Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-15 / 270. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesülje.eki JELO LEJ M SZ M P . BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1.958. NOVEMBER 15., SZÓMBA T Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM. 270 SZÁM Ez fsai nekik Az utóbbi időben nagyon zokon veszi tőlünk néhány nyugati rádióállomás, hogy a magyar sajtó és rádió bizakodva beszél a választásokról. Elmarasztalnak bennünket azért, hogy nem tartjuk be ígéretünket. Arra hivatkoznak, hogy mi a választási kampány e- tején azt mondtuk, hogy nem lesz ígérgetés, s most őszerintük mást lem teszünk, csak nyakra-főre ígérgetünk. Azt is tudomásunkra adják, hogy mi rosszul csináljuk, mert mi csak az- élet szép oldalairól beszélünk, de nem említjük bajáinkat, vagyis szerintük félrevezetjük az embereket. Azt valóban hiába várják ezek a rádióállomások és bértollnokok, hogy mi versenyt jajgassunk ve- 'ök. Az is téved, aki olyan ,.mun-megosztást" tételez fel, hogy a mi dolgunk a szép mondás, az ellenségeinké pedig a káromlás. Ami az utóbbit illeti, az igaz: tőlük hiába várnánk józanságot, tárgyilagosságot vagy mértéktartást. Az ő kenyerük'az uszítás, a miénk az igazmondás. Nem kell különösképpen bizonygatni, hogy megyénkben is több ezer választói gyűlésen a szónokok, a jelöltek nemcsak szépeket mondtak. Nem kell bizonygatni ezt azért sem, mert ezeken a gyűléseken tíz- és százezrek, országszerte milliók vettek részt, saját fülükkel hallhatták az elhangzottakat. Bizony, volt ott szó a hibákról is. A szónokok és a választó egyaránt beszéltek róla. Csak .m úgy, mint ahogy nyugati „jóakaróink” várták. Beszéltek a hibákról, de azokról nem a lemondás, az elkeserdés, hanem a bizakodás hangján. Az sugárzott belőlük, hogy bíznak a szocialista rendszerben, abban, hogy szűnik a hiba, hegy napról napra javul az élet, oszlanak a gondok és gyarapodnak az örömök. De mivel is hozakodnak elő tulajdonképpen a mi ellenlábasaink? Mi az a rossz, amiről állítólag nem szólunk az embereknek? A minap a Szabad Európa rádió felfedezte, mi az, amit mi mélységesen titkolunk az emberek előtt, hogy nálunk „féktelen terror uralkodik és félelem lett úrrá az embereken”. Szörnyűség -- mondják: — A rendőrség újabb embereket tartóztatott le. Nem széliünk vitába a dollárhanggal, mert ebben igazuk van: tényleg voltak letartóztatások, sőt börtönbüntetésre is ítéltek embereket. A bíróság a napokban hirdetett ítéletet a Békés megyei Állatforgalmi Vállalat sik- kasztói, csalói, okirathamisítói ü- gyében. A büntetés kirovásánál a bíróság — helyesen — nem is volt szűkmarkú. S talán e sikkasztó társasághoz hasonlókért hullatnak krokodil-könnyeket? Ez valószínű. De bocsássák meg nekünk — amikor arról beszélünk, hogy az élet nálunk kellemes, nyugodt, akkor nem a betörők és csalók nvu- ga’máról. kelleméről szólunk. Lehet, hogy ők nem is pontosan ilyen emberekre céloztak, hanem politikai bűnösökre. Nos? Népel- lenas cselekedet lenne, ha előfordul ilyen elemek letartóztatása? ] Nem gondolnánk. A választási gvíi- I léseken ugyanis mindenütt élénk j tetszés fogadta a szónokok azon j kijelentéseit, hogy senkinek i nem engedi meg a néphatalom, hogy ellene szervezkedjen és szigorúan lesújt ezután is az államellenes bűnösökre. Hossz lóra tettek tehát a nyugati propagandisták, amikor a politikai bűnözők mellett szót emelnek. A mi népünk ugyanis nem az élet kellemetlenségei között tartja számon a néphatalom ellenségeinek „kellemetlenségeit”. Sőt igen jól tudják, hogy a népmilliók élete nyugalmának egyik legfőbb biztosítéka a kérlelhetetlenség az ellenséggel szemben. A választó- polgárok bizalma a jelöltek iránt azért is szilárd, mert személyükben garanciát látnak a nép érde- | keit megtestesítő politika követ- I kezetas végrehajtására. A sok i megbízatás között, amelyeket a Választópolgárok a jelölteknek adtak, nem utolsó sorban áll az az utasítás, >hogy ezután se ismerjenek tréfát az ellenséggel szemben, semmi szín alatt, semmiféle meggondolásból ne alkudjanak meg azokkal, akik a nép hatalmára e- melnek kezet. így hát Nyugat szónokainak siránkozásai visszafelé sültek el. De mit is mondjunk arra, hogy mi állítólag nem szólunk nehézségeinkről? Az állításból egy szó sem igaz. Inkább az az igazság, hogy a nyugati dollárpropagandis. táknak az fáj, hogy szólunk róluk, illetve az —ahogyan szólunk róluk. Mi ugyanis nem siránkozunk. Nem tárjuk kétségbeesve az ég felé kezeinket, hanem gondjainkról úgy beszélünk, hogy rögtön megmondjuk: hogyan kívánjuk megszüntetni őket s nyomban munkára, cselekvésre hívjuk az embereket. Ami azonban elválasztja a mi őszinte beszédünket a nyugati sirámoktól, nem ez. A helyzet egészen más. Ök egészen mást tartanak bajnak és nehézségnek, mint a magyar nép. Ők a hatalmukat, reményüket vesztett egykori u- ralkodó osztályok nevében szólnak és siránkoznak. Szerintük az a baj. hogy folytatjuk az iparfejlesztés politikáját, hogy fejlesztjük és a magunk módján korszerűsítjük, átszervezzük a mezőgazdaságot, és gondot fordítunk az emberek életszínvonalának növelésére. Fáj, hogy rendezzük az ipari munkásság helyzetét, az elmaradott fizetésűek bérét, s elvetünk minden olyan politikát, a- mely így vagy úgy a hatalmát vesztett burzsoáziát segíti. Szerintük az is baj, hogy mi a szocialista tábor tagjainak valljuk magunkat s nem a NATO-énak. Baj nekik, hogy egyre boldogabban élnek állampolgáraink ebben a hazában. Igv áll a dolog a mi optimizmusunkkal. bajainkkal és nehézségeinkkel. Vannak gondjaink is, de azok nagy eredmények árnyékában vannak és a nép alkotó munkája. segítsége révén megoldjuk ezeket a gondokat még akkor is, ha ez olyannyira fáj Nyugat „sza- ba dság-baj nokainak.” DOBI ISTVÁN rádióbeszéd® hobt István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton este a választások előestéjén 20.10 órakor rádióbeszédet mond a Kossuth Rádióban. 4 beszédet vasárnap reggel 8.10 órakor a rádió megismétli. Paróczai Géza főmérnököt Békéscsabán az erzséhethelyi — vagy a- ftngvan a nép nyelvén Ismerik, járni íjai — *70-es körzetben jelölték városi tanácstagnak. Parótzai főmérnököt sokan ismerik a kerületben, hiszen azt lehet mondani, hogy a iég- 1 agyár bán' született. Édesapja is élete nagyobbik felét a gyárban töltötte mint egyszerű munkás. Paróczal Géza munkásgyerekből lett főmérnök. vem pénzzel, hanem szorgal- m b al tehetségével vitte a memoir* f|;p!ornáig. Előbb a kistéglagyár műszaki vezetője volt, később az I. számú gyár főmérnöke lett. Szeretik, tisztelik a téglagyári munkások szegénységéért, egyszerűségéért, a- zért is jelölték tanácstagnak. D Vidó István elvtársat, a Gyula Városi Tanács titkárát nem kell külön benüi 7tni, hiszen a városban sokan ismerik. Pályafutását a tanácsházán kezdte, előbb mint segédmunkás, maid közellátási alkalmazott lett. Később elkerült a tanácstól és évekig a városi pártbizottság titkára volt. Ebben az időben is szivén viselte a város ügyesbajos dolgait, e- i zért 1954-ben a tanácsválasztáskor I tanácstag lett. A tanács alkalmazásába 1957 tavaszán került újra, ekkor a titkári teendők ellátásával bízták meg. Azóta is tudása legjavát adja a munkába. Szövésén foglalkozik azokkal, akik segítséget, tanácsot kérnek tőle. Az ő érdeme is az,, hogy Gyula város kulturális fejlődése gyors ütemben halad. A gyulaiak most újból jelölték a tanácstagok sorába. Zárszámadás a sarkadi Lenin Tsz-ben Néhány nappal ezelőtt fejezték be a sarkadi Lenin Tsz-ben a zárszámadás készítését. A szövetkezet tagjai az 1957/58-as gazdasági évben eredményesen gazdálkodtak, mert az ellenforradalom okozta kárt — 380 000 forint vagvon- hiányt — pótolták. Egy munkaegységre átlagosan 38,53 forintot osztanak. A tagok 21 forintot készpénzben kapnak. Oszthatlak volna 6 forinttal többet munkaegységenként, de a termelőszövetkezet mintegy 600 000 forint beruházással építkezéshez fogott; így a közös gazdaság jövedelmének jelentő^ részét a szövetkezet fejlesztésére fordították. Legtöbb 70=:munkaegységet Vádi Ferenc .67 éves sőregondozó teljesített. Évi jövedelme 31 325 forint. Ebben az összegben azonban nincs benne a háztáji gazdaságból származó bevétel. Befejezték a búza vetését az újkígyósi tsz-ek Az újkígyósi termelőszövetkezetek befejezték a búza vetését, kiszedték a cukorrépát és hamarosan befejezik az őszi mélyszántásokat is. Az egyénileg dolgozó parasztok is jól haladnak a búzavetéssel, de még mindig vetnek. A cukorrépa elszállítása pár napon belül befejeződik. Az új termelési szerződéskötések is iól haladnak. A földművesszövetkezet már 102 százalékra teljesítette szerződéskötési tervét. 25 000 forint egy bikáért Az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetben hat éve foglalkoznak továbbtenyésztésre alkalmas bikák nevelésével. Évente mintegy 8 bikát adnak át a felvásárló szerveknek. Az idén a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállításon több mint 25 000 forintot kaptak az egyik törzsbikáért. A tsz tagsága a jövőben tovább foglalkozik bika- neveléssel. Jelenleg 15 tenyészbikára kötöttek szállítási szerződést a Tenyészállatforgalmi Irodával. A 15 tenyészbikát 1959-ben adják át. Uj bányák A Nehézipari Minisztériumban kidolgozták a magyar szénbányászat 15 éves távlati tervét. A terv fő irányelve, hogy a népgazdaság igényét a lehetőségekhez képest hazai termelésből elégítsék ki, és minél kevesebbet importáljanak. A jelenlegi becslés szerint a négy milliárd tonnát meghaladó magyar szénva- gyon még több mint száz évig munkát ad a bányászoknak. Ebből a tekintélyes szénkészletből 1975-ig körülbelül 450 millió tonnát akarnak kibányászni. A magyar széntermelés az idén hozzávetőlegesen 24,3 millió tonna les/,. A terv szerint 1975-ben elérik a 36 millió tonna körüli termelést* A jelenlegihez képest tehát körülbelül ötven százalékos fejlődést terveznek. Hogy ez valóra váljon, 90—100 új bányát nyitnak. U- gyanakkor ebben az időszakban ' majdnem ugyanennyi bánya kimerül. A bányák száma tehát nem emelkedik lényegesen, de az I új almákat lehetőleg nagy kapacitással tervezik. A működő bá* | nyák egy részét is bővítik, kor- j szerűsítik, ilyen módon tehát több szenet nyernek majd. Növelik állatállományukat A Békéscsabai Május 1. Tsz ma-I jövedelemhez jutottak. Egyöntetű — .. r _ 1 ti- í * ^ i.- —g ! - ttÁI í-.w\.Av*h s t U/vrCtr —r oil o44-omr.no -T —. gyár és szlovák nemzetiségű tagjai jól gazdálkodnak. A vezetők és a tagok ezekben a napokban együtt számolgatják, hogy miből mennyi Tizennégy Juplacilinderes gép megfiatalítása“ a Gyulai Harisnyagyárban A Budapesti Harisnyagyár gyulai telepének régi gépeit fokozatosan kicserélik, illetve korszerűsítik. Az utóbbi években több értékes szovjet és NDK-beli új gépet kapott a gyulai üzem s azóta egyre bővebb választékú nylon és kreppnylon harisnyákat és zoknikat is gyárt. A takarékosság, a termelékenység növelése és a minőség javítása érdekében a gyár újító brigádja elhatározta, hogy tizennégy igen régi, ún. „duplacilinderes” gépet a mai követelményeknek megfelelően átalakít. Ezekkel a gépekkel eddig csak egyféle pamutharisnyát köthettek. A korszerűsítéssel az átalakított régi gépeken kétszer annyi harisnyát gyárthatnak, mint a fejelőgépeken, és többfélét, így például gumis boka fix zoknikat is köthetnek. Az újító brigád munkájával tizennégy új gépet pótolnak, amelyeket nem szükséges külföldről beszerezni. / A gépek átalakítását megkezdték és jövőre már a korszerűsített kötőgépekkel dolgozhatnak. a vélemény, hogy az állattenyésztést kell komolyan fejleszteni, hiszen ez évben az összjövedelem 70 százalékát ez az üzemág adta. .Az alig ezer holdon gazdálkodó tsz tagjai elhatározták többék között, hogy tehénállományukat 80- ról százra emelik, tejfeldolgozó ü- zemet, négy gondozói lakást és baromfifarmot építenek. Gondoskodtak bőséges takarmányról is. Csupán lédús silóból számosállatonként öt és fél köbméter jut. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében 210 holdon öntözésre rendezkednek be, ahol kizárólag takarmánytermeléssel fogl alkoz n ak. Ugyanezt a célt szolgálja a százharminc hold talajjavítás is. A kiváló termelőszövetkezel i gazdaság tagjai aprólékos gondossággal készítik az új gazdasági év tervét, hogy jövőre még több húst, zsírt adhassanak a népgazdaságnak, magasabb legyen a tagok jövedelme.
