Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
TW0. Január 8., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Befejezték a rizs feldolgozását Dévaványán A dévaványai rizshántolóban befejeződött a szeptember óta tartó idénymunka, összesen 720 vagon hazai termésű rizst hántoltak és csiszoltak. A magyar rizsből a belföldi értékesítésen kívül sokat szállítottak Lengyelországba, a két Németországba és Angliába is. A dévaványai üzemben rövidesen megkezdik a 16 forintos áru rizs csomagolását, amelyből százezer egy kilogrammos csomagot szállítanak majd a hazai boltokba (MTI) A bőség új lehetőségei előtt nyílt meg az út Gerlán Pénz- és tárgyjutalmat kapnak a legjobb szakszervezeti aktívák Az Építők Szakszervezetének területi bizottsága január 14-én délután kibővített ülést tart Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhazában. Az értekezleten a területi bizottság tagjain kívül a megyéből több üzemi bizottsági titkár és bizalmi is részt vesz. A mintegy 60—80 résztvevő előtt Hankó Pál, a területi bizottság elnöke értékeli az 1959-es esztendő eredményeit, munkáját, valamint ismerteti a szakszervezeti funkcionáriusok és aktívák előtt álló idei feladatokat. A beszámoló után a munkában legjobban kitűnt szb. titkárok és bizalmiak között mintegy 10 ezer forintot és ötezer forint értékű tárgyjutalmat osztanak szét. U- gyancsak ekkor adják át a pénzjutalmat 10 idős, több mint 40 é- ves szakszervezeti tagsággal rendelkező veteránnak is. Az értekezlet résztvevői és hozzátartozói este a Jókai Színházban megtekintik a Kötéltánc című színdarabot. Egymillió forintot fordítanak járdák építésére 1960-ban Békéscsabán — Tovább fejlesztik az Árpád-fürdőt — A Békéscsaba városi tanács a közelmúltban elkészítette az ez évi községfejlesztési tervet, melyben az utcák járdáinak javítására egymillió forintot irányzott elő. Az előzetés tervek szerint aszfaltjárdát építenek a Dózsa György út Nemzeti Bank felöli oldalán, továbbá a Kölcsey, Gábor Áron, Szabadság tér, Lenkei, Hajnal, Ady Endre és a Kovács Pál utcában. A terv szerint a járdák építéséhez amint a tervek elkészülnek, hozzáfognak. Üj aszfalt-utakat is építenek. Például a Gábor Áron utcában egymillió 150 ezer forintos költséggel építenek új aszfalt-utat. Tervbe vették még azt is, hogy a Lencsés, valamint a Tompa utcát 100, valamint 300 ezer forintos költséggel felületi kezelésben aszfaltozzák. Békéscsabán egy vásárcsarnok létesítését is. Az előzetes tervek alapján erre a célra több mint 100 ezer forintot fordítanak. Mintha naplót akarna írni I megvolt a szép ház, s összegyűlt i sítsák a földet. Nehezen értette Kiss elvtárs, a gerlai tanácselnök a Pénz> földet vásároltak. Monori; ezt meg Monori János is, de amiJános is, Tövisháti István is, öz- ; kor megértette, mosolyogva irta vegy Csipke Imréné is vásárolt! alá a belépési nyilatkozatot ef földet, alig pár hete fizették ki az j héttel aztán, hogy kifizette a ke az utókor számára, olyan pontosan jegyzi be egy nagy füzetbe, hogy naponta, hetenként kik és Ihányan léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Gergely József ;neve is meg van jelölve, s „fel is Ivan kapva”, mert c volt az egyetlen belépő december 8-án, ami- ;kor megkezdődött Gerlán a nagyarányú tsz-fejlesztés. Monori János 12 holdas középparaszt neve is „felkapott”. Egyrészt azért, mert a belépettek sorrendjében ő volt a 100. belépő. Másrészt azért, mert