Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

WK9. Január 22., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 5 millió forint a békéscsabai Előre Tsz tiszta vagyona — Megtartották a *árszámadó közgyűlést — Biharugra is szövetkezeti község lett A reggel 8 árára hirdetett zár­számadó közgyűlésre már hét óra után szánon érkeztek a széjjel­szórt csabai tanyákról. A hideg, zord idő nem tartotta vissza még azokat sem. akik 8—10 kilométer­re laknak a tsz központjához. Mindenki kíváncsi volt, hiszen az egész évi munkáról adtak számot ezen á napon a békéscsabai Elő­re Termelőszövetkezet vezetői. Nem sokkal nyolc óra után Bé­res elvtárs, a tsz elnöke helyfog­lalásra szólította fel a tagokat, a- kik a hosszú kultúrhelyiség két kályhája körül topogva meleged­tek. Előbb mindenki dideregve húzta össze magát, de az elnök szavai alatt egyre jobban enged­tek a kabátgombok is, előkerül­tek a jegyzettömbök, a töltőtol­lak és a ceruzák. Volt mit je­gyezni, hiszen a sok szám, a száz­ezrek, a milliók nem maradnak meg csak úgy az emberek agyá­ban. Mert az Előre Tsz-ben már nem 10 meg 100 forintokban be­szélnek, hanem százezrekben és milliókban. Ha Béres elvtárs be­számolójában véletlenül elnézett egy számot és kétszázezer helyett csak húszezret mondott, hangor­kán keletkezett, mindenki egy­szerre akarta helyesibíteni. Tud­ták kívülről, miből mennyi ter­mett, mennyit kaptak érte, mint­ha valamennyien könyvelők len­nének. Tíz év óta mindig nagy jelentő­sége volt a zárszámadó közgyű­lésnek, hiszen akkor tudják meg, hogy mennyit fejlődtek egy év­ben, milyen eredményt értek el, s ami a lényeges, mennyit kap­nak belőle. Béres elvtárs örömmel jelentet­te be, hogy a termelőszövetkeze­tüknek tiszta vagyona meghalad­ta az 5 millió forintot. Nagy-nagy fejlődés határköve ez a szám, hi­szen 10 évvel ezelőtt 14 nincste­len proletár, 170 hold juttatott földön, minden igaerő és gazdasá­gi felszerelés nélkül alakította meg az Előre Tsz-t. Ma már százszámra menő állatálomány- nyal, sertéssel, több ezer barom­fival és több millió forint értékű ingó és ingatlan vagyonnal ren­delkezik, s csaknem 190 tagja és 1800 hold földje van. — A munkafegyelem, a munká­hoz való viszony jónak mondható — mondotta Béres elvtárs a be­számolójában. Az idén a legtöbb növényféleségből többet értek el a tervezettnél. Jól fizettek a kalászosok, a kapások, a külön­böző szerződéses növények is. A gyümölcstermesztés — a ßzilva kivételével — nem hozta meg a várt eredményt. A repcét ki kel­lett szántani, s a lucernánál is volt némi kiesés. Több mint 17 ezer 700 többlet-munkaegységet használtak fel, mint amit 1959. évre terveztek. Ennek egy része indokolt, de nagyobb része mun­kaegységhígításból eredt, s így csökkentette az egy munkaegy­ségre járó értéket is. A termé­szetbeni és készpénzjárandóság­gal együtt 30 forint 11 fillért ér egy munkaegység. Persze, ha a természetbeni járandóságot piaci áron számoljuk, akkor 40 forintot is meghalad egy munkaegység ér­téke. Az Előre Tsz-ben 16—17 e- zer forint az óvj átlagkereset egy-egy tagra. Persze vannak, a- kik ennél jóval többet kerestek, mint például Vraukó György és Krizsán Mihály is. A sarkadi járásban ez év első napjaiban is úgy beszéltek Bihar- A jelenlevők valamennyien e-1 ugróról, hogy a megyének ez lesz gyetértettek az elnök beszámoló-T az utolsó községe, amely a tar­jával. A hozzászólók többsége imelőszövetkezeti útra lép. S lám. hasznos javaslattal segített, hogy iáiig telt el két hét ebből az év tovább javítsák a munkafegyel-fből és a biharugrai dolgozó pa- met. Javasolták, hogy a brigádve- ♦ rasztok is a szocialista mezőgaz- zetők jobban nézzék meg, hogy * dasági termelést választották. Eb­milyen munkáért, mennyi egysé­get írnak be. Tavaly az volt ta­pasztalható, hogy a könnyebb! munkáért több egységet írtak jó-; vá. A vezetőség elfogadta a hasz­nos javaslatokat, s ígérte, hogy a! vezetés megjavításával, a brigá­dok jobb munkaszervezésével 1960-ban még szilárdabbá, erő-! sebbé teszik az Előre Tsz-t. Csepkó Eta ben a községben még eddig nem volt példamutató termelőszövet­kezet. 