Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-15 / 270. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÁG 1958. november 15., szombat Régen gyűlölködés, A Kötegyán felé húzódó or- *aágüt utolsót kanyarodott, amikor fnegszólalt a gépkocsink vezetőié: — Mehetnénk egyenest te, csak éppen te kellene venni azt a sorompó-félét. Néhány pillanat és a Román Népköztársaság területére Jutnánk. Bármennyire is csábító volt a , dolog, hagytuk, hadd fusson a kocsi Kötegyán felé, elvégre a határ az határ még akkor is, ha barátok (Vannak odaát — gondoltuk bölcsen, mert a jó szomszédihoz sem ülik kopogtatás nélkül betoppanni. A községben megtudtuk, hogy a felszabadulás előtt az úri rendszer jhinden eszközzel igyekezett elhitetni, hogy a magyar embernek Kincsen párja a világon, hogy a romárt ember nyomába sem léphet. Ezt fújták a leventében, ezt üvöltöttek a jutási őrmesterek a hadseregben. — Nagy volt akkor a gyűlölködés a román nép iránt — emlékeztek vissza a község vezetői, Borbély Ferenc tanácselnök, Dal- mi István községi párftitkár és Jámki Sándor tanácstitkár. A leventében azokat a nótákat tanították, mellyel a román nép gyűlöletére uszítottak. Ugyanakkor a Romániában hatalmon levő kizsákmányoló osztály sem volt tétlen, bőven jutott erejéből a magyar nép elleni izgatásra. Jól tudta mindkét ország uralkodó «sztálya, hogy amíg a népekben *z egymás iránti gyűlölet él, addig nincs veszélyben a hatalmuk. Es így is volt. Az 1940-es években »Ok menekült lépte át a határt mindkét részről. A községbe vagy kétszázan jöttek akkoriban oda- átról, • & gyűlölködés még magasabb fokra hágott. Baj volt mindig a határőrségekkel is, napirenden voltak a határinc idensek. Az emberek gondolatait lekötötte a gyűlölet. Akkor a községet és a kornyékét két nagybirtokos uralta. Ka a cselédek panaszkodtak nyomorú sorsuk miatt, egyszerű volt a válasz: a románok elvették Erdélyt, azért van mindez. A román nép hasonlóan nyomorgot:. A szovjet hadsereg felszabadító harca hozta meg mindkét népnek a fényt, a világosságot. Azóta a magyar és a román munkások, parasztok egyaránt rádöbbentek az igazságra, hogy a szegénységnek, a nyomornak, a nélkülözésnek egyedüli oka a kizsákmányolás, vagy is a kapitalizmus, a tőkés osztály hatalma. A- hogy ez a hatalom megsemmisült, a -nyomor is megszűnt, s egycsa- pásra megváltozott a határmenti élet. A gyűlölködés helyett kialakult a két nép baráti, jószomszédi kapcsolata, mely egyre mélyül. Az idén Kötegyánban magyar—román vasú tas-találkozót tartottak. A baráti vendégeket szeretettel fogadták. A román elvtársak pedig segítségünkre siettek, amikor nálunk az ellenforradalom miatt gazdasági nehézségek voltak. Csak a kötegyáni határkörzetben száz mázsa sót adtak. Szó sem lehetett a múltban az olyasmiről, hogy a határon átkóborolt állatot vissszaadjak, akár innen, akár onnan. A napokban egy ló kóborolt ót és fél órán belül vissza js került. A határ a felszabadulás óta is ott van, ahol volt. A kötegyániak élete mégis sokat változott, jobbá lett. Nem volt villany, mozi a községben, most van. Nagyon sokan cselédsorban tengődtek, most már nincsenek cselédek. Van autóbuszjáratuk, felépült több száz hóz és nem Is akármilyenek. Most építik a törpevízművet két és fél kilométeres csőhálózattal. A község földterületének több mint egyhatodán termelőszövetkezeti gazdálkodás van. 1959-ben, a már felépült kéttantermes iskola mellé építenek még egy négytantermest te. Tervezik az egészségház felépítését, és akarnak kádas fürdőt. Gazdagodnak, épül, szépül a község. Ugyanez történik a szomszédságban is, Romániában. S mindez azért, mert itt is, ott te népi hatalom van; Bo da Zoltán ßfi iljscuf a ntiqyitíéatffcit*. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága november 12-én plénumot tartott. A plenum megvitatta és jóváhagyta annak a beszámolónak a téziseit, amelyet Nyfkita Hruscsov ..Az 1959—1965-ös népgazdaságfejlesztés ellenőrző számai” címmel az SZKP XXI. kongresszusán terjeszt majd elő. A plenum elrendelte, hogy a sajtóban közöljék a téziseket és bocsássák azokat széleskörű vitára a kongresszus megtartása előtt. A Központi Bizottság plénuma megvitatta még az Iskola és az élet kapcsolatai megerősítésének és a szovjet népművelési rendszer továbbfejlesztésének kérdését. A plénum jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa erre vonatkozó tézistervez*, tét. A tervezetet közük majd a sajtóban össznépi vita céljából. A plénum elrendelte, hogy az iskola és az élet kapcsolatainak és a népművelési rendszer továbbfejlesztésének kérdését adják ált megvitatásra a Szovjetunió. Legfelső Tanácsának. Azzal kapcsolatban, hogy NyifcoJaj Bel jajevet, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagját a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárává választották, a plénum felmentette őt az SZKP Központi Bizottsága titkárának tisztsége alól. Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának vitája Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága csütörtök délelőtti ülésén folytatta vitáját a világűr békés felhasználásának kérdéséről. Jiri Nősek csehszlovák küldött hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok tengerentúli katonai támaszpontjai az agresszív amerikai külpolitika kifejezői és a szocialista országok, valamint más békeszerető országok ellen nyúlnak. irámm A KMP megalakulásának negyvenedik évfordulójára emiékbélyeget ad ki a posta A Kommunisták Magyarországi Fártja megalakulásának és a Vörös Újság megjelenésének 40. évfordulója alkalmából a posta két új emiékbélyeget bocsát ki. Az egyforintos bélyeg a KMP zászló- bontását jelképezi, a kétforintoson pedig egy — a Vörös Újságot tartó — munkáskéz látható. A két új bélyeg — amelyből négyszázezret nyomnak — november 20-án kerül forgalomba. Postai küldemények bérmentesítésére 1900 január 31-ig használható. Pusztító árvíz Észak-Olaszországban Észak-Olaszországban a legutóbbi napok nagy esőzései következtében megáradt Pó-folyó csütörtökön áttörte a gátat és több e- zer hektár mezőgazdaságilag megművelt földet öntött el. Az áradás oly gyorsan következett be, hogy a környező falvaik lakossága sok helyen csak csónakokon tudott elmenekülni, otthagyva ingóságait és az állatállományt. Különösen súlyos a helyzet a Pó deltájának vidékén, ahol egyrészről a folyó megáradt vize ostromolja a gátakat, másrészről pedig az Adria fölött tomboló szélvihar zúdít tengerárt a folyó torkolatára. A súlyos esőzés, amely az Alpoktól egészen Szicíliáig egész O- laszországra kiterjed, eddig kilenc halálos és 27 sebesült áldozatot követelt« A csehszlovák küldött végül bejelentette, hogy támogatja a világűr békés felhasz nálásAnak kérdésében benyújtott szovjet javaslatot. A következő felszólaló Henry Cabot Lodge, amerikai delegátus küldöttsége és 19 más ország nevében határozati Javaslatot terjesztett elő a világűr békés felhasználásának kérdésében. A határozati javaslat indítványozza, hogy a közgyűlés létesítsen különbizottságot a világűr fel- használása kérdésének tanúimé- nyozására, A különbizottság 1959 folyamán tegyen jelentést megállapításairól a közgyűlésnek. A határozati javaslat felkéri Hammarksjöld főtitkárt, hogy adjon mfeg minden támogatást a kü- 'önbizottságnak. Sem a határozati javaslat, sem Cabot Lodge felszólal ina nem foglalkozott a külországok területén lévő amerikai katonai támaszpontok kérdésével. Beleumde perui küldött támogatta a húsz ország nevében benyújtott határozati javaslatot. Magyar felszólalás az UNESCO közgyűlésének kulturális munkabizettságákan Aa UNESCO közgyűlésem kulturális munkabizottságában csütörtökön felszólalt Újlaki Kálmán, Magyarország állandó UNESCO-képviselője. Beszédében rámutatott, hogy a különböző nemzetközi kulturális szervezetek majd mindegyikének Európában van a székhelye, s működési területük a- lig halad túl Európa határain. Magyarország állandó képviselőjének javaslatára ai UNESCO közgyűlés kulturális munkabizottsága 41 szavazattal egyhangúlag elhatározta: ke deményező lépést tesz a nen. zetközi kulturális szervezetek tevékenységének kiterjesztésére Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika országaira. WMWVVMWWWWUWmWWtWWWmMWMWWWWIWtWWWVVWVtWWMWMU Keleti Ferenc és Laszti Pál elvtárs a mezéberényi kammunisták kízítl cÁ (dőlt Csütörtökön délután Keleti Ferenc elvtárs, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, Békés megye országgyűlési képviselőjelöltje Laszli Pál elvtársinak. az MSZMP Békés megyei Bizottsága másodtitkárának kíséretében Me- tífoerénybe látogatott el hogy elbeszélgessen a község kommunista veteránjaival. Baráti beszélgetés volt ez. Olyan, amilyen csak a nép jelöltjévé] lehetséges és azzal, akit több éves Békés megvei munkássága ehhez a vidékhez, a Viharsarokhoz fűz. A községi párt- bizottságon összejött elvtársak legtöbbje nemcsak országgyűlést képviselő jel öltként fogadta Keleti elv társat, hanem úgy te, mint akivel a felszabadulás utáni években — amikor arról volt szó. hogy ki. kit győz le és kié lesz a hatalom —< együtt küzdöttek a munkásparaszt hatalomért. Nem tartott ezen a csaknem három óra- h ossz ás tanácskozáson senki beszámolót és mégis tudásban meggazdagodva tértek haza a találkozó résztvevői. Igen sokan érdeklődtek a nemzetközi helyzetről. majd az ország, a község gondjairól be- saélgettelc a megjelentek Keleti elvtárssal. Kőszegi elvtárs, a mezőberénvi földmfl- vesszövetkezet ügyvezető elnöke többek között a tüzelő és a községtől távol lévő üzletek gondjairól szólt és kért sürgős segítséget. Az elvtársi, baráti beszélgetés után Keleti elvtársat vendégségbe hívta meg a Madarász, és a Sti- bán-család. akikkel Keleti elv társ a fél- szabadulást követő é- vekben éit nappallá téve együtt dolgozott az új életért. Keleti Ferenc és Laszli Pál elvtárs a Madarász- és Stibán-családdal a késő esti órákig elbeszélgetett és felelevenítették emlékeiket a régi harcokról, az ellenforradalom vészes napjairól és az azóta eltelt két év e- redményeiről B. 7. K aresi benne az ember a rendkívülit, a másoktól eltérőt, valami olyat, ami ki« vülről is érezteti, hogy képviselőjelölt. De hiába figyeli mozdulatait, nem talál. Síma haját világos színű kendő szorítja le, kerek arcán villogó szemek, melyekkel, ha akarja a szemben- ülő, ha nem, találkoznia kell. De rendkívülit mégsem lehet felfedezni benne. Olyan, mint más. Még a foglalkozását sem lehet csak úgy kitalálni. Csizmát visel, erős borjúbőr csizmát. Tanítónő lábán bizony ritkán lát az ember ilyen „férfi- lábbelit". Beszél, magyaráz mindenről, ami szóbakerül. Nincs az életnek olyan apró részlete, melyről ne mondaná meg véleményét. No de ilyen ember is van sok, sőt nagyon sok. Miért éppen ő a képviselőjelölt? Olyan ember, mint más, úgy él, mint a többi fiatal hölgy, egyszerűen. Lehet, hogy éppen ezért jelölték? ||t éve tanítja Nagyszénás apróságait. — Csornai Jusztina? Minden szülő nagyon elégedett vele — Informál munkájáról Borsoe Zoltán iskolaigazgató. — Hogyne lennének elégedettek, hiszen olyan egyszerű és közvetlen tud lenni velük, hogy sok tanító megirigyelhetné. — Mi az oka ennek? — Mi? Az, hogy szülei uradalmi cselédek voltak 45 előtt« Az egész család végigélte az elnyomott emberek megaláztatását. Jusztina ott nőtt fel a proletár-gyerekek játszóterén. Ezért egyszerű. Nem a megszokott tanító, mert nemcsak a gyerekeket tanítja, hanem egész Nagyszénás nevelője. Igaz lehet ez! Emberismerő legyen a talpán, aki őt a mai ember szemével tanítónőnek látja. Inkább valami községi vezetőnek nézi, beszédéből te, cselekedeteiből is. Határozottan beszél, igennel és nemmel. Hííg beszélgettem vele, sokszor felállt, hogy egy ü- gyet segítsen. Értelmiségi találkozót rendezett a nőtanács, arra készültek. — Rózsi néni rendben van minden? — kért közben bocsánatot, amiért más dologgal is foglalkozik. — Pénz van a süteményre? Értesítettek mindenkit? — Igen, igen, igen — válaszoltak egyenként neki. Aztán visszaül, keresi a gondolatokat, ahol abbahagytuk. — Tudja, a nőtanács aktívája vagyok, s ma este találkozót szerveztünk az értelmiségi nők részére... Egy kényesebb dologra terelődik a szó: az értelmiség és a néphatalom. — Sok függ a vezetőktől — mondja. — Nem értem, milyen vezetőktől? — Iskolaigazgatóktól, tanácsi előadóktól... Ha ők talpukon állnak, ha példájuk jó, akkor nincs baj. Nem igaz, hogy a pedagógus — még ha van is kivétel — ellene van a munkásosztály hatalmának... — Ezt józan ember nem is állítja, de az ellenforradalom a- latt sokan meg-megesúsztak...? — Igaz. De maga az a szituáció, hogy jó előre megzavarták a fejeket, alapot engedett a „megszédülésre”. Meg — mondom — a vezetőktől sok minden függ. Nem az erőszakról
