Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-14 / 295. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. december 14., vasárnap A divat történelemkönyvéből Az öltözködés őskora A bőrruha szerfölött kénj'el- metlen lehetett, mert az ősember nem ismerte a .cserzést és kikészítést, s azonmód hordta, amint az állatról lenyúzta. Régi kínai krónikák említik, hogy élt Kína őskorában egy Csing-Faug nevű császár, s az ő idejében már szerepéit valami mángorlószerű találmány, mellyel a bőrt szőrtele- nítették és puhították. Arra is soká, talán évezredekig kellett várni, míg a tűt és cérnát feltalálták; addig tüskékbe fűzött bélhúrokkal próbálkoztak. A ruha szabása akkor kezdődött, mikor a bőrkikészítést tökéletesítették, s a tű, cérna, olló megjelent a civilizáció történetében. Az állati bőrön kívül az ősember a növényt is igénybe vehette: faháncsot, nádat, sásfonadékot használhatott. Azt nem tudjuk, hogy mikor szőtték meg először a gyapjút és a gyapotot; valószínű, hogy legelőször a teveszőrt tanulták meg feldolgozni. Vakon tapogatózunk a letűnt ezredévek éjszakáiban. Mit mikor találtak fel? mikor alkalmazták először? ma már senki sem tudja kideríteni. Talán ez nem is fontos. Akárhogyan, de megszületett a posztó, vászon, selyem és ezeknek temérdek változata. A- kárhogyan, de kialakult az emberi öltözet, nem csupán a primitív bőrburok, hanem a könnyebb, finomabb anyagokból szőtt ruha. Ennek legősibb formája kendő lehetett, melyet az ősember maga elé kötött. A kötényből lesz az ágyékvédő, ebből a körülkö- „tött rövid szoknya, ez viszont megnövekedik inggé. A klasszi- “ kus világban már a teendő'’előkelő, dús redőzetű rokonságával találkozunk; hangzatos nevük is van: a görögöknél himation és diploidion, a rómaiaknál toga és palla. Még később a család kettészakadt: a nőknél szoknya és derék, a férfiaknál nadrág és kabát alakjában éli tovább mindegyik ág a maga külön életét. rőfnyi szövetet felemésztő plund- ra-nadrág. Mind a kettő enyészetbe sorvadott, viszont szerényebb, de életképes fajrokonaik megéltek, mint ezt jelenkorunk divatja fényesen bizonyítja. Minél kevesebb anyag, könyebb, símu- lóbb ruha — ez a mai divat a- laptörvénye.----------------«---------------M OZAIKOK <— nőknek Áz üvegnylon sálak készítését megkezdték a Lőrinci Szalag- és Csipkeárugyár- ban. Egy ötletes újítás révén a szalagszövő gépeket tették alkalmassá arra, hogy ezeket az e- gészen vékony üvegnylon sálakat is elkészíthessék. Pókháló vékonyságúnk ezek a sálak, a- melyekből ez év végéig még 25 ezret küldenek az üzletekbe eladásra. Másfajta szintetikus műszálból, plisszéfodrokat is gyártanak a nylon fehérneműek diszí- , téséhez. Ezzel jelentős összegeket takarítanak meg, nem kell külföldről csipkéket vásárolni. A kétrészes ruhák is divatosak, igen praktikusak ezek a kosztümhatású ruhák. Készülhetnek egyszínű szövetből vagy háziszőttes szövetekből. A kétrészes ruhákat gal- lértalan nyakkivágással, elöl masni díszítéssel is. gyártják, de készül még nagyobb kivá- gással is, masni nélkül, amolyan szabadabb nyári kivágással A habotoknál megszűnt a szűk szabás, Nem azért, mert itt takarékoskodni lehet az anyaggal, hanem azért, mert a feszes kabátnál előnyösebb a laza szabás. A ráncolthátú kabáKesstyűkötés Beköszöntött a hideg. Rövidé-1 sen itt a ka. écsany. Gyermekeknek, felnőttnek egyaránt kedves és igen célszerű ajándék a kesz_! tyű. Mi magunk is könnyen elkészíthetjük. Azoknak, akik kesztyűt szeretnének kötni, két- j féle kesztyűkötési módot közlünk: Egyujjas norvég kesztyű: Készá- I téséhez kb. 5 deka gyapjúfonál és 5 darab acél kötő.