Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-19 / 299. szám
2 BFKÉS megyei NÉPÜJSAG 1958. deeembeic 19., péntek Ki a iiiakacsabli? Az Indonéz Kommunista Párt nagy választási sikere Makacskodik az egyéni papaszt — mondják sok helyen a vezetők és a szövetkezeti emberek. — Ha a szövetkezti mozgalom napi kérdéseit hozzuk előttük szóba, bólogatnak, helyeselnek. Igazat adnak abban, hogy a nagytáblákon sokkal nagyobb lehetőség van a gépi munka kihasználására és jövedelmezőbb a gazdálkodás, de mégsem lépnek be. Ha csak felszínesen vizsgálnánk a dolgot, talán igazat kellene adnunk ezeknek az embereknek. Makacs egynémelyük paraszt és az állásfoglalásuk is más, egészen más. Nagy részük ma már nem szapujla, nem ócsárolja a szövetkezetét. Nem mondja azt, hogy a kolhozt az isten nem a rhagyar embernek teremtette. Nem mondja, mert az élet mást bizonyít neki. Látja, hogy a szövetkezetek többségét az ellenforradalom pusztító orkánja sem tudta elsöpörni s amelyikben kárt tett, azt nagy szorgalommal, megannyi küzdelemmel helyreállították a szövetkezethez hű emberek, és növekszik, egyre gyarapodik a közös gazdaságuk. Látják ezt a legtöbb helyen a ma még egyedül gazdálkodó parasztok, s hogy mégsem tudnak szakítani a régivel, annak oka talán a makacsság Is Találkoztunk mi már olyan parasztemberrel, aki néhány évvel ezelőtt letette a garast, kijelentvén: inkább a kútba vetem megám, de a szövetkezetbe nem lépek. S most bárhogyan is igazolódik előtte a szövetkezet jósága, nem mozdul előbbre, mert köti a ezó, a korábban tett „fogadalma'’. Akadnak ilyen emberek, de e- sek az egyéni parasztok több ezres tömegében annyik, mint a csepp a tengerben. A nagy többséget nem kötik ilyen fogadalmak. S a vonakodásuknak, az Igent mondásuknak más okai vannak. Kapaszkodjunk mindjárt bele ebbe a „makacs" szóba, s néz- gük meg, mennyiben van ennek az állításnak létjogosultsága. Azt mondják egyesek, hogy a makacsság az egyik kerékkötő, hogy a szövetkezet felé forduljanak. Azt senki sem vitatja, hogy az egyéni parasztok sorsa másabb, mint a korábbi években volt. Nyugodtabb az életmódjuk, biztonságosabb a gazdálkodásuk és élnek azokkal a kedvezményekkel, lehetőségekkel, amelyek ő- ket megilletik ebben az országin. Na, de tévedés ne essék! — ez még semmiképpen sem igazolja az egyéni parasztokra általánosan húzott jelzőt, mert fordítsuk meg csak a kérdést. Vajon ki a makacsabb? Azt a dobozi egyéni gazda, aki minden kedvezményt megragadva dolgozik és hajtja magát a szövetkezettel vívott versenyben, vagy a dobozi Petőfi Tsz tagjai, vezetői, akik — noha szép eredményeik vannak — még koránt sem használták ki a nagyüzemben rejlő lehetőségeket, a kormány által juttatott kedvezményeket? És bárhogy is forgatnánk a kérdést, nyilvánvaló, hogy elsősoron a Petőfi Tsz-t kell elmarasztalni ök makacsabbak. A 3004-es kormányrendelet adta kedvezményeknek ők szinte csak a morzsáit élvezték még. Ezer holdas közös gazdaságukban egyetlen baromfit sem neveltek ebben az esztendőben, és ennyi földön a nagyobb jövedelemhez 20 tehén helyett legalább ötven kellene. A műtrágya fokozott felhasználására juttatott kedvezménytől is elestek. így nem is csoda, ha a kedvezményeket minden módon kihasználó egyéni gazda még „makacs" ellenállást tanúsít a szövetkezettel szemben. Mert bárhogy is fogjuk fel az életet, a paraszt szíve oda húz, ahol a nagyobb jövedelmet látja s mindaddig „makacs” marad, amíg neki több van a kamrájában. De maradjunk csak tovább ennél a témánál. Sarkadon hosszú ideje az a szóbeszecTjárta, hogy az I. tipusú tszcs-k megcsontosodtak, konzervatívvá váltak. Ez a megfogalmazás a községi párt- bizottságtól jött és a hosszú évek óta húzódó vitában — főleg az utóbbi esztendőkben — az az álláspont alakult ki, hogy fel kell oszlatni ezeket a társulásokat. Ezt a véleményt hangoztatta a községi pártbizottság titkára is. L'e valóban „makacsok”, megátalkodottak voltak ezeknek a közösségeknek a tagjai? Nem. Inkább az ellenkezője. Azok az elvtársak voltak makacsok, akik állításukat rendületlenül fenntartva ügyet sem vetettek arra, hogy valami készül, valami erjed ezekben a szövetkezetekben. Mert valami erjedt és amíg a községi pártbizottság tagjai elméleteket gyártottak és a feloszlatás gondolata foglalkoztatta őket, a járási pártbizottság, a járási és községi tanács munkatársai beszélgetésbe elegyedtek az emberekkel. A vita nem volt könnyű. Számtalan kérdés, ellenvetés, megannyi válasz, érv, ellenérv, amíg megértették, hogy csak a fejlettebb társulás az, ami valóban jólétet teremthet a parasztságnak. És az emberek a vita során hajlottak a jóra. Az ősz folyamán három I. típusú tszcs tagjai mondták ki a végső szót és ma már III. típusú szövetkezetben gazdálkodnak. Feloldódott „makacsságuk”, mihelyt közelebb kerültek hozzájuk a vezetők és a viták során eloszlathatták kételyeiket. Mert így volt. Szóváltás, megalapozott érv, és türlemes szó kellett ahhoz, hogy az emberekben új hang pendüljön meg, s ha már megpendült, nem szabad némán hagyni, zengetni kell, hadd múlja felül a régit. Mert sok parasztban zeng ma már ez a két hang. Ha a szövetkezetről beszélünk neki, az egyik fülét bedugja, de a másikat jól kinyitja, és bárhogy is tiltakozik ellene, szomjúhozza a szót, hallani, tudni akar. hogy számot tudjon vetni a régivel, s az újjal. És ha mi vitázunk ezekkel az emberekkel, ha lassan Is, de oldódik makacsságuk. Nemrég a sarkadi járási pártbizottság munkatársa egy tszcs-tagot keresett fel a lakásán. A házigazda szívélyesen fogadta a vendéget, de előrebo- j csátotta: „a III. ' típusúról egy j szót sem." De hát ki lehet-e ke-1 rülni ezt, ha a parasztság sorsa, a mezőgazdasági munkák kerülnek szóba? Nem. ök sem kerülték el. S a vendéget — az idézett szavakkal fogadó gazda ekképp marasztalta: Beszéljen még róla, de ha most nincs több ideje, holnap felkeresem én az irodában. Másnap kopogtat Hosszas beszélgetés alakult ki megint közöttük; Meghányták- vetették a Ill-as mintájú szövetkezetek minden csinját-bínját. És néhány nap múlva a termelőszövetkezethez vezetett az útja. Mi más volt ez, ha nem segítségkérés? Segítség ahhoz, hogy ne egyedül, hanem ketten gyűrjék le a régi hangot az ő bensejé- ben. Ezt a segítséget kimondva, vagy kimondatlan egyre jobban igénylik az emberek, s a kommunistáknak, a vezető tisztségben dolgozóknak jobban észre kellene venni ezt. Akadnak még elvtársak, akik elmarasztalják az egyéni parasztokat, különböző módon elméleteket gyártanak, s ha jobban szemügyre veszi az ember, éppen ők a maradiak. A sarkadi Haladás Tszcs is méltóbb lenne a nevéhez, ha tagjai közül Váradi Lajos, a földművesszövetkezet ügyvezetője és Sajti elvtárs, a földszöv. agronómusa felismernék, hogy a Haladás Tszcs tagjai még jobban boldogulnának, ha fejlettebb formában gazdálkodnának. De addig, amíg ők nem lép- . . nek előrébb, bárhogyan is szólanák a parasztok maradiságáról, makacsságáról, el kell ismerniük, hogy nem is éppen azok, hanem ők maradtak a tegnapban. Deák Gyula- ---------* Sokszor hallat magáról a vészttt-kótpusztai nötanács (Tudósítónktól) A vésztő—kótpusztai nőxanács tagjai a téli hónapokban is szorgoskodnak es az állami gazdaság kúl túrtermében összejöveteleke*, szabás- és varrástanfolyamokat és más egyéb rendezvény síket rendeznek. Józsa Béláné, a tanács elnöke és a vezetőség többi tagjainak kezdeményezésére 1958 december hó 15-én, este C órakor a szegh almi járási nőtanács és a Vöröske- reszt-szeivezet látogatott el Kó*- pusz:ára, ahol filmvetítéssel egybekötött egészségügyi ankétot rendeztek, majd elbeszélgettek a kőt- pusztaiakkal. A rossz idő ellenére is több mint százan voltak ott. Dr. Eszterházy Szörény orvos tartott előadást, majd a feltett kérdésekre adott válaszokat. A járási nőtanács kiküldötte, Kele Józsefné pedig sok segítséget adott a kót- pusztiai nőtanácsnak a Szilveszteri műsoros est megrendezéséhez. Újság még Kótpusztán az is, hogy 25 tag részvételével egy hónapja megalakították a Vöröskereszt-szervezetet, amely márts jól dolgozik. Djakarta, (Új-Kíua) Az Indonéz Kommunista Párt a közelmúltban hatalmas sikert aratott a közép-bomeói helyi közigazga. Párizs (MTI). A Reuter jelentése szerint csütörtökön véget ért a NATO-tanács háromnapos értekezlete. Valószínűleg csütörtökön délután adják ki a záriközleményt. Harold Kárognék, a Reuter tudósítójának értesülései szerint a tanácskozások során több külügyminiszter szorgalmazta, hogy kezdeményezzék egy kelet-ny ugati értekezlet összehívását a függőben levő nemzetközi kérdések megvitatására. Herb Altschul], az AP tudósitója arra mutat ró, hogy katonapolitikai téren Nyugat-Német ország foglalta el a NATO-ban azt a légüres teret, amely annak következtében állt elő, hogy a francia hadsereg nagyrésze Algériáiban van Arra a kérdésre válaszolva, mi az iraki kormány véleménye az Egyesült Államok és Irán katonai egyezményéről a szóvivő kijelentette:-A ml politikánk a békés együttélés és a semlegesség politikája, ezért ítéljük el az Egyesült Államok és más államok között létrejött katonai egyezményeket. Arról, hogy mik kormányának szándékai a bagdadi paktumot illetően, elmondotta, az Iraki Köztársaság kormánya még nem hozta nyilvánosságra álláspontját a bagdadi paktumról, amelyet az előző rendszer kötött meg. Any- nyit azonban máris kijelenthetünk; meggyőződésünk, hogy a semlegesség és az ENSZ alapokmányának becsületes végrehajtása elegendő a Közép-Kelet békéjének biztosításához. A „magyar kérdés" ismételt napirendre tűzéséről az ENSZ-ben a szóvivő kifejtette: Az iraki népnek bőséges tapasztalata van az imperialista, taktikáról. Ennek jellemző példája az úgynevezett „magyar kérdésben” követett eljárásuk is. A magunk részéről meg vagyunk győződve róla, hogy a magyar népi demokrácia a magyar nép valódi akaratát képviseli. Az iraki nép élesen tiltakozott Rountree látogatása elen. Erről a szóvivő a következőket mondotta: Mi hiszünk a demokráciában és a szabad véleménynyilvánításban. Népünk és sajtónk ennek megfelelően ki is fejezte valódi érzelmeit az amerikai államtitkár látogatásakor. Mindazonáltal hívei vagyunk a problémák megvitatásának. Ezért voltunk hajlandók fogadni Mr. Rountreet Bagdadban. Ezután a szóvivő az Iraki Köztársaságnak a szocialista országoktási választásokon. Százötven százalékkal több szavazatot kapott, mint ugyanitt 1955-ben a parlamenti választások alkalmával. lekötve. A nyugatnémetek kiépítették katonai erejüket. Strauss nyugatnémet hadügyminiszter bejelentette, hogy Nyugat-Németor- szég 1959 decemberére már kilenc német hadosztályt bocsát a NATO rendelkezésére, A franciáik húzták a rövidebbet az európai kereskedelemről folytatott vitáiban is az angolokkal szemben. Az angoloknak sikerült éket verniük Franciaország és az európai közös piac öt másik tagállama közé, A berlini kérdésben Adenauer megkapta a NATO-tói, amit kívánt, nevezetesen azt, hogy a NATO támogatja a nyugatnémet álláspontot és elutasítja a berlini kérdés rendezését javasoló szovjet jegyzéket. kai való kapcsolatáról szólt és hangoztatta: Köztársaságunk politikája ár* leimében jóbarátságban alkarunk élni a világ minden országával. A szocialista országokkal megkötött és ezután megkötendő gazdasági és kulturális egyezmények prog- resszív lépések ebben az irányban, Az életszínvonal emelésének terveiről elmondotta: Két irányú elgondolásunk van( Egy rövidlejáratú terv, amelynek; céija, hogy megoldja a legsürg« sebb gazdasági és szociális feladatokat, s egy hosszúlejáratú terv, amely elsősorban iparosítani akarja az országot, hasznosítva minden erőforrást, ezenfelül fejleszteni akarja a mezőgazdaságot» A részletes tervek a legközelebbi hónapokban nyilvánosságra kerülnek. Arról, hogyan akarja a kormány folytatni a politikai élet demokratizálását, a szóvivő Így szólt: Meggyőződésünk, hogy minden fontosabb döntés joga a népet Illeti. Hiszünk a demokráciában» Legelső célunk, hogy megszilárdítsuk a köztársaságot, s egységbe tömörítsük az egész népet. Ennek az egységnek célja, hogy meghiúsítsa ellenségeink minden összeesküvését. A köztársaság a pártok politikája fedett áll, de Irak népe szabadon hihet abban az eszmében, amelyet legmegfelelőbbnek tart. A legutóbb leleplezett összeesküvésről így nyilatkozott: A legutóbb leleplezett összeesküvés célja az volt, hogy meg- döntse a köztársasági rendszert és megfossza népünket elért e- redményeitől. Népünk ébersége és miniszterelnökünk tapasztalt vezetése halomra döntötte a köztársaság ellenségeinek terveit.--------------------------------«-------------------B efejeződtek a NATO-tanács megbeszélései —---------------------— I raki szóvivő kormánya politikájáról
