Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-14 / 269. szám
9 4958. nOveniDcr 14,, péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 3 Az út Kútegyánban is felfelé vezet Kevés a búzavetés A megyei tanács növénytermelési osztálya jelenti az őszi munkákról Amikor vasárnap végétért a-választási nagygyűlés, Borbély Gábor, Beregszászi László és még néhány kötegyáni egyénileg gazdálkodó az Fmsz. italboltjába iparkodott. Sört kértek, majd az ajtó mellett körülültek egy asztalt. Rajtuk kívül ott voltak még a község állami és társadalmi életének vezetői, tsz-tagok és még vagy hat fiatal, akik biliárdoztak. Beregszászi Lá&zlóék asztalánál é- \ lénk vita kezdődött. A választási nagygyűlésen elhangzottakról vi- [ tatkoztak. — Milyen igazat beszélt ez a Frank elvtárs, amikor a múlt rendszer nincstelenjeinek életéről, a koldussorsról, a földbirtokosok úri Magyarországáról, a felszabadulás utáni állapotokról, mai életünkről szólt — mondta az élet viharában megedződött Beregszászi, majd a maga életéből példázott. —< Húsz évig cselédeskedtem. Az uraság állandóan üldözött. Egyszer azonban megfogadtam: nem leszek én többé sem kézé, sem lába senkinek. Otthagytam az ura- ságot. Azt hiszitek, jobb lett a sorom? Reggeltől estig kubikol- tam, napszámba jártam. Köte- gyánból Elekre is elmentem kukoricát törni, szárat vágni. A demokráciában viszont földet kaptam, azóta ember lettem, a magam lábán járok. Egy cseppet sem kívánom vissza a régi rendszert. Az asztalnál ülők felemelték a eöröspoharakat, koccintottak, ittak. Ezután Borbély Gábor a Horthy-hadseregben szerzett tapasztalatokról mesélt. — Annyi becsületünk sem volt százhúszunknak, mint a főhadnagy úr két farkaskutyájának. Az asztal körül levők egytől- egyig igen jó véleménnyel voltak a mai politikai és gazdasági helyzetről. Sorsuk, életkörülményeik alakulása távolról sem hasonlít a felszabadulás előttihez. Ma jómódban élnek. A megváltozott élet, a földreform, a több ruha, a több cipő, a fehérebb kenyér, a kulturáltabb é- let, amelyet pártunk politikája nyomán napról napra valósítunk meg, valójában egyre közélebb visz bennünket a szocializmushoz, amely az egész társadalom emberibb jólétét hivatott megvalósítani. Hogy ez az emberibb jólét minél hamarabb megvalósuljon és a szocializmus falun is győzedelmeskedjen, Kötegyánban is van még mit tenni. A határ jelentős részén az egyéniek fejőstehenekkel művelik a földet. De már látják, hogy egy új, s szebb élet van kialakulóban a helybeli Vörös Csillag 1200 holdas határában. Látják, hogy a szövetkezetben új alapokra helyezték a gazdálkodást, s várják a példamutatást, a személyes meggyőződés lehetőségét, hogy valamennyien tsz-tagok legyenek. Beregszászi László, Borbély Gábor és a többiek tudják, hogy ez elkerülhetetlenül bekövetkezik, mégsem mennek a tsz-be, mert féltik szabadságukat. Hogy miféle szabadságról beszélnek, arról azonban egy szót sem szólnak. De vajon lehetnek-e szabadok, vajon élhetnek-e kulturált életet, amikor kora reggeltől késő estig és maguk rabszolgáiként küszködnek, «míg a kis tulajdon kis jövedelme köti őket az 5—6 holdas gazdaságaikhoz; nem lehetnek szabadok! Csak akkor lesz igazi szabadságuk, amikor a kisgezdeságo- gat «socialist« nagyüzemekké «- gyesátik, amikor a jelenlegi földjeikről kétszerié annyit termelnek, mint most. amikor kétszerié jobban is élnek, mint manapság. Ez lesz csak az igazi szocializmus! Es hogy ez a tényleges jólét Köte- gyáriban is megvalósuljon, az e- gész lakosságnak egyszerre, egy s- karat tál kellene szakítani a meglevő alacsony színvonalú egyéni gazdálkodással, s azt a korszerű nagyüzemi termeléssel felcserélni, mert valamennyiünk jólétét csak mindannyiunk egységes akarata alapján tudjuk megteremteni. Dupsi Károly A Békéscsabai Állami Áruházát az 1959-es évben tovább szépítik, korszerűbbé teszik. Szlávik András, az állami áruház igazgatójának tájékoztatása szerint j vö- re közel 1 millió forintot fordítanak tatarozásra. 1959-ben üvegburkolatú, kivilágított vitrineket helyeznek el az áruház előtt, hogy minél szemléltrtőhhen tudják bemutatni az áruház árukészletét. Az .-Állami Áruház" feliratot neoncsövekkel cserélik ki. mely a város szépítése szempontjából is említésre méltó. A külső mellett tovább alakítják az áruház belsejét. Abzeretík a világítást s bővítik a vásárlóteret. Tovább szélesítik a közönségszolgálatát. A házhoz való szállítás már jelenleg is meg van, de-ezután kisebb csomagokat is elszá'lítanafc-------------—•----------------T ejszövetkezet alakult Újkígyóson A napokban tejszövetkezet alakult Ojkigyóson 27 taggal. A szövetkezet tagjai megválasztották az igazgatósági tagokat és átvették a Tejipari Vállalattól a tej- csarnok összes felszereléseit. Még most a tejet átadják a Tejipari Vállalatnak, de úgy tervezik, hogy az első hónap után a tej feldolgozása Bt történik meg, s a felvásárolt tejmennyiség 40 százalékát és a sovány tejet a tagok visszavásárol jak. Az időjárás nagyon kedvez az őszi vetéseknek. Csak az a baj, hogy megyénk dolgozó parasztsága kevés búzát vetett, mintegy húszezer holddal kevesebbet, mint tavaly. Nem tudni, engedi-e még az idő, mindenesetre dolgozó népünk kenyerének biztosítása indokolttá teszi, hogy minden dolgozó paraszt legalább annyi kenyérgabonát vessen el, mint amennyit tavaly vetett. A búzavetés kivételével minden őszi munkával jól haladt dolgozó parasztságunk. Például őszi árpából a tavalyi 17 000 holdal szemben az idén 21131 holdat vetett. Jó ütemben halad a cukorrépa, a takarmány betakarítása is. A tavalyival szemben sokkal jobb volt az idén a kmkoricaszár letakarításá- nak és a szárkúpok lehordásának díjtalanul. Divatlapokkal, horgoló, kötő mintákkal fogják segíteni a háziasszonyokat. Megszervezik a ruhavasalást, s a blokk ellenében nagy babától, férfi öltönyt díjtalanul kivasalnak. Kísérletképpen becsületboltot állítottak fel az I. számú általános iskolában. Ha ez beválik, — az eddigi tapasztalat szerint erre minden remény megvan —, úgy minden iskolában bevezetik. Ugyanezt kívánják megvalósítani az üzemekben is. Deresedé hajú, nyúlánk ember nyitott be a MEZŐMAG Vállalat irodájába. — Schmidt elvtársat keresem — szólal meg olyan halkan, mintha nem panaszt emelni, hanem üzletet kötni jött volna. — Én vagyok — emelkedik fel Schmidt János, a vállalat íöagro- nómusa. — Dézsi István vagyok, a Gerlai Földművesszövetkezet felvásárlója — mutatkozik be, s aztán sorolja, hogy mi járatban van. Azt, hogy ő 88 százalékos tisztaságúként vette át a termelőktől és továbbította a MEZŐMAG-nak a vörösheremagot, de a vállalat 82 százalékot igazolt vissza, ö ebbe nem nyugszik bele, mert a lucernamagot is úgy minősítette, a- hegy a vörösherét, s a lucemama- got úgy igazolták vissza. — Műszerrel minősítette? — kérdezte Schmidt elvtárs. — Nem én, csak úgy szemre. — Látja, ez a baj. Műszerrel kell minősíteni, mert akkor a termelő sem, a földművesszövetkezet sem károsodik. — Olyan sokat mégsem tévedhettem. — Lehetséges. Mindenesetre azt csináljuk, hogy az átvételkor leplombált mintát felküldjük az Országos