1952-ben, nyolc évvel ez­előtt alakult meg egy tsz, de alig egy évig működött, amikor az 1953-ban felbomlott. Jóformán lábra sem álltak, amikor újra a szűk egyéni gazdaságra tértek vissza. Most azonban szinte egyöntetű­en, egyszerre határozták el magu­kat a község egyéni parasztjai, hogy nagyüzemi gazdálkodásra lépnek. Pár nap alatt 612-en ír­ták alá a belépési nyilatkozatot Köztük Szabó Albert 8, Gulyás Ferenc 20, P. Nagy Imre, József Attila utcai 23 holdas mintagaz­da is, akiket követtek a többiek is. Közel 3300 holdat vittek a kö­zösbe. A községhez tartozó földterület 87 százalékán nagyüzemi gazdál­kodást folytatnak. Érdekes ebben a községben az is, hogy az új be­lépők nem kötötték ki, hogy ho­vá és melyik tsz-be lépnek. A jö­vő hét elején tartanak közgyűlést. A községben az a hangulat, hogy ne aprózzák szét a területet, ha­nem egy, esetleg két tsz legyen. A legtöbben azonban — ami he­lyes is — az egy község—egy tsz vallják. Békés és Békéstarhos is tsz-kőzség lett Alig három napja, hogy orszá­gunk legnagyobb községe, a kö­zel 30 ezer lakosú Békés, terme­lőszövetkezeti község lett. Két hét alatt 2173 dolgozó paraszt Tanulnak a tsz-kertészek Békéscsabán hétfőn, az első ke­rületi pártbizottság székházában egyhetes továbbképző szaktanfo­lyam indult, melyen megyénk termelőszövetkezeteinek negyven kertésze vesz részt. A tanfolya­mon neves szakemberek tartanak előadásokat a zöldség- és gyü- mölcstermeszés időszerű kérdései­ről, s a legjobban bevált módsze­rekről. 15 400 hold földdel lépett be a meglevő öt régi termelőszövetke­zetbe, valamint a napokban ala­kult két új tsz-be. A legtöbben az Október 6 régi tsz-be kérték felvételüket, közel 400 család. így az Október 6 Tsz földterülete meghaladja a kétezer holdat. Eb­ben az évben a községhez tartozó földterület több mint 90 száza­lékán nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. A napokban megkezdik az ál­talános földrendezést. Még a ta­vaszi munkák megkezdése előtt kialakítják a termelőszövetkeze­tek tábláit. Lapzártakor érkezett jelentés szerint Békéstarhos is belépett a tsz-községek sorába. (Z>attonyai ^vápek Kössön termelési szerződést mákra és mákgubóra! Termelőszövetkeze tek, termelőszövetkezeti tagok és az egyéni termelők figyelmét felhívjuk, hogy a vetési idő közels égé miatt mielőbb kössék meg szerződésüket. Szántásra, vetőmagra kamatmentes hitelt, véde­kezéshez méhekre ártalmatlan MELIPAX nö­vényvédőszert biz tositunk. Magas vételárat mázsánként 2390 forintot fizetünk Termelőszövetkezeteknek termelési előleget és nagyüzemi felárat adunk. Részletes felvilágosítást a helyi íöldművesszövetkezetek adnak 29 Mintha vásár lenne. Battó- nya főterén annyian vannak, hogy az arrahaladó gépkocsik is csak lassan és nagy tülkölés kö­zepette tudnak továbbjutni. A je­ges járdán az emberek fázósan topognak. Lehetnének otthon is a jó meleg szobába a duruzsoló kályha mellett, de hát ki tud i- 1 yenkor otthon maradni, mikor arról van szó, hogy a község sza­kított a régivel, s rátért a szö­vetkezeti útra. A főutca jobb oldalán lévő fér­fi- és nőifodrász üzletben is nagy a forgalom. A székben egy kö­zépkorú férfi ÜL A fodrász, aki maga is a nagyüzemi gazdálko­dást választotta, szakszerű kéz­mozdulattal forgatja az ecsetet. Aztán jól megfeni a borotvát, ne légyen panasza a vendégnek. A- lighogy hozzáfog a borotváláshoz, nyílik az ajtó. Egy kucsmás és egy micisapkás férfi lép be. Kö­szönés helyett kutató tekintettel néznek körül, majd a székben ülő férfihez lépnek. — Maga Bég György? — kér­dezi a kucsmás. — Az vónék. — Hű a mindenit, mennyit sza- adgáltunk maga után! Bejártuk fél községet. — Aztán mi okból? — Hát azért, mert elfelejtette ráírni a nyilatkozatra, hogy me- yik tsz-be lépett be. Bég György meghökkenve né- i az izgatottan beszélőket. Aztán ’mosolyod ik. — Szándékosan tettem, hallják- e. Ugyanis úgy áll a helyzet, hogy még magam sem tudom melyiket válasszam. A kucsmás Rossu Illés, a- ki a Dózsa Tsz-nek tagja, meg­böki a mellette álló Nagy Illés Ferencet. — Na komám, itt okosodjon ki az ember. — Ne törjék rajta a fejüket. Majd délután bemegyek a ta­nácsházára, akkorra kigondolom. Hz É. M. 45. sz. áll. Éoitőipari V. Bp. V., Szív u. 60. kőműves* és áestcmulókat vess fel Jelentkezhet az a tizennégy— tizethét életév közötti fia­tal, aki a VIII. általános iskolá* elvégezte Teljes ellátás és szállás biztosítva, sport- és kulturális le­hetőséggel. Jelentkezés írásban, vagy személyesen, a fenti cím a- iatt. Bővebb felvilágosítást a je­lentkezéskor adunk. 1 A két tsz-szervező egymásra néz, majd megvonják vállukat, s kilépnek az utcára. « A tanácsháza melletti téren egy öreg autóbusz erőlködik, hogy ki­húzza magát a több centiméter vastag hóbóL A motor erősen za­katol. A vezető hiába kapcsol e- lőre s hátra, a busz nem mozdul egy lépést sem. — Szálljunk ki, oszt nyomjuk meg!—kiált egy a bent ülők kö­zül Az emberek zajosan kitódul­nak, majd vidáman nekidőlnek a busznak. — Na most, egyszerre... hó.... ruikk — s a busz nagyot ugrik, csak úgy porzilk a hó. —t Látjátok, ha összefogunk, megvan az eredménye — mond­ja az egyik utas. A kis híd korlátjára támaszkod­va egy fiatalabbféle férfi nézi a vidám zajongást, majd mikor lát­ja, hogy boldogulnak, elindul a községi pártbizottság felé. Az irodában néhány ember van. Ebédelnek. A tarisznyából előkerül a kolbász, a szalonna. A fiatal férfi kicsit zavartan lép be az ajtón. Megáll, kihint vagy ket­tőt — Párttitkár elvtársat keresem — Nincs itt. De elmondhatja nekünk is — szól Garács János népnevelő. — Tanácsot kérni jöttem — kezdi Stuik Mihály. — Nem tu­dom, mitévő legyek. A féleségem­nek van 1200 négyszögöl földje, a- mivel belépett a tsz-be. Én úgy gondoltam, eddig paraszt voltam, most pedig elmegyek ipari mun- 1 kasnak. Csak hát nem tudom, Jó lesz-e ez így. — Miért nem lép be a tsz-be? Hiszen ott is szükség van a dől-» gos kézre. Ha a régibe nem akar, akkor az újakba. Alakult három is. A Damjanich a 19—20-as dű­lőn, aztán a Vörös Október, meg itt van az Aranykalász a harma­dik kerületben. — Tudom én azt jól, csak hát.* ^ Aztán sarkomfordult, be* húzza maga után az ajtót. — Hadd menjen, ha akar, az iparba — mondja Kiss Mihály. — Nem addig van az komám — néz fel az ebédelésből Kojtor Béla, aki a gépállomásról van itt. — Kell nekünk az ember, hiszen most, hogy majdnem száz száza­lékban tsz-község lettünk, 24 e* zer holdra nőtt a közös. — Majd segít a gépállomás. — Az ám, de nem győzi min* denütt — szól közbe Pozsár Im­re. — Azt hiszitek, a gépállomás mindent bír? Kezdetben szükség lesz a lovakra is, meg a kézi erő­re is. — Ügy igaz — bólint egy koc­kásinges férfi. — Jól beszél az elv- 'áns. össze kell szedni erőnket, ha azt akarjuk, hogy a most meg­alakult tsz-ek megerősödjenek. Közben újabbak jönnek az iro* iába, ki öt, ki tíz, de van olyan is, aki annál több belépési nyi- ’atkozatot hoz. Az egyik asztali­nál két elvtársnő az összesítőt ke. >zíti. — S az eredmény? — A parasztgazdák több mint 90 százaléka szövetkezeti tag — mosolyognak boldogan. Jantyik Tibor Fontos közlemény i A TERMELŐSZÖVETKEZETEK, TSZ-TAGOK ÉS EGYÉNI TERMELŐK JÖVEDELMÉT BIZTOSÍTJA AZ ALL 4TFORG ALMI VÄLLALAT 4eUe<iiUkCtit(Ui tketb&dét&t RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST A KÖZSÉGI FELVÁSÁRLÓK, A JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEK ÉS A VÁLLALAT SZERZŐDÉSES OSZTÁLYA AD. Békés megyei flllattorgalmi Vállalat. Békéscsaba Szécheny u. 6. Tel.: 10-34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents