Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-20 / 274. szám

I960, november M., ertttiMOb

bckcs megyei népújság

5

Képes rege ifjaknak

és időseknek

A KISZ és a Munkaügyi Minisztérium támogatja az ipari tanulók papirgyüjtési versenyét

Voltak vala herék a dolgos méhek között. A méhek állandóan háborogtak, lázadoztak vala a tejben, mézben dúskáló herék ellen, megsemmisítéssel fenyegetvén Ókét.

— El kell vesznünk — sóhajtott fel vala egyikőjük nagy búske- servesen a herék összejövetelén;

— A dologra született alja népség mit sem törődve istentől adatott kiváltságainkkal, el akarja pusztítani legmagasabb rendű és rangú porhüvelyeinket.

— Bizony mondom nektek, iga- cat szólt Öméltósága — bizonyítja megtörtén egyikőjük.

— Igazak lehetnek szóitok — ízólala meg egyikőjük, ki a kiváltságosok között is kiváltságosabb vaia csavarintos észjárása miatt;

— Isten azonban ezért adá nekünk a dologtalan kiváltságot, hogy amíg az alja népség dolgozik, mi gyarapítsuk eszeinket és megtaláljuk az ellenünk való lázadás ellenszerét.

— így igaz. Éljen a kiváltságosak bölcse! — zúgták többen kórusba r? A bölcs pedig folytató: Az ellenszer ime itt is vagyon: Az izzadtság szagú dolgozókat ,,Hangyádnak nevezzük ezután, és szövetkeztetjük őket a mi fennE

ölt vezetésünk alá. ök adják a énzt. mi adjuk az észt. A sok alja népség örvendezni fog, hogy viskójához közel bolt nyílik, s nem kell messze gyalogolnia mécsesért és ciberébe va’ó ecetért. S hogy minél többen adják garasaikat ezen vállalkozáshoz, az é- vek végén adunk majdan nekik a nvereség aprójából egy kicsinyke iuta'ékot, a nagvia pénz ma- gunkak maradván, fennkölt e- szünk értük való fáradoztatásá- ért.

— Vivát, vivát — hanezék fel kórusban, és azon nyomban kimondatott a Han®va Szövetkezet megalakulása. És ezek működtek vala pusztulásukig, országos és helyi szervekkel, grófok. gyárosok, bankárok, közéo- és nagybirtokosok, egvházi férfiak. ügyvédek és azok hűséges gzol^lói vezetésével. Akik elfeledték, hoev kik teremték és vezeték a ..Hangva Szövetkezetét" saját maguk képmására és hasznára. azok számára a többiek közül ime közzé adtuk az alábbiak nevét és fotográfiáját. egy kis ismertető szöveggel:

más, mint gróf Zselínszky Róbert, a „Hangya Szövetkezet” első felügyelőbizottságának tagja. És élt ő ahogyan csak tudott, 31 400 hold „törpe-birtokán

Nem igen volt kevesebb birtoka gróf Dessewffy Emilnek sem, akit amellett, hogy a Magyar Földhitelintézet elnöke volt, a Hangya igazgatóságába is beválasztottak.

E kegyes úr nem lön más, mint gróf Zichy Aladár, akinek „csak" 9100 hold földje volt, s emellett titkos belső tanácsosi teendőket látott el, tagja volt a felsőháznak, miniszter is volt, egyszóval minden, ami alkalmassá tette a Hangya igazgatóságának tagságára.

Huszár Károly „csak" miniszterelnök volt vala a fehérterror idején, s azzal büszkélkedhetett, hogy az ő kormánya ültette a kormányzói székbe a Tömeggyilkos, fehérlovas tengerészt, akit Horthynak neveztek. „Érdemei" miatt nem maradt ki sehonnan, ahol zsíros Ezen derék „népbarát" nem volt jutalék lett légyen kilátásban.-------------------------------------------------------------1

80 ezer forint művelődésre

A Békés megyei MEDOSZ az idén beszedett tagdíjakból 180 000 forintot fordít kizárólag művelődési célokra. Ebből 100 000 forintot nagyobb összegekben a mezőhegyesi, a hidasháti, a felsőnyomási lés a szarvasi üzemi szervezetek kaptak a kulturális rendezvények segítésére. Nyolcvanezer forintot pedig a MEDOSZ Békés megyei Bizottságának határozata alapján az üzemi szervezetek könyvtárainak új könyvekkel való felfrissítésére fordítanak. Az új könyveket az üzemi szervezetek saját ízlésük alapján szerzik be.

A Hangya igazgatóságának tagjai közé kívántatott dr. Bemát István őkegyelmessége is, minekutána vallásos író, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Magyar Gazda- és Kálvin Szövetség elnöke és felsőházi tag volt.

Lehetne még néhány tucatnyit bemutatni a Hangya igazgatóságának tagjai közül, de emlékezésnek untig elég. ennyi is.

Szerkesztői üzenetek

Válasz

beküldött versekre

B. J. (Sajó), Békéscsaba. legjobb ihlető a közvetlen élmény és ez Október, Búcsú a nyártól. Téli táj című versein érződik Is. Azonban az ihlett- ség még nem minden, miiként a szemre Jó mozgású atléta-jelölt még csak versenyen, Is csupán hosszabb edzés után állhatna rajthoz. Amennyiben nem érzi magát osaik hangulati vereel- getőnek, nézzen alaposabban körül neves élő és klasszikus költők müvei közt, s ha megtalálja a tartalmi és versszerkezeti módot-okot, mi költeményeiket ismertté, kedveltté tette, akkor nagyobb, magasabb követelményt állít önmagával szembe, s ez minden szerkesztői üzenetnél, tanácsnál eredményesebben segíti igazi költővé tel- Jesechil. Ellenkezőleg kár erőltetni a versírást.

K. A., Gyula. Tisztelet és becsület minden jószándékú poétizálásnak, ha az a maga érték- és hatáskörében marad. A gyümölcsfák nagy kedvelőjét és doktorát nem csoda, ha versírásra ihlette a jóizű és illatú Aranypánttá, Daru, Jonathan és Rozmaring alma. A két versike ottani környezetben bizonyára kedves és hatásos, de a széles nyilvánosság előtt a követelmények á költészet terén is jóval nagyobbak,

T. j., szarvas. A nép szava dönt című vemének megírásakor őszinte, nagy, pártos érzések hevítették. A- zonbam esetében is csak azt Írhatjuk, hogy az ihlet még nem minden. Az az érzésünk, hogy prózában kerekebben sikerült volna, mert ahogy most megírta, az már nem próza, de még nem költemény. Ha netán kételkedne véleményünk helytállásában, ajánljuk, hasonlítsa össze Írását a sajtóban megjelent hasonló tárgyúakkal, vagy figyelje meg, milyen költői módon és mégis keményen mondta el József Attila Hazám című vemében véleményét a népről és a nép ellenségeiről.

V. L.-né. Mezőhegyes. Harmadik Szputnyik című verse, noha azt a béke és a szovjet nép. iránti mély lelkesedése Íratta, mint vem nem sikerült. Tulajdonképpen verssorokba tort próza. Ajánljuk, olvassa el erről a témáról nyomtatásban megjelent költeményeket. Ha gonddal tanulmányozza szerkezetüket, azófűzésüket, máskor megfontoltabban ragad tollat. Ismételjük! a témaválasztás Jő, esek • verselés sikertelen,

A Munkaügyi Minisztérium három iparitanuló otthonának fiataljai felhívták az ország valamennyi ipari tanulóját, hogy december 15-ig szervezzenek papírgyűjtési versenyt. A versenyt kezdeményező 2-es és 24-es számú iparitanuló intézetek otthonainak és a 44-es számú önálló iparitanuló otthon lakói vállalják, hogy december 15-ig fejenként legalább két kiló hulladék papírt gyűjtenek.

A KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága és a Munkaügyi Minisztérium felhívást adott ki, amelyben támogatja a

három iparitanuló otthon kezdeményezését.

A legjobb eredményt elérő intézeteket és tanulókat megjutalmazzák. Jutalmat osztanak ki a papírgyűjtést irányító pedagógusok között is.

c

A tudomány és technika világából

3

Mesterséges holdak—holdrakéta — űrhajózás

* z utóbbi időben igen sokat **■ hallunk a Föld körül Iker ingó mesterséges holdakról, és sok cikket olvashatunk az újságokban a holdrakéta-'kísérletekről. Az elmúlt két évtized alatt olyan ha- almas léptekkel haladt előre a tudomány és technika, hogy a XX. sz. emberének az atomenergia felszabadításán kívül az űrhajózással is meg kell ismerkednie. Bizony, ez így van, mert ha nem ha. ' aduink a karral, nem ismerkedünk meg az új dolgokkal és elméletekkel, tudatlanok és maradiak leszünk.

Sokat foglalkoznak az emberek mostanában az űrhajózással, a holdrakétával és a mesterséges holdakkal. Igen érdekes és nagyon könnyen érthető szülöttei e- zek karunk technikájának. Sajnos, igen sok embernek hamis elképzelése van róluk, ezért a következőkben rövidén összef oglalom mindazt, amit a ma emberének ezekről tudnia kelL

Kezdjük talán a mesterséges holdakkal, hiszen ezek itt keringenek szakadatlanul a Föld körül.

A Föld megközelítőleg gömbalaké, és mintegy 100 km vastagságú levegőburok veszi körül. Ennek a levegőtengernek az aljáin, a Föld felszínén ól az emberiség. A Föld ezt a levegőróteget az embereket és a felszínén levő tárgyakat magához vonzza. Ezért van az, hogy az elengedett tárgyak a Föld felé esnek, valamint, hogy az ember is (ha elrugaszkodik a Földtől), a Föld felé mozog. Ezt a „Föld felé vsló mozgásit” esésnek hívjuk. Tehát: minden magára hagyott test (a F®d vonzása következtében! a Fö'd felé esik, addig, míg a Föld íztezrnére nem érkezik. Ugyanez áll a föld- botit testekre is. Ha például egy követ függőlegesen felhő jítumk. egy ideig emelkedik, eléri pályája csúcspontját, azután visszaesik a Földre.

Ifi történik azonban akkor, ha nem függőlegesen felfelé dobom a követ, hanem például vízszintesen előre hajítom el? Repül eay darabon előre; és csak azután ér Földet. Beoül előre, mert elhajítottam, és Földet ér, mert esik lefelé (hiszen masára van hagyva). Jól gondoljuk át! A_ míg kézben fogom a követ, nem eshet a Föld felé, mert tartom (nem hagyom magára). Amikor azonban elha jítottam, repül ugyan előre, de közben esik is a Föld felé. (mert most már nem tartja senki: masára van haswa). s így végül földet ér.-Ha kisebb sebességgel dobom el, közelebb ér földet, ha nagyobb sebességgel sikerül elhal (tanom, messzebb fo® repülni. Minél nagyobb kezdősebességgel ha jítunk el vízszintes irányban egy testet, annál többet repül, és annál távolabb ér földet.

I. *

Nagyon érdekes jelenség törté« lük akkor, ha az elhajítás kezdősebességét tovább növelem. Mivel a Föld gömbalakú, és én vízszintesen egyenes irányba dobom «testet, egyszer elérkezek egy olyan hajítási sebességhez, amikor a test már nem esik le a Föódr«, hanem kering körülötte. Hogyan lehet ez?

Képzeljük el: az igen nagy sebességgel repülő test alatt a Földfelszín „lefelé görbül”, s így esik ugyan a test lefelé, de a felszínt \nem éri el Ügy lehetne mondaná,

1 hogy a nagy sebesség miatt a Földfelszín „görbülése” ugyanolyan mértékű, mint a test esése. Tehát olyan nagy sebességgel dobtam el a követ, olyan nagy utat tett meg, hogy hiába esett lefelé, a Föld görbülése miatt nem érte el a felszínt, hanem ugyanolyan magasan maradt félette. Persze, ehhea igen nagy hajítást sebesség szükséges, számszerűleg kb. 8 kilométer másodpercenként (kb 28 800 kilométer óránként). Ez nagyon nagy sebesség! A puskagolyó ennek a sebességnek csak a tized- részével rendelkezik!

zonkívül még egy akadály van: a levegő ellenállása. Mindenki tapasztalta mái, hogy a levegő a gyorsain mozgó tárgyakat fékezi. Ha most a fenti kísérletet közvetlenül a Föld felszínén a levegőrétegbetn hajtanánk végre, hiába adnánk a testnek 8 km-es másodpercenkénti kezdősebességet, a levegő hamar lefékezné. Ekkor pedig már egyszerű hajítással van dolgunk, a test rövid repülés után földet ér. Mert kis sebesség mellett kis távolságra jut el, itt még kevéssé görbült a felszín, s így az esés következtében eléri. Hogy a levegő ne fékezze le a testet, nyilvánvalóan o* lyan magasan kell a kísérletet elvégezni, ahol már gyek'K'latflag nincs levegő.

Tehát: 100 kilométernél maga. sabban kell vízszintesem kiiSiíi (legalább 8 km másodpercenkénti

sebességgel) a tettet, hogy ez (a lefelé esés ellenére is) a Föld kö" rül keringjen.

Mivel a legnagyobb ágyúval is a szükséges kezdősebességnek) csak kb. a tizedrészét tudnánk biztosítani, új indítószerkezetet kellett építeni. Az az indítószer- kezet, amely a testnek megadhatja a szükséges kezdősebességet, rakétaelven működik. A testet pedig. mivel ugyanúgy kering fel- röpítés után a Fö'd körül, mint a Hold. ezután műholdnak fogjuk nevezni.

A rakéta működéséről, a kü’ön- féle rakéták szerkezetén®, é® a műholdak felröoílésének módozatairól következő cikkemben fogok beszámolni,

Tercsid JAijo'

tanár

(Folytatjuk)