Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-14 / 269. szám
s BÉRES MEGYEI NÉPÚJSÁG 1*58. november 14., péntek Harminckilenc kultúr csoport9 1 250 résztvevő A tízévit 'lettipari szövetkezeti I 75 év«» Fűlőp József, a népmü- f/nozgahom ünnepségei atkáiméból vészei mestere táncolja, aki a kisipari szövetkezetek kuttúresopárijai fesztivált rendeznek Budapesten 1958 november 29—30- £n. Az ország különböző részeiből 19 kuitúrcsoport 1250 tagja vesz részt a kétnapos seregszemlén, a- hot a megyei ét a budapesti bemutatókon legjobb teljesítményt nyújtó színjátszó együttesek, é- nekkárók, tánccsoportok szerepelnek. A műsor Igen változatos lesz. Tizenöt színjátszó csoport, 14 tánc- csoport ée 10 énekkar szerepel a vidéki és fővárosi kisipari szövetkezetek kultúregyütteseinek képviseletében. Megyénkből a békési szövetkezeti tanács színjátszó csoportja vesz részt a fesztiválon Ida Evald: Rogozün-ügy című egyfela kisipari szövetkezeti mozgalom legidősebb kuttúrmimkása. A többi tánccsoportok hazánk népi táncaiból adnak színes, sokrétű műsort. Megyénkben igen nagy az érdeklődés a szövetkezeti dolgozók között az országos bemutató iránt. A lehetőségekhez mérten több szövetkezeti dolgozót, kukúrmunkást kívánunk felvinni Budapestre, hogy ezzel Is segítséget adjunk munkájukhoz. KISS IMRE a K1SZÖV tájékoztató előadója. Gyémánt diplomával tüntették ki az ország egyik legidősebb orvosát Df. Forogó Mór wdevanSt éves szarvasi orvos hatvan éve vizsgálja és gyógyítja a betegek«*. Kiváló munkássá** elismeréséül az idén ősszel gyémánt oklevéllel tüntették U. Az Idtfs orvos Jelenleg Is »agy életkedvvel tttUi be hivatását. Eddigi tevékenysége legszebb dí«méretének egy tizenhárom éves ifjúnak a napokban elhangzott köszönetét tartja. A fiatal paeiens azt kívánta orvosának: szeretné, ha még annyi ideig élne. amíg A, mivei más orvoshoz ntm akar menni.---------------------------------------------A pártélet híreibíil — A Kommunisták Magyaror- \ elvtárs. a megyei tanács elnöke szági Pártja megalakulásának 40. tart ünnepi taggyűlést. A járás évfordulójáról megyénk pártszer- ; más községeiben is 19—20-án tarvónásös színmüvével. Különösen nagyszabásúnak ígérkezik az énekkarok vetélkedése, hiszen az indulók között többszörösen kitüntetett, országoshírű e- gyütteseket találunk. Köztük van a Szocialista Kultúráért Érdeméremmel kitüntetett soproni szövet kezeli énekkar, a kecskeméti Ko- Aóly-kórus és több más együttes. A soproni énekkar műsorában Mo- zart-kórvsszám is szerepel, amit német nyelven adnak elő. A tánccsoportok közül a moszkvai VIT-en kitüntetett Erkel Fe- renc-együttes műsorában is gyönyörködhet majd a közönség. Fellépnek a nemzetiségi együttesek is. A beloiarmiszfalvi kisipari szövetkezet görög dolgozói hazájuk táncait, énekeit mutatják be. A mohácsi szövetkezeti tánccsoport délszláv lakodalmast, a makóiak román táncokat, a debreceniek'* híres karikázó táncokat mutatják be. Együttesükben a verbunkost,a. vezetésben ünnepi összejöveteleken, taggyűléseken emlékeznek meg. Orosházán a városi pártbizottság november 20-án a kultúr- otthonba meghívja a város valamennyi párttagját, valamint azokat az idős harcosokat, akik 1918- ban és azután is tevékenyen részt vettek a munkásmozgalomban. Az ünnepi összevont taggyűlésen Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára méltatja a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásának jelentőségét.-o- * — Mezőkov ácsházán szintén november 20-án emlékeznek meg a 40. évfordulóról. A község bomlanak összevont ünnepi taggyűléseket. Ez alkalommal osztják ki a járás több mint 70 idős harcosának az elismerő oklevelet a 40 éves harcos munkásságukért. November 22-én összehívják a mezőkov ácsházi járás valamennyi idős veteránját, ahol baráti beszélgetést és tiszteletükre kedves ünnepséget rendeznek.-O— Mezőhegyesen 12-én délután, a pártbizottság rendezésében nagyaktíva ütést tartottak, ahol a választás közvetlen feladataival foglalkoztak. Az aktíva ülést „Régen és most” efanű dokumentum- füm vetítésévei zárták be. • > «•. '»{».v . sé*?T ne ■■ ‘ Mezőhegyesen az utóbbi időben több kisebb és nagyobb gyűlést tartottak. A héten több majorba m un istái előtt. AW Tóth Lajoq ------------------------T anácskoztak az alsófokú pártoktatás járási vezetői is ellátogattak a község vezetői, hagy találkozzanak a dolgozókkal. 11-én este a 81-es majorban Győri Imre elvtárs, az állami gazdaság A rrtarxizmus-Ieninizmus és az időszerű kérdések tanfolyama járási konferenciák vezetői novemA bejelentést követően az első témákból előadásra és vitára került sor. pártbizottságának titkára mintegy 250—-280 személy előtt tartott gyűlést. bér 12-é*i délelőtt, az MSZMP megyei bizottságának székházában találkoztak, hogy meghallgassák a feladatokról szóló tájékoztatót és az első témából az előadást. A konferencián többek között arról SmléJdaífL&k volt szó, hogy a pártoktatás a községekben november 25-én kezdődik és 1959 április 15-ig tart. Ez alatt kéthetenként keddi napokon kerül sor a szemináriumok megtartására. A tanfolyamok első napján a községi propagandisták a megnyitó után az első témából tartanak előadást, melyből a következő alkalommal, vagyis két hét múlva, december 9-én vita lesz és egyben akkor kerül sor a második előadás megtartására, és így tovább. A tájékoztató hangsúlyozta, hogy az alsófokú tanfolyamokat megelőző járási konferenciák e- gészna.josak legyenek, mert ezeken egy-egy témából — mint például az első, mely hat hétre szól —- összefüggő előadást és vitát tartanak, melyhez annyi idő legalább szükséges. A községbeli foglalkozásokat illetően egy-egy szeminárium idejét legtöbb három órára javasolták. Ezután a tanácskozás vezetője bejelentette, hogy a marxizmus- Jferünizmus tanfolyam megyei konferenciájának vezetője Barna Pál «Ívtárs, te az időszerű kérdések tanfolyamán Náfrádi Sándor újságíró az előadó. Csendőrt I Csendőrt! A főispánhoz küldött beadványok követelték ezt az 1930-as é- vekben. Az indoklás nem az volt, hogy sok a zsivány, és védeni kell a lakosság vagyonát, élete biztonságát. Bár ami azt jlletl, az állandó munkanélküliség és az éhség sok embert késztetett lopásra. De a szarvasi főszolgabíró 1932 február 9-én kelt beadványában erről egy szó nincs. Miről is beszél ez a beadvány: „Békésszentandráson romlott a lakosság fegyelme, megbízhatósága, s a politikai viszonyok indokolttá teszik a csendőrőrs felállítását... E község, amely 6500 lelket számlál s amelyből 2500 zsellér és napszámos földmunkás — csendőrség nélkül nem maradhat.’’ Ha figyelembe vészük, hogy minden zsellérnek és napszámosnak három gyereke volt, akkor kitűnik, hogy vajmi kevés emberé volt Békésszentandrás határa. Nem is cs .d-a, hogy romlott volt a hangulatuk, és hogy féltek tőlük az urak. No de Köröstarcsán sem volt különb a helyzet, a csendőrőrsöt oda is az alábbi indokkal kérte a főszolgabíró: A község határa 15 493 hold s az 5872 lélek 60 százaléka nincstelen mezőgazdasági munkás, 30 százaléka zsellér. A község lakosságának 90 százaléka tehát o’yan ember volt, aki nyomorgóit. Az egyedüli recept ellenük, ha munkát, kenyeret követelték: a esendőjéé«. Volt is belőlük annyi, mint a szemét. A francia úr magyar földje Hát ez meg hogyan lehetséges? — kérdezhetnék a mostani fiatalok. Nem volt ez újság a Horthy- íasizmus ideje alatt s az azt megelőző évszázadokban sem. A Habs- burg-dinasztia sok ezer hold földet ajándékozott oda retye-rutyá- jának és hű kiszolgálóinak. A francia úr minden bizonnyal kártyán nyerte a Riviérán valamelyik magyar úrtól azt a tízezer holdat Bucsa környékén. Tény az, hogy földje volt, s a birtok igazgatósága nem Pesten volt, hanem Bécsfoen. „Oda folyik a magyar vagyonok óriási jövedelme" — panaszkodtak joggal a saját és tíz. ezreik nyomora láttán a munkások vezetői. Bucsán, vagyis ahogyan akkor hívták: Bucsa-telepen báró Fauld Spingemek is volt földje. Vésztőn pedig valami svábnak volt hatalmas uradalma. Nos ezek az urak 1931-ben mellőzték a helyi munkásokat. No nem azért, mert nem jól dolgoztak. Egyszerűen azért, Ezrek közreműködésével Hetek óta töretlen lendülettel tart a választási munkák előkészítése. Emberek eorei kopogtatnak megyénkben a választók ajtaján te szót váltanak vetük. Kisgyűléseken, tanyázó estéken cserélik ki nézetüket, véleményüket te újabb ezrek fáradok, nak, különböző bizottságokban, választást etnöbségekben, hogy a néppel egyetértésben, alkotmányunk «Zeitemében győzelemre vigyük a választásokat. Egyszerű emberek ők. A dolgos hétköznapok fiai, leányai. Az egyik traktoros, a másik kocsis az állami birtokon és ott van közöttük az egyéni gazda, a tsz-par ászt, a téglagyári munkás, a falusi orvos, a tanító, a háziasszony, a kovácsmester te a mérnök. Olyan emberek, akik napi fáradságos munkájukon túl szabad idejüket is feláldozzák azért, hogy november 16-án min<l<"nki tudja, világosan lássa, hol a helye, kire adja szavazatát, hogy a jövő a .jelenleginél is szebb, boldogabb legyen. Sok ezer ember tudása, ereje legjavát adja e faládátok teljesítéséhez te munkájuk egybe- kapcsoiédfh, az egyöntetű eél összekovácsolta tevékenységü- güket. De munkájuk nemcsak ennyit jelent. Törekvésük art is kétségbevonbotattamul bizonyítja, hogy a törvényesség megőrzése. betartása jó kezekben van, és sérthetetlenségét ezrek vigyázzák. Ezrek szeme, figyelme van azon, hogy a demokra^ tfcrmns* sebei, senki meg ne sértse, hogy ne történhessen o- lyan dolog, ami * választók jogait csorbítaná. Meghallgatnak mindenkit, figyelembe veszik a jóindulatú észrevételebet, hisz* az ügy, amit képviselnek, egybeesik személyes érdekükkel is.. Ofe maguk is választók, csak egy kicsit másabb értelemben. Élharcosai a választóknak és egyben bizalmi emberek Is. Felelősséggel felruházottan. Az A vállukon nyugodott eddig is a- jelölőgyűlések előkészítése, megtartás«, ók vigyáztak itt a törvényességre. Ok gondoskodnak arról is, hogy a választójoga senkinek ne csorbulhasson a pertájukon, § ők — a dolgom zők legkülönbözőbb rétegeinek képviselői — lesznek ott a szavazásnál, az unnák felbontásánál, a szavazatok összeszámít- lásánál is. A