Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-19 / 299. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proteUkjaf, *gye#ttlj« «kl 1958. DECEMBER 19., PÉNTEK Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Híven a munkásosztályhoz A történelem feljegyzi majd, hogy munkásosztályunk a hata-j lom gyakorlásában is teljesítette történelmi hivatását. Mily egy- i szerű ezt csupán így elmondani, ! tudomásul venni. Pedig mennyi küzdelem, mennyi éjszakázás, j mennyi gond és fáradság van az eddig megtett rém rózsás, hanem göröngyös út mögött. Hiszen a ta­nácsokba küldött vezetők egyikét a gép mellől szólították el, keze a maltert s kanálhoz, agya a' ház­építés tudományához szokott. A másik a traktorról szállt le. Ismer­te a gépek zúgását, zakatolását, de semmi esetre sem a közigazgatás: bonyolult munkáját. De ezek az emberek mégis men. j tek, mert szólította őket a köteles- j ség, vitte, sarkallta őket az or-1 szág sorsáért érzett felelősség, j Nem kényelem és bársonyszék, 1 nem magas fizetés várta őket az új munkahelyükön. Sokuk az ü- J zemben kapott fizetésének csak: egy részét kapta. De félretették nyugalmukat és vállalták az idő nélküli munkát, a nagyobb küz­delmet a jobbért, a szebbért, Ha most visszatekintünk út­jukra, bá.ran mondhatjuk: nagy­ra nőttek ezek az emberek. Meg­változtatták a közigazgatás elavult j rendjét, újjá tettek egy-egy falut, várost, megyét és közülük több- j nek doktori cím került a neve mellé. De legnagyobb érdemük mégis az, hogy bebizonyították a világ előtt: csak a mar'xizmus— leninizmus talaján lehet nagyot alkotni és csak a munkásosztály kezében, a széles néprétegek al­kotó segítségével tud mélyen em­berivé válni a közigazgatás. A legutóbbi választás során a munkásosztály még nagyobb kép­viseletet kapót: a tanácsokban. Ez a képviselet azonban nem csupán számbeli fölényt jelent, hanem felkészültségben és rátermettség-1 ben is nagy erőt képvisel. De tisz.! tába kell lennünk azzal is, hogy a választott szervtknek ez az ere-! je csak akkor tud igazán kifeje-1 ző erővé válni, ha a tanácsokban dolgozó munkások tényleg olyan harciasán, olyan forradalmi len­.dületíel látják el munkájukat, mint ahogy ezt a munkásosztálytól az emberek már megszokták. De mi tagadás, van rá eset, hogy ez a lendület néha megtörik, alább­hagy és ilyenkor jön a válasz: nyugodtan elvtárs, meg kell fon­tolni a dolgokat, az elhamarko­dott intézkedés csak bajt hozhat. A válasz helyénvaló. Az a mun­kás, az a vezető, aki kopasz fejjel rohan a falnak, megüti magát. A meggondolatlan intézkedés való­ban tengernyi bajt hozhat. De ez­zel nem lehet minden esetben megmagyarázni a megtorpanást, arról nem is szólva, ha ezt a ké­nyelmesség, az újtól, a bonyolul­tabbtól való visszariadás hozza. Addig, amíg mi a nép érdekeiért, jobblétéért, a népgazdaság erejét figyelembe véve dolgozunk, nincs mitől félni, mert ez esetben mil­liók támogatása kíséri munkájukat Nem tétlenkednek a mi munká­saink a tanácsokban. Elismerésre méltó — és erről már tettünk is megjegyzést —, hogy ami van, azt a semmiből, vagy csak nagyon kevésből . teremthették meg a munkásvezetőik. De ott baj van, ahol ezt a felépített eredményt befejezettnek, örökkévalónak ve­szik, s nem lépnek előre, hogy ne bontsák meg a „rendet", ne bo­nyolódjék a helyzet, és ne adódjék újabb gond, újabb munka. Gondoljuk csak meg: mennyi gonddal-bajjal jár a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. S hogy ez — mint minden — sike­resen végbe menjen, a munkásosz­tály fokozott felelősségét követeli meg'. Ez a felelősség p:d;g egy­részt éppen a tanácsokba küldött munkások révén testesül meg. őket ruházza fel a munkásosztály azzal a joggal s felelősséggel, hogy a falusi tanácsok helyes ve­zetése révén mihamarabb rátér­jen a szövetséges dolgozó pa­rasztság is a szocialista útra. Ha így vizsgáljuk visszamenőleg munkásaink tevékenységét és fe­lelősségérzetét a tanácsokban, ak­kor nem minden tekintetben le­hetünk megelégedve. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy e­zek a vezető elv társak nem dol­goztak szorgalommal és igyeke­zettel, ők is nyakukba vették a pusztákat. Nap mint nap szót vál­tanak a parasztokkal és hosszú vi­ták során formálták azok nézetét, gondolkodását. Ez helyén való, a- zonban a munkásból lett vezetők­nek elősorban a környezetükre, a tanácstagokra, a munkatársakra kell nagy hatással lenni, azokat kell, hogy átformálják, a munkás­osztály forradalmi lendületének megfelelően. Jártunkiban-ikeltünk- ben hány helyen tapasztaltuk a korábbi hónapokban, hogy tanács­elnök helyettesek — akik első­rangú szószólói kellene, hogy le­gyenek a nagyüzemi gazdálko­dásnak — egyénileg gazdálkod­tak, s nemhogy előmozdítói, ha­nem kerékkötői voltak a munkás- osztály falusi politikája -megvaló­sításának. És mi tagadás, a mun­kásból lett elvtársak néha szemet hunytak az ilyen jelenség felett. Ez a társadalom elismeri, köve­ti a munkásosztályt. És ahogy az egész társadalom követi a mun­kásosztályt, úgy kell, hogy köves­sék a munkásosztályból a ta­nácsba került vezetőket a társa­dalom egyéb rétegeiből ott tevé­kenykedő emberek. A munkások­tól függ az, hogyan formálódik az őket körülvevő tanácstagok gon­dolkodásmódja, tette és elhatáro­zása. Ez viszont szívós munka, türelem és felelősség dolga. A munfcásvezetőnél érződnie kell az erőnek, amelynek tudás­ban, bátor magatartásban és kez­deményezésben a párt politikája alapján kell kifejeződnie. Nyilvá­nuljon ez meg szerénységben, egy­szerűségben, de mégis a félreért­hetetlen határozottságban. Nyil­vánuljon meg abban, hogy nem a munkásból lett vezető formálódik a körülötte levő más rétegekhez, hanem ő emeli fed ezeket magához. Ha így vigyáz a munkásból lett vezető a munkáshatalom csorbít- hatatlanságára a tanácsokban is, akkor osztálya, a munkásosztály nyugodtan végezheti más, szerte­ágazó nagy-nagy hivatását, melyet a történelem szabott meg számára. II Magyar Tanácsköztársaság emlékünnepére készülnek megyénkben A Viharsarokban — így Békés megyében is — a Magyar Tanács- köztársaság 40. évfordulójára ké­szülődnek. Március 20. és 25. kö­zött minden községben megemlé­keznek a Tanácsköztársaság egy­kori megalakulásáról, Oros­házán mungásmozgal mi kiállítást, i Szarvason értelmiségi ankétet, | többfelé 1919-es veterán harcos le j és KISZ-fiatalok találkozóját, él* j ménybeszámolókat rendeznek. A j pedagógusok és KISZ-fiatalok megkezdték 1918 és 1919 helytör* téneti emlékeinek összegyűjtő* sét is.- ........- ■ ■ ■ - V% S egített a Sarkadi Cukorgyár A békési járás több termelő-1 tói 40 vagon nyersszeletet kéri a szövetkezete kevés takarmány-j járási tanács mezőgazdasági ősz- nyal rendelkezik. A takarmány-! tálya. A 40 vagon takarmányt ban szegény termelőszövetkezetek \ már szétosztották az arra rászo- segítésére a Sarkadi Cukorgyár-' ruló szövetkezetek között. -----------------------------------------------------------------------­E lső negyedévi tervek (Tudósítónktól.) A Szeghalmi Tanács Végrehajtó Bizottsága a legutóbbi ülésén az előttük álló negyedévi feladatokat vitatta meg. Láda András elvtárs, a járási pártbizottság titkára el­mondotta: továbbra is fontos az, hogy a tanácstagok állandó kap­csolatot tartsanak a választóikkal. Javasolta, hogy a községi tanács­tagok negyedévenként keressék fel a választóikat, de emellett rend­szeresen tartsák meg fogadóórái­kat és tanácstagi beszámolóju­kat is. Soós János elv társ, a járási ta­nács VB. titkára az állandó bizott­ságok és azok aktívahálózatának munkájáról beszélt. Szükséges az állandó bizottságok elnökeinek összehívása, ahol részletesen is­mertetni kell a bizottságok felada­tát és tennivalóit. Ezután a jövő negyedévi tervet, a mezőgazdaság szocialista át* szervezését, a jövő évi költségve* tést, a községpolitikai tervek vég* rehajtását és még több fontos fel* adatot oldottak meg. N. J. időjárás Várható időjárás péntek estig! Változó felhőzet, néhány helyen, inkább csalt a déli megyékben ki* sebb eső. Több helyen, főként é* szakon és keleten reggeli ködkép* ződés. Mérsékelt déli, délnyugati szél. Az enyheség tovább tart. , Várható legalacsonyabb éjsza* kai hőmérséklet 5—8, legmaga* sabb nappali hőmérséklet pénte* ken 9—12 fok között. M-----------------------­Z ászlót avat az Orosházi Táncsics Gimnázium és a gimnázium KISZ-szervezete Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és az iskola „Kállai É- va” KISZ alapszervezete 1958 de­cember 20-án, szombaton délután fél 5 órakor zászlóavató ünnepélyt rendez a gimnáziumban. Az avató ünnepségen Ilku Pál miniszterhe­lyettes mond ünnepi beszédet, az ünnepi műsorban pedig közremű­ködik az orosházi „Erkel Ferenc“ szimioniKus zenekar, Mankó Le® vezényletével, a Petőfi vegyeskar, vezényel: Féldmann József és az iskola énekkara Váradi Kornél ve* zényletéved, valamint a KISZ-szer* vezet színjátszói, előadód. Az ünnepség után a gimnázásta KISZ-fiatalok táncestet rendez* nek. mimtiimiimimmiiimiHiiiiufiiiiiuiiiiiimiimimiimiiiiimmiiiiiit...... Ka rácsonyi örömök Bizony, nehéz a választás a sok szép játék közül. Polen* csór Péter is szemlére hozta gyermekeit. Válasszanak ők. De biz' az egész kirakatot kellene megvenni, mert mind tet­szik a két csemetének. Bent a boltban már Huszár Kata­lin kiválasztotta az ajándékot. Ba- gyínka Ilona elárusító kettőt is le­vett a szánkókból. S amelyik job­ban tetszik, az talál gazdára. Már csak a hó hiányzik. Jaj, de szép! Édes kis baba pólyában, ággyal. Ez igen, szép ajándék. Lesz öröm odahaza. Fejes Antalné boltveze­tő lefekteti a kisbabát a fehér ágyba. Blokkolás, fizetés és egy „unokával" szaporodott ismét a család, ügye szép, ked­ves? Hátha még a kismamát is láthatnánk...

Next

/
Thumbnails
Contents