Vetőmagvizsgáló Intézethez, s annak a minősítése szerint csináljuk majd meg a végleges elszámolást. Dézsi István megnyugodva távozott, két héten belül megtudja, hogy ő, vagy az átvevő minősítette-e rosszul. — Van-e sok hasonló reklamálás? — kérdezzük Schmidt Jánostól. — Ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat 26 állami gazdasággal, 172 tsz-szel és 2592 egyéni termelővel van szerződéses viszonyban, akkor büszkén mondhatom, hogy az üteme is, annak ellenére, hogy helyenként még van lábon álló kukoricaszár. A megye egész területén befejeződött az aprómag csépié®. Megyénk termelőszövetkezetei és aa egyénileg dolgozó parasztok kb. 76 vagon lucerna- és vörösheremagot csépeltek, mintegy 10 vagonnal többet, mint tavaly. Aa idei szárazság ugyan nem kedvezett a vörösherének és a lucernának, de a több magtermést 0 megnövekedett vetésterületek tették lehetővé. Annak eUenére, hogy túl száraz volt a talaj, megyénkben eddig 217 000 holdon fejezték be a mélyszántást, 50 000 holddal nagyobb területen, mint tavaly ilyenkor. A rizstermeléssel foglalkozó termelőszövetkezetek és szakcsoportok mélyszántották a rizstelepek 55 százalékát. A mélyszántást elég jó ütemű istállótrágyázás előzte meg Eddig 88 000 hold van megterítve istállótrágyával, mintegy 10 000 holddal több, mint tavaly ilyenkor. Rengeteg istállótrágya van még szarvasokban, amelynek a kihordását eddig az gátolta, hogy a nagy szárazság miatt nem tudták a dolgozó parasztok alászántani. Az utóbbi hetekben az esőzés gátolja a trágya kihordását. Ajánlatos, amennyiben a szállítási viszonyok megengedik, hogy aki csak teheti, hordja ki a trágyakészletet és mélyen szántás®» a’á a jövő évi jó termés biztosítása érdekében. kevés, 10—15 tétel átvételét kifogásolták eddig. De ezek is rendeződtek. A vállalat dolgozói igyekeznek a lehető legpontosabban minősíteni, mert nem akarjuk megingatni a termelők bizalmát, jövőre is akarunk szerződtetni, Illetve termeltetni. Az őszi vetésű magvak előirányzatát 118 százalékra teljesítettük, s ezzel országos első, a tavasziakat 80 százalékra szerződtettük le eddig, « ezzel országos harmadik helyezést értünk el. Az eddig megkötött szerződések száma elég beszédesen bizonyítja! a termelők bíznak a vállalatban. De van a sok szerződéskötésnek egy másik oldala is. Mégpedig az, hogy jó árat kapnak a termelők a jóminőségű vetőmagért. Fazekas István kötegyáni dolgozó parasztnak 688 kilogramm vörösherema- gért 15 769 forint, Szilágyi István békésszen tan clrósi dolgozó parasztnak 366 kg lucemamagért 14 974 forint ütötte a markát. Az endrődi Búzakalász Tsz 57,83 mázsa lucerna- és 31 mázsa vöröshe- remagért csaknem 284 000 forintot, a füzesgyarmati Arany Kalász kb. 114 mázsa lucerna- és heremagért csaknem 469 000 forintot kapott. Megyénk Ö6szes magtermelőinek az idén 65—70 millió forint üti fi markát. Régen Mauthner, Schneller és Zobetieh, valamint a Keiner Ilka magkereskedő cégek hasonló nagy összegeket csak a földbirtokosoknak fizettek, csak azokkal termeltettek, az ő monopóliumuk volt itt síz országban minden olyan növény termelése, amely jövedelmező volt. A termelők és hazánk szerencséjére 14 év óta másképpert van, s a magyar vetőmagvaknak lényegesen megnőtt a termelése, de a kereslete is a világpiacon, K. 1. talán még alvá6 közben is ön- ---------------------------------T éli ankétokat rendez a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat A Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat a télen számos ankétet rendez vidéken. Az ankéten a