Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

I9W. Január 24., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Mit kell tudni az 1960. évi családiház-épitési kölcsönakcióról? Az Oszágos Takarékpénztár — mint ismeretes — évek óta jelen­tős összegű hitelnyújtással segíti azokat a kislakás-építőket, akik az építkezést saját anyagi erejük­ből teljesen megoldani nem tud­ják. Az OTP az elmúlt évben pl. a megye területén 451 építtetőnek engedélyezett e célra több mint 16 millió forint összegű hitelt. Nagy és értékes segítség ez az égető lakásprobléma leküzdéséhez. A takarékpénztár ez évben is felké­szült már az akció lebonyolításá­ra s e célra megyénkben az 1960. évre mintegy 14 millió forint ke­retet irányzott elő. A folyó évi építési kölcsönké­relmek engedélyezése már meg­kezdődött. A kérelmek elbírálá­sa a beérkezés sorrendjében tör­ténik, ezért az építkezni szándé­kozók részére előnyös, ha kölcsön­igényüket és területileg illetékes takarékpénztári fióknál minél előbb benyújtják. így rövidesen sor kerülhet a kölcsön engedélye­zésére, az építkezés már kora ta­vasszal elkezdhető és még az őszi rossz idő beállta előtt befejezhető. A kölcsönkérelem későbbi be­nyújtása azzal a hátránnyal jár­hat, hogy nagy számú hiteligény jelentkezése esetén — amire az előző évek tapasztalatai szerint számítani lehet — az 1960. évre biztosított hitelkeret kimerül és így a kölcsön engedélyezésére csak a jövő évben nyílik lehető­ség. A kölcsönkérelmek korábbi benyújtása és engedélyezése lehe­tővé teszi, hogy pz építőanyagok megvásárlása a jelentkező tényle­ges igényeknek megfelelően fo­lyamatosan történjék, minthogy az anyagellátás célszerű szabályo­zása révén a különböző építési á­nyagok az elárusító telepeken az első és második negyedévben könnyebben beszerezhetők. Tekintettel az akció rendkívül nagy népszerűségére, nem érdek­telen, hogy az építkezni szándé­kozók legalább a legalapvetőbb kölcsönigénylési előfeltételekről tudomást szerezzenek. Fontos tud­ni azt, hogy építési kölcsönben bérből és fizetésből élők, ezekkel egyenlő elbírálás alá eső igény­lők (pl. nyugdíjasok), továbbá szellemi szabadfoglalkozásúak, valamint termelőszövetkezeti ta­gok részesülhetnek. További fon­tos előfeltétele a kölcsönigény­lésnek, hogy az építtető telek- könyvileg is rendezett saját telek­kel rendelkezzék. Jó tudni azt a jogszabályt is, amely szerint a takarékpénztár kölcsönt csak a már meglevő saját anyagi erő ki­egészítéseként folyósít. Ez úgy ér­tendő, hogy a kölcsönkérelem be­nyújtásakor az igénylőnek igazol­nia kell, miszerint a költségvetés szerinti építési összköltségre leg­alább annak 25%-a erejéig meg­felelő saját anyagi erővel (taka­rékbetéttel, építési anyaggal, vagy mindkettővel vegyesen) már ren­delkezik. Minthogy azonban az egy-egy családi házra engedélyez­hető kölcsön összege 50 ezer — e- gyes kivételes esetekben 60 ezer — forintnál több nem lehet, ma­gától értetődő, hogy a felülvizs gált és jóváhagyott költségvetés szerinti építési összköltség és az engedélyezhető maximális keret- határ közötti különbözeiét teljes e- gészében az építtetőnek kell vi­selnie. Pl.: ha az építési összkölt­ség 96 000 forint, akkor az igény­lőnek nem a 25 százaléknak meg­felelő 24 000 forintot, hanem a 98 ezer forintos összköltség és az Korszerű gépeket kap az idén az építőipar Az idén hazai gyáraink és a ba­ráti államok mintegy 120 millió forint értékű építő gépeit készíte­nek