Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 196*0. jannár 22., péntek A szovjet ipar termelésének * 1959.évi növekedése lényegesen felülmúlja* a hétéves tervben előírt átlagos évi | növekedést ‘ Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala a szovjet népgazdaság fejlesztését célzó terv teljesítése során 1959-ben éléit eredményekről szóló jelentésében közli, hogy a szovjet ipar termelése 1959-ben több mint tizenegy százalékkal haladta meg az 1958. évit. A terv 1959-re 7,7 százalékos növekedést irányzott elő. A szovjet ipari termelés tavalyi növekedése lényegesen meghaladja az 1959—1965. évi hétéves tervben előirányzott növekedés évi átlagát. Minden szövetséges szovjet köztársaság és népgazdasági tanács túlteljesítette a legfontosabb termékek, köztük a közszükségleti cikkek legtöbbjének vonatkozó évi tervét. Előzetes adatok szerint 1959- ben 7,6 milliárd púd, vagyis 124,8 millió tonna gabonát takarítottak be, ami fedezi a lakosság fogyasztását és az állam szükségleteit a folyó évre. Termeltek 4,7 millió tonna nyersgyapotot. A gyapottermesztés egész történetében nem értek el ekkora termést. A tejtermelésben a Szovjetunió 1958-ban utolérte az Egyesült Államokat, az 1959-ben elért 62 £ millió tonnás tejtermelésével pe-* Összeült a MEDOSZ IV. megyei küldöttgyűlése Újraválasztják a szakszervezeti vezetőket Tegnap, csütörtököm délelőtt 9 dig megelőzte, mert hivatalos I órakor Békéscsabán a MEDOSZ adatok szerint az Egyesült Álla- £ helyi szervezet székhazában ösz- mokban csak 57 millió tonna volt jszeül't a Mező- és Erdőgazdasági a tavalyi tejtermelés. Az egy fő- ^ Dolgozóik Országos Szervezetére eső vaj termelésben is túlszár-£nek megyei IV. küldöttgyűlése. nyalta a Szovjetunió az Egyesült < Államokat (Szovjetunió: 4 kg, az J Egyesült Államok: 3,9 kg). Az állami és szövetkezeti szer- < vezetek 1959-ben 12 százalékkal | több beruházást eszközöltek, mint ‘ 1953-ban, nem számítva a kolho- < zok beruházásait. A Szovjetunió nemzeti jövedel- j me 1959-ben 8 százalékkal, vagyis < 16 300 szervezeti dolgozót, 123 küldött képviselte. Részt vett a küldöttgyűlésen Halász József elvtárs, a MEDOSZ főtitkára, Molnár Pálné elvtársmő, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, valamint több tömegszervezet képviselője. A küldöttértekezletet békéscsabai úttö. Tök és a gyulai sportolók egy csoszázmilliárd rubellel nőtt az elő- J portja köszöntötte, majd Hegedűs ző évihez képest. A Szovjetunió lakossága egy év alatt 3 660 000 fővel gyarapodott és 1960 elején több mint 212 millió volt. A népgazdaságban X Mátyás, a Békés megyei Erdőgazdaság delegáltjának megnyitó szaval után Samyai Ferenc terjesztette elő a MEDOSZ Békés megyei Bizottságának beszámolófoglalkoztatott munkások és al- »í®1* kalmazottak száma 1 700 000-rel £ _ Szakszervezetünk aiapszabánőtt, munkanélküliség nem volt. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma meghaladta a 41 milliárd rubelt, vagyis (összehasonlítható árakban kifejezve), több mint húsz százalékkal volt nagyobb az 1958. évinél. (MTI) lyánalk értelmében — kezdte referátumát Samyai elvtárs — két évenként újra 'kell választani a vezető szerveket betöltő funkciósokat. A mai küldöttértekezlet feladata: a közelmúltban végzett * munka számbavétele, a megyei aaBaaaaBaaaaa*aaaaaaeaaaaBM«aaaa«aaaaaaaBaBBi A hitleri fasizmus dokumentumai Moszkva (MTI) Nagy fontosságú dokumentumokat tett közzé a Komszomolszkaja Pravda a hitleri fajhőtök terveiről. Mint köztudomású, Himmler közvetlenül a Szovjetunió ellen intézett támadás után kidolgozta az úgynevezett „Oet” tervet, Kelet-Európa népei kiirtásának tervét. Ez a terv mind ez ideig nem került elő, a kutatók azonban számos olyan dokumentumot találtak, amelyek ismertetik a