Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-17 / 297. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 1958. december 17., szerda A mezőgazdaság helyzetéről tanácskozott a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plánuma (Folytatás az 1. oldalról.) merikai Egyesült Államokat; Márpedig ezt a mozgalmat az egész nép támogatja, és már eddig Is mutatkoztak pozitív c- redményei. E csoport tagjai tiltakoztak az ellen, hogy megszüntessük a mezőgazdasági termékek kötelező állami beszolgáltatását. Azonban éppen •z a változás növelte a kolhozparasztság munkakedvét és az állattenyésztési termékek beadása nem csökkent, hanem ellenkezőleg, jelentősen növekedett. Molotov, Kaganovics, Malenkov és a többiek — mondotta Hruscsov — olyan embereknek bizonyultak, akik nem értenek a mezőgazdasághoz. Helytelen álláspontot foglaltak el a parasztsággal szemben. Olyan, e- rőt láttak a parasztságban, a- mely ellenállást fejt ki a szocialista építéssel szemben. Ez a kolhozokkal és kolhozistákkal Szembenálló, Lenin nézeteivel ellentétes hazug vonal vezetett gyakorlatilag a mezőgazdaságnak ahhoz a nehéz helyzetéhez, amely 1953-ra kialakult. Hruscsov rámutatott, hogy Molotov javaslatai, például az a javaslata, hogy minden terület magát lássa el burgonyával és hogy a falvakban növeljék az államlkölcsönök összegét, a kolhozokat lezüllesz/tette, rontotta a kolhozásták politikai hangulatát. Sok más javaslatot is tettek, a- melyek gyakorlatilag ártottak a mezőgazdaságnak. Hruscsov, jellemezve a mező- gazdaságnak a szemes takarmányok termelésének növelése terén elért sikereit, közölte, hogy ebben az évben az össztermelés 8 milliárd 503 millió púd volt, a beadás pedig 3 és fél milliárd púd. A Szovjetuniónak egész történetében még sohasem- volt- ennyi gabonája. Ez annál is nagyobb siker — hangsúlyozta Hruscsov —, mert éppen a sze- mestermények termelésében mutatkozott a legkomolyabb lemaradás-valójában 1953-ra az ország a gabonafélék össztermelése és terméshozama tekintetében a forradalom előtti Oroszország színvonalán állott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Malenkov félrevezette a pártot és a népet, amikor 1952-ben a kongresszus tribünjéről kijelentette, hogy az országban a szemestermények össztermelése 8 milliárd púd. A valóságban a szemestermények hozama akkor nem érte el a 8 milliárd pudot sem, az állami beszolgáltatás pedig csak 2 milliárd 100 millió púd volt. Ez a nyilatkozat — mondotta Hruscsov — nem volt egyéb, mint szemfényvesztés, amelynek az volt a célja, hogy eltitkolja a nagy kudarcokat. A mezőgazdaság irányításával ugyanis Malenkovot bízták meg. Molotov és a pártellenes csoport többi tagja — hangsúlyozta az előadó — azt igyekezett bizonygatná, hogy a szűzföldek feltörése gazdaságilag nem előnyös és nem kifizetődő. Az elmúlt esztendők azonban — mondta Hruscsov — megcáfolták ezeket az ostoba állításokat és teljesen bebizonyították, hogy a szűzföldek megmunkálásából az államnak tetemes gazdasági 'haszna van. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a gabonatermelés fokozása továbbra is fő feladat. Az állam szükségletednek teljes kielégítésére évente mintegy tíz-tizenegy milliárd púd gabonára van szükség. Ezért van nagy jelentősége a gabonanövények terméshozam növelésének. Hruscsov ezután más mezőgazdasági " termékek' termelésének növelését jellemző adatokat ismertetett. Gyapotból például az előző ötéves terv Idején évente 3,5 millió tonnát takarítottak be, most pedig 17.000 tonnával többet. A Szovjetunió hektáronkénti gyapotterméshozama másfél- szeresen felülmúlja az amerikait. Hruscsov az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseseiről szólva rámutatott: a hústermelés vágósúlyban 1958-ban az 1953. é- vihez képest két millió százezer tonnával, vagyis 35 %->kal. a tejtermelés pedig 21 300 000 tonnával, illetve 58 százalékkal növekedett. Gyarapodott a jószágállomány is. 1958-ban a szarvas- marhaállomány 69 400 000 állatból állt, vagyis 24 százalékkal több volt, mint 1953-ban. Ezen idő alatt a sertésállomány 41, a juhállomány pedig 29 százalékkal emelkedett. Az előadó ezután hangsúlyozta, hogy a Szavjetunió 1958-ban annyi tejet termel, vagy valamivel még többet is, mint az Egyesült Államok 1957-ben. A Szovjetunió 1957-ben 47 ezer tonnával több állati zsiradékot termelt, mint az Egyesült Államok. A szovjet gyapj ú term elés 2,3- szeresen felülmúlta az amerikait. A Szovjetunió bruttó tej- és vajtermedéstoen első helyre került a világon, a gyapjútenme- lésfoen pedig a második helyet foglalja ed. Az állattenyésztési termékek növelésének üteme a Szovjetunióban 1954-től 1953-ig jelentősen felülmúlta az amerikait. Hruscsov hangsúlyozta beszámolójában a szovhozok egyre növekvő szerepét a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságában. Az országban jelenleg hatezer szovhoz van. Ezek összesen mintegy 168 millió hektár termőfölddel rendelkeznek. Azzal, hogy a szovhozok feltörtek és megműveltek 14 millió hektár szűz-, ill'etvé parlagon heverő földet, jelentősen növekedett részesedésük az árugabona ten- melésébsn. Míg 1953-ban a szovhozok csupán 225 millió púd gabonát szállítottak az államnak, az idén ez a mennyiség már egymilliárd 371 millió púdra e- melkedett, vagyis az összes ga- b nabead ás mintegy 40 százalékára. A mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának erősödéséről szólva Hruscsov közölte: a szovjet mezőgazdaság jelenleg 1 millió 700 ezer traktorral, (15 lóerős traktorokban számítva) mintegy 700 ezer tehergépkocsival, 500 ezer gabonakombájnnal, 120 ezer silótakaimány begyűjtő kombájnnal és más mezőgazdasági gépek, valamint eszközök millióival rendelkezik. A gépállomások átszervezésével kapcsolatban eddig a kolhozok 81 százaléka vásárolt mezőgazdasági gépeket, felszereléseket. Hruscsov a továbbiakban a kolhozok társas gazdálkodásának megszilárdulásáról, a kolhozparasztok anyagi jólétének emelkedéséről beszélt. A kolhoztagok reáljövedelme egy dolgozóra számítva, 1958-ban l,6-szere_ sére növekszik az 1952. évihez képest. Ezután hangsúlyozta, hogy a plénumon megvitatandó kérdéseknek óriási jelentősége van a kommunizmus építése szempontjából. Az elért eredményeknek — hangsúlyozta Hruscsov — ösztönzően kell hatniok a mező- gazdaság újabb, még nagyobb fellendülésére. Hruscsov ezután utalt azokra az a'apvető feladatokra, amelyeket az 1959-től 1965-ig terjedő hétéves tervben a földművelés és az állattenyésztés fejksztése terén meg kell valósítani. Kiemelte, hogy a kolhozok hatalmas beruházásokat — mintegy 350 milliárd rubelt — eszközölnek majd. Az állami mezőgazdasági beruházások a hét esztendő során 150 milliárd rubelt tesznek ki. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kötelező beszolgáltatás csak kényszerintézkedés volt Ezt most a szabad árusítás és a mezőgazdasági termékfelvásárlás váltotta fel. Hruscsov alaptalannak minősítette azt az aggodalmat, hogy a kolhozok szabad termékárusítása az ösztönösség elemét viszi a mezőgazdaság fejlesztésébe. Az állam a nép szükségleteinek megfelelően szabályozza majd az egyes termékfajták termelését és árát, hogy a kolhozok a bővített újratermelés szempontjából elegendő felhalmozott termékkel rendelkezzenek. Célunk — mondta Hruscsov —, hogy növeljütk a gazdaság áruszerűségét. Az áruviszonyok fejlesztése mezőgazdasági ter- méktoőséghez vezet Ez a kommunizmusba való áttérés e- gyik fontos feltétele. A termékek szabad árusításának elvét fokozatosan kiterjesztjük a mezőgazdasági élet minden ágazatára. Az állam ott vásárolja majd fel a mező- gazdasági termékeket, ahol olcsóbban megkapja. Hruscsov felvetette a kolhozokban alkalmazott részesedési és munkabérrendszer felülvizsgálásának kérdését, mégpedig a rendszer tökéletesítése céljából. Javasolta, hogy a munkanap egységekről a kolhozparasztok munkájának értékelésében térjenek át haladóbb formákra; Ebben pedig nem kell korlátozni a kolhozok kezdeményezését. Hruscsov ezután hangsúlyozta a szovjet mezőgazdasági tudomány érdemeit, megemlítette viszont, hogy akadnak olyan tudományos intézmények is, a- melyek elszakadtak az élettől. Ezzel kapcsolatban javasolta annak a kérdésnek megfontolását, hogy valamilyen módon kapcsolják össze a tudományos dolgozók fizetését a rrí zőgazda- sági termelésben alkalmazott tudományos vívmányok!1 er d- - ményeivel. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov; -*■ sohasem sajnálta az anyagi eszközöu két a tudomány fejlesztésére. Arról van szó ugyanis, hogy a tud ományos intézetek finanszírozása olyan tudományos kutatások fejlesztésére irányuljon, amelyek valóban segítik a kolhozokat és szovhozokat, s előbl re viszik a tudományt. A bulgáriai össznépi mozgalom egyre nagyobb hullámokat ver Alig néhány hete kezdődött meg Bulgáriában az a népi mozgalom, amely az eddigi eredményekre támaszkodva, azt a célt tűzte a dolgozók elé, hogy a harmadik ötéves terv előirányzatát 3—4 év alatt teljesítsék. A mozgalom egyre jobban terjedt, majd a párt vezetésével hatalmas össznépi mozgalommá fejlődött. Ma már nincs olyan része Bulgáriának, ahol a dolgozók ne vizsgálnák meg vállalatuk, termelőszövetkezetük, vagy állami gazdaságuk lehetőségeit a tervfeladatok határidejének megrövidítése szempontjából. így például az Elin Pelin-i tűzállóanyagok gyára csupán egy esztendővel ezelőtt kezdte meg működését, idáig azonban termelési tervelőirányzatát máris 2000 tonnával túlteljesítette. Amikor azonban a tűzállóanyagok gyárának dolgozói meghallatták a párt felhívását, amelyben az ötéves terv feladatainak megrövidített határidő alatti teljesítésére hívta fel a bolgár dolgozókat, a munkások, mérnökök, technikusok elhatározták, hogy az ötéves tervet 4 év alatt teljesítik. A harmadik ötéves terv építkezésednek szükségleteire 148 000 tonna tűzálló terméket és 74 000 tonna samotot gyártanak. A gyár tervezett kapacitását 1961. év végéig kétszeresére emelik. így aztán amíg 1958-ban 18 000 tonna tűzálló anyagot gyártottak, a termelés 1961 végéig eléri az évi 50 000 tonnát. Az ugrásszerű emelkedést elsősorban a jobb munka- szervezéssel és több, eddig kézzel végzett munkafolyamat gépesítése révén érik el. Hasonlóan lendületes a mozgalom a falvakban is. Az Elán Pelin járásban a termelőszövetkezetek egyesítése már befejeződött. A járás 29 községének termelőszövetkezete 6 nagy gazdaságban egyesült. Az első, legfontosabb feladatnak tekintik most, hogy minden erővel növeljék a kukorica terméshozamát. Már a jövő évben az egész járásban dekáronként átlag 300 kg kukoricatermést akarnak elérni. (Egy katasztrálds hold 5,7 de- kár.) Ez nem könnyű feladat, hiszen az elmúlt évben a dekáron- kénti átlagos kukoricatermés 155 kg volt, de egyes gazdaságok, mint például Jana, Doganovo és más községek