Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-14 / 269. szám

4 békés megyei népújság 1958. november 14., péntek láiHiü regi mai és vezetői = Események Orosháza törvényhatósága a hét végén, szombaton délelőtt; tar­tót.» meg a nagy érdeklődéssel várd. nagygyűlést. 1935-öt írtak akkor. A szónokok egymás után szántották be, s mutattak rá arra a példátlan nyomorra, amely Oros­házán épp abban az időben ural­kodott. „A szegény lakosság kl- tószámra veszi a korpát és abból süti a kenyeret, mert másra nem jut.1’ Erről a nyomorról sárguló papírok beszélnek, de egyik végén sincs odaírva, hogy vajon ki a fe­lelős mindezért? Még 23 év u.án sem késtünk el túlságosan felele­tet adni erre a kérdésre. Vannak még Orosházán, akik jól ismerik azokat az éveket, s segítségükkel elevenítsük fel a múltat: idézzük vissza azokat az „urakat”, akik a várost akkor vezették. Orosháza. 1935. Kik képviselték akkor a város lakóit? Földesurak, gazdag polgárok, virilisék, kulák nagygazdák. Itt van mindjárt a fő-fő: dr. Bulla Sándor főjegyző. Száaholdnyi birtokán kevés ideig maradt cseléd, éhezhette, nem fi­zetett. — Hég most is a szégyen, a tehetetlen düh vad érzése fog el, ' amikor vissz,aeimilékszem arra az esetre, ami rettenetes gyűlöletet kelteit bennem az urak ellen — emlékszik vissza Havancsák Jó­zsef. az egykori napszámos cseléd fia. — A községi levente-lőtér . „golyófogó" dombján játszadoz- . tunk annak ellenére, hogy azt az elöljáróság szigorúan tiltotta, Annyira elmerültünk a játékba, hogy észre se vettük s a hintán ott termett a főjegyző. Az ijede- t.lemben százfelé szaladiunjc ^ Jin . ottfelejtettem a kabátomat a A főjegyző nem étt^ipf i bennünket s így feldobta kabáto­mat a hintóra és odakiáltotta ne­künk: „Akié ez a kabát, az küldje be az apját érte!” Szegény édes- ■ apám szó nélkül ad a vissza a ka­bátomat estefelé, de láttam ke­mény, cserzett férfi arcán, hogy milyen hallatlan kínokat és le­------------»C------------­M úzeumi Hetet rendeznek Gyulán a'.áztatást kellett elszenvednie a főjegyző pocskondiázó és sértő szavai miatt. A főjegyző úr aoia a város főmérnöke volt. Ott mért ki ma­gának földet, ahol akart, és any- nyit, amennyi éppen jólesett. A- lig 8 szobás lakásában éjjel-nap­pal állt a tivornya és jól mulattak azon, ha valamit kifocdtak az ab­lakon s azt az arra vetődő szegény ember sárból felvéve, mohón et­te, vagy csak nézte, mert otthon várták az apró gyerekek. Amikor már nem bírták tovább az emberek családink kínlódását, éhezését, megpróbálták a „nagy­ságos úr áldott jó szivének" segít­ségét kérni, de azt felelte: „Ti bugrisok, hát nem szégyellitek magatokat? Ilyenkor (ekkor már háború volt) mindenki összehúzza magát, s ti meg könyörögtök, kér­tek?! ö is összehúzta magát, 9—10 hízót vágott egyszerre. Kará­csonykor 2 napig tartó mulatságot rendezett, míg a többi házakban, a szegényeknél ’kenyér sem jutott az asztalra. A többi vezetőknek is csak a nevük volt más. Bíró Iványi Ist­ván kulák volt. Lengenéd görbe- botj'a mindig ott forgott kezében, s nem egyszer a szegény ember hátán állt meg. Úgy ült a hintó­bán, mintha ő lenne az „atyais­ten”. Bírókat egyébként min­dig a kulákok közül vittek be és fennen hirdették, hogy a nép vá­lasztotta őket. Orosháza képviselője hosszú ideig Csizmadia András kisgazdau párti képviselő volt. Választási beszédeiben az ígéretekből soha­sem fogyott ki, de -amikor'a hadi- árvák a segély növeléséért men­tek ho&zá,o alrliW-i'-azt j mondta i Menjetek legelni! És az ígéret maradt a következő választásokig, ahol újrakezd:e. A szegény ember sorsának, ügyének intézésére ölyanok vol­tak hivatottak, mint Taffler sep­rűgyáros, Abelesz cipőnagykeres- kedő, vagy az olasz Bernandinelli, akinek baromfifeldolgozó üzeme volt. Hideg, nyirkos termekben dolgoztatta a munkásokat, akik fiatal korban reumát, tüdőbajt kapták. A szülők, s főleg az anya gyengesége miatt az elhalálozott csecsemők 30 százaléka gyengeség miatt halt meg. És lehetne még tovább sorolni a „törzskönyvezett szegények” nyomorát. Már nem is a nevük, hanem törzskönyvi szá­muk szei'int tartották őket nyil­ván. Bevezették az inségadót. „A szegények száma annyira elszapo­rodott, hogy veszélyeztetve van a gazdaközség, a kulák község biz­tonsága” — mondták a község urai. Nap mint nap szaporodtak a koldusok s erről is tanácskozott a törvényhatóság. „Csak pénteken lehet koldulni" —• határozták meg. Ha filmen pergetnék vissza mindezt a nyomorúságot, a néző eltakarná a szemét, s kiáltaná: Elég volt! Igen, elég volt belőlük, a rendszerből, az úri vezetőkből. De a film pereg tovább, s egy de­rűsebb élet tárul elénk. Hogy mennyivel más ma a hely­zet! A tanács élén munkásember, kubikos, Sinkó Sándor vb.-elnök ma valóban Orosháza népének ü- gyét képviseli. Hét éve feje, veze­tője a (városnak és ma épp úgy, mint 3—4 évvel ezelőtt, bizalommal fordulnak kéréssel hozzá. Vagy a tanács titkára: dr. Klimaj János. Alig egy éve doktorált, s a tanul­takat ott és -azok érdekeiért hasz­nosítja, akiktől kapta a lehetősé­get a tanulásihoz: a nép között, a köz javára. És itt van Ács Sándor vb.-elnökihelyettes. Huszonegy é- ves koráig kanász, cseléd volt. Fia­talon dolgozni ment, mert szülei 10 gyereket nem tudtak etetni, ru­házni, nevelni. Hogy könnyebb le­gyen, mesterséget tanult, ács lett. De a napi egy pengő csak arra y-Qlt j<5>, hogy, . .^eny^rr^efy morzsá­jából néki is jusson valami. Tud­ja ő, hogy mi fáj a szegény em­bernek és ahol segítségre van szükség, ott van. 1950. óta tanácsé tag, azóta éjjele, nappala egybe ol­vadt. Ilyen emberek ülnek ma a város vezető testületében. S mint Havancsák József búcsúzáskor mondta: ők hivatottak arra, hogy intézzék a mi ügyünket, de intézik is — és elégedetten néz vissza ke­rékpárjáról. így van ez rendjén. Majnár József Kilencsiáz forintot kapott az újításért Az orosházi műszaki posta kirendeltségénél évek éta problé­mát okozo l: milyen módon lehetne megkönnyíteni a telefon* szerelők munkáját. Ugyanis eddig, ha a kábeleket kellett felszedni, a téglát, vagy éppen a földet úgy kellett kézi erővel kiásni. Mada­rász István műszaki brigádvezető hosszú kísérlet után megoldotta ezt a problémát. Készített egy fö idfúró készüléket, ami 3 ember segítségével működik. Ezzel az új itással nem kell a téglát és a cementet feltörni, A Szegedi Post aigazgatóság az újítást elfogadta és Madarász Istvánt 900 forint pénzjutalomban részesítette. -----------------S&-----------------­M ÁSODIK NEMZETKÖZI FOTÓKIÁLLÍTÁS Budapesten a közelmúltban fe­jeződött be a második nemzetközi művészi fotókiállítás. A kiállítás teljes anyagát — mintegy 560 ké­pet — vidéken, kizárólag csak Szegeden mutatják be. A szegedi kiállítás november 15-től 30-ig lesz nyitva a KISZ székházában. A 42 országból küldött, több mint 4000 képből kiválogatott művészi fénykép nagyban elősegíti a vidé­ki fotokultúra fellendülését. SZÓRAKOZTATÓ ESTEKET RENDEZNEK Az orosházi VIII. kerületi, gyo­párhalmi nőtanácsnak 140 tagja van. Legutóbb megbeszélést tartot­tak a KISZ tagjaival és elhatároz­ták, hogy minden héten egy este összejönnek a KISZ-helyvségben, ahol rádióval és lemezjátszóval szórakoznak. A KlSZ-szervezetnek van egy kultúrcsoportja is. Elha­tározta, hogy ,a tél folyamán több, 1 és 3 felvonásos színdarabot mu­talnak be. NAGYMAMA A szeghalmi állami Péter And­rás Gimnáziumban már évek óta működik a színjátszó csoport. A tanulók eddig több 1 és 3 felvo­násos színdarabot mutattak be, nemcsak Szeghalmon, de vidéken is, A1 közelmúltban a szeghalmi járási kultúrotthoniban a Nagyma­ma című 3 felvonásos színművet mutatták be nagy sikerrel. A be­vételt különböző gimnáziumi fel­szerelések vásárlására fordították.---------- eee------------■ J ÓKAI SZÍNHÁZ Békéscsabán, ma esöe fél 8-kor: OPTIMISTA TRAGÉDIA Déryné és szelv. bérlet. Előadás után autóbuszjáiat. tajelöadas Gádoroson, ma este fél 8-kor: ELVESZEM A FELESÉGEM NOVEMBER 17-ÉN KEZDŐDIK A GYERMEKBÉNULÁS ELLENI VÉDŐOLTÁS Az elmúlt évben mintegy 8000 gyermeket oltottak be járványos gyermekbénulás ellen. Ebben évben november 17-én kezdődi*, az olt is. Minden szülőnek idézése­ket küldenek, hogy gyermeküket mikor vigyék oltani. Az ez év ta­vaszán kétszer oltott - gyermekek most kapják a harmadik oltást. Ez az oltás teljes védettséget biztosít a szörnyű betegség ellen. A mag­it lelő oltóanyagot ’kormányzatunk díjtalanul rendelkezésre bocsátja, A -tanácsok egészségugyí^szfályái, valámint a körzeti orvosok az ol­tás idejére vonatkozó felvilág^í- tást minden érdeklődőnek megad­ják.---------------•----------------• B RIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 13.—19. Fekete szem éjszakája. A Gyulai Erkel Ferenc Múze- ‘ um november 24 és 30 között1 nagyszabású Múzeumi Hetet ren- 1 dez. A Múzeumi Hét keretében a • múzeum kertjében leleplezik Mo- < gyoróssy Jánosnak (helytörténész, < a múzeum alapító tagja) emlék­művét és két kiállítást nyitnak • Gyula művelődéstörténetéből és ■ Munkácsy Mihály eredeti képei- . bői. Esténként országos hírű tu- < dósok, szakemberek tartanak elő- , adást gyulai és Békés megyei tör- 1 ténelmi, régészeti, néprajzi, mun- ' kásmozgalmi és művészeti kérdé- ] sekről. A Múzeumi Hét egyedül- J álló esemény megyénkben, s igen { nagy anyagi és szellemi erőt vesz J Igénybe. Enyhe, esős idő Várható időiárás péntek estig: enyhe, esős idő, egy-két helyen esetleg zivatar. Megélénkülő kele­ti, délkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet hat—kilenc, leg­magasabb nappali hőmérséklet pénteken tíz—tizenhárom fok kö- ■ zott. ; Távolabbi kilátások. további - esők, lassú lehűlés „Régen volt, amikor én először szavaztam .:, azaz csak szavaztam volna. — Az 1930-as é- vek elején azt gondol­tam, erre is sor kerül, de az összeírásnál meg­kérdezték: „Aztán meny­nyi az iskolai végzettsé­ge?“..-; rheg ezt is: „Mennyi adót fizet?”( Lerítt rólam mind a két kérdésre a válasz. Nem hazudhattam, úgy sem hitték volna el. Pe­dig a jobbik ruhámban voltam, amit a feleségem előzőleg meg is foltozott: Hamar döntöttek: „Ma­gának öregem nincs sza­vazati joga!" így mondták: öregem. Még a nevemet is rös- tellték kimondani. Negy­ven éves voltam akkor, - de a szó szoros értelmé­ben öregnek látszottam, mint mindazok, akik i- lyen magamfajta zsellér emberek voltak. — Ek­kor dőlt el a szavazati „jogom" és a felszabadu­lásig még a szavazóhelyi­ség közelébe sem mehet­tem. Amikor kíváncsi­ságból meg akartam néz­ni. hogy mi is történik *♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦, „Magának öregem nincs szavazati joga66 a szavazóhelyiségben, a csendőrök elzavartak. — Az ő szemükben én kö­zönséges csavargó vol­tam .; ." így gondol vissza a ré­gi szavazásra a ma már 66 éves Bogdán István, az orosházi Községgaz­dálkodási Vállalat kerté­szeti részlegének dolgo­zója. Nem adtak szavazati jogot a régi időkben Bi- kádi Jánosnak, a Köz­séggazdálkodási Vállalat igazgatójának sem, aki akkoriban szabósegéd volt. Ő azonban azért mégis csak szavazott. Szavazatát Ravasz ügy­védre, az ellenzék jelölt­jére adta. Bikádi János így emlékszik vissza er­re! ,,A szavazás napján el­mentem a szavazóhelyi­ségbe, ahol megkaptam a szavazólapokat és a borítékot. A kétféle szí­nű szavazólap közül az egyik a kormány, a má­sik az ellenzék jelöltjé­nek szólt. A színeket a borítékon keresztül is meg lehetett különböz­tetni. A kormánypárti Csizmadia András korte­sei így megtudták, hogy az ellenzékre szavaztam. Meg is kérdezték tőlem: — Nem fél, hogy eb­ből baj lesz? — A legközelebbi válasz­táson már nem volt sza­vazati jogom. Aztán ké­sőbb sem.;.. a felszaba­dulásig. Még az apám sem szavazhatott.” Sokan félelemből nem mertek az ellenzékre szavazni. Azt mondták: mindegy, csak essünk túl rajta! — Pedig a kor­mánypártiak még a ha­lottakat is leszavaztatták — persze a saját szava­zólapjukkal és a saját (nem csupa csont) kezük­kel— Bogdán István, aki ma már 66 éves, a vasárnapi szavazással kapcsolat- < ban ezeket mondja: A felszabadulás óta ■ mindig az elsők között' jelentem meg a Móricz' Zsigmond utcai szavazó- ' helyiségben. Szavaztam [ és most november 16-án • is szavazok. Azért szava­zok, mert a fiam katona­tiszt, a lányom pedig egy , jól kereső ipari munkás ' felesége. A három szép £ kis unokám jólétére, bol- X dogulására is szavazok, t Legaláb az ő életük ne legyen olyan nehéz, i mint az enyém volt a ' felszabadulás előtt. Le­gyen ember belőlük, ér­telmes, tanult ember, ne ] legyenek soha munka- ■ nélküliségre, koplalásra 1 kárhoztatva, mint én vol­tam és sok ezren és száz­ezren, voltak valamikor. Az urak, a csendőrök, a nyomorúság, a háború; ellen, a Magyar Szocia- < lista Munkáspárt mellett ’ az életre, a békére sza­vazok. Erre szavaz november < 16-án Orosháza sok ezer , választópolgára is. Pásztor K,: h.: tél 6, fél 8; v,: fél 4. fél 6, fél % SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 13—19: Egy idegen telefonál. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 érakor* TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 13—16: Hétköznapi tragédiák. K.: h.: fél 6. fél 8, v.: fél 4, fél 6. fél 8. PETŐFI MOZI, SARKAD Nov. 12—14: Falu réme. Kezdés: h.: 7, v.: 3, 5, 7 órakor*. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Nov. 12—14: Elbeszélés az első szere­lemről. Kezdés: h.: 7, v.: 3, 5, 7 órakor, SZABADSÁG MOZI, GYOMA Nov. 12—14: Emberek vagy őrmeste­rek. K,: ti,: 8, v.: 4, 5, 8; PETŐFI MOZI, GYULA Nov. 13—18: Tájfun Nagaszaki felett, K.: h. 5, 7; v.: 3, 5, 7. ERKEL MOZI, GYULA Nov. 14—15: Aidá. K: h. fél 6, fél 8, v. fél 4, fél 6.. tél n, PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Nov. 13—16: Tető. K: h.: fél 6, fél 8, V.: fél 4, fél 6 fél B( BEKE MOZI, OROSHÁZA Nov. 13—16: Váratlan vendég. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7 órakor, BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Nov. 13—16: Bűn. K.: h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5, fél 7. fél 9. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Nov. 13—17: Ne várd a májust. K.: h.: 5, 7, v.: 8. 5. 7 órakor. ADY MOZL SZEGHALOM Nov. 14—17: Fekete szem éjszakája. K.: h: 8. v: 4, 8, 8 ómkor.

Next

/
Thumbnails
Contents