Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
MM. jaúuar 6., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A pedagógusképzés múltja és jelene Békés megyében A Will, század derekán a Szarvasra érkező Tessedik Sámuel (1743—1820) érdeme, hogy a nyomorúságos faluból a XIX. századra az Alföld középső részének kulturális központja fejlődött Tessedik gazdasági iskolájának jellege nem zárta ki a nevelőképzést, hiszen eleve azzal a céllal szervezte híres gazdasági iskoláját, hogy az itt tanuló fiatalokból gazdatisztek és nevelők legyenek. A természettudományi tárgyaik mellett Tessedik iskolájában a neveléstan is helyet kapott s az ifjabbak tanításával gyakorlatra szert tevő „gyakornokok” irányítottan szerezték meg a legfoptosabb tanítói ismereteket, készségeket. 1779—1796- ig folyt ilyenirányú képzés, a- minek elismeréséül jelenít meg 1798. július 10-én egy királyi leirat, amelynek értelmében „Tessedik tanmódszere az új tanrendszerrel együtt felvétessék az egyetembe és akadémiákba, és hogy minden tankerületből küldessenek alkalmas egyének Szarvasra ama tanmódszer megtanulása végett.” Tessedik iskoláját egy ideig szüneteltetni kényszerült, majd 1799-ban újra megindította s működtette 1806-ig. Ezen idő alatt a korábbi tanrendszerben képeztelek a tanítók Szarvason, az intézet jelenleg kollégiumnak használt egyik főépületében. Amikor IHtiS-ban megszervezték a szarvasi ev. főgimnáziumot, kezdettől fogva erőteljesen törekedtek a szervezők arra is, hogy az új intézet kebelében tanítóképzés is folyjék. Különösen sokat fárad ózott az iijjycrl Vajda Péter (1803— 1846), akit' korai halála gátolt még a nemes törekvés megvalósításában. Az önkényuralom vége felé, az ötvenes évek végén a szarvasi gimnázium két tanára: Tatay István és Pecz Gyula tervezetet dolgozott ki a gimnáziumban folyó tanítóképzés megvalósítására, sőt alapítványokat is tettek az ún. „tanítóképző tanszék” felállítására., Ennek következtében 1862-ben megindult a gimnázium VI. és VII. osztályával párhuzamosan a tanítóképzés. A tanítóképzésnek mindvégig Benka Gyula volt az apostola, aki gimnáziumi igazgatósága ellenére is jórészt minden képzős tantárgy oktatását vállalta. A szükségképpen adódó túlterhelést később azzal küszöbölték ki, hogy a gimnáziumot végzettek számára egyéves tanítói tanfolyamat szerveztek, s ilyenformán 1868-ig képeztek tanítókat. Amikor az 1868-as népoktatási törvény megjelent, Szarvas akkori vezetősége azonnal folyamodott, hogy állami tanítóképzőt állítsanak fel Szarvason. A kérés nem talált meghallgatásra, így a régi keretek között kényszerültek tovább folytatni a tanító- képzést, közben igyekezve alapítványokat és államsegélyt szerezni. Naigy anyagi áldozatokkal fenntartották a tanítóképzői tagozatot úgy, hogy 1895-től már gyakorló iskola is működött, 1903-től pedig már tanári státusa is van a képzőnek. Lényegében a kibontakozás már 1902-ben megindult, amikor az új gimnáziumi épület építését megkezdték — mely jelenleg intézetünk fő épületét képezi— s előkészületeket tettek a tanítóképzői tagozat leválasztására. 1907-ben az ev. egyházkerület átvette a képzőt, sikerült megfelelő államsegélyt biztosítani s 1911-ben meg tudta nyitni az annyira kívánt internátust. 1912-ben már 10 nevelője volt a szarvasi képzőnek. 