Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-23 / 302. szám

1908. december ?S., bedé BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Soekuiái-e a ^r^ladányi Május 1 Ts*^^ Körösladány határában necm gazdaság sem, amelyik hosszú Máris van 136 birkája, s a jövő kell a „rossz“ földet keresni, van' éveken át mindig többet akar évben beállít 10 tehenet, 15 hízó­éppen elég. Ámbár kezd beiga­zolódni, hogy nincs olyan föld, amely ne lenne jó valamire, amit termővé ne lehetne tenni. A ko- rösladányi sziken is megterem a rizs, a vöröshere s megfelelő mű­veléssel, trágyázással, öntözéssel a kukorica és a cukorrépa 6em marad hálátlan. A termelőszövetkezeteik és egyéniek mellett már régebb óta küszködött Körösladány ban egy szakcsoport is a' szikes földdel. Leginkább rizsét termeltek. Ez év Januárjában aztán elhatározták, termelni. Nem akar a körösiadá- marhát, 15 tenyészkocát. nyi Május 1 Tsz sem jószág néL. j A kialakítandó állatállomány kid maradni. De az idén, amikor takarmányszükségletét öntözéses még nem volt istállójuk, amikor az időközbein 531 holdra növeke­dett földjükön még a vetőmag megtermése sem volt kilátásba nem tartották célszerűnek, hogy gazdálkodással akarja megoldani a körösladányi Május 1 Tsz. Száz holdakon nem is bízhatja a vélet­lenre a termést, mert úgy jár, mint az idén a zabbal és a köles­állatokat és takarmányt vásá.ol-i sei, amely még a vetőmagot se fi- jiaarak. Például 105 hold zabjuk j vette vissza, nemhogy a drága egy szemet sem, 35 hold kölesük : munkát. S öntözni a könnyebb, és pedig összesen 9 mázsa 35 kilót biztosabb módszerrel szeretne, termett. Ennek ellenére az a vád permetező berendezéssel. Egy be­merült fel ellenük a tanácsi szer-; rendezés azonban 190 ezer fö­vök részéről, hogy azért fordít­hogy az önkéntes összefogás leg- ják pénzüket halászcsárdára ál­magasabb fokán gazdálkodnak to. vább: Május 1 néven tsz-t alakí­tottak. Az alapító 12 tagnak az akaraton és 94 hold gyenge minő­ségű földjén kívül ném volt egye­be. Más összefogott emberek is ha­sonló módom kezdték s a többszö­rös mi41iomo!3ságig vitték. Az egyik tsz így, a másik úgy kezd­te. Az egyik istálló építésre, ál­latállomány vásárlásra költő: te az államtól kapott hitelt, a másik gépekre, felszeretésekre. A körös- ladányi Május 1 Tsz — tekintet­tel arra, hogy a szakcsoportban .zstermeléssel foglalkoztak, vagy­is vízzel gazdálkodók voltak — risztelep és halastó építésre köl­tötték az igénybe vett hitelt, ez úton akarták megerősíteni új szö­vetkezetüket. Közös állatállomá­nyuk ez évben nem volt egy da­rab sem. Istállók hiányában nem is törekedtek rá. A közös alapra összegyűlt pénzükön istálló helyett egy halászesárda metrnyitásába kezdtek, ahol a 21 holdas tavukban nevelt halakat akarjak ízle:esen elkészí. ve árusítani. Ez eddig rendben is van. A- eonban iószágállomány nélkül, latállomány és takarmány helyett, mert spekulálnak. Lehet, hojey spekulálnak De egy olyan tsz-ben, amelynek 531 hold földjéből 300 olyan, hogy a tücsök sem él meg raj>.a, bizony „spekulálni” kell, hogy megtalál­ják a számításukat, természetesen nem az állam lóvására. De ezt nem is tették. Azon esetleg lehet vitatkozni, hogy most az első év­ben 50,33 forint helyett oszthatok volna kevesebbet, s nagyobb ősz- szeget fordíthattak volna saját erejükből a tsz gazdasági alapjá­ratba kerül. Ezé:! a Május 1 Tsz is hosszúlejáratú állami hitelből szeretné megvenni. Csakhogy ön­töző berendezés vásárlására me­gyénkből 40 tsz kért hitelt, a ke­ret azonban csak 19 tsz igényét tudja kielégíteni, s a körösladányi Május 1 Tsz is azok között van melyeknek nem jutott a hitelből A tsz vezetői és tagjai kétségbe vannak esve elkészített tervük füstbe menésének láttán. S két­ségbe esésük indokolt is. mert ha nem jutnak permetező öntöző be­rendezéshez s jövőre megint a- szály lesz, akkor földjük nagy ré­sze megint nem terem. A m?gyei tanács mezőgazdasági osztályán az illetékes elvtársak azzal biztatták a tsz vezetőit, hogy nak növelésére. De azért rányom- j talán növeli a Minisztertanács a ni a spekulatív bélyeget, mert az idén. 56 holdon termeltek rizst s jövőre újabb 60 holdon akarnak termelni, hogy 3 év leforgása a- Iáét a 300 hold szikesükön rizses vetésforgót akarnak kialakítani — kissé túlzás még akkor is, ha ez az előítélet a halászcsárda építésekor született. Annyi speku­láció már engedtessék meg a ter­melőszövetkezetnek, hogy éljen az öntözési lehetőségekkel, hogy az áltála nevelt halat feldolgozva ér- tékesí.se. A halászcsárda miatt nem marad állatállomány nélkül a Május 1 Tsz. Most már hozzá jutott két tanyáihoz, amelybe be- t''á.gyia nélkül nem lehet egyetlen állíthatja a törasállatállományt. Növényvédelem a tsz-ek terveiben Belterjes gazdálkodásról fejlett, 1 irtás mind több termést eredmé- flletve szervezett növényvédelem nyez. Nem lehet közömbös a tsz­nélkül nem beszélhetünk. Ahhoz, hogy ne érjen bennünket váratlan meglepetés, már a tervkészítésnél gondolni kell arra, hogy a jövő év­ben is szükség lesz a növényvé­delmi munkák időbeni elvégzé­sére. Az előző években a termelőszö­vetkezetek 'egy része szüksége» Írassanak tekintette a növényvédel­met, ezért figyelmen kívül hagy­ták a tervkészítsénél. Azzal érvel­eknek az sem, hogy a vetés után két évre ki kell szántani a lucer­nát, mert az aranka elfojtotta, vagy egy-két permetezéssel meg­óvják a vetést a pusztulástól. A felismerés, hogy hasznos a permetezés, egyre több növényvé­delmi munkát jelent a Békés me­gyei Növényvédő Állomásnak. E- zért újabb brigáddal bővül az ál­lomás létszáma. Tavasszal már hat komplett brigád áll a terme­tek : ha majd szükség lesz rá, lesz j lőszövetkezetek rendelkezésére, pénz is. Mikor valóban szükség lett volna a növényvédelmi mun­kák elvégzésére, akkor nem volt pénz, a vetés kipusztult. Ha még­is menteni akarták a menthetőt, akkor a más célra tervezett össze­get kurtították meg. Az elmúlt gazdasági évben már történt némi változás. A termelő- szövetkezetek belátták, hogy amit szükséges rossznak tartottak ed­dig, az jó. Számoltak. Ha pl. vegy­szeres gyomirtást végeztetnek, az holdanként száz forintba kerül. A gyomirtóét táblákon 1,5—2 mázsá­val több terményt takarítottak be és arra a végkövetkeztetésre ju­tottak, máskor is alkalmazni kell a gyomirtást. De ez az előny nem csupán a gyomirtásra vonatkozik, A gyü­mölcsfa permetezés, a lucerna magfogásmál a porzás, bolha elle­ni védekezés a répánál, az aranfka­hogy minél jobban, gyorsabban védekezhessenek a növényi kárte­vők ellen. Nagy István a Békés megyei Növényvédő Állomás laboratórium-vezetője hiteikére: et, s akkor kapnak ön­töző berendezést. Véleményünk szerint a póthitelkeretből előny- j be kellene részesíteni az olyan rossz minőségű földön alakult új ! szövetkezeteket, mint a körösla­dányi Május 1 Tsz. Kukk Imre Tenyészpolyka-akció A megyei tanács és a Békés megyei Baromfi Feldolgozó Válla­latok között a múlt hetekben meg­állapodás jött létre tenyészpulyka akcióra. A piacokon felvásárolt, pulyka tojókból és kakasokból tó­vá bbtenyésztés céljára a baromfi- feldolgozó vállalatok a legjobb e- gyedeket csereakció formájában termelőszövetkezeti gazdaságok­nak adják át. Az elmúlt héten 1206 pulykával lett gazdagabb me­gyénk 15 termelőszövetkezete. A jövő kedtetési Idényben jelentősen megnő majd a tsz-ek pulykaállo- miánya. A múlt héten kiadott 1206 pulyka tojásaiból mintegy 25 ezer—30 ezer pulykapipét várnak. A tsz-ek a kapott állományt jövő­re élőpulykában fizetik vissza. Az üzemegységek önelszámolási rendszeréről Az üzemegységek önelszámolá­si módjáról különböző folyóira­tokban sök szó esett mostaná­ban. Legutóbb Göndör József írt cikket, aminek alapján gazdasá­gunk három üzemegységében be­vezettük az önelszámoiást. Némi eltéréssel azokat a nyomtatvány­formákat alkalmaztuk, amelyeket a cikk ajánlott. Az üzemegységek számadásai­kat „főszámadás" nyomtatványon „befonntosítva" készítik el, s így nem okoz külön nehézséget a nyomtatványok kitöltése. A köz­vetlen költségek „kigyűjtésén” kívül az állattenyésztésben a fő­ágazati általános költségeket is kigyűjtik és a tenyésztési ágaza­toknál, mint pl. a tehenészetnél, sertéstenyésztésnél a selejtezés­ből eredő értékcsökkenést is el­számolják az üzemegységek. Az általános költségek felosztást a havi „göngyölített” önköltségszá­mításoknál a tervezett felosztási kulcsok alapján végzik el. így a gazdasági szinten jelentkező ön­költségi számokat megközelítő pontossággal tudják kimutatni az üzemegységek. A költségfelhasz­nálási táblákat az üzemegység! számtartó a számadásokkal és bérfeladással egy időben készíti el és minden hónap második pén­tekjén van az üzemegységvezetők beszámoltatása. Milyen célt szolgál az üzemegységek önelszámolási rendszere? Elsősorban talán arról kell szól­ni, hogy az üzemegységek vezetői tisztábban látják a forinton ke­resztül történő mérőszámok Vizs­gálatát és nagyobb felelősségér­zettel végzik munkájukat. Más­részt azokat a tényezőket, melyek károsan befolyásolhatják az ered­ményes gazdálkodást, rövidebb idő alatt lehet felhasználni. így helyszíni segítséggel a hibák rö­vid időn belül megszüntethetők. Végül a nyereségrészesedés igaz­ságos szétosztása csak úgy tör­ténhet meg, ha az üzemegységek elért eredményeit elemezni tud­juk. Nagy érdeklődéssel figyelik egv-egy üzemegységen belül a dolgozók is a költségek-hozamok alakulását. És nem egyszer igen jó javaslatokat tesznek akár a munkaszervezés, akár a takaré­kosság terén. Az üzemegység által készített elszámolások az üzemegységek gazdálkodásának i elemzésére min­den tekintetben megfelelők. Véleményem szerint ■ ezzel az elszámoltatási móddal, mivél az üzemegységek vezetőinek 'kezé­be adtuk a költségek alakulásá­nak megfigyelését, egy lépést ve­lőre tettünk az eredményesebb gazdálkodás felé. A költségek 90 százalékában az üzemegységek­ben merülnek fel és azok alaku­lásának irányítása az üzemegy­ségvezetők kezében van. Az ü- zemrészenként tett takarékossági felajánlásokat is jobban lehet mérni az önelszámolási rendsze­ren belül. Ehhez kapcsolhatjuk a társadalmi tulajdon fokozott vé­delmét is. A társadalmi tulajdon védelme és a fennálló szervezési és egyéb hibák kiküszöbölése érdekében az üzemegységekben a gazdaság vezetősége esetenként „brigádel­lenőrzést" tart. Ezeken az ellen­őrzéseken részt vesz a gazdaság igazgatója, főkönyvelője, főagro- nómusa vagy főállattenyésztője. Az ellenőrzés egy-két napig tart, egy-egy üzemegységben és szúró­próbaszerűen mindenre kiterjed. Az üzemegységekben feltárt hiá­nyosságokat és a megszüntetésére kiadott utasításokat és határidő­ket a többi üzemegységgel is is­mertetjük és módot adunk arra, hogy mire a vizsgálat hozzájuk érkezik, a hibákat kiküszöbölhes­sék. Az üzemegységi önelszámolást kísérletképpen csak a két nagy ágazatra, a növénytermelésre és ^ az állattenyésztésre terjesztetet- tük kl. 'De 1959-ben már a segéd*- üzemágak és gazdasági általános költség üzemegységekben felme­rülő tényezőit Is ugyanúgy vizs­gáljuk. Úgyszintén 1959-ben a javítóműhely is önelszámoló egy­ség lesz és így költségfelhaszmá- lását fokozottabban ellenőrizhet­jük. Az üzemegység önelszámoló rendszerével az üzemegységek között nemes verseny alakult ki a költségcsökkentés és hozamter­melés terén. Ezt a versenyt a gazdaság vezetősége, párt- és szakszervezete felkarolta és to­vábbfejleszti, s az eredmény már az idei mérlegben is mutatkozik majd. Honfi Pál & Felsőnyomási Állami Gaz­daság főkönyvelőbe II Történelmi öt esztendő“ — a Pravda hétfői vezércikke Kínában dsesmber 19-ig 10.73 lifiUió Ionná acélt ünlüüek A Pravda hétfőd számának ve­zércikke megemlékezik róla, hogy j öt évvel ezelőtt az SZKP Közpon­ti Bizottságának emlékezetes szep­temberi plenáris ülésén éles bí­rálat hangzott el a mezőgazdaság irányításában mutatkozó hibákról és a kolhozépítós lenini politikájá­nak eltorzításáról. Mint a Prav­da rámutat, nehézségek támadtak a dolgozók kenyér-, tej-, hús- és zöldségellátásában. Mindez veszé­lyes következményeket rejtett ma­gában. Az SZKP Központi Bizott­ságának szeptemberi, januári és más plenáris ülésed, valamint a Az Gj-Kúia küzdi a kínai kohó­ipari minisztérium jelentését, a- j mely szerint december 19-ig az XX. pártkongresszus kidolgozta a országban összesen 10,13 millió mezőgazdaság gyors fejlesztésének I torma acél öntöttek s ezzel az évi ’ programját, tervet túl telepítették. Kína jelen-1 A pártnak és az egész szovjet tog a hetedik helyet foglalja el az népinek a mezőgazdaság fejleszté- ac él termelésben a világ országai séért folytatott harcát győzelem j között. Tavaly a kilencedik helyein koronázta. Rövid idő alatt sikerült 1 voll . | leküzdeni a mezőgazdaság elma­radását, megerősíteni a kolhozok és szovhozok gazdaságát. A Prav­da hangsúlyozza, hogy a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének sike­rei nemzeköz! jelentőségűek. É- kesszólóan bizonyítják a lenini szövetkezeti terv diadalát, a szo­cialista mezőgazdaság fölényét a kapitalista mezőgazdasággal szem­ben. E sikerek erősítik a szocia­lizmus világrendszerét, s értékes példát mutatnak a többi szocialis­ta országnak. A Pravda vezércikke végezetül utal rá, hogy ma nyílik a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának ülés­szaka, amely a szovjet állam éle­tének nagyjelentőségű kérdéseivel foglalkozik. Többek között össze­gezik az országos vita eredmé­nyeit, amely vita az iskola és az élet kapcsolatainak erősítéséről, 6 a szovjet közoktatásügyi rendszer fejlesztéséről folyt. Január 1-én IS in*xenninatwf áll munkába A múlt hét utolsó napján visz- gát tett a kéthetes inszeminá u.-rd tanfolyam tanulmányi anyagából 15 Békés megyei fiatal, akik Ja­nuár 1-től megkezdik a női ivarú szarvasmarhák mesterséges termé­kenyítését. Az inszerninátori tan­folyamot a Békéscsabai és a Me­zőhegyest Mesterséges Terméke­nyítő Főállomásokon rendezték meg. A szakma ifjú szakembereinek munkábaállításával, valamint a meglevő inszeminátori hálózat jobb szervezésével jövőre 28 szá­zalékkal több tehenet terméke­nyítenek meg mesterségesen, mint az idén. Amíg a mesterséges ter­mékenyítés országos szintje a 33 százalékot éri el, addig megyénk össztehénállományának 65--70 szá­zalékát termékenyítik mestersé­gesen.

Next

/
Thumbnails
Contents