népgazdaságunknak. Az előregyártott szerkezetek beemelésére 146 különböző darut kapnak az építkezések. Ezenkívül a termelőszövetkezeti istállók és gazdasági épületek elkészítéséhez megkétszerezik az ajtó-daruk szá­mát. Sokoldalúak a Szovjetunió­tól vásárolt 0,3 köbméteres gumi­kerekű exkavátorok. Hétféle mun­kaszerszámot lehet rajtuk felsze relni. A betonozást több mint 200 új betonkeverővel és mintegy 1300 vibrátorral segítik s a vakolás gé­pesítésére másfél száz új habarcs- szivattyút helyeznek üzembe. Az idei gépesítéssel együtt az Építés­ügyi Minisztérium a hároméves tervben több új berendezést ad az építőiparnak, mint a megelőző hat év alatt. (MTI) engedélyezhető 50 ezer forint ke­ret közötti különbözetet, tehá minimálisan 46 ezer forintot kel biztosítani saját anyagi erőből. A hiteligény bejelentéséhez szükséges űrlapg'arniturát — meg felelő részletes magyarázat kísé rétében — bármely takarékpénz tári fiók az érdeklődők rendelke­zésére bocsátja. Kölcsönt általá ban új családi ház építésére, il letve befejezésére, továbbá tolda lék építésére (lakóterület bővíté sére), helyreállításra és tatarozás­ra lehet igényelni. Az engedélyez­hető kölcsön tekintetében tudn kell azt, hogy tsz-tagok részére — az építési összköltség összegétő függetlenül — maximálisan 30 e- zer forint hitel engedélyezhető Több, egyébként azonos feltéte­lekkel bíró igény esetén előnyben részesül a* az igénylő, aki a mi­nimálisan előírtnál nagyobb mér­tékű saját anyagi hozzájárulással rendelkezik. Azoknak, akik jö­vőre vagy a későbbi ivekben szándékoznak állami hitel igény- bevételével építkezni, számolni­uk kell azzal, hogy előnyösen jön számításba az a körülmény s, ha az igénylő a saját hozzájá­rulást takarékbetétben íyűjti össze. Az alapvető feltételek mellett szót érdemel az a körülmény, hogy a saját anyagi hozzájá­rulás és a fedezet fogalmát sokan — igen helytelenül — azo­nosítják. A saját anyagi erő az a forintösszeg (takarékbetét) vagy forintra átszámítható anyagérték, amellyel az építtető hozzájárul a kivitelezési összköltséghez. A fe­dezet pedig az a — ugyancsak fo­rintban kifejezhető — eszmei érték, amely hivatva van a fo­lyósított kölcsön visszafizetését biztosítani. Fedezetül szolgál iá telek, maga a felépülő házingat­lan és az építtetők által enged­ményezés útján lekötött illet­ményhányad. A kölcsönigényléseket műszaki bírálatra elsődlegesen az' illeté­kes tanácsi műszaki szervhez kell benyújtani, majd az iratok innen kerülnek műszaki és pénzügyi felülvizsgálatra a takarékpénztár­hoz. Kazár Mátyás 'thai {egyletünk ,Eszed, nem eszed" jelszó helyett sáért. Senki sem tudná pontosan megmondani, hányán haltak meg. Becslések szerint mintegy har­mincezer orosz és körülbelül három—négyezer román katona vesztette életét az öt hónapig tartó harcban. Az ő emlékükre e- melték ezt a templomépítés ha­gyományait követő mauzóleumot, amelyet 1907-ben nyitottak meg. Északi és déli oldalán aranybe­tűkkel vésték be az emléklapok­ra a hősök neveit, akik messze hazájuktól meghaltak a bolgár nép felszabadításáért. Kívül, kö­rös-körül. a mauzóleum hatalmas épületének mindegyik szögletén a harc egy-egy színhelyének nevét írták fel. Benn három szarkofág őrzi a hősök földi maradványait. Egy hősi csata névtelen hősei a- lusszák itt örök álmukat. A fala­kon a régi ikonok között a felsza­badító háború egyik orosz részve­vőjének, V. V. Verescsagin fes­tőművésznek két festménye lát­ható. Megrázó erővel és színekkel vetette vászonra a harc néhány mozzanatát. A mauzóleumot vaskerítés öle­li körül, rajta a harcban győzött, eredeti orosz ágyúk meresztik csövüket az ég felé. A mauzóle­um azonban nemcsak régmúlt harc emlékét őrzi. Kint egy újabb emléklapot helyeztek el a máso­dik világháború idején a Harma­dik Ukrán Front hőseinek tisz­teletére. Alig több, mint fél év­század múltán az orosz nép fiai, a szovjet hadsereg katonái nagy­apjuk hajdani útján ismét vérü­ket hullatták ezen a környéken a bolgár nép felszabadításáért. A pleveni katonai múzeumban is minden terem az 1877-es há­ború emlékeit őrzi. Érdekessége az, hogy ez az épület annak ide­jén a város legnagyobb, legszebb építménye volt. Most, a több e- meletes házak mellett törpének tűnik Oszmán basa itt vetette meg a lábát, s rendezte be fő­hadiszállását. A sors iróniája, hogy az öthónapos háború után, 1877. december 11-én mint fog­lyot éppen ide vezették kihallga­tásra II. Sándor orosz car elé. A múzeum termei telis tele vannak korabeli orosz fegj vérek­kel, ruhákkal, emléktárgyakkal Az egyik sarokban ott látható II. Sándor orosz cár sötétkék, vastag aranysújtásos lovagló-ruhája, a- melyet 1907-ben, a múzeum meg­nyitására kaptak ajándékul O- - roszországtól. Az ember, ha itt iár, szinte érzi a történelem, a régi kor leheletét. Szinte maga előtt látja, miként menekült az orosz katonák elől a megvert tö­rök sereg. S ha aztán forgatunk egyet az idő kerekén, azt is köny- nyen magunk elé képzelhetjük, hogy a másik ellenség, a német fasiszta horda hogyan futott a bolgár partizánok és a szovjet hadsereg katonái elől e gazdag országból. Az igazi szabadságot a szovjet hadsereg hozta meg a bolgár nép­nek. A nép csak ekkor lett igazán a saját gazdája, hazájának birto­kosa. Csoda-e hát, hogy olyan forrón szeret.k a.bolgárok az orosz né­pet? Aligha, hiszen barátságuk a közös harcokban kovácsolódott.. Podina Péter—Varga Tibor lFolytatjuk) Gyermekkoromban hallottam az alábbi történetet: A kőműves, akinek nyári időszakban is alig akadt munkája, téli időszakban pedig állandóan munka nélkül volt, mindennap küldte a kislá­nyát a henteshez, hogy hozzon 20 fillérért májat. — Mondjad, hogy macskának keli, ne tudják, hogy milyen szegények vagyunk — oktatta ki a gyereket. — Hentes bácsi, tessék adni 20 fillérért májat a macskának — -mondta a kislány —, de ne olyan büdöset, mint tegnap, mert ak­kor apu nem tudja megenni. Hallomásból, saját tapasztala­tukból bizonyára sokan emlé­keznek még azokra az időkre, a- mikor csak 20 fillér jutott máj­ra, amikor az ■ emberek örültek, hogy a viszonylag olcsóbb lóhúst meg tudták venni. Ma viszont mdr a marhahús sem igen ízlik, főként csak sertéshús kell, az is csak akkor, ha nem túlságosan kövér. Mit csináljunk az így megnö­vekedett igények közben? Pro­pagáljuk, hogy jó a marha-, a birka- és a lóhús? Vagy csak ilyen húsféléket árusítsanak a hentesüzletekben, s mondjuk a vevőknek azt, hogy eszed, nem eszed, nem kapsz mást? Helyte­len és felesleges erőlködés len­ne. Ehelyett jobb, ha mind több és több sertést nevelünk és hizlalunk a fogyasztók igénye és ízlése szerint, az állami gaz­daságokban és a termelőszövet­kezetekben. — Ezt mi magunk is tudjuk, s igyekszünk is hizlalni — mond­hatják erre. A hizlalási szándék­kal nincs is baj, de annál több baj van helyenként a malicne- veléstsel, mert egyszerűen meg­hizlalják a kocákat is azzal a jel­szóval, hogy majd törzskönyve­zett, fajtiszta állományt állíta­nak be helyette. Helyes ez a tö­rekvés, de mint mindent, ezt is csak módjával lehet megcsinál­ná. A sertéshúst vásárolni ákae ráknak nem mondhatjuk: várja­nak vagy két évet, amíg a meg­növekedett termelőszövetkeze­tekben felszaporodik a fajtiszta állomány. Egyelőre a meglevő kocákat fiaztassuk fajtára való tekintet nélkül, s ezek mellett alakítsuk ki a fajtiszta tenyész koca-állományt. De ha a termelőszövetkezetbe tömörült régi és új tagok csak a közös gazdaságban tartanák fias- kocát, nevelnek malacokat és hizlalnak sertéseket, még nem teszik meg a közellátásért azt, amit megtehetnek. Nem elég, ha csak a közös gazdaságban tarta­nak teheneket, nevelnek borjú­kat. Sajnos a tsz-tagok többsége kényelemből nem él az alapsza­bály adta lehetőségekkel s nem tart háztájiban egy tehenet, egy­két növendékmarhát, egy-két fias kocát, s nem hizlal évente 3 —1 sertést. A többségről van szó, s csak példának említem meg: a békési Űj Élet Tsz 52 ré­gi tagja közül csak 11 tart tehe­net, s csak 13 fiaskocát. Szó se róla, kényelmesebb eladni a kö­zösből kapott s a háztáji földön termett szemes- és szálastakar­mányt, kényelmesebb, de jelen­tős jövedelemtől esnek el. Száz szónak is egy a vége: tartson minden termelőszövetke­zeti parasztcsalád a háztájiban legalább egy tehenet, s legalább egy tenyészkocát, s ha a borjú­kat és a malacokat nem akarja felnevelni, akkor adja el a tsz- nek, annál is inkább, mert most már elmúlt az az idő, amikor a tsz-ck a piacon tudtak hízónak való szarvasmarhát és süldőket vásárolni. Az igények kielégítésére sok­kal jobb az a jelszó, hogy fias­kocát minden háztáji gazdaság­ba, mint az, hogy eszed, nem eszed a marhahúst — nem kapsz mást. Kukk Imre Fontos közlemény • TERMELŐSZÖVETKEZETEK. TSZ-TAGOK ÉS EGYÉNI TERMELŐK JÖVEDELMÉT BIZTOSÍTJA AZ ALLATFORGAI Ml VÁLLALAT d'C'kt&d dbcbb&clédcd dkciÁ{d RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST A KÖZSÉGI FELVÁSÁRLÓK, A JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEK ÉS A VÁLLALAT SZERZŐDÉSES OSZTÁLYA AD. Békés megyei Allattorgalmi Vállalat, Békéscsaba, Széchenyi u. 6. Tel.: 10-34 — Az Országos Filharmónia rendezé­sében február 1-én, hétfőn este 7 óra­kor Erikéi és kortársai műveiből opera­est. Debreceni MÁV Film harmonikus Zenekar. Vezényel: Korody András. Közreműködik: Czanik Zsófia, Udvar- dy Tibor, összekötő szöveget mond: Balassa Imre. Részletek Erkel, Gold- mark, Csajkovszkij stb. operáiból. Február 22-én, hétfőn este 7 órakor Kovács Dédes (hegedű) és Bächer Mi­hály (zongora) szonáta-estje. Műsor: Mozart: C-dur szonáta. K. 296, Brahms: D-molü. szonáta, Beethoven: A-dur (Kreutzer) szonáta. Op. 47. Márc. 14-én, hétfőn este 7-kor olasz—francia opera­est. Debreceni MÁV Fii harm '.rv.kus Zenekar. Vezényel: Sulyok Tamás. Közreműködik: Szeosődy Irén, Nagy* Páll László, Barlay Zsuzsa, Melis György, összekötő szöveget mond: Gál György Sándor. Részletek: Verdi, Puccini, Bizet, Saint-Saens, Thomas, Offenbach stb. operáiból. Bérletek kaphatók az Állami Zeneiskolában. Április 18-án, hétfőn este 7 órakor Chopin — Schumann—Brahms—Men- delssohn-hangverseny. Közreműködik: Unger Emőke (gordonka), Rőth Márta (ének), Miklós György (zongora). Má­jus 9-én, hétfőn este 7 órakor zenekari hangverseny. Budapesti MÁV Szim- I foniikusok. Vezényel: Lukács Miklós* Műsor: Beethoven: VI. szimfónia* Beethoven: V. szimfónia.

Next

/
Thumbnails
Contents