1917—18-ban kezdték meg a férfi tanítóképzőnek tanítónőkép. zővé való átszervezését. Az átszervezést Szarvasnak az akkori országosan központi . fekvésével indokolták. Ebben az állapotban működött a tanítóképző Tessedik egykori épületében egészen 1948- ig, az államosításig. A felszabadulás után bekövetkezett igen nagy mértékű iskolapolitikai fejlődés, főként pedig az általános iskolai és óvodai hálózat kiépítése s az ezzel járó nevelőszükséglet Békés megye nevelőellátásának biztosítására több nevelőképző szervezését és működését tette szükségessé. Így került sor a szarvasi tanítóképzőben tanulók számának növelésére is, párhuzamos osztályok szervezése révén. Amikor pártunknak — a szocialista kultúrforradalom tudat- formáló fő feladtának meggyorsítását sürgető — művelödéspo- I iitikal irányelveinek szellemében megindultak az újtípusú felsőfokú pedagógusképző intézetek szervezésének munkálatai, Szarvas és Békés megye párt-, tanács- és tömegszervezeti vezetői és dolgozó népe nagy lelkesedéssel fáradoztak, hogy Szarvas is megkapja a szervezés jogát. A kérés jogos elvi alapjai a következők voltak: — A nevelőképzés évszázados szarvasi hagyománya, mely — az előbbiek szerint — bőven rendelkezik igen pozitív, haladó, olykor országos hatósugarú kulturális vonásokkal. — Békés megyében három nevelőképző intézmény szűnt mega reform következtében. Tehát indokolt, hogy egy .felsőfokú intézetet kapjon, amelynek alapján megyénk dolgozói kézzelfoghatóbban megértsék a reform fejlődést szolgáló jellegét. Békés megye, Szarvas, a Viharsarok munkásmozgalmi hagyományai, agrárszocialista megmozdulásai, a szarvasi és end- rődi kubikusok elkeseredett küzdelmei s a jelenlegi élénk mozgalmi élet biztosítják azt a politikai és világnézeti légkört és I fejlődést, mely a kommunista1 pedagógusképzés elengedhetetlen felétele. I I A tárgyi feltételek biztosítása i ! a következőképpen alakult: ‘ ! I — A megyei tanács vb. 216/ j | 1958. számú határozatával bizto- j sította a két főépületet. (Intézet és kollégium). Ennek következtében az intézet a gimnázium épületében nyert elhelyezésit — mely egy hasonló, eddig általános iskolai céljait szolgáló épületbe költözött át —, míg a kollégium a megszűnt tanítóképző épületében nyert elhelyezést. Tekintve, hogy a két objektum egy telken van, az intézet elhelyezése igen megfelelő. A megyei tanács vb. ugyancsak fenti határozatával 200 ezer forintot biztosított az átalakítási munkálatokra. A Szarvasi Járási Tanács VB 100 ezer forint hozzájárulást, míg a Szarvasi Községi Tanács VB ismét 100 ezer forintos hozzá járulást és hat tanári lakást ajánlott fel. Csuk a legnagyobb elismeréssel lehet nyugtázni azt, hogy minden felajánlást teljes mértékben teljesítettek az illetékesek. Sőt a Szarvasi Községi Tanács VB a felajánlott hat lakás helyett hét lakást biztosított az intézet dolgozóinak. Az időközben felmerült gimnáziumi költözködési és felújítási költségekre a Szarvasi Járási Tanács több mint félmillió forintot fordított. Míg a községi tanács vál- i lalta az általános iskolák átcsoportosításának munkáját és költségeit is. Mindezek közvetve ugyan, de jelentősen segítették az intézet megalapozásának körülményeit. — Természetesen a tárgyi feltételek megteremtésében a forradalmi munkás—paraszt kormány, illetve a Művelődésügyi Minisztérium vállalta a legáldozatosabb feladatot. Ugyanis a két főépület korszerűsítése, felújítása több mint 1,5 millió forintba került. Ehhez járulnak még a közművesítés költségei is. Ezek után került sor 1959. évi szeptember 8-án az Intézet első tanévnyitó és iskolaavató ünnepélyére, melyen dr. Orbán László elvtárs az MSZMP KB tagja indította útra Intézetünket. Szarvas életében jelentős kulturális esemény volt ez. A magyar nevelőképzés megalakulásáért oly sokat fáradozó Tessedik Sámuel, Vajda Péter és Benka Gyula haladó elődeinknek akkor hiú ábrándjai valósultak meg a leghaladóbb, a szocialista pedagóigiai elvek alapján működő új intézmény formájában. Ismeretes az a kultúrpolitikai koncepció, mely a pedagógusképzés reformját életre hívta. A ma- gasabbrendű szocialista társadalom s ezen belül a szocialista kultúrforradalom vezető ereje, a párt művelődéspolitikájának irányelvei a pedagógusképzés eddigi módjára vonatkozó kritikai értékelés mellett, hosszú időre előre megjelölte e területen dolgozó kultúrmunkások, a nevelőképzéssel foglalkozó pedagógusok és az üjtípusú pedagógusképző intézetek feladatát. Intézetünknek az a célja és feladata, hogy alkotó ideológiai és pedagógiai oktató-nevelő munkával az újtípusú, marxista—leninista eszmeiségű és meggyőződésű és a szocialista óvodapedagö- gta tudományával és gyakorlatával, valamint a társadalomban való népművelői munkára alkalmas óvónők nevelésével és képzésével segítse a kultúrforradalom és a szocialista építés általános feladatainak megoldását. ISövendt’krinleet nemcsak a ma társadalmában való életre, ■ hanem a holnap, a kommunizmus társadalmában való helytállásra | készítjük elő. Olyan tulajdonságokat nevelünk beléjük, amelyek ma talán még nem általánosak, de amelyeknek általánossá válásához éppen ezzel a neveléssel a- karunk hozzájárulni. Lenin szavaival élve: „Ifjúságunk egész nevelésének, képzésének és oktatásának arra kelj irányulnia. hogy ezt az ifjúságot a kommunista erkölcs nevelje.” Csak ilyen pedagógusok tudják majd a szocialista tudat társadalmi méretű fejlesztését gyorsítani, s ezáltal az e területen mutatkozó hiányok pótlását biztosítani. Ez pedig nem kis feladat. De nemzetünk szocialista jövője ezt kívánja tőlünk, s mi örömmel vállalkozunk arra, hogy ennek maradéktalanul eleget tegyünk. Bizakodásunkat, igazunk tudatát annak az Arany Jánosnak szavaival fejezem ki, aki ennek a tájnak, Békésnek. Biharnak volt a fia, aki a haladás feltartóztathatatlan voltát és a diadalba vetett hit győzelmi dalát így fogalmazza meg: „És vissza nem foly az időnek árja, Előre duzzad, feltarthatatlanul: Csak szélein marad veszteg hínárja, S partján a holt-víz határa kanyarul. Bízvást!... Mi benn vagyunk a főisodorban: Veszhet közölünk még talán nem egy: De szállva, lm elsők között a sorban Vásznunk dagad, halónk előre megy!! TÓTH LAJOS, a Szarvas*. Felsőfokú Óvónőképző Intézet igazgatója 'Thai iewbetünk vizsga Bizony, sokszor szorongó érzéssel léptünk az iskolában a tanári asztal elé, amikor számot kellett adni arról, mit tanultunk. A vizsgák előtt még a jól felkészült diák is drukkol. így van ez ma is, és nemcsak az iskolában, hanem az életben, a termelésben is. Mert a munkások is vizsgáznak. Ev elején terveznek, egész esztendőben dolgoznak, s év végén jön a számvetés, a vizsga, hogy vajon eleget tettek-e a követelményeknek. A múlt évben sikeres vizsgát tettünk. Pártunk márciusi határozatában megjelölt célokat elértük. Tavasszal a mezőgazdaságban nagy átalakulás történt. Mindezek egy-egy tételei annak a vizsgának, melyet a szocializmus építése állított e- lénk. De nemcsak év végén, hanem év elején is vizsgázunk. Az első napok adják az alapot ahhoz, hogy év közben még tovább léphessünk. Ha jól sikerült a kezdés, az eredmény is biztosabb. A múlt évi indulásnál voltak zökkenők. Az első hetek, sőt hónapok eredményei a Békéscsabai Ruhagyárban, az építőiparban és még számos helyen alatta maradtak a követelményeknek. A pótlás pedig már nehéz. A múlt esztendőben az 4v eleji lemaradás miatt volt mit pótolni. Igaz, sikerült. De ebben az évben ne pocsékoljuk el a későbbi túlteljesítést a „lyukak” tömítésére, hanem használjuk azt fel előbbrehala- dásunk, a szocializmus építése ütemének meggyorsítására. Az idén az év eleji lendületes munkára annál is inkább szükség van, mert az új tervek gyorsabb lépésütemet diktálnak a szocializmus építésében. Az 1959. évi tervek óvatosak voltak, amit bizonyítanak azok a tények, hogy magasan túlteljesítettük azokat. Jelenleg körültekintőbben készített tervek megvalósítása vár ránk. Feltétlen előnyünkre válik az, ha már az év elején, az első hetek, hónapok munkájában ■ elérjük azt, amit a terv előirányoz. A múlt évi kohentív munka lendületének kibontakozása, a szocialista munkaverseny nagyszerű eredményei méltán jogosítanak fel bennünket arra, hogy bízzunk az előirányzat, teljesítésében, sőt a túlteljesítésében is. A lendület az 1959-es esztendőben megindult, s most, az év elején abból kell vizsgáznunk: miként hozzuk át erre az évre is az emberek alkotókedvét, akarását. Nagy szükség van erre! Az ellenforradalmat megelőző évben. majd az el lenforradalom okozta károk miatt elmaradtunk a fejlődés ütemét illetően más szocialista országoktól. Ez megmutatkozott az élet- színvonal alakulásában is. Meg kell tehát gyorsítani a termelés növekedésének ütemét. Ez a legfontosabb feladatunk! S mivel a termelést elsősorban a termelékenység emelésével kell növelnünk, szükséges, hogy a múlt évi eredményes munkál az idén is folytassuk. Csakis így válik lehetővé, hogy a reálbér emeijedjen. De fontos az év eleji lendületes munka azért is, mert alapot ad ahhoz, hogy év végére magasabbra juthassunk, nagyobb eredményeket érhessünk el, hogy az új ötéves tervet minél biztosabb alapokról kezdhessük. Vizsgázik tehát a munkás, aki az év első napjaiban munkával teremti meg a holnap alapjait, a mérnök, a műszaki vezető, a- ki az új keresésével, korszerűsítésével, a műszaki színvonal emelésével segíti a termelékenység emelését. Vizsgázik parasztságunk is, amikor a mező- gazdaság átalakításával a tsz- ekbe való belépéssel segíti társadalmunk építését. S hogy ez a vizsga sikerül-e, az rajiunk múlik. A válaszadásra felkészültünk, s most drukkoljunk mindannyian egy kicsit, hogy a felelet egész, kerek legyen, M. J. Tanácstagi beszámoló Békéscsabán Békéscsabán, a 2. számú megyei választókerületben dr. Farkas Ernő tanácstag 1960. jan. 7-én csütörtökön este 7 órakor, a IV. | kér. pártalapszervezet helyiségé- j ben tanácstagi beszámolót tart. I Kéri választóit, hogy beszámoló- j ját minél többe” hallgassák meg,! s véleményüket, javaslatukat, mondják el, melyeket a tanácsta- j gok továbbítanak a végrehajtó bizottsághoz. x í A Szabadkígyósi Tangazdaság palázót keres 25x8 méteres épület befedésére. Azonnali belépésre keresünk Fizetés kollektív szerint Jelentkezés: « , «* Örménykúti Állami Gazdaságban Telefon: Szarvas 2. Kössünk dohánytermelési szerződést! A dohánytermelők magas b váltási árat, kamatmentes előleget '-vyenes cigarettát kapnak. ül eső gaz da sági termelőszövetkezetek ezen Telül 20 % nagyüzemi felárban is részesülnek 4285