ű szükséges. Kö. tését 48 szemmel kezdjük, 2 síma és 2 fordított váltakozásával körben ha adva, 6—5 centit kötünk. Utána síma kötéssel folytatjuk a munkát, a felsőrészbe színes norvég mintát kötünk. Kihagyjuk a szemeket a hüvelykujj nyílásának, majd egyenesen kötünk a kisujj végéig. Innen kezdve minden 2 sorban a kesztyű 2 oldalon 1—1 szemet fogyasztunk, az egyik tű végén és a következő tű elején. Az utolsó 8 szemet kettesével összeA szaporított szemek felett 14 szemet biztosítótűre szedünk és következő so:'ban a leemelt szemek felett 2 új szemet készí.ünk. így ismét 48 szemes bőséggel kötünk az ujjak kezdetéig. A hüvelykujj nyílása felett tizennégy alapszem- re és 2 új oldalszemre megkötjük a mutatóujjat, 16 szemes bőséggel körbe haladva kötünk a megfelelő hosszúságig, majd a befejező szálra fűzzük a szemeket és el- varrjuk. A következő 2 ujj részére 5 szemet a tenyérrész és 5 szemet a kézfej szemeiből veszünk, azonkívül xnég 3—3 oldalszeme veszünk fel és így ismét 16 szem- bőséggel az előbb leírt módon elkészítjük az ujjakat. A megmaradt 14 szemre és 2 oldalszemre a kisujjat, a hüvelykujjat hasonló módon 16 szemes bőséggel kötjük.------------<«a*-----------S zép, újvonalű szövetruha kötjük és befejezzük. A hüvelyk, ujj nyílására utólag megkötjük az ujjat. ötujjas kesztyű: Kötéséhez 5 deka zefírfonál hármas szála és 5 darab acél kötőtű szükséges, A munkát a kész ty összáránál kezdjük, 48 szemmel, 2 síma és 2 fordítóit Váltakozásával ,6—7 centit költünk. Utána mintásán dolgozunk: 3 sírna sor, 1 fordított sor köve.kezik. Közben a hüvelykujj részére minden 4. sorban az 1. pont 2 szemébe 1—1 szemet szaporítunk. összesen a szaporítással elérjük a hüvelykujj magasságát. Mit kell tudni a színes hímzések mosásáról A bepiszkolódott hímzett térítők tisztítása, mosása attól függ, hogy mivel és milyen anyagra vannak hímezve. Ha vászonra hímzett selyemszálakról van szó, korpás vizet használjunk. Jó bőven vizet öntünk 250 gramm korpára és 2 óra hosszat főzzük. Az első mosást ebben a sűrű lében végezzük, a másikat már hígí- tottban, de melegben mind a kétszer. Utána langyos tiszta vízben öblítjük és facsarás nélkül, kirázva ruha között szárítjuk, a ruhán át félnedvesen forró vasalóval vasaljuk. A pamuttal hímzett vászonnak, batisztnak stb. ecetes víz kell. Tehát1 előteör forróispcej- tel leöntjük, s utána langyos vízzel kimossuk, ^Je.pbj^eui. újból e- cetes vízben kell. A flanellra selyemmel hímzett holmikat bablében kell mosni. Három liter vízben 250 gramm fehér babot főzünk, ha már jó ideje forrt, leszűrjük s a meleg lében mossuk a hímzést, természetesen ezt is, a- kárcsak a többit, szappan néljjj' j, A divat teremtő munkája mintha hasonlítana magához a természethez. A természet is sokféle groteszk formájú őslénnyel próbálkozott, s mikor ezek életképtelenségük miatt nem váltak be, pusztulni engedte őket és áttért más, egyszerűbb példányokra. A 34 méter hosszú Diplodoccus sikerületlen alkotásnak bizonyult, akárcsak a divat hasonlóan szertelen méretű találmánya, a 80 tok jöttek tehát Ismét divatba. Budapest utcáin látni a hétnyol- cados hosszúságú kabátokat, egyenes vonalú szoknyával. A kabát ujját háromnegyedesre készítik és a visszahajtó, tehát hosszú újjnak is használható. A szabás általában félraglános. A kosztümök kabátja változatlanul rövid, éppen olyan, mint tavaly volt. Nem testhez állőak, hanem ruhaszerűen lazák, egyenes vonalúak. A penészes helyiségek fertőtlenítése A huzamosabb ideig nem szellőztetett kamrákban vagy raktárnak használt helyiségekben sok kárt okozhat a penész. Kivált az aszalványokat, a befőtteket stb. támadhatja meg. A penészedő helyiségeket erős kénezéssel fertőtleníteni kell. Ezután gyakran szellőztessünk. Ha a falakon, az állványokon vagy a polcokon mégis megjelenne a penész, mielőbb mossuk le ezeket jó erősen 0,2 százalékos formaldehid-oldattal (10 liter vízben 50 gramm — vegyszerboltokban kapható — úgynevezett tömény formaldehid), majd a helyiséget alaposan szellőztessük ki. Ha itt-ott még ezután is mutatkoznék penész, a lemosást ismételjük meg. Mindaddig nem ajánlatos a helyiségben tartózkodni, amíg a formaldehid szúrós szaga érezhető benne. Heti étrendünk Vasárnap: Zellerkrémleves, kar. fi-«paddln í, egybesült borjúdió, krémé»lepény. Hétfő: Zöldségleves, marhapörkölt tarhonyával és céklával. Kedd: Paradicsomleves, marhahús ecetes tormával, dióskifli. Szerda: Cakumpakkleves. sztra- pacska. Csütörtök: Zöldborsóleves (kon. zerv), káposztafőzelék benneíőt: dagadóval. Péntek: Savanyú halleves, aranygaluska. Szombati K&ralábélevss, füstölt karaj sóskával és kemény tojással, darafelfújt. !GYERMEKEKNEK Jóska és a tövesfenyő | Leszállt a csend a fenyőerdő- I re. A nagy fenyőfák szunditot- | tok már, hogy mire eljön a ka- | rácsony, szépet álmodjanak és | frissek legyenek. A kis fenyő- 1 fák követték tettüket, álomra | hajtották gyökerüket, hogy ké- | sőbb nagyot és szépet nőjenek; A fenyőerdő szélén két kill csike házikóban lakott két kis- i fiú: egyiket Jóskának, másikat | Gyurikának nevezték a fenyők | és az erdő lakót, a madárkák. | Gyurika jó fiú volt, ezért még | a kuvik is megtanulta a nevét, | és így kuvikolt, amíg Gyurika | az erdőben makkot szedett: Gyuri, Gyuri, Gyurika! Te vagy a jó fiúcska, Fenyőerdőt szereted Madárdal jár teneked. | Jóskát már a kártékony sás- i ka is kicsúfolta, nap mint nap | így zizegte: Jóska, Jóska, — fenyőnek, Virágnak, erdőnek, Madárnak gonosza: Jobb is lehetnél, Jóska! | De Jóska nem hallotta csú- ! folódót sem, de a jó szót se. | Gyurikát is kinevette, amint I kicsi zsákkal a kezében mak- ! kot szedett és hívta öt is: gye- | re, Jóska, makkot szedni, pénzt I kapunk érte az erdész bácsitólA pénzt odaadjuk anyukánknak, ők elküldik Télapónak, Télapó pedig hoz érte töves fenyőt, sok cukorral, s a- Iája ajándékot... Jóska erre így felelt: Csak dolgozz! — és gonoszul rásuhintott Gyurikára, s a mellette szundikáló kicsi fenyőfára... A suhintásra felébredt az erdő. A nagy fenyők féltették a kicsi gyenge fenyőt, a kicsi fenyő pedig félt, rettegett Jóskától.. i * Már nagyon közeledett a karácsony, amikor Jóska nagyot és rosszat gondolt! Kilopta a kisfej szét a fáskamrából, és uccu neki, mint akt se hall, se lát: kivágott, megcsonkított sok kicsi fenyőfát. A lopott fának egy része kihullott az öléből, amint futott az erdőből... Az elhullajtott, haldokló kicsi fenyők ott feküdtek a földön, kitéve esőnek, sárnak, az idő viszontagságának. Néhányat eladott gonosz, fukar embereknek, egyet pedig felvitt a padlásukra s ott rejtette el, nehogy anyukája meglássa... Jóska apukája, anyukája mikor megtudták, mit művelt fiuk, elhatározták, hogy semmi ajándékkal nem szereznek neki örömet karácsony estéjén. Mennyit kérték, hogy legyen jó, ne bántsa a fákat, hiszen sír a fa és sír a virág is, ha tépik és tapossák, * így jött el karácsony estéje.., Jóskáék házikójára sötétség borult. Szülei átmentek Gyuriká- ékhoz... Jóska még mindig gonosz volt, pedig kicsi szive megérezte, hogy nem jól cselekedett. De konokul visszafojtotta könnyeit s felszaladt a padlásrat hogy lehozza az elrejtett kis fácskát; és amint előhúzta rejtekéből: a kicsi fenyő minden levele lehullott, csak egy csupasz ág maradt a gonosz Jóska kezében, úgyhogy nem is akart hinni a szemének... Félelem, szomorúság és megbánás fogta el s tört szabad utat könnyeinek... Sóvár tekintettel látta, hogy Gyurikáék kicsi háza ablakán csodálatos fény veti ki sugarát, s elindult, mert megérezte, hogy odavárják őt is szülei és jó barátja... Amint odaért az ablakhoz, a fény rávilágított s Gyurika meglátta Jóskát, kiment elébe, kezet nyújtott neki s együtt mentek be... * ...Jóska szemében benne volt az ígéret, apukája, anyukája szemében a szeretet s ragyogott a tövesfenyő: a szeretet és béke hirdetője... a szorgalom és jóság ajándéka! Csobán Kata