jelölőgyűléseken ők maguk •— a választási bizottságokban részt vevők — a választópolgárokkal együtt hosszasan vitatták, alkalmas lesz-e az a bizonyos üzemi munkás, tsz- vagy egyéni paraszt, orvos vagy háziasszony arm, hogy őket képviselje. Sőt megvitatták art te, hogy ezek az emberek megválasztásuk után hogyan képviseljék a párt, a kormány általuk 5 elfogadott, jóváhagyott Politik. ját egészében és részleteiben te. De, ha mindezt nem is em- btenénfc, ha csak a több ever ember közreműködését vennénk figyelembe, akkor te arra a megcáfolhatatlan megállapításra jutunk, bogy a választás előkészítése, lebonyolítása híven tükrözi rendszerünk demoferatízmu- sát. A budapesti katolikus papok választási nagygyűlése A budapesti katolikus papok csütörtökön választási nagygyűlést; tartottak. Több száz katolikus pap előtt dr. Qrtutay Gyula, - Hazafias Népfront Országos Tanácsénak főititkára mondott bee. det. mert Biharból, Szolnokból és Hevesből a szokásos munkabérnek 40—45 százalékáért szerződtettek embereket az intézők. A helyiek nyakukba akasztották az üres tarisznyát s elindultak: a bizonytalanságba kóborolni. Hogy nem találtak munkát, hogy ők maguk is éheztek, s hogy az elsatnyult gyermekeiket tbc és egyéb betegség tizedelte? Azzal a magyar u- rak se törődtek, nemhogy a francia és a sváb urak. „Nem politikai jellegű" Scherer Ferme úr, a Gyulai Harisnyagyár igazgatója és hajcsárjai elhatározták, hogy bevezetik a Bed 6-rendszert, amely nagyobb munkaintenzitásra készteti a munkásokat. A gyár 425 munkása tiltakozó sztrájkba lépett, mert a több munka ellenére sem kerestek volna többet, s nem Is bírták volna a nagyobb hajszát. Akkor, 1930-ban 1,75 pengőt kerestek naponta. Ezt annyifelé kellett elosztani, ahány családjuk volt. A munkás erejének pótlására minden esetre nagyon kevés jutott. íme az 1930 októberében kelt orvosi szakvélemény róluk: A munkásnők hát- és fejfájósak, gyengén tápláltak, le vannak so- ványodva. Atlagsúlyuk 50 kilogramm. Túlhajszoltságuk és idegességük vérszegénységet idézett elő és súlyos szervi elváltozás várható náluk. Az igazgató örült a sztrájknak, mert fel volt halmozódva az áru. (Kenyérre sem Igen futotta akkoriban, nem hogy harisnyára.) A városi rendőrkapitány pedig annak örüli, bogy a „sztrájk nem politikai jellegű." Náluk a politika csak a hatalom minden áron való fenntartása volt. Az, hogy a munkások te gyermekeik elsat- nyultak, nem izgatta őket. Ha kevés voll a profit 1930 januárjában a békéscsabai Merkur Szövődé Rt-ban felhalmozódott az áru, s a telegyomrú urak úgy határoztak, hogy az utcára dobnak 400 munkást. Csak úgy, ahogyan a legyeket szokták kizavarni a konyhából. Nem Jól ment talán az üzlet? Dehogynem. 1927-ben 166 000 pengő, 1928-ban 81 000 pengő tiszta nyereséget vágtak zsebre a részvényesek. Kevesellték. Mi jut 81 e- zer pengőből évente 10—12 részvényesnek? Rongyos 6—7 ezer pengő. Hogy a munkások 400 pengőt sem kerestek évente, s hogy az utcára dobásuk után a mindennapi betevő falatot sem tudják előteremteni? Miért nem születtek grófnak? Majd dolgoznak, ha nagyobb lesz az áruikeres- let, s a gyár üzemeltetésén több lesz a profit. • Szerencsére eltűntek a profitot hajhászó urak, s most a Gyulai Hairismyagy árban és a Béké=cs bai Kötöttárugyárban is emberséges munkatempó mellett egészségesen, 1200—1600 forint között keresnek a dolgozók. Kukk Imre