szerkesztők az olvasókkal együtt vitatják meg a kiad vényokat. így többek között a Kertészet és szőlészet című lap bírálatát Baján és Győrött, a mé- -lészet ankéját Pécsett, az erdőgazdaság és faipar című lapét Déb. jrecenben, a baromfitenyésztés ankétjét pedig Orosházán, Pécsett és Nagykőrösön rendezik meg. Somogy megyében hat községben terveznek mezőeazdasázi könyvankétokat, Szekszárdon kiállítással egybekötött bemutatón ismertetik a legújabb szőlészeti és borászati 6zakkönyveketi A földműves&zövetkezetek sokrétű nevelő és felvilágosító munkájukhoz hatásos segítséget kaptak. A SZÖVOSZ igazgatósága megkezdte az úgynevezett elektróddá gyártását és folyamatosan ellátja vele a földművesszövetkezeti boltokat. A készülékhez mese- és oktatófilmek készülnek. Az ízléses készülékeket, mint tervezik, a boltok kirakataiban helyezik el, s ott vetítenek velük. Ma van miért dolgozni A marógép mellett guggolt Kucsera András, amikor a gepek zajától hangos műhelyben rátaláltam. A gondosan megmunkált öntvényt töröl- gette egy olajos rongy- gyal. Amikor kezet fogtam vele, és többször végignéztem borostás arcán, akkor vettem észre, hogy már ott vannak a nehéz évek gondja-baja, küszködése véste barázdák, hogy halántékánál a sapka alól több ősz haj kandikál ki, mint a- mennyi a barna. Orrán pedig ott kellemetlenkedik a barnakeretes szemüveg, mely nélkül már aligha menne a munka az 55 éves Kucsera Andrásnak. Nem fukar a beszédben és ennek is köszönhetem, hogy igen gyorsan megtaláltuk a beszéd fonalát. Az élet gondjáról, a mindennapi munkáról igen gyorsan a választásra terelődött a szó. És erről Kucsera bácsi olyan természetes hangon kezdett beszélni, mintha már ki tudja milyen régen ismernénk egymást. — Most választásra készülünk, de nem a temetőbe, mint 1932—33- ban, amikor a kakastollasok kardlappal zavartak bennünket ki a városból, mert nem dr. Búd Jánosra, az akkori egyik miniszterre szavaztunk. Emlékeznek még erre Jaminában az idősebbek közül igen sokan... Igaz, voltak közöttünk jóné- hányan, akik elhitték azt a mesét, hogy Búd segít majd a jaminaia- kon. mert miniszter... Néhány másodpercig maga elé néz. Látni lehet arcán, hogy a múlt keserű emlékei között kutat. Tizenhét évig malmi zsákoló volt, majd évekig teherautón rakodó- munkás, — meg olykor munkanélküli. Csak 1945 után lett ő is emberré, mint a jaminai proletárok egyike. A fia és a lánya is a tizenegvné- hány év alatt lett emberré. Fia már évek óta az ország határán túl is jól ismert művészegyüttes tagja, lánya pedig Békéscsabán ügyész. De Kucsera Andrásnak sem kellett a felszabadulás után zsákolni. 1951 óta Békéscsabán, a Forgácsoló és Szerszámgyárban marós. Havonként 1600—1700 forinttal tér haza otthonába. — Látja ezt a szép, tágas, világos műhelyt, és benne ezeket a korszerű marógépeket? — tárja szét két kezét Kucsera bácsi. — Ez mind a fiataloké, akik előtt nyitva az út, a lehetőség. És mindez azért, mert néphatalom van nálunk, mert nem dr. Búd Jánosokat és a munkásáruló Szedereket küldjük a tanácsokba és az ország- gyűlésbe, hanem a közülünk való munkásokat. Igen, Kucsera Andrást már nem zavarhatják a Horthy-bérencek a temetőbe a szavazás napján. November 16-án nemcsak él a nép alkotmánya adta jogával és szavaz a nép jelöltjeire, hazánk és saját életének boldogulására — hanem kora reggeltől ott szorgoskodik majd az V. kerületben, mint a 21-es szavazatszedő bizottság elnöke. — B alkus — Egymillió forint korszerűsítésre A szerződött magvakért 65- 70 millió forintot kap ritégyénk parasztsága
