Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

1958. delember 14., vasárnap BÉKÉS MEGYEI MÉPCJSAG 5 Merre tart megyénk festészete? Lázok Lajos hozzászólása Ke'lve* Lipták Elvtársi Kétszer is végignéztem a legu­tóbbi megyei képzőművészeti ki­állítást, kétszer is elolvastam a Népújságban Mizó elvtárs Cilikéit és a Te válaszodat is. Ezek után kétszer is Mizó elvtársnak, és a vele egy véleményen levőknek a- áok igazat. Merre tart megyénk festészete? Talán nem így kellett volna ezt a kérdést feltenni. Pontosabban: merre tart a Te festészeted, Lip­ták Pál festészete, és esetleg még hozzátenni, merre igyekszel befo­lyásolni műveiddel megyénk fes­tészetét az utóbbi időben? így ugye világosabb, szemtől-szembe? Kitűnt ez mind Ligeti elvtárs hozzászólásából, mind a Te vála­szodból. Válaszodban ugyanis két­ségbeesetten igyekszel takargatni saját magad transzcendens alko­tásait mások kétségkívül realisz­tikusabb alkotásaival (Koszta Ró­za és a többiek.) „A zsűri hozzáértőkből, nem lai­kusokból állott•’ —írod. Jó, jó, de vajon bizonyítja-e ezt a kiállítás színvonala? Nem, még akkor sem, ha újságcikkben nyomatékosan deklarálod. J kiállító művészek politikai foglalása közismert” — írod. Vajon honnan? Értekezletről, fel­szólalásból, újságcikkből? Vagy festészetből? Mert ez a lényeg. Festők vagytok. Politikai állási og- lalástokat elsősorban műveitekkel kell igazolni. Az íróknak köny veik­kel, a munkásnak gyártmányával, munkájával, a festőnek ecsettel és nem deklarációval! Láttam én ugyanazokban a na­pokban egy másik tárlatot is, a pe­dagógus képzőművészek kiállítását az SZMT-székházban. Talán mm voltak az ott kiállított művek technikailag kifogástalanok (bár erről is lehetne vitatkozni), nem is voltak sem felfogásban, sem stí­lusban egységesek, de semmiféle politikai kétséget nem hagytak műt után. És ezzel az egyértel- ». Jégiikkel semmivel sem voltak ásatagabbak, unalmasabbak, egy- síkűbbak, mint a „nagy kiállítás'' alkotásai. Neked nem ez a vélemé­nyed? Vagy talán nem láttad? Most valamit szakmai nyelven?! Azt ugye, nem lehet teg~dni, hogy a képzőművészet anyja: az ábrázolás tudománya, tudása. Hogy -mikor vált el attól, azt nem lehet Időben pontosan meghatá­rozni, csak elvben. Akkor, amikor leírótudományból, egyszem ábrá­zolásból kifejezési eszközzé vált. Mondd őszintén, Neked tényleg az volt a belső érzésed és hangulatod, mint a falusi lóverseny„Vásár­tér” stb. mutat? Ilyen naiv kusza össze-visszaság Na, ne viccel), ne űzz gúnyt belőlünk — vagy ma­gadból... Nem vagyok képzőművész kö­rökben bennfentes, bejáratos, de tudom azt, hogy Te ismered kép­zőművészeti anyádat, tudsz szé­pen, kifejezően, plasztikusan ábrá­zolni is. Láttam régebbi képeidet, korábbi kiállításaidat. Akkori vásznaid jobban tetszettek. Ügy sejtem, a rengeteg guas-karton íz­léstelensége rontja el nemcsak ke­zedet, hanem művészi látásodat is. .Azt írtad: „szocialista realizmus felé tart megyénk festészete". Ezt alapvetően én is így látom, de személy szerint a Te alkotásaid­ban nem. A szocializmus minden eddiginél fejlettebb társadalmi for­ma. művészetének is minden eddi­ginél fejlettebbnek kell lennie, ezt Te is így vallód elméletben, (tehát miért nem ecsettel? Csak nem a- karod azt állítani, hogy a „Vásár­tér" fejlettebb társadalmi fokot mutató művészet, a társadalom és benne az ember, a művész na­gyobb rendjét kifejező forma? Koszta Róza, Cs. Pataj Mihály, Pataj Pál, Ezüst György és a töb­biek munkái valóban kifejezési módszerükben és eszközeikben is fejlődést mutatnak, a tieid ellen­kezőleg, valamiféle neonaivizmus- ba süllyedő bomlást. A realizmus viszont megköve­teli a festőktől, hogy képeiket „kí­vülről komponálják." a valóságban meglátott, észrevett szépet, érté­keset. érdekeset használják fel belső emberi indulataik kifejezé­sére. Ne önnön. — sokszor zavaros — gondolatait, kusza töredékeit vigyék vászonra. Ne öncélú szín­éé formahalmazokat ömlesszenek elénk. Ne kelljen a képeket külön megmagyarázni, szándékaikat iro­dalmi eszközökkel közölni, hanem megértsük külön idegenvezető nél­kül is. Szocialista közönségnek alkotsz Közle menyek Dr. Kisházi József körzeti orvos vissza érésével kapcsolatban az V. , VI.( VII. és I. körzet orvosi el. látása a következőkben van be­osztva: V. körzetben: Dr. Gedos Iván Jelenlegi körzetén kívül ellátja a VI. körzethez tartozó külterületet, Dobozi úttól a Körös csatornáig, a kaaá'isi szőlőkkel együtt. VIII. körzet orvosa: Dr. Lopás, nyi Pál, ellátja saját körzetével a D izsa a., Korvin u. mindkét ol. dalát, valamint ez utcák és at Kö. BÉKÉS MEGYEI NÉPflJSAG Az MSZMP Békés megyei Bizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., I. em. T.: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. T.r 10—21. Terjesztik a Békés megyei postahivatalok. Előfizetési dfj így hó^a: 11. —Ft Előfizethető a oostahivataloknál és a kézbesítőknél. Békés megye: Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdav.: Kendra György rös csatorna közötti részt. Saját körzeti külterületét és a VL kör­zet belterületét a Gyulai úttól (ez utca kivételével) délre eső részét. IX körzet orvosa: Dr. Kisházi József ellát ja saját területét és a VIII. körzetből a Klapka, Révai, Bethlen és Dózsa György, Korvin utcák közötti részt az utóbbi két utca kivételével.-ÍV­FELHÍVÁS I A 187—1958. P. M. sz. utasítás értelmében felhívja a Békéscsabai Városi Tanács VB. pénzügyi osztálya a háztulajdono­sokat, hogy házadóbevallásaikat az 1959. évre vonatkozóan legké­sőbb folyó év december hó 31-ig a városi tanács vb. pénzügyi osz­tályánál (városi tanácsháza föld­szint 56., 60., és 61-es számú szo­bájában, valamint az V. kerületi tanácsházán) nyújtsak be. Az 1959. évre minden magántulaj­donban lévő házingatlanról beval­lást kell adni. Aki ezen kötele­zettségének határidőben nem t-nne leget, a megállapított ház­adón kívül külön bírság lesz ter­hére megállapítva. Békéscsabai Városi Tanács VB. pénzügyi osz­tálya. Te is. Ez a közönség pedig Igenis sokkal tájékozottabb és főleg sok­kal jobb átérző készsége van, mint cikkedben feltételezed. Dicséred cikkedben a kísérleted szándékot. Ez valóban dicsérendő, de a szán­dék nem közönség elé való, csak a már legalább valamennyire ki­forrott eredmény. Szeretjük az ú- jat akarókat, a kísérletezőket, de nem a mindenáron való különc­ködőket. Államunk minden segít­séget megad ahhoz, hogy kísérle­teik eredményesek legyenek, de szigorúan megrója azokat, akik Vart pour Vart, magáért a kísérle­tért, annak különös izgalmáért fe­csérlik el az állam pénzét, függet­lenül az eredményektől. így van ez nemcsak a munkában, a művé­szetben Is. Újai akarunk, de nem minden áron (az értheteüenség á- rán is), mást. bizarrabbat, hanem fejlettebbet. Elvtársi üdvözlettel: LAZjOK LAJOS építészmérnök Mozik Műsora BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Dec. U—17: Don Juan legutolsó ka­landja. K.: h.: fél 6, fél 8. v.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Dec. U—14: Haláltánc. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 8, 8 órakori TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Dec. 11—14: Koldusdiák, K.: h.: fél 6. fél 8, v.: lé! 4. 141 8. fél & PETŐFI MOZI, SARKAD Dec. 13—15: örvényben. Kezdés: h.: 8. v.: 4, 8, 8 6. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Dec. 13—15: Bűn. Kezdés: h.: 7. v.: 3. 5, 7 órakor. SZABADSÁG MOZI, GVOMA Dec. 13—15: Svejk, a derék katona I. r. K.: h.: 5. 7, v.: 3. 3. 7 órakor. PETŐFI MOZI. GYULA Dec. 11—1«: Édes Anna. K.: h. 5. 7; v.: 3. 5. 7. ERKEL MOZI, GYULA Dec. 12—15: Azon az éjszakán: (t: h. fél 6. fél 8. v. fél i. fél 6. fél 8, PARTIZÁN MOZI. OROSHÁZA Dec. 11—14: Ott a végállomásnál. K: h.: fél 6, fél 8. V.: fél 4. tél 8 fél 8. BEKE MOZI. OROSHÁZA Dec. 14—18: Ismerték egymást. Kezdés: h.: 3. 7, v.: 3, 5, 7 órakor: BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Dec. ll—16: A sóbálvány. K.: h.: fél 7, fél 9, v.l fél 3. fél 7, fél TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Dec. 11—17: Tájfun Nagaszald feletti K.: h.: 8, v.: 4, 8, 8. ADY MOZI. SZEGHALOM Dec. 18—15: Szállnak a dárvák. IC.! b: 8, VI 4, 6, S Arakori Karnagyok értekezlete A megyei tanács művelődésügyi osztálya a párt művelődési poll* irkájának szellemében fejleszti to­vább megyénk kórusmozgalmáti Ennek érdekében szombaton dél­előtt 9 órakor összehívta a me­gye énekkarainak, kórusainak vezető karnagyait, és Békéscsa­bán, a városi zeneiskola nagyter­mében megbeszélték az elkövet­kező, legfontosabb feladatokat. Egy különös termelöszövetkeseä Körösladőnyban Mi abban a különös, ha egy hármas típusú tsz alakul az or­szágban? Semmi, hiszen ma már mindenki látja, hogy a termelőszö­vetkezet a falu boldogulásának, felemelkedésének az útja! Mégis ennek a szövetkezetnek alakulásá­ban van valami különös. Már az is különös, hogy az^afar kuíó közgyűlés ajtajában nagy- kucsmás, csizmás, zömök kisfiúk, állnak,' akik keményen tartják a zászlót, mint az 1919-es veteránok unokái, amikor új rohamra indul­nak. Pirosancú, fejkendős kislá­nyok ünnepélyesen foglalják el he­lyüket a széksorokban. A hatalmas tornaterem zúzma­rád ablakai a téli hideg lehelletét tükrözik, de idebent izzik a han­gulat. Történelmi pillanat ez, az úttörőcsapat, az Iskola, a község é- letében. Ma alakúi meg a körös- ladényi úttörők „Tüköry Lajos" III. típusú termelőszövetkezete. Száahatvankilenc gyermek lo­bogtatja boldogan a szülői nyilat­kozatot: Megengedem, hogy gyer­mekem a körösladányi Tüköry Űt- törő Tsz tagja legyen”, A széksorokban ott ülnek az é- desapák is, akik erre a nagy útra, az első lépésre elkísérik gyerme­küket. Ott ülnek a nevelők is. Ez a nap szinte népszavazás a terme­lőszövetkezeti út helyességéről. Még azok is jelentkeztek, akik nem úttörők. Megkérdezem tőlük, hogy miért léptek be? Egy részük azt mondja, hogy ki akarja pró­bálni, milyen a termelőszövetke­zet és ha nagyok lesznek, akkor termelőszövetkezeti tagok lesznek ők is. Mások azt mondják, hogy ennek a termelősizövelkezetnek pénzbeli hasznát is látják a szü­lők, azért engedték őket ide. De hogyan is állunk a pénzzel, a tervelőirányzattal ? Ubrin Lajos szervezőtestületi el­nök megnyitóját halljuk, aki mint az iskola igazgatója segíti a csa­patot. „Terület 32 hold, tervelőirány­zat 105 300 forint. Két üzemág lesz, állattenyésztés és növényter­melés. Állattenyésztés vonalán csibenevelő több ezer baromfival, növénytermelésből lucerna, bor­só, cukorrépa, árpa és napraforgó lesz.” Minden ízében alaposan átgon­dolt terv ez. Felesége régi tsz-tag a dévaványai Gábor Áron Tsz fő­könyvelője. Ö patronálja a tsz pénzgazdálkodását. Segítségben nincs is hiány. A párt, a tanács, a gépállomás, a tsz-elnökök jöt­tek segítségünkre a vetésterv meg­beszélésénél. Agronómusok adtak segítséget á szaktanácsaikkal. Egy­más után szólalnak fel. i ni , ism «»a ßtsÄrioq őrá "tv Sánta Imre, a Dózsa elnöke beszélt először a gyermekekkel Szabó Lajos, a Május 1. Halá­szati és Mezőgazdasági Tsz elnö­ke példája is vonzó a gyermekek előtt, hiszen ennek a tsz-nek 1—2 évi munka után már televíziójuk is van. Soós Imre, a Zalka Tsz ag- romómusa műtrágyát ajánl fel. Tóth Imre, az Űj Barázda Tsz elnöke öt hold gépi munkának el­végzését. Búzás István tanácsel­nök lucemamagot ad, fekál trá­gya kihordásáról intézkedik. Bo- gya Imre, az Űj Barázda agronó- musa ajánlja a kapás lucernát, de magot is ad hozzá. Mindenki tudásának legjavát adja, hogy se­gítse az új tsz-t. Még Dévaványá- ról is egy öreg bácsi, Szilágyi Im­re, nehéz szarkalábakkal írott so­rokban ad tanácsot a Ids úttörők­nek a nagy útra. De nem kell nálunk messze menni, hlszien az úttörő munkában mint rajvezetők dolgoznak: Sán­ta Sándor mezőgazdasági mérnök, a tanács VB-elnökhelyettese, vagy Varró Sándor községi mezőgaz­dász és Papp József, az ipari és tervelőadó, ök állandóan itt van­nak nálunk a csapatban. De az a harminc pedagógus sem elhanyagolható tényező, akik ez­zel a társadalmi munkájukkal is kiáltanak a gyermekek, a termelő- szövetkezet mellett. Ok szervezik a munkacsapatokat. Még a képviselőink, Szobek elv­társ is ellátott tanácsokkal bennün­ket, hogy ne bízzunk egy-egy gyermekre nagy területet, hogy si­kerüljön a termelőszövetkezetünk. Eddig csak felnőttekről számol­tam be. De mii csinálnak akkor a gyermekek? Mert ez bizony nem felnőttek által kormányzott játék-termelő­szövetkezet, Van komoly vezetősé­ge is, akiket a jelölő bizottság je­lölt és a tagság választott meg. Ok megtanulják a tsz életét, ügyme­netét, a munkatervezést, megisme­rik a termelőszövetkezet vezeté­sét, a tagokkal a demokratizmus a- lapján közösen határoznak. Tava­szig megtanulják a kis tagsággal együtt a múnkaegységszámítást és a többi (hásznos mezőgazdasági is- ’ meneteket. Elnök Soós János és Ponta Sándor. Könyvelőnek Ifj. Uhrin Lajost választották. Veze­tőségi tagok: Komoróciki Andrási, Kristóf Imre és Ladányi Eszter. Brigádvezetők: Szurgent Lajos és Vetési Mária pajtások. A tagság­gal együtt elhatározták, hogy bor­sót Öt holdon, kapósluccmát hét holdon, cukorrépát 10 holdon, ár­pát, napraforgót öt-öt holdon ter­melnek. Egy kis univerzális trak­tort és egy kis törpe munkagépet is vesznek. Külön a leányok gon­dozzák az állatállományt, a mi vidékünk jellegzetességének meg­felelően szárny asbaromfi-telepünk lesz az iskola mellett. A gyerme­kek komoly tervei és lelkesedése a szülők szemében boldog mosolyt tükröz vissza. Végre megjött a becsülete a me­zőgazdasági munkának is. Amivel a szülőik gyermekkoruk óta foglal­koznak. Megszeretik a tsz-eket, a- melyek felvirágzásáért a legjobb termelőszövetkezeti tagjaink éve­ken át küzdöttek. Egy országos nevelési problémát is meg tudunk oldani' A 14—16 é- ves serdülők munkába állítását. Nyolcadikos tanulóink eddig ta­nácstalanul álltak az iskola el­végzése után. Most már ők is dol­gozhatnak a tsz-ben addig, amíg valamelyik felnőtt tsz tagjai nem lehetnek. Vidám úttörő-romantikával zeng a csatakiáltás, szinte kihallik a földekre, ahol már zúg a traktor. Mély őszi barázdát szánt a földön, ahol valamikor Arany János bal­ladájában szereplő vén Márkus tette le az esküt arra a darab ladá- nyi földre, amelyet azért tett a tal­pa alá, hogy a községnek megsze­rezze. A föld szeretetének data visszaverődik a sok száz éves ö- reg Márkus-fa zúzmarás ágairól. Végh Mihály úttörővezető tanár

Next

/
Thumbnails
Contents