Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-20 / 274. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. november 80., csütörtök Akik az egész úri renddel dacoltak azért, hogy jelenünk valóság legyen SZlTÖ ANDRÁSSAL BESZÉL­GETÜNK a szarvasi művelődési ház irodájában. Sok mindenről szó esik, elmondja, hogy alig né­hány hete vette áí a művelődési ház vezetését, és most ismerkedik ezzel a feladattal. Szító András fiatal ember. Egészen fiatal, hi­szen egy esztendővel ezelőtt érett­ségizett a szarvasi gimnáziumiban. KISZ-tag és jó kultúrmunkás. — Tudom, hogy nagy feladattal bíztak meg. De megállóm a he­lyemet. Úgy hangzik ez, mint valami fogadalom. Az is, mert úgy mond­ja, hogy érzi az ember: nem üres szólam beszél belőle, hanem őszin­te akarat feszíti. — N-em tudom, tudják-e a fia­talok, hogyha nehézség előtt áll­nak, ha akadályok tornyosulnak munkájuk elé. hova kell fordulni segítségért? MEGLEPŐ egy fiatalembertől ez a magabiztosság. Szító András — úgy látszik — már tudja. El is mondja — bár néha keresi a sza­vakat —, de nem azért, mintha azon gondolkozna, hogy mit is mondjon, hanem inkább azon: ho­gyan mondja el azt a tanulságot, melynek megértéséhez már elju­tott. — A KISZ klubesteken mindig részt vesznek és ezek a klubestek akkor a legjobbak, ha eljönnek közénk a tizenkilences harcosok, volt vöröskatonák, öreg kommu­nisták. Velük beszélgetünk és az­óta, hogy sokszor eljárnak közénk, még világosabban látom én is: mennyi mindent köszönhetünk az ő harcuknak, bátorságuknak, helyt állásuknak. Kis szünet után elgondolkozva folytatja: — Bizony sok fiatal okulhatna Új film Békéscsabán Főutca — Művészi spanyol film — Az „Isién hozta, M, .Marshall" írójának és az „Egy kerékpáros halála" rendezőjének, Juan Antoniö Bardemnek új filmje, a FŐUTCA kerül most közön­ségünk elé. E film. egyike a világ legjobb filmalkotásainak, elnyerte a Nemzet­közi Kritika nagydíját az 1956-os velencei Biennálén. Bardem, aki a szó tel­jes értelmében szerzője filmjének (ő irta és rendezte filmjét), ezzel a művével kiegyensúlyozott és érett filmet alkotott, mély betekintést nyújtott a mai spanyol polgár leikébe. Miről is szól a film? ebből és jobban megbecsülné azt az életet, amelyben most részünk van. Mind többször emlegetjük a kommunista harcosok cselekede­teit, azokét, akik csendőrszuro- nyotkkal, főszolgabírókkal, az egész úri renddel dacolva küzdöt­tek azért, hogy Szító Andrásnak is és sok százezer fiatalnak is szebb, jobb élete legyen. NEGYVEN ESZTENDŐVEL EZELŐTT fogtak össze a kommu­nisták ebben az országban, hogy ez a mi mostani jelenünk valóság legyen. Erről beszélgetünk még sokáig és beszélgetésünk során egyre jobban kibontakozik az a harc, amit a szarvasi öreg kom­munisták: Krnács János, Molcsám bácsi és a többiek vívtak és jó kommunista példát mutatnak ma is a fiataloknak, öregeknek egya­ránt — Szító Andrásnak is. (s) Népszerű egyetemes művészettörténet jelenik meg hatvan kötetben A Gondolat Könyvkiadó és Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalata hatvan olcsó kötetben közreadja magyar művészettör­ténetét. A tanulmányokat a legjobb magyar művészettörté­nészek írják. Magyarországon a sorozathoz hasonlóan gazdag és féSzléfeá ányagöt "felölelő" tudo­mányos mű még nem jelent meg. Az első tíz.kötetet még az idén, kiadják, a sorozat utolsó kötetei pedig 1960-ban kerül­nek a könyvesboltokba. 1 SEMÉNYEK A sértődött44 bácsi Békéscsabán, a második kerü­leti 1-es számú szavazóhelyiség felé már kora reggel csoportok­ban mentek a szavazók. Köztük egy nyolcvan év körüli bácsi lépkedett botjára támaszkodva. A novemberi szél játékosan be­lekapott ősz hajába. Nehezen kapaszkodott fel a lépcsőn. A szavazatszedő bizott­ság tagjai segítettek neki, s kér­dezték: miért nem maradt ott­hon? Ilyen betegen nem kíván­ják, hogy eljöjjön szavazni, he­lyébe vitték volna a szavazóur­nát. Az őszhajú bácsi kicsit sértő­dötten kapta fel a fejét. — Kérem, én tudom, mi a kö­telességem! Hát azért jöttem. A szavazóhelyiségben sokan voltak és szeretettel néztek az öreg bácsi barázdákkal szántott arcára, mllcözben kellő ünnepé­lyességgel leadta szavazatát.-9*­ÜNNEPELNEK A KMP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Gyu’án november 20-án este az Erkel Fe­renc járási kuitúrofhhonbam meg­emlékezést tartanak. Ünnepi be­szédet Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője mond. Az ünnepi beszéd után kultúrműsor­ral szórakoztatják a több mint 500 meghívott vendéget. BEKÖTŐUTAT ÉPÍTENEK A kardoskúti tanács az elmúlt tanácsülésen egy bekötőút építé­sét tervezte be. A tervrajzot már elkészítették és a több mint 800 ezer forintos költséggel épülő be­kötőutat 1959, elejére megépítik. TÉGLÁT ÉGETNEK AZ ÉPÍT­KEZÉSHEZ Az orosházi Dózsa Termelőszö­vetkezetben a legutóbbi közgyűlé­sen megbeszélték az 1959-es épít­kezési tervet. Az építkezéshez sMkséges téglát a tsz saját erőből állífia Eddig több mint 300 ezer téglát’égettek, és úgy terve­zik, hogy még másfél milliót é- getnek. ÖTSZÁZEZER FORINTOS BE­RUHÁZÁS Füzesgyarmatan az 1959-es köz­ségfejlesztési tervben mintegy 500 000 forintos beruházással foly­tatnak építkezésit. Artézi kút épí­tésére 200 000 forintot, járda épí­tésére 107 000 forintot, sportpálya­építéshez 20 000 forintot, autóbusz váróhelyiség építésére 25 000 fo­rintot, parkosításra pedig mintegy ötezer forintot fordítanak. LESZ ELEGENDŐ KARÁCSONYFA-DÍSZ A Békéscsabai Állami Áruház és a földművesszövetkezet ári za jól felkészült a közelgő kará­csonyra. A különböző karácsony- fadíszek többféle árban és minő­ségben már megérkeztek.-« □ SZÍNHÁZ JÓKAI SZÍNHÁZ Békéscsabán, ma ésbC 6 ÚVákofS OPTIMISTA TRAGÉDIA Szelvénj^érletí Előadás után autóbuszjárat. tajelöadas Kétegyházán, november 20-án esta fél 8-kor: ELVESZEM A FELESÉGEM Olyan lesz, mint egy palota!... A történet napjainkban játszódik Spanyolországban — hőse Isabelle 35 éves vénlány, aki már lemondott a boldogságról, szerelemről, s beletörődött egyhan­gú életébe. A véletlen összehozza Jüannal, a csinos fiatalemberrel, aki szerel­met hazudik és házasságot ígér neki. Isabelle minden szavát elhiszi, pedig Juan csak jó tréfát akar csinálni. Barátai, a városka arariyifjai kérték erre. s 5 írívesen belement. Amint kc£eledik a házasság napja, úgy ijed meg Ju6n. Nem akarja sem Isabellet, sem magát boldogtalanná tenni ezzel a házassággal. Vé­gül is megszökik az esküvőt hivatalosan bejelentő bál napján. Ennyi a történet. Első látszatra talán szokványos, de Bardem a főutca öregedő lányának szerelmi tragédiáján keresztül rámutat az egész spanyol társadalom égető erkölcsi kér­désire, leleplezi a mély erkölcsi nyomor gyökereit, a cinizmust, és a mai fran­cot Spanyolország életének kilátástalan pesszimizmusát. A FŐUTCA aranyifjai már nem egészen fiatalok, nagyrészt már nősek és pozíciójuk is van, de sza­bad idejükben ellenszenves, kiöregedett kölykökké válnak, akik a klub, a kávéház, ú kétes hírű bár és a korzó között ütik agyon az időt. Semmi mélyebb érdeklő­dés nincs bennük az élet és a világ. Illetve bármi iránt, ami kívül áll „kitűnő tréfáikon.” Juan és Isabelle kapcsolatát és elsősorban magát Isabellet, érzelmeinek szépségét és kétségbeesésének mélységét olyan meglátással rajzolja meg Bardem, ahogy az eddig igen ritkán sikerült. Az, hogy Bardem Ilyen, minden szempontból sikerült filmet alkotott, az ő ínít^és'zetén kívül a szereplőknek is köszönhető. (A Békéscsabai Szabadság Mozi látssza.) Újfajta játékkártyák kerülnek forgalomba A Játékkártyagyár és Nyomda vállalat az idén már mintegy 38— 10 féle kártyát gyártott rendszeresen. A kártyák minősége is ja­vult. A lapokat plasztikbevonattal készítik, így nemcsak szebbek, hanem tartósabbak is. Rövidesen forgalomba hozzák a háromszínű magyar kártyát, a plké-kártyát és a pasziánsz-kártya két új vál­tozatát. A gyár az idén kéteszeranmyi export-megrendelésnek tett «leget, mint tavaly. Ebben az esztendőben három millió csomag kártya készült a Játékkártya és Nyomdavállalatnál, ebből csak­nem egymillió külföldnek