belépésekor 35 süldőt ajánlott fel megvételre a Magvető Tsz-nek. — Ejha, ilyen sok termése volt ennek a középparasztnak? — kérdezhetnék sokan csodálkozó elismeréssel. Még ennél is több, mert tavaly, azaz 1959-ben 40 sertést hizlalt meg szerződésre. Dehát a gerlaiakra az a jellemző, hogy sok jószágot nevelnek, hizlalnak. Van ott jónéhány olyan gazda, mint Lehóczki Mátyás, aki tavaly hat szarvasmarhát hizlalt meg. A jó gazdálkodás nyomán aztán nem csoda, hogy ömlött a pénz a ger- laiak zsebébe és hogy olyan sok szép kétszobás házat építettek a felszabadulást követő években, hogy öröm rájuk nézni. Az is jelárát, 8—10 ezer forintot holdja ért. Ügy számították, hogy még 3—4 évig ráér az ország a mező- gazdaságot átszervezni, s addigra megtenni a föld a vételárát. Csakhogy most január 4-én estig 194-en léptek be Gerlán a helyi és a szomszédos gyulai tsz-ekbe 940 hold földdel. Másképpen jellemezve a gerlai megmozdulást, az a helyzet, hogy 4-én estig 10— 13 egyénileg dolgozó paraszt maradt kívül. Köztük van a földet most vásárló Tövisháti István és özvegy Csipke Imréné. ^ Sok könny hullott már a magyar paraszt szeméből a földért. Legtöbb azonban akkor, a- mikor megperdült rajta a dob, a- mikor elárverezték. Aztán meg hullatták néhányan akkor, amikor aláírták a belépési nyilatkozatot, úgy, mint ahogy az esküvőn a lányukat szokták siratni a hold föld árát. Mosolyogva, mint ahogy az eskü után a fiatal párok szokták beírni nevüket az anyakönyvbe. Monori János értelmes, ü- gyes ember, s a belépési nyilatkozat aláírásáig rájött, hogy nem köt rossz „házasságot”. A gerlai földek az eddigi széjjelszórtsá- gukban is jó megélhetést adtak a hozzáértő, ügyes gazdáknak. Most miután egyesítik a földeket, miután egyesülnek az ügyesebbnél- ügyesebb gazdák, még többre mennek. A Magvető Tsz taglétszáma igencsak 260-ra, földterülete pedig 1500 hold körülire növekszik. Ezt a földet hat kilométer hosszan kanyarogja be az élővíz csatorna, s hatalmas lehetőséget kínál a jövedelmező, nagyüzemi zöldségtermesztésre, a termést megduplázó szántóföldi öntözésre. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználását már megszülök, pedig tudják, hogy csak a kezdték azok a kertészek, akik sorsuk teljesedik be: elmennek a szülői háztól, családot alapítanak a társadalmi lét törvényei szerint. Törvény, a fejlődés törvénye követeli meg a dolgozó parasztoktól lemző több gerlaira, hogy miután is, hogy „összeházasítsák”, tábláVégegyháza is termelőszövetkezeti község — Vasárnap 300-an léptek a közösbe — A községfejlesztési terv elkészítése alkalmából megbeszélte a városi tanács az ez évi építkezési tervet is. Többek között a szabadtéri színpad további építésére 100 ezer forintot, az Árpád-fürdő fejlesztésére 500 ezer forintot fordí- tenak. Ezenkívül tervbe vették Építkeznek Almáskamaráson Az almáskamarási Salliai Tsz a napokban tartja zárszámadó közgyűlését Az eddigi kilátások szerint a tervbe vett negyven forint körüli egy munkaegységérték meglesz még annak ellenére is, hogy két hónappal hosszabbodott a gazdasági év. Jól sikerült a cirok és gabona- termés is. A tsz tagjai a zárszámadás előtt gondolnak a közös vagyon növelésére. A tavasszal megkezdik egy 50 férőhelyes növendék- marha-i stálló építését s ezenkívül több kisebb-nagyobb építkezéshez fognak a tavasz és nyár folyamán. Hagy volt a forgalom a végegyházi kisvendéglőben az ünnepek alatt December végén adták át a végegyházi földművesszövetkezet kibővíteti kisvendéglőjét. A szépen berendezett vendéglő a karácsonyi ünnepek alatt 26 ezer, az új év két napján 18 ezer forintot forgalmazott. AZ ŰJ ÉV ELSŐ NAPJÁN kapott lábra a hír, hogy Végegyháza szövetkezeti község lett. Addig jóformán nem is igen lehetett látni embereket az utcán, mindenki saját problémáját beszélte otthon a családdal, de vasárnap estefelé szinte egyszerre elevenedett meg a falu. — Igaz, hogy már a községhez tartozó földterület több mint 70 százaléka nagyüzemben van? — érdeklődtek egymástól az emberek. Ezen a napon nem volt olyan ház, ahol nem a termelő- szövetkezetről beszélgettek volna. Voltak, akik vasárnap délelőtt a népnevelőknek úgy nyilatkoztak, hogy még ebben az évben nem lépnek be, s este pedig elmentek a tanácsházára, és belépési nyilatkozatot kértek. Czuth Pali bácsi már az ágyban volt, amikor meghallotta, hogy termelőszövetkezeti község lett Végegyháza. Jóformán csak kabátot és csizmát húzott magára és lódult. A felesége a kapuban érte utol. — Hová mész ilyenkor? — kérdezte tőle. — Megyek a tanácsházára. Aláírni a belépési ij nyilatkozatot. J. — Nincs mór ott senki, mit keresnél ott ilyen í későn? Nem ráérsz reggel? Az asszony csak mondta a magáét, de az idős Czuth mit sem törődött vele, nem is érezte a süvítő hideg téli szelet. A TANÁCS HÁZÁN Is összenéztek az emberek, amikor meglátták. Mit akarhat itt, ilyen későn? Az öreg pedig belépési nyilatkozatot kért, és azt mondta: „Lássák emberek, én már az ágyból keltem fel, nem hagyott nyugodni a lelkiismeretem. Két éjjel nem aludtam, de most nyugodtan akarok lefeküdni.” Ezen a napon nemcsak Czuth Pál esett át a tűzkeresztségen, hanem vagy 350 paraszttársa is. Fülöp István is úgy beszélt, hogy nem, mégnem, de amikor az asszony nem látta, egyre kacsingatott a népnevelőkre. El sem tudták képzelni, hogy miben sántikál az öreg. A népnevelők meg visszafordultak a tanácsházához, hogy elmondják, Fülöp István még vár. De jóformán oda sem értek, amikor Fülöp István utolérte őket: — Jöjjenek csak — mondta nekik —, most kiöntöm a szívem szándékát. Alig hogy beléptek, máris azt mondja: — Adják csak ide azt a papírt, tudják, otthon azért nem írtam alá, mert akkor az asszony nem engedett volna el egy ki&íröccsre. Így legalább azért útba ejtem a templomot is, ahol borosüveggel harangoznak. Jöjjenek maguk is, megisszuk az áldomást!... ZIBRIK JÁNOS pedig csak úgy tett, mintha csak a tanácsháza felé járna minden ok és cél nélkül. Az egyik ismerőse mindjárt le is ültette a székre, s elkezdett vele a tsz-ről beszélgetni. Jó óra hosszat beszélgettek, hiszen akkorra már vagy 6—7-en voltak körülöttük, de ő nem szólt semmit, csak hallgatott. Egyszer, jó sokára, a- mikor megszólalt, a Szabadság Tsz minden jó tulajdonságát elmondta: — Ha ilyen jónak tartja, akkor már biztosan abba lép. Igaz-e? — Biztosan. Ha egyszer tsz-be lépek, akkor csak a Szabadságba — vág közbe. — Itt az alkalom, ide egy belépési nyilatkozatot — mondták többen. Forgatta, nézte minden betűjét, szinte nagyítóval vizsgálta, mert közben egy szemüveget is kért. Aláírta a nevét, aztán minden rubrikánál megállt, de közben még nézte, egyre nézte, dicsérte a Szabadság Tsz-t. Már mindenki tisztában volt azzal, hogy Zibrik János csak a Szabadságba lép be. Csak amikor kitöltötte, akkor néztek nagyot, mert látták, hogy az Új Élet Tsz- be kérte a felvételét. Amikor az emberek csodálkozását látta, csak így huncutkásan megjegyezte: — Amit maguk itt elmondtak, azt én már két év óta tudom. Csak meg akartam győződni arról, hogy valóban jó agitátorok-e? HOGY MILYEN AGITÁTOROK, milyen népnevelők voltak Végegyházán, arról külön hosszú cikket lehetne írni. Azt lehetne mondani, hogy közel egy hónap óta járnak a mezőhegyes! munkások Végegyházára, s az egy hónap alatt úgy megszerették őket, hogy szinte minden helyen, mint kedves ismerősüket hívták meg egy-egy ebédre, vacsorára. Ha valahol disznót vágtak, kóstoló nélkül nem engedték el őket. A kedves, meleghangú beszélgetésnek az lett az eredménye, hogy az új belépők közül legtöbben kijelentették: én csak ennek vagy annak írom alá a belépési nyilatkozatot. Tranciszti István villanyszerelő, Milecz Lajos állattenyésztő, Bemáth István mezőhegyesi elvtársak vasárnap azt sem tudták, hogy hova és kihez menjenek először, annyian hívták őket, mert csak ő előttük akarták aláírni a belépési nyilatkozatot. Végegyházán vasárnap több mint 300 aláírt belépési nyilatkozatot hoztak be a. népnevelők. Akkor este a tótkomlósi határrészen, a Szárazér partján 18 taggal, több mint 200 hold földdel egy új termelőszövetkezet is alakult. VÉGEGYHÁZÁN most már három termelő- szövetkezet működik, közel 4 ezer hold földön, és hétfőn reggel már megkezdték a községben az általános földrendezést a nagyüzemi táblák kialakítását. Tsepkó Eta 20—30 éves gyakorlati tudással és mintegy 1000 zöldséghajtató ü- veggel léptek be. A tapasztalt gazdák. Sütő Péter, Korcsok János, Várad: Lajos és a többi új belépek újabb és újabb jó ötlettel állnak elő az ezévi gazdálkodást illetően. Ügy igaz, ahogy Szilágyi Ferenc elvtárs, a Magvető Tsz elnöke mondta: A 180 új tag új friss lendületet hozott a tsz-be. Legnagyobb gondunk az lesz, hogy a sok kiváló ember közül hogyan tudjuk kiválasztani a tsz-ben most már szükséges nagyobb számú vezető gazdát. Ahol annyi hozzáértő jó gazda van, hogy gondot okoz a legkiválóbbat kiválasztani, ott csakis jól mehetnek majd a dolgok. A- hova olyan emberek tömörülnek, mint Sütő Péter, Korcsok János, akik vetőmagot ajánlottak fel a lapályos pósteleki rész vörösherével való bevetésére, s olyanok, mint Sándor Lajos, B. Nagy Gábor, Nagy Imre és a többi kertészek, akik már olyan szorgalmasan készítik a melegágyakat, mintha most is a maguk kis kertészetében lennének, ott csak növekedhet a jólét. ^ Megható a könny, amit a föld szeretete csal ki a dolgozó parasztok szeméből a tsz-be lépés küszöbén, de nem megrendítő. Nem, mert csak a kezdetlegesen felszerelt, sok-sok fáradsággal és gonddal járó egyéni gazdálkodást temetik el. A föld megmarad a táblában, s az egyesült sokoldalú tapasztalat, tudás és a- karaterő, a föld szeretete sokkal több anyagi javat ad azoknak, a- kik beléptek és a társadalomnak is, amelynek részese minden ember, amely nélkül nem boldogulhatna, nem élhetne senki. Kukk Imre 3 ezer vajszínű Xyllo fúrógépet gyártanak holland megrendelésre A Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárban készült Xillo mellfúrógépek külföldön is elismertek és keresettek. A csabai üzem legutóbb Hollandiából kapott az első negyedévre 3 ezer darabra megrendelést. Az első szállítmányt január 25-ig útnak is indítják. A mostani megrendelés érdekessége: a megrendelő kérte, hogy a fúrógépeket vajszínűre fessék. Természetesen ennek készségesen eleget tesznek az üzemben.