termelőszövetkezeted, 300 kg-on felüld átlagtermést érnek el. Az Elin Pelin járás termelőszövetkezeti tagjai e kimagasló eredményeket akarják átlagos termésként elérni. Ennek érdekében különös gondot fordítanak a kukorica kellő mennyiségű trágyával való ellátására, mert főleg ettől várják a terméshozam növekedését. Nagy gonddal végzik a talajelőkészítő munkákat és ebben jelentős segítséget kapnak a gép- és traktorállomások dolgozóitól. A „Kremdkovci” vasércbánya dolgozói gyűlésen vitatták meg a párt felhívását és elhatározták, hogy ötéves tervüket három és fél esztendőnél is rövidebb idő a- latt berejezik. Amikor azonban a vállalás teljesítésére, került a sor, kiderült, hogy nagy hiány van munkáskezekben. A hiányosságon maguk a bánya adminisztratív dolgozói segítettek Hat — ’egyenként tíz főből álló — brigádot szerveztek, amelyeknek tagjai vállalták, hogy a hét egy napján részt vesznek a termelő munkában. Az első brigád dolgozik hétfőn, a második kedden, a harmadik szerdán és így tovább. A hét minden egyes napján dntgo- ?Sfk egy-egy brigád. Az első brigád egy műszak alatti teljesítményével a bánya 100 tonna vasércet termelt, ami igen jó eredmény. Buncsev mérnök kiszámította, hogy ilyen termelés mellett évi 100 000 lévát takarítanak meg! A „Kremikovci" bánya alkalmazottainak példáját követve már a. minisztérium és az igazgatóság alkalmazottaiból is megalakultak a brigádok, amelyek napon 20 fővel szaporítják a bánya termelőmunkásainak létszámát. A „Kre- mikovei” bányában olyan kezdeményezés indult el, amely köny- nyen országos méretű mozgalommá fejlődhet. Mezdra város környékén fi körzet 17 községe egy terme:(szövetkezetben egyesült. A gazdaság így több mint 90 000 dékánivá földterülettel rendelkezik. A városiban levő vállalatok és intézményiek több mint 900 alkalmazottja elhatározta, hogy az új termelőszövetkezetek segítségére siet. Hatalmas/ munka kezdődött, amelynek ered-, ményeként az a’kalmazottak 154)0 méter hosszú öntözőcsatomát építettek a termelőszövetkezet számára, ezenkívül a közelii Krapcs- ka patak vizéből egy ksis víztároló építését is befejezték-'A tisztviselők fizikai munkájának segítségével a termelőszövetkezet már a jövő évben 3500 dékánra növelheti öntözött földterületét. Elhovo járásban 43 termelőszövetkezet tagsága gyűlt össze. Elhatározták, hogy a jövőben 6 termelőszövetkezetben egyesülnek. Ilymódon olyan hatalmas gazdaságok Is alakulnak, amelyek több mint 120 000 dekár megművelhető földdel rendelkeznek. Igen nagy jelentőségű az az elhatározás, amely a bolgár dunai hajósok (körében született meg, A bolgár folyamhajózás dolgozói vállalták, hogy a tél iolyamán sem szüntetik meg a forgalmat a Dunán A hajókat előkészítették a téli időszak viszontagságaira, a javítási munkákat elvégezték és kellő mennyiségű téli ruháról is gondoskodtak. A hajózás dolgozóinak ez az elhatározása azt jelenti, hogy a folyami hajózás 5 éves tervét 4 év alatt teljesítik és ezenkívül csak az idén 4 millió leva bevételtöbbletet adnak a népgazdaságnak, ’nagyrészt külföldi valutában. Természetes, hogy a nagy össznépi mozgalom útja nem síma, nem könnyen járható út. Az újítástól váló félelem, az önelégültség, a megszokotthoz való ragaszkodás és a sok értekezlet még több helyen akadályozza a mozgalom tere&élyesedését. Nem kétséges a- zonban, hogy a bolgár dolgozók legyőzik ezeket a gátló körülményeket. A bolgár sajtó naponta több cikkben Is felhívja a figyelmet a Fenti hibákra, ugyanakkor terjeszti és népszerűsíti a pozitív tapasztalatokat és eredményeket. Az össznépi mozgalom útját nem lehet megállítani