terv lényegét. A Komszomolszkaja Pravda szerdán négy ilyen dokumentumot közöl: Himmlemek egyik körlevelét a keleti területek helyi lakosságával folytatandó bánásmódról dr. Wetzelnek, az úgynevezett keleti területek minisztériuma első számú politikai főigazgatósága vezetőjének az Ost-terwel kapcsolatos megjegyzéseit, Himmler egyik feljegyzését és egy levelét. Wetzel feljegyzéseiből lényegében kiderülnek az Oot-terv főbb vonásai. A feljegyzés elmondja, hogy a gyarmatosításra kerülő keleti területekre harminc év alatt 4 450 OOO németet kell telepíteni. Az ezeken a területeken élő helyi lakosságot viszont fokozatosan fel kell számolni. Lengyelország lakosságának 80—85 százalékát mint veszélyes, és faji szempontból nem megfelelő elemet főként Szibériába keli telepíteni. Külön fejezet foglalkozik az orosz lakosság kérdésével. Wetzel a hitlerista faji „szakértők” véleményére hivatkozik, s kijelenti: az orosz kérdést csak az oroszoknak mint népnek teljes szétzúzásával lehet megoldani. „Számunkra, németek számára rendkívül fontos, hogy olyan mértékben gyengítsük meg az orosz népet, amely lehetetlenné teszi számára, hogy megakadályozzon bennünket az európai német uralom megteremtésében. Ezt a célt a fenti eszközökkel érhetjük el...” Wetzel feljegyzése végül megállapítja: a csehek ötven százalékát ugyancsak ki kell telepíteni. A fennmaradó ötven százalékot pedig el kell németesíteni. Tallózás közben... Mi ti sás? Észak-Amerikában? B Kanadai Magyar Munkás című hetilapban jelent meg az alább közölt írás, melynek inkább adtuk volna ezt a címet a: Szabad világ — szabad fojtogatás. „Az utóbbi évek folyamán oly sokat felvetődött a kérdés, olykor elég élesen, hogy a kanadai piacokat amerikai árukkal árasztják el, olyanokkal, amiket itt, Kanadában is nagy mértékben lehetne készíteni. Megvan hozzá az anyag is és a munkaerő is. Ez különösen a tűiparban nyilvánult meg, a női készruhák behozatalával. Emiatt sok kanadai tűipari munkás veszítette el munkáját vagy egészében, vagy részben. És most az az icike-picike ellenkező irányú eset történt — nem tudni, hogy a legnagyobb óvatosság közben hogyan fordulhatott elő, de előfordult —, hogy a Portland cementgyár részéről cementet szállítottak Amerikába. Ez ellen az amerikai cégek nagyon is feljajdultak, hogy hát íme, olyan „portékát dömpingolnak amerikai piacra, amit Kanada Ontárió tartományában állítanak elő”. Na tessék! Milyen nagy a fel- jajdulás! Ez jóformán egyenlő azzal a mondással, hogy egy veder vizet öntenek a tengerbe. Viszont Amerika esetében, ami a dömpin. get illeti, a kanadai piacra, azt talán úgy lehetne kifejezni, hogy a?, amerikai gyáriparok kanadai piacra való dömpingolása egyenlő az árvíz ide' zúdftásával. Más szóval ez annyit jelent, ha Kanada egy kicsit szomszédja „tyúkszemére” lép, az nagyon feljajdul. Ha viszont Amerika teljesen talpa alá gyűri Kanadát, azt neki szó nélkül el kell szenvednie. Mialatt itt Kanadában — « általában az észak-amerikai földrészen — a nap minden órájában hallhatjuk rádióban, televízióban, sajtóban és a közéletben egyaránt a „szabad világ szabad vállalkozásáról” szóló dicshimnuszokat, addig a fenti eset a tényleges valóságban mutatja be a szabad világ szabadon fojtogató módszerét. A szabad fojtogatás nemcsak országok között folyik itt — mondjuk Kanada és Amerika között —, hanem egyik üzem is szabadon fojtogatja a másikat bent az országban. December elején szoktak számot vetni az üzemek évi menetük felett, áttekintik a „forgalmat, hogy ami hiány mutatkozik, azt * pótolhassák. Ám Kanadában 37 üzem felett nem kell többé sem a hasznot, sem a ráfizetést, sem az üzemeltetést felülvizsgálni, ezek egyszerűen bezártak. Ennyi üzem mondott 100 százalékos csődöt az évben. Ezek nagyrészt