Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-17 / 297. szám

1958. december If.. Muer«!* békés megyei népüjsAg 3 Erősödő termelőszövetkezetek A hunyai Bajcsy Teme lőszóvet- kezetben 528 965 forintos beruhá­zási hitel segítségével szarvasmar- hatstállM építettek. Ugyancsak be­ruházási hitei igénybevételével 240 567 forintért az endrődi Gábor Áron Termelőszövetkezet magtárt épített. A dévaványai Hunyadi Tsz 456 732 forintot, a dévaványai Üj Világ Termelőszövetkezet pe­dig 519 691 forintot ruházott be ebben az évben. Saját erőből a Gyomai Alkot­mány Termelőszövetkezet ruhá­zott be legtöbbet ebben az évben, s így a múlt évi 1 0.39 000 forintot fel nem osztható szövetkezeti alap 2 384 600 forintra növekedett. Az endrődi Búmhtiász Termelőszö­vetkezetben egy év okait 406 660 fortoMal nőtt gyen. « szövetkezeti va­Nött az állatállomány A gyomai járás termelőszövetke­zeteiben 1957. novemberében 1322 szarvasmarha volt. Egy év alatt ez a szám 1H31 darabra emelke­dett. A múlt évi 3839 darab értés­sel szemben most 5282 darab van a járás termelőszövetkezeteiben. A juhok száma 1310 darabbal nőtt, a méhcsaládok száma 184-tel 217-re emelkedett. Szembetűnő a baromfiállomány növekedése. Míg a múlt évben mindössze 1967 ba­romfi volt, az idén 7989 darabot neveltek a termelőszövetkezetek. Sok naposcsibét igényelnek a tsz-ek A keltetőállom ásókhoz egymás után érkeznek az igénylések a ter­melőszövetkezetektől. A gyomai, szarvasi járásban eddig 89100 napos, 3000 előnevelt, 1200 darab fajtiszta csibére jelenteitek be igényüket a tsz-ek. A kondorosa Dolgozók Terme­lőszövetkezet húszezer, a füzes- gyarmati Vörös Csillag tizenöt­ezer, a dévaváoyai Dózsa tizen­háromezer, a ké-östarcsai Búza­kalász Tsz tizenkétezer darab na­poscsibét kér a keltetőén om ástál 1959-re. Az orosházi és mezőkovácsházi járásban egyedül a szentet ornyai Petőfi Terme! ószövetkezet jelent- tette be igényét eddig 16 000 da- i rab naposcsibére. (lelkészek íátőcpatÁscL a sarkadi Lenin Termelőszövetkezetben 400 ezerrel több Ritka vendégeket fogadtak hét­főn délelőtt a sarkadi Lenin Ter­melőszövetkezet tagjai: a Hazafi­as Népfront kezdeményezésére a megye lelkészeinek egy küldött­A terméseredményeink a köz- ! látni, hogy itt, Sarkadon milyen ség egyéni gazdálkodóinak ter­méseredményeinél jóval magasab­harmónia van, hogy az itteni lel­kész barátunk, Nagy Lajos meny. rieából 41.20 mázsa volt a termés­gége látogatott el hozzájuk. A átlagunk. Őszi árpából 13,40 má- • -üldöttséget Mekis Ádám, békés- j »át arattunk holdanként — ád­áz ^abai evangélikus esperes, JÓasa László, dévaványai református lelkész, Szeles Sándor, hattonyai római katolikus esperes, Szabó Demeter, gyulai görögkeleti es­peres és Gregor György egyház­ügyi főelőadó vezette. Részt vett a látogatáson Nánási ülés, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője és Bátkai Pál, a Népi rontBékés megyei bizott­ságának titkára. Forgács- István a tsz elnöke fo- gadta a vendégeket és ismertette a Lenin Termelőszövetkezet múlt­ját — Eredményeinket látják a kí­vülállók — mondta többek között elnök. — Zárszámadás óta en kérték felvételüket a tsz-be. Az ismertető után a lelkészek kérdéseket tettek fel tagoknak és az elnöknek: — Melyik a legmagasabb minő­sítésű munka? — Ki érte el a legtöbb mttnkar egységet? — Ki kapta a legkevesebbet? — Mityen terméseredményeik I voltak? — Földdel jönnek-e az áj belé- j pők? — s még számos más kér­dést tettek fel. Legtöbben 20 ezer forinton fe­lül kaptak, de volt olyan, aki 30— 32 ezer forintot vitt haza évi munkájának eredményeként. A tagok közül kivált egy idősebb bácsi és ezt mondta: — Én az idén sokat betegesked­tem, körülbelül négy hónapig nyomtam az ágyat, mégis — ezt kiszámítottam — erre az időre is elosztva évi jövedelmemet — 730 forint esett egy hónapra. — N-m egy olyan család volt, amelyikből több-« dolgoztaik. Az Uingor-csa’ád például 1200 mun­kaegységet ét- el. ök most vet­tek házat. bak voltak. Búzából 11,32, kuko- nyíre megbecsült a hívei kő ében, mert közülük sokat saját felemel­kedésük érdekében a termelőszö­vetkezetbe vezérelt. Vannak irá­nyok, melyek a termelőszövetke­zetnek a negatív oldalát hangsú­lyozzák, igazságtalanul. Például azt mondják: aki belép a tsz-be, az meghal az egyház számára. Itt, Sarkadon is meg«yőzőöhettünk arról, hegy mennyire tú ez az állítás... ták meg a részletes felvilágosi tál­sokat. Ezután a vendégek megtekintet­ték a termelőszövetkezet állatál­lományát. A látogatást befejező ebéd al­kalmával a lelkészek elismerésü­ket fejez :ék ki a termelőszövet­kezet eredményei iránt. — Mi, lelkészek, az egyház szol­gái vagyunk — mondotta többök között Kalóvszki Kálmán szarvasi evangélikus igazgató-lelkész. — De keressük az új rendszerbe» a mi egyházunk és bívernk megnyug­tató helyzetét is. Megnyugtató j szövetkezésre. Szívélyes légkörben fejeződött be a látogatás. A lelkészek ígére­tet tettek a tsz-tagoknak, hogy saját körzeteikben segíteni fog­ják a még kívülálló parasztokat abban, hogy rátérjenek a paraszti felemelkedés egyedüli útjára: a (Tudósítónktól.) Eadrődön a legnagyobb közös gazdaságba, a Búzakalász Tsz-be látogattunk el, hogy egy rövid beszélgetésből megtudjuk, meny­nyire veit gyümölcsöző a tsz mű­ködése. A növénytermesztésben igen nagy lemaradás volt, ami lénye­gesen csökkentette a jövedelme­zőséget Mégis eredményesen zár­ták az évet és munkaegységen­ként 31,64 forintot tudtak osztani. Ez annak köszönhető, hogy ko­moly gondot fordítottak az állat- állomány fejlesztésére. A gazda­sági év kezdetén fejőstehén-állo­mányuk 40 darab volt, mely év végére 58-ra szaporodott. Az ösz- szes szarvasmarha-állományuk — növendékmarhával együtt — 145 darab, míg a betervezett 118 darab volt Év közben 81 szarvas- marhát hizlaltak meg- melyért 443 ezer forintot kaptak. Jelentős mértékben növelte a bevételt a tehenek tejhozamának állandó növekedése is. Míg az előirányzat Eltek a kedvezménnyel A termelőszövetkezetek éltek a 3004-es rendelet adta. kedvezmény­nyel. Ez leginkább most, a zár­számadások elkészültével tűnik ki. Az endrődi Béke Termelőszö­vetkezetben 263 344 forintot tesz ki az állam nyújtotta kedvezmény. A műtrágyafelhasználás után pél­dául 53 »73. az áruévtékesitési terv teljesítéséért 47 821, gépállomási díjkedvezményként 82 321 forintot írtak jóvá a szövetkezetnek. Az ecsegfalvi Béke Termelőszö­vetkezetben 484 23», a esőre (tú Vö­rös Október Tsz-óén 242 174, a tótkomlóst Viharsarok Tsz-ben 634 864 forint értékű, a 3004-es rendeket adta. kedvezmény. Foiitos takarmány-kiegészítő az ERRA-tápszer A növendék állatokban a felnevelési betegségeik (gyomor- és bélgyulladá», paraitlfusz, csibéknél fehér hasmenés stb.) igen sok kárt »koznak. A felne­vetési betegségek következtében az elhullás borjaknál kisebb mértékű, *- zooba« a malacoknál és különösen a csibéknél sokszor a 24—25 százalékot is elérte egyes tenyészetben, gazda- sasban. Mondanom sem kell, hogy a növen­dék állatok elhullása igen Jelentős mértékben megdrágítja, az állattar­tás és -tenyésztés költségeit, kiesést okoz a gazdaságnak. A felnevelést be­tegségek azonban nemcsak elhullással okoznak kárt, hanem a lecsökösödés- sei, fejlődésben való visszamaradással is. A felnevelés! betegségek zöme hely­telen tartási és takarmányozási viszo­nyokra vezethetők vissza. Állataink­ban a fejlődési eréiy növendék karban a legnagyobb, de ennek a kihaszná­lásához a szükséges fehérje mennyisé­get nem minden esetben tudják biz­tosítani, sőt számos esetben a növendékeket fehérjeszegény, tág táp-i nettelésben, de a sertéshizlalásban is. arányú (1:10—1:12-hez) takarmány-' Jók az eredmények a borjú és a bá­mányozá6ban részesítik. Ennek a le- j rány neveléséhez is. Az ERRA hasz- küzdéséhez kormányzatunk segítsé-1 nálatávsU a felnevelést betegségekből gükre sietett a tenyésztőknek, elsősor- I eredd elhullásokat a legminimálisabb- ban a termelőszövetkezeteknek, magas j ra csökkenthetjük. Különösen kedvező fehérjetartalmú ipari takarmányok hatású a készítmény használata a fej­Figyelem! földmű vés,szövetkezétől' és Figyelem! Állami vállalatok, közületek, egyéb intézmények! Az évvégi leltározásokkal kapcsolatos értesítő hirdetéseket soron kívül, azonnal közöl- 1 jük a Békés megyei Népújságban 1 Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szent István tér 3. biztosításával. Egyik ilyen értékes takarmányunk a sertéstáp, vagy tápkorpa, a másik a baromfitáp. Ezek a takarmányok könnyen emészthető magas fehérje tar­talmukkal (32—35 százalék) tűnnek ki, azonban nem mindegyik termelőszö­vetkezet ismerte fel még ezen takar­mányok használatának előnyét, gazda­ságosságát. Ezen fehérje takarmányok etetésének nemcsak abban van je­lentőségük, hogy gyorsabb a növendék állatok fejlődése, Jobb a takarmány értékesülés, hanem abban is, hogy fo­kozódik az eilenállóképesség, kisebb a növendékek, de a felnőtt állatok el­hullása is. Erről már több tsz-nél meg­győződtek. különösen ott, ahol ezt a járási, városi főállattenyésztők és köz­ségi gazdasági felügyelők megfelelően ismertették. Például a nagy szénáéi lődesben visszamaradt állatoknál. Van­nak gazdaságok, ahol az ERRA hasz­nálatával a baromfiak tojáshozama 86 darabról 114 darabos átlagra emelke­dett. Egyes külföldi államokban az antt- biottku.mos tápszerek használata már igen elterjedt. Ma már hazánkban, de a megyénkben is mind jobban kezd tért hódítani az ERRA használata, a- mii azzal is igyekszünk elősegíteni, hogy megyénkben öt tenrneió&zövetke- zetbem sertéseknél és ( tsz-ben ba­romfiaknál állítottunk be nagyobb- arányú kísérlete* ERRA használatára, amelyek eredményei* a Népújságon keresztül ismertetni fogjuk. Korszerű állattenyésztés korszerű takarmányo­zás nélkül el sem képztíhető. Allafe állományunk fejlődése és jövedelmező­ségének tokozása érdekében isz-eink­alap Dózsa és az orosházi Dózsa Tsz-ek a! nett és egyéni parasztjainknak élni legutóbbi kiutalásból még a más tsz- nek kiutalt, de át nem vett baromfi- táp és sertéstáp egy részét is átvet­ték. Az orosházi Dózsa Tsz például 109 mázsa baromfitápot és 50 mázsa táp­korpát vett át. Ezenkívül állattartónak, egyéni gazdáknak rendelkezésére bo­csátott egy antibiotikum tartalmú ta­karmánykiegészítő tápszert, az ER- RA-t. Az ERRA tápszer antibiotikumot és vitamint (B 12.