyedül a tömegek a nemzet jólétének, gazdaságának letéteményesei. A tömegek ilyen irányú tevékenységének, erőink összefogásának alapfeltétele az irányt mutató világnézettel ren­delkező párt. A párt nélkül, a párt helyes vezetése nélkül, a nép alkotó erői széjjelforgácsolódnak. Mi, kommunisták a boldog jelen és a biztos jövő építésével kap­csolatos feladatvállalásra, köteles­ségtudatra akarjuk nevelni a dol­gozó embereket. A ma és a jövő világnézetének képviselői va­gyunk, világnézetünk és politi­kánk győzelmesen halad előre az egész földkerekségen. Minden kommunistának, minden párt­munkásnak, itt a megyében is ázt kell szem előtt tartania, hogy emberekkel van dolga, akiknek problémáihoz szeretettel kell kö­zeledni. Szeretni kell az embereket és meggyőzni őket világnéze­tünk, politikánk helyességé­ről, mert ha jó szóval, az igaz­ság érveivel meggyőzök vala­kit, biztos, hogy ez egész éle­tében becsülni és tisztelni fog. A külpolitikai helyzetről, rész­letesen beszélt a szocialista tábor országainak szembetűnő eredmé­nyeiről, a szovjet tudomány é« technika kimagasló sikereiről. Foglalkozott a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa legutóbbi törté­nelmi jelentőségű határozatával: Megállapította, hogy Amerika, Anglia és a többi kapitalista or­szág a békés versenyben máris sok tekintetben lemaradt és ez a lemaradás az egész kapitalista vi­lág lényegéből fakad. Ma már nem vitás, hogy ebben a versen­gésben végső fokon ki lesz u győztes. — Az 1960-as esztendő — fe­jezte be szavait — új lépést je­lent előre Békés megye dolgozó parasztságának' életében is. Mi, kommunisták, segítünk az új ú- ton, mert azt akarjuk, hogy mi­nél előbb szép sikereket érjenek el a közös gazdálkodásban, saját maguk és az ország javára. En­gedjék meg, hogy Békés megye szövetkezeti útra lépett paraszt­ságának sikerekben gazdag mun­kát, gyors előrehaladást, boldog életet kívánjak. (Hosszan tartó, nagy taps), ★ Az izzóvá foriósodott hangulatú nagygyűlés után a város vezetői díszebéden látták vendégül Maro­sán elvtársat, amelyen részt vet­tek a megye több városának és községének vezetői, számos gyu­lai és járási termelőszövetkezet elnöke, a termelőszövetkezeteket kiválóan patronáló üzem, válla­lat párttitkára és igazgatója. Az ebéd közben pohárköszöntőt mon­dott Zalai György elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára. Ebben ígéretet tett arra, hogy a járás és a város kommunistái, vezetői — akik új útra, a kipróbált nagy­üzemi gazdálkodás útjára segí­tették egyengetni a dolgozó pa­rasztság lépteit — nem hagyják magukra a szövetkezőket, hanem jó vőfélyekhez méltóan azon fá- radoznak most már, hogy az „összeházasodott” parasztság meg­találja számítását, boldogulását. — Mi, akik szövetkezetbe lép­tünk — emelte fel poharát Nyíri Sándor, az újonnan alakult gyu­lai Aranykalász Tsz elnöke —, látjuk a távlatokat, amelyért ér­demes volt összefogni. Miközben a látott cél felé igyekszünk, lehet, hogy ^gyszer-kétszer elbotlunk, de felüliünk, s haladunk előre. Az ebéd közben ismét szólásra emelkedett Marosán György elv­társ és újabb sok hasznos útrava- lót, sok-sok jó tanácsot adott a jelenlevő megyei, városi, községi és termelőszövetkezeti vezetőknek ahhoz, hogy jól ki tudják használ­ni azokat a gazdag lehetőségeket, amelyeket ez az új évtized kínál Békés megye parasztságának, 1

Next

/
Thumbnails
Contents