azért mentek csődbe, mert más üzemekkel szemben nem bírták az iramot, a „szabad világ szabad vállalkozása” megfojtotta ezeket. £s nincs hova apellálni. Sőt olykor még a kanadai kormány hanyagolása is hozzájárul a kanadai iparágak egyes részeinek csődbejutásához. Rengeteg külföldi anyagot látni kanadai üzletekben, amelyeket itt is elő lehet állítani. Különösen sok anyagon látni ezt a feliratot: „Made in Japan”. Ez a kérdés kezd már oly nagy méretűvé válni, hogy a szakszervezetek mellett gyáriparosok is szóvá teszik. Legújabban a Kanadai Cipőgyárosok Szövetsége vetette fel azt a fájó kérdést, hogy a Japánból behozott cipők tönkreteszik a kanadai cipőgyártást. És azzal a kérelemmel fordultak a kormányhoz, „állítson gátat a japán behozatal elé, mielőtt nagyobb károkat okozna.” ■ Igen ám, dehát a szabad vállalkozási világban szabad fojtogatás közben nem számít a kanadai ipar csődbejutása egyesek részéről akkor, ha más formában ugyan, de ez másoknak nagy hasznot'jelent. És a Japánból behozott cipők is, mint más cikkek, valakiknek hasznot jelentenek. És minél nagyobb a haszon, annál jobban érezni minden vonalon a fojto- gatást. És ezt „szabad világ szabad vállalkozásának” nevezik és dicsőítik. ím a franadaí cipőnvárosotat mégsem hagyják útszélen veszni, egy tus leiKi vigaszt Kaptak. Azzal víválasztmány és a számvizsgáló bizottság rendes és póttagjainak újraválasztása, a MEDOSZ 111. kongresszus küldötteinek megválasztása. Ezután a bel- és külpolitikai helyzetet ismertette, majd a szak- szervezet tevékenységéről szólott. — A MEDOSZ második és a SZOT XIX. kongresszusa feladat, ként jelöli meg: szakszervezeteink a lehető legnagyobb segítséget adják a mimika termelékenységének növelésére, az önköltség csökkentésiére, a munkafegyelem továbbá szilárdítására, a szocialista tulajdon jelentőségének és védelmének elményítésére. Mit tettünk ezek érdekében? — 1959-ben a szervezett dolgozók munkaterületein, állami gazdaságainkban holdanként (megyei átlagban) 13,7 mázsa búzát, 22,1 mázsa kukoricát (májusi morzsolt), 16,3 mázsa takarmány- gabonát. tejből egy takarmányozási hónapban 294 litert fejtek. A sertéshizlalásban is jelentős lépést tettünk előre: egy takarmányozási hónapban 15,4 kiló súly- gyarapodásit sikerült elérni. — Gépállomásaink dolgozói a múlt évet szintén eredményesen zárták. Lényegesen túlteljesítették éves terv felada tulkát, így 28 és fél millió forint nyereségre tettek szert. — A munka termelékenységére, rejtett tartalékaink feltárására legjobb példa a párt VII. kongresszusára kialakult munkaverseny. Terven felül 46 millió 690 rzer forint értékű mezőgazdasági áru előállítására tettek dolgozóink felajánlást, s mezőgazdasági üzemeink 54 és fél millió forint terhén felüli áruval növelték a népgazdaság árukészletét. Hozzájárult ezekhez a sikerekhez az is hogy az ipari dolgozók kezdemé- n>ezése nyomán a mezőgazdaságban is megalakultak a szocialista brigádok. Ezek szervezését a kögasztalták, hogy Japánból feltétlen be kell engedni a cipőket, mert a japán cipőgyárak válságban szenvednek és ha nem engedik be, akkor a kínai piacon keresnek lehetőséget s ezzel Japán a „kommunizmus hálójába esik”. Most már csak azt jó volna tudni, hogy a kanadai cipőgyárosok munkásaikkal együtt milyen hálóba fognak esni? Vagy pedig vígan mehetnek csődbe. „A szabad világ“ szabad fojtogatása közé tartozik továbbá olyan eset is, ami Amerikában történt az utóbbi tíz év folyamán. Ugyanis vasúttársaságok a haszon elérése végett oly nagy méretben adták le embereiket hogy kimutatás szerint tíz éven át átlagosan minden héten ezret bocsátottak ei, egész idő alatt félmillióra nö- vedekett az elbocsátottak száma. A fenti adatot nem Moszikva utasitásána írta valami kommunista angolul, és mi sem a kommunista Budapest utasítására vetjük papírra magyarul, hanem ezt Daniel P. Loomis, az Amerikai Vasúttársaságok Szövetségének elnöke hozta nyilvánosságra. Most már állandóan lesben állva figyeljük, egyik vagy másik „új törvény” értelmében mikor idézik bíróság elé, mikor sütik rá a kommunista bélyegzőt, amiért ilyen „kommunista propagandát”, mert nyilvánosságra hozni. Mert a szabad világ szabad vállalkozásában a haszon érdekében szabad az egymás fojtogatása is, sok minden megengedhető, csak a kommunizmus terjesztése szigorúan tilos, ezért a börtönbüntetés mellett villamosszék is járhat.” 9L V.) vétkező éveikben a termelékenység növelése, a dolgozó ember szocialista tudatának formálása végett az eddigieknél bátrabban kell segítenünk. Majd a munkaverseny sarán szerzett tapasztalatokról beszélt: — A munlkaveraenyek szervezésében, népszerűsítésében hiányosságok is vannak. Feladatunk odahatni, hogy az elért eredményeket az üzemekben rendszeresen értékeljék és termelési tanácskozásokon, munkaértekezleteken, a dolgozókkal ismertessék. A termelékenységről a következőiket mondotta: — Sok a tennivaló az 1960-as év termelékenységi mutatóinak teljesítéséire. Az idén minden fontosabb mezőgazdasági cikkből lényegesen többet kell termetoünk, mint tavaly. Búzából például 155 350, őszi árpáiból 13 240, cukorrépából több mint félmillió, kukoricából mintegy 10 ezer mázsává1 vár több árut a népgazdaság a szervezett dolgozóktól, mint a múlt évben. Ez az alapja annak, hogy a második ötéves terv célkitűzéseit, az éretsz (vonal 26—29 százalékos növelésének fehértejéi: megteremtsük. Ezután az újításokról, majd arról beszállt, hogy a szakszervezet tagjai hogyan járultak hozzá a megye termelőszövetkezeti mozgalmának fellendítéséhez, az elért eredmények megszilárdításához. Szólott a bérezésről is. — Megyénkben a mezőgazda- sági dolgozók havi átlagkeresőid 1959-ben 1180 forint volt, vagyis 195 forinttal több, mint 1958-ban. Majd az üzemi étkeztetés került szóba: — örvendetes, hogy az egy főre jutó kereset növekedése mellett üzemeinkben napi nyolc forintért háromszori bőséges étkezést biztosítanak a dolgozóknak. Ilyen alacsony étkezési költségekkel egyetlen kapitalista állam sem dicsekedhet. Hogy menynyire kielégítő az üzemi étkeztetés, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több termelési tanácskozáson bírálatként vetették fel: ne mindig húst főzzenek. (Derültség.) A dolgozókról való gondoskodás körében ismertette Samyai elvtárs az üdülési és u kulturális joggal való élést Is. — A múlt évben 727 beutaló ’apót kaptunk üdültetésre. Ami a dolgozók kulturális igényének a kielégítését illeti, nem kell szégyenkeznünk — állapította meg. — 3 normál, 28 keskeny és 13 DIA-vetitő gépünk van. Ezeket ott üzemeltetjük, ahol az emberek 15 évvel ezelőtt még csak álmodni sem mertek arról, hogy valaha is kulturálódhatnak. A MEDOSZ szervezetek 350 rádiót, 15 televíziót, 32 hang erősítőt kiaip_ tak a dolgozók kulturális igényeméit kielégítésére. 1959-ben 2650 esetben tartottunk filmvetítést, 290 240 mezőgazdasági dolgozó látogatta előadásainkat. 60 üzemünkben állandó könyvtár működik, 25 519 kötet könyvvel. Egy év alatt, 1959-ben 10 százalékkal nőtt az állandó olvasók száma. Ezt követően a szervezeti életről, a soron következő feladatokról esett szó. A beszámolót vita követte. A küldöttek hozzászólásaikban beszéltek a határozati ja. vaslatrai, amelyben többek között a következő áll: A pártkan gresz- szus tiszteletére szervezett munkaversenyt az idén tovább folytatjuk és kenyérgabonából 10,5 százalékkal, kukoricából 66,8 százalékkal, cukorrépából 18,6 százalékkal, húsból 14,6 százalékkal, tejből 9,7 százalékkal termelünk többet. A tanácskozás lapzártakor még tartót^