-t is tartalmazó ké­szítmény, melynek a használata rend­kívül hasznos a baromfi- és malac­kormányzatunk minden a tsz-eknek, mind az kell a lehetőségeinkéi, A tsz-ek a baromfitápot 285 forint, a aertéstápot 265 forintos mázsánként! áron a Járási, városi mezőgazdasági osztályokon megrendelhetik. Az ERRA tápszert a tsz-ek és az egyéni gazdák ai Állami Vakcinatermelő Intézettől | (Budapest, Zászlós u. 31—S3., sz.) I utánvéttel rendelhetik meg, kilogram- ! monkénti ára 90 forint, 30 dekás, 25 j és 10 kilogrammos csomagolásban, használati utasítással ellátva. Szabó Lajos rét-legelő és takarmány gazdálko­dási felügyelő. darabonként 1900 liter volt, ad­dig a tényleges fejési átlag elér­te a 2570 litert. Lényeges szapo­rodás mutatkozik a juhállomány­nál is. amely 100 darabbal több az előirányzottnál. De jövedelme­zőséget biztosított a sertésállo­mány növelése is. Ha összehasonlítást teszünk á növénytermesztés és állattenyész­tés között, láthatjuk, hogy a -nö­vénytermesztésnél 160 ezer forint kiesés volt, míg az állattenyész­tés 190 ezer forint többletbevételt eredményezett. Jó hatással volt a tsz-re a 3004- es rendelet: Gépállomási díjaknál 93 ezer forint, az árutermelésnél 49 ezer forint maradt a szövetke­zetnek. összesen, a 3004-es számú rendelet folytán 142 877 forinttal lett gazdagabb a tsz, illetve a tagság. így a fel nem osztható szövetkezeti alap a múlt évi 1730 520 forint helyett ma már 2 134 949 forint, vagyis 404 429 fo­rinttal több, mint az elmúlt év­ben. A szövetkezet vagyona ma 3 836 050 forint. Jövő évben többet törődnek a jószágállomány fejlesztésével, an­nál is inkább, mivel az ez évi ered­mények is azt igazolják, hogy e- gyik legalapvetőbb bevétele ebből adódott a szövetkezetnek. Szarvas- marhából 12 fejőstehénnel gyara­pítják az állományt, míg hizlalás­ra 75 darab növendékmanhát kí­vánnak Vásárolni. A hízottsertések számát az idei 310 darabbal szem­ben 370 darabra növelik. A jelen­legi anyakoca állományt elsősor­ban fehér hússertések beállításá­val pótolják, mert ez jövedelme­zőbb. A tejbozam növekedése érdeké­ben lényegesen növelik a szálasita- karmányteriiletüket is. I út elsősor­ban* ’'pillangósokat, lucernát és vörösherét termesztenek. Céljuk, hogy a jövő évben szárat ót erbtet ük 15 százaléka ebből tevődjön ki. Szépek az elgondolások és biz­tos, hogy a tsz tagsága meg is va­lósítja azokat. Sztanyik Világhírű galambászok a békéscsabai galambkiállításról — Egy mondatban szeretném sűríteni a véleményemet — mon­dotta Oszkár Feliedén, nemzetközi­leg elismert cseh kisáUattenyész- tő professzor: — Nagyon szép volt. Tudtam, hogy a magyarok 6zép eredményeket értek el a galambá- szatban, mégis nagyon meglepett a sok szép bemutatott példány. Különösen a húsgalambok között láttunk dicséretre méltót gyönyö­rű madaraikat. Sók fényképfelvé­telt csináltam, hogy odahaza meg­mutathassam azoknak, akik nem jöhettek el: látjátok,, ilyen ga­lambok nőnek Magyarországon. Ezt csináljátok utánuk. Kalman Albert ugyancsak vi­lághírű német professzor így nyi­la tkozott a kiállítás másnapján: — A galambászok általában, ha nem is értenek egymás nyelvén, hamar barátságot kötnek. A ma­gyarok minden eddigit felülmúló szeretettel fogadtak bennünket. Nehéz dolga volt a nemzetközi zsűri-bizottságnak, amikor a díjak odaítéléséről vitatkozott — jóma­gámmal együtt. Megérdemelten nyerték a legtöbb díjat a magya­rok. Különösen szép állományt mutattak be a békéscsabaiak, akik kilenc champion nemzetközi di­jat nyertek. Főleg a tyúktarkával, az ári á&begy essel és a római állo­mánnyal nyerték meg tetszésün­ket. Sajnáljuk, hogy a nemzetkö­zileg ismert magyar rövidcsőrű fajta kis létszámban szerepelt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents