Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-07 / 263. szám

BÖKÉS MEGYEI Vi'á* proJ*iii jai, egy-süij« «Ír. MSZMP BEU£S MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1958. NOVEMBER 7., PÉNTEK Ára 50 fillér XII. ÉVFOLYAM, 263. SZÄM a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméje győzni fog az egész világon Díszünnepség Békéscsabán a Jókai Színházban Tegnap este 6 órakor az MSZMP megyei és békéscsabai bizottsága, a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendezett Békéscsabán a Jókai Színházban. Az ünnepségen résztvett és felszólalt Guszov Iszlám Beszegurovics elvtárs, a Szovjetunió hadseregének alezredese. A nézőteret már 6 óra előtt betöltötte az ünneplő közönség. Munkások, parasztok, értelmiségiek, kisipa­rosok, intézmények, hivatalok dolgozói sereglettek egybe, hogy méltó módon adózzanak november 7 tiszteletének. Az elnöltség soraiban ott láthattuk a párt-, állami, társadalmi élet képviselőit, kiknek nevében Arany Tóth Lajos elviárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte az ünnepségre egybegyűlteket. A diszünnepség során Major Pál, a Jókai Színház művésze Majakovsz­kij: „Induló balra” c. versét szavalta el, majd lelkes hangulat közepette Such János elvtárs, az MSZMP békéscsabai bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet a diszünnepség résztvevőinek. Such elvtárs beszéde: Negyvenegy évvel ezeiőíf, 1917. október 25-én, a mai naptári idő szerint november 7-én este 9 órakor a Petrograd melletti Péter . Pál erődből, és a Néván állomáso- J-ó Auróra cirkálóból ágyúlövések dördültek el. Ezek a lövések — mondotta bevezetőben Such elv- társ — jelt adtak az orosz prole­tárokból és muzsikokból alakult fegyveres forradalmi egységeiknek a Téli Palota elleni támadásra, a- m: Ívben akkor az ideiglenes bur- zsoá kormány tagjai tartózkodtak. Az Auróra ágyúinak dörgése a tőkés rend összeomlásának és egyben az első szocialista állam megteremtésének kezdetét adta hírül a világnak. A szocialista forradalom győ­zött Oroszországban. A törté­nelem során elsőnek emelte hatalomra a leghaladóbb és legforradalmibb osztályt, a munkásosztályt. Ez a forrada­lom legfőbb világtörténelmi jelentősége. A Bolsevik Párt és Lenin ve­zette orosz munkásosztálynak és szövetségeseinek óriási harcot kellett vívnia azért," hogy a világ első szocialista forradalma győ­zedelmeskedjen. De a proletariá­tus győző.t. mert harca igazságos volt, ezért vállalt vele mindenkor szolidaritást a nemzetközi mun- kás osztály, ezért marad örökké példaképünk. Az 1917 októbere óta eltelt 41 év alatt a szocializmus eszméi nagy tért hódítottak az egész világon, amelynek az a ma­gyarázata, hogy az első szo­cialista állam ragyogó ered­ményeket ért el a szocializ­mus építésében. A régi cári Oroszország a leg­elmaradottabb félgyarmati ország volt. 7 millió 800 OOO fs.e'ke. 17 mil­lió 700 000 faborona tette ki a mezőgazdasági felszerelés zömét. A munkások és parasztok a leg­embertelenebb körülmények kö­zött éltek, míg uraik dúskáltak a földi javakban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mindennek véget ve­tett. S azelőtt el sem képzelt méretű fejlődés indult meg a népgazdaság minden területén. A Szovjetunió ipara a világon a leggyorsabb ütemben fejlődik. Ipari termelése 1913-tól 1957-ig 33-szorosára nőtt, az Egyesült Ál­lamok ipara ugyanebben az idő­szakban csak 4,1-szeresére. A Szovjetunió, amely a forradalom előtt 15-ször kevesebb iparcikket termelt, mint az Amerikai Egye­sült Államok, ma reális célként tűzhette ki, hogy két-három öt­éves tervidőszak alatt utolér» a legfejlettebb tőkés országot az egy főre eső termelés tekintetében is. Sőt ez egyes területeken már­is megvalósult. A cukor és gyap­jútermelésben, a tej és tejtermé­kekben máris magasabb az egy főre eső tei’melés, mint az Egye­sült Államokban. Az utóbbi évek fejlődése még kimagaslóbb és szembetűnőbb. A mezőgazdasági termelés fellendí­tését célzó rendszabályok eredmé­nyeként 1958-ban (1953-hoz viszo­nyítva) a kolhozok és szovhozok 86 százalékkal több gabonát, 156 százaléíkkal több cukorrépát, 76 százalékkal több burgonyát, 62 százalékkal több húst adtak az ál­lamnak. Ezzel szemben a kapitalista vi­lágot napjainkban újabb gazda­sági válság fenyegeti. Ha pl. az Egyesült Államok ipari termelé­sének indexét 1947—49 átlagában 100-nak vesszük, ez az index 1956 decemberében 147 volt, s 1958 áp­rilisára 126-ra esett vissza. És még számos, a termelés csökkenését, a gazdaság hanyatlását mutató szám bizonyítja, hogy Eisenhower rosz- szul számolt, amikor a válság be­fejezését ez év tavaszára ígérte. Az ipar és a mezőgazdaság fej­lődése mellett a szovjet tudo­mányt is kiemelkedő eredmények jellemzik. Elég erre vonatkozóan megemlíteni, hogy megoldották az atomenergia békés célokra való felhasználását. A világon elsőnek építették fel a villamosenergiát termelő atomerőművet. Elkészült az első szovjet atommeghajtású jégtörő hajó. Hatalmas eredmé­nyek jelzik a repülés és a rakéta- technika fejlődését. Ugyancsak a Szovjetunióban oldották meg az interkontinentális rakéta titkát, a mesterséges holdak sikeres fellö­vését, ami tudományos és katonai szempontból egyaránt Igen jelen­tős. A három mesterséges hold egymaga is biztosítja a szovjet tudomány diadalát. Nincs messze az idő, amikor megvalósul a hold­rakéta elkészítése, a hidrogénből nyert energia békés célokra való felhasználása. A 41 esztendő eredményei világító fáklyaként hirdetik 1917 november 7-e örök dicsőségét Az összehasonlított számok és tények is világosan mu­tatják a szocialista tábor gaz­dasági fölényét a kapitalista táborral szemben. Ez része és nagyon döntő tényezője a je­lenlegi viszonyaink között fo­lyó nemzetközi méretű osz- tályharcnak. Az eredmények növelik az egész szocialista tábor erőfölényét a kapitaliz­mussal szemben. Különösen kimagaslóak a szov­jet állam eredményei, ha figye­lembe vesszük, hogy az egész im­perialista világ 41 éven át ott igyekezett ártani, ahol csak tu­dott. A II. világháború kirobban­tásának tulajdonképpeni célja is a Szovjetunió megsemmisítése volt. De ismét tévedtek. A dicső­séges Vörös Hadsereg, bár nagy véráldozatok árán, de szétzúzta a hitleri hordákat, ahogy ezt maga Churchill úr is elismerte: „kitép­te a náci seregek szívét". Ez újabb csapást jelentett az imperializmusra, mert a Szovjet­unió győzelme eredményeként számos ország szakadt ki a kapi­talizmusból és indult el a szocia­lista fejlődés útján. A II. világhá­ború előtt a világ lakosságának csak 8,6 százaléka, a területnek pedig 17 százaléka jelentette a szocializmus szféráját. A II. vi­lágháború után 12 új népi demok­ratikus állam sorakozott a Szov­jetunió mellé. Ezzel a szocializ­mus egész rendszere, egész tábo­ra alakult ki. mely különösen a dicső kínai forradalom győ­zelme után óriása erőt kép­visel. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, a Szovjet­unió létezésének eredményeként ma a világ földterületének 26 százalékán a lakosság 35 százalé­ka építi a szocializmust. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta a gyar­mati népek felszabadító harcának korszakát is. Különösen a II. vi­lágháború után egyre-másra tépik szét rabláncaikat a gyarmati or­szágok népei. Negyven évvel ezelőtt a világ lakosságának több mint fele élt gyarmati sorsban, ma ez a szám 6 százalékra csökkent. Ez a gyar­mati rendszer végső pusztulásá­nak időszaka, a gyarmati népek felszabadulásának, az imperializ­mus további gyengülésének idő­szaka. A továbbiak során a szocialis­ta tábor országainak testvéri ösz- szefogásáról, a proletárinternacio­nalizmus további szilárdításáról szólt Such elvtárs, majd így foly­tatta: A Szovjetuniónak a hitleri fa­siszták fölött 'aratott győzelme meghozta számunkra azt, amiért apáink 1919-ben harcoltak és vé- reztek. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom szülöttje, a Szovjetunió verte le kezünkről 1945-ben a rabbilincset. A Szov­jetunió tette lehetővé, hogy h .- zánkban is (Folytatása a 2. oldalon) ünnepségei A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának ünnepségeit megyénk üzemei közül ma a Mezőhegyes! Kender­gyárban, a Sarkad! Cukorgyárban és a Békéscsabai Vasipari Válla­latnál tartják meg. Egyes üzemekben, így a Békéscsabai Kenyér­gyárban és a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Gyulai Tejporgyár­ban, az István Malomban,a Békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben és a Békéscsabai Téglagyárban szombaton rende­zik meg az ünnepségeket. A Mezőberényi Szövőgyár és a KörösWdányi Téglagyár dolgo­zói a községi ünnepi gyűléseken vesznek részt. Ii étszáznál több dolgozót jutalmaznak A fennállásának 50 éves évfordulóját ünneplő Békéscsabai Tég­lagyárban kétszáznál több dolgozót jutalmaznak a szombati ünnep­ségen. A 25, 40, 45 éve dolgozó munkásokat ez alkalomból „A szakma kiváló dolgozója’* kitüntetéssel és a velejáró egyhavi fize­téssel jutalmazzák. Ezt a kitüntetést harminc hatan kapják meg, tízen pedig az „Építőipar kiváló dolgozója” kitüntetést és kétheti fi­zetést kapnak. Százhúsz dolgozó jó munkájáért használati tárgya­kat kap. Oklevéllel tüntetnek ki ezenkívül 40 párt- és szakszervezeti aktivistát. Első a Gyulai Tejporgyár A Gyulai Tejporgyár dolgozó: a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 41. évfordulójának tiszteletére munkaversenyt kezdemé­nyeztek és versenyre hívták a Berettyóújfalui Tejpoiikombinátot és a Debreceni Tejüzemet. A verseny feltételei között vállalták, hogy a gyártott kazeintúró és tejpor minden mennyiségben első osztályú lesz, valamint a külső csarnoki költségeket 5—6 ezer forinttal csökkentik. A versenyfelhívás valamennyi feltételét a Gyulai Tej­porgyár teljesítette, így az üzemek közti versenyt megnyerte. Két értékes helyezés A műszaki fejlesztés versenyében a Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat — országosan — az első helyen végzett, míg az ugyancsak országos csirkekopasz táa-termelékenységi versenyben a második helyet szereztek meg. A két értékes helyezést elért válla­lat dolgozóit ezért 1500 forinttal jutalmazták. A jutalmakat novem­ber 8-án osztják ki a dolgozók között, Hét kitüntetés a Kenyérgyárban A Békéscsabai Kenyérgyárban szombaton értékelik a harn.a- dik negyedév eredményeit. Ekkor 17 000 forintot osztanak szét ju­talomként a dolgozók között. Heten kapják meg a „Sütőipar Ki­váló Dolgozója” oklevelet és a velejáró pénzjutalmakat. A kitünte­tettek: Rotkó Lukács, Stuber Imre, Svád Rudolf, Döményi Vince szakmunkások, Hídvégi Sándor szálÜtó, Erzsiák Pálné, a tészta/ üzem dolgozója, a karbantartó részlegtől Lipták Mihály. Az ünnepség után a vállalat dolgozói a gyár kultúrtermében disznótoros vacsorán vesznek részt. •• Ünnepi termelési tanácskozás Ma a Mezőhegyes: Kendergy ában ünnepi termelési tanácsko­zás lesz, ahol értékelik a harmadik negyedévben elért eredmé­nyeket és megbeszélik a november—decemberi tervfeladatoka:. A megbeszélés után négy dolgozót jutalmaznak meg. Ketten a „Ki­váló Dolgozó" jelvényt kapják meg, két dolgozó „Kiváló Dolgozó” oklevelet kap a velejáró két-, illetve egyheti fizetéssel. üzemeinkben November f BIZALMAT KAPOTT Uhljár Mihályt, a békéscsabai városi tanács vb. titkárát a Bánsz- ky utcai és a környékbeli válasz­tópolgárok cte I. számú választó- kerületben jelölték városi tanács­tagnak. Bár nem régen került Békés­csabára. a választók mégis előle­gezték neki a bizalmat. Szarvasi születésű. A felszabadulás előtt nyomdai munkás volt, és a nép­hatalom megerősödésének idején került államigazgatási apparátus­ba. Előbb Kondoroson dolgozott mint vezető jegyző, később a szarvasi járási tanács végrehajtó bizottságának titkára, majd pedig — mielőtt viszajött szűkebb hazá­jába, Békés megyébe — a Heves megyei tanács vb. titkára volt. Nyolc év alatt — amióta a ta­nácsban dolgozik — bebizonyítot­ta, hogy hivatásának tekinti a la­kosság szolgálatát. Közben állandóan tanult, ké­pezte magát. Elvégezte az állam­igazgatási iskolát és a tanácsaka­démiát, Kiváló munkájáért Munka Ér­demrenddel tüntették ki. Uhljár Mihály egész eddigi tevékenysé­gével kiérdemelte, hogy új válasz­tóitól — akik még személyesen nem. régen ismerik — előlegezett bizalmat kapjon.

Next

/
Thumbnails
Contents