Hajnali szürkület borong a tájon. Az dí­szt eső szelíden, sze­merkélve mosdatja a házakat. A falu, Me- zőkovácsháza szu­szogva bújik ki éji takarója alól, eszmél­ni kézd. A régi piac­tér felől nótaszó hal­latszik, egy seregnyi ember lépked ott, méricskéli a teret, azután fürge kezek oszlopokat állítanak a földbe és már ké­szül is a kerítés. — Aggyonisten embe­rek! — Köszön a munkálkodókra egy kucsmás paraszt bá­csi. Talán bizony fél­nek, hogy megszökik a piactér, azért kerí­tik körül? — Kultúr - ház lesz itten bácsi! Az alapot ássuk, meg a felvonulási épülete­ket készítjük el, azért kell a kerítés. — Kul- túrház?! — Még a kucsmáját is feljebb tolja a bácsi a fején, amikor úrrá lesz raj­ta az elképedés. <— Hát meglesz valahá« ra? <=» Meg ám, mondja egy húsz év körüli fiatalember, aki a kútról most visz két kanna vizet, de az építkezésnél mi is ott leszünk, fiata­lok. A régi kultúrház avas falai akár le is dűlhetnek, minket már csak az új érde­kel, az lesz igazán a mienk! — Oda, a sarokra állítsák a villanyosz­lopot, legyen világos­ság, ha éjszaka is dol­gozunk! — Kiáltja a Békéscsabai Építő­ipari Vállalat egyik vezető munkása Legyen világosság! — morogja a bácsika is a varázslatos szava­kat, de mintha az ut­cák, az egész falu visszhangoznák a sza­vait. — Nekünk, pa­rasztoknak azt mond­ták a múltban, hogy elég, ha annyi eszünk van, hogy eső idején az eresz alá álljunk. Gyalázat volt, ahogy beszéltek velünk, a felszabadulás óta pe­dig egyre több kultú­ra birtokába jutunk, egyre világosabb van körülöttünk. w- Oszt‘ milyen lesz az új kultúrház? — vett fel a kérdést egy újab érkező. — Mi­lyen ? *» mosolyodlk el a békéscsabai munkás. — Két mil­lió forint beruházás­ból épül, hát szép le­het. Szép, oszlopos bejárata lesz, emeleti helyiségei is lesznek. A nagytermében száz ember fér el majd, lesz benne erkély is, színpad, no meg ott lesz a járási könyv­tár is. A művészeti szakkörök is helyet kapnak benne. O- lyan lesz, de olyan — cuppant egyet városi módra és kezét a szá­jához emeli, azután széles kört ír le ma­ga köré. — Olyan lesz, mint egy palota — hangsúlyozza ki újra a lényeget. A munkások tovább dolgoznak, sietnek, mert sürget az idő, kell az új művelődé­si ház, a régi szak­szerűtlen, kicsiny és bizony csúnya is. Ko­vácsháza népe régen vár erre a pillanatra! És hálás ezért a kor­mánynak, a pártnak, hálás mindazoknak, akik elősegítik a mű­velődési ház mielőbbi felépítését. —-o —a MOZI BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA November 20—23-ig: Fekete szem éj­szakája. Kezdés: fél 4, fél 6, fél 6. SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 20-án este 8-kor egy előadásban! Harag napja. Kezdés: h.: 6, 8, V.: 4, 6, 8 órakor, TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 20—23: Ég és föld között. K.: h.: fél 6. fél 8, V.: fél 4. fél 6. fél 8, PETŐFI MOZI, SARKAD Nov. 19—21: Aida. Kezdés: h.: 7, v.: 3, 5, 7 órakor. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Nov. 19—21: Don Quijote. Kezdés: h.: 7. v.: 3. 5, 7 órakor. SZABADSÁG MOZI, GYOMA Nov. 19—21: Hogyan fedezték fel Ame­rikát. K.: h,: 8, v.: 4, 8, 8. PETŐFI MOZI. GYULA Nov. 20—25: Kopogd le a fán. K.: h. 5, 7; v.: 3, 5, 7. ERKEL MOZI, GYULA Nov. 21—26: Feleségem a sztár. K: h. fél G. fél 8, v. fél 4, fél 6, fél 8, PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Nov. 20—23: Édes Anna. K: h.: fél 6. fél 8, v.: féli, tél 6 fél 8, BÉKE MOZI, OROSHÁZA Nov. 20-án egy előadásban este 7 óra­kor: Különös ismertetőjel. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7 órakor, BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Nov. 20—25: Svejk, a derék katona, II, r. K.: h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5, tél 7. fél 9, TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Nov. 20—26: Micsoda éjszaka. K,: h.: 5, 7, v.: 3. 5. 7 órakor. ADY MOZI. SZEGHALOM Nov. 19—21: Elbeszélés az első szere­lemről. I K,i b: 8, vt 4. 8. 8 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents