Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 49-58. október 18., szombat Vidéki színház—vidéki színjátszás Hírek Mozaikok Események Hogyan leszünk többek? Embe- rebb emberek, jobb hazaíiak? Mi módon láthatjuk és értékelhetjük tisztábban és helyesebben a világ eseményeit? Hogyan tehetünk többet azért, hogy a dolgozó em­berek hatalma szilárdabb legyen at acélnál is? E kérdések számtalan rész- problémát vetnek fel és választ kérnek azokra. A sok közül egy ilyen kérdéssel kívánunk most foglalkozni, azzal, amit már ecikk címe is elárul: a színház és szín­játszó-mozgalom mit tehet a kul­túrforradalom ügyéért? Jó iránytű ebben a kérdésben a párt művelődéspolitikájának irányelvei. Tudott dolog, hogy a színház, a színjátszó-mozgalom a világnézeti nevelés egyik hatásos fegyvere. Nem véletlen megálla­pítás az, hogy fegyver. Fegy­ver a színház és a színjátszó-moz­galom is, mert a szocialista kul­túra megteremtése harc. Nem könnyű harc és nem egyszerű. Ezer és ezer szálú, bonyolult harc, eszmei-politikai harc. Ma már felesleges bizonyítani, hogy az ellenforradalom bukása után népünk ellenségei fokozot­tan a kulturális élet megfertőzé­sére vetették magukat, különbö­ző irányzataikkal — a nacionaliz­mussal, revizionizmussal, a „poli­tikamentes" ál-humanizmussal, formalizmussal, burzsoá-objekti- vizmussal — igyekeztek zűrzavart kelteni, hogy a zavarosban kiha­lászhassák azt, ami nekik jó, de káros a népnek. A mi feladatunk: legyőzni, esz­meileg széttiporni ezeket a néze­teket, egytől-egyig valamennyit kiűzni az emberek gondolatvilá­gából. Amikor ezt a harcot vívjuk, az a célunk, hogy a marxizmus- leninizmus világnézetét terjesszük és hatékonyan hozzájáruljon a művészi munka — tehát' a szín­ház, és a megfelelő nívót elérő ön­tevékeny színjátszó-mozgalom is — „a munkásosztály és a paraszt­ság szocialista öntudatának erő­sítéséhez, elmaradott gondolkodá­sú rétegeinek felvilágosításához, az értelmiség még ingadozó cso­portjainak meggyőzéséhez, szocia­lista szellemű átformálásához". (Idézet a párt művelődéspolitiká­jának irányelvei-ből.) Ez a rövid, de számtalan fel­adatot meghatározó megállapítás — többek között — valamennyi kulturális szervünkre vonatkozik. Nem lehet az jó kultúrmunkás, aki sajnálja a fáradságot azért dolgozni, és harcolni, hogy ezt a célt a leghatásosabban szol­gálhassa. A kispolgári ideológia befolyása még mindig erős — fő­leg a városokban, és ez alól me­gyénk városai, megyeközpontunk: Békéscsaba sem kivétel. Tény, hogy ez a befolyás kulturális té­ren is érezteti hatását, megjele­nési formáit és módszereit sűrűn változtatva. Ellene küzdeni, újból csak harc, következetes, a műve­lődés-politikai irányelvek alapján álló harc. Szükségszerű — ha a színház is a színjátszó-mozgalom eszmei­politikai munkáját értékeljük —, hogy visszapillantsunk az elmúlt évekre, és azok tapasztalatait is felmérve alakítsuk ki a tenniva­lókat, a feladatokat. Sokszor elhangzott már az a kí­vánalom, hogy a színház — itt, Békés megyében is — a szocialis­ta kultúrforradalom, a kulturális élet gócpontja legyen és kisugárzó ereje ösztönözze helyes, a nép ne­velése szempontjából megfelelő munkára a művelődési házak, ott­honok, üzemek, állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek öntevé­keny színjátszóit is. Joggal mond­hatjuk, hogy ez nemcsak kívána­lom, hanem a színház kötelessé­ge. Az elmúlt évek hibáinak fel­számolása a szíházi életben is j megsokszorozta a „kísérletezési kedvet”, azonban e címen olyan művek is színpadra kerültek — országosan vizsgálva ezt a kér­dést —, amelyek nem szolgálták és nem is szolgálhatták társadal­munk szocialista fejlődését. (Pél­dául Budapesten a „Tojás-1, „Naplemente előtt”, „Teaház az augusztusi holdhoz’“, megyénkben pedig a szinte válogatás nélküli „operett-dömping” és a giccses népszínművek élesztgetése, mely az öntevékeny színjátszóknál mu­tatkozott meg, nem is olyan nagyon régen.) A ma szocialista színházának meg kell találnia azt a helyes műsorpolitikát, amely nemcsak elősegíti, hanem szolgál­ja is kultúrforradalmunk nagy ü- gyét. A kísérletezés helyes, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a követelményt, hogy a szín­házak — vidéken még inkább! — minél több magyar művet mutas­sanak be. Nyilvánvalóan helyes és szükséges az is, hogy a valóban értékes, haladó felfogást kifejező nyugati művek is színre kerülje­nek. de — mivel a ma színháza nem légüres térben, hanem a mi valóságunkban él — mérlegelni kell e művek várható eszmei ha­tását és szükségességét is. Helyes, ha megismertetjük a világ dráma- irodalmának nagyjait, — de az a- rány itt is döntő. A Jókai Szín­háznál észlelhető volt olyan ve­szély, hogy a fiatalos „kísérlete­ző-kedv” az általuk először java­solt műsorterv egyensúlyát kissé megbontotta, pedig nem hisszük, hogy igazán művészi tettnek csak a világirodalom elmúlt nagyjai műveinek bemutatását te­kintenék. (Az első bérletre ki­adott tervezetben igen kis rész ju­tott a ma problémáival foglalkozó daraboknak.) Kitűnő gondolat u- gyanakkor Visnyevszkij Optimis-i ta tragédiájának bemutatása, bár ehhez a művészeti és technikaij lehetőségek színházunkban elég­gé korlátozottak, — mégis bízunk a sikerben. Igen, ezen az úton: a Szélvihar, az Optimista tragédia, vagy a múlt évadban bemutatott Viharos alkonyat, Kispolaárok, az országos sikerű Deák György a bérkocsis, és más ilyen színpadi művek útján kell folytatni és fo­kozni a „kísérletező kedvet”. He­lyes lenne, ha a színház és önte­vékeny színjátszóink is gyorsab­ban és bővebben válogatnának a ma problémáival foglalkozó szov­jet, román, cseh (ezt a színház már meg is tette) és más baráti országok színpadán megjelenő művekből. Az eszmei igény, de u- gyanakkor a művészeti igény mér­céjét is magasabbra emelni, ez a feladat, mert ennek hiánvában nincs színház, nincs színjátszó- mozgalom sem. Fel kell mérni az erőt, de ne túlozzuk el azt, mert az eszmeileg helyes, de művészi­leg alacsony színvonalú előadás nem éri el célját, hatása nem le­het megfelelő. Ennyit erről, kiegészítve még azzal, hogy a bátor kezdeménye­zés, a szocialista kultúita művelé­sének, az emberék helyes nevelé­sének akarata a legfontosabb. Ha ez adott, akkor sokféle nehézséget le lehet gyűrni és á siker sem ma­rad el. öntevékeny színjátszó csoport­jaink is jónéhány kimagasló ered­ményt értek már el az elmúlt é- vekben. Ilyen volt a Justh Zsig- mond színjátszó fesztivál, melynek sikerén felbuzdulva Békés-, Bács- és Csongrád megye tanácsai elha­tározták, hogy a téli hónapokban közös színjátszó fesztivált szervez­nek és a Tanácsköztársaság kikiál­tásának 40. évfordulóján a három megye nagyobb városaiban rende­zik meg a döntőiket. E kitűnő kez­deményezések mellett is szükséges azonban, hogy most, amikor újból ránk köszöntöttek az őszi hóna­pok, megpezsdül a színjátszó-élet, leszűrjük a tapasztalatokat és be­széljünk a tervekről, hiszen szín­játszóink munkája szerves része annak a harcnak, amely a kultúr­forradalom érdekében folyik. Legfőbb feladatuk az, hogy mai életünk problémáival foglalkozó darabokat játsszanak. Hasznos, ha klasszikusok és zenés darabok is szerepelnek műsorterveikben, de mindezt csak módjával, mert be­mutatásuk nemcsak művészileg, hanem anyagi-technikai megter­helés dolgában sem könnyű. Még­is tág lehetőség nyílik számukra! A kardoskút-barackosi színjátszók Kisfaludy: Csalódások című da­rabját adták elő sikerrel, az oros­házi művelődési ház Petőfi-színpa- da szovjet zenés vígjátékot, a Nászutazást játszotta a járás köz­ségeiben és Orosházán többször is. Mezőmegyeren sikerrel mutatták be a „Tanítónő“-t, — hogy csak néhány példát említsünk a sok száz közül. Sajnos, túlzott és ép­pen ezért helytelen törekvésekkel is találkozunk. Battonyán csak o- perettet (Zeng az erdő, Valahol délen) szándékoztak az új évad­ban előadni, megfelelő művészi- technikai bázis hiányában is, és egy kirívó példa: Nagykamaráson Katona József: Bánk bán című drámájával akartak kísérletezni. Sorolhatnánk példákat arra is, hogy több helyen giccses jelene­teket, kispolgári ízű, régi bohóza­tokat játszanak és terveznek be a műsorba, ami elítélendő, mert va­jon szolgálja-e a szocialista kul­túrforradalom ügyét?! Egyszerre mindent megoldani nem lehet. Nem hághatunk fel egy lépéssel a csúcsna, de az feltétle­nül követelmény, hogy minden lé­pés előre, felfelé vezessen. Ennek érdekében — úgy véljük — be­szélni kellett a vidéki színház, vi­déki színjátszás néhány problémá­járól* ' *•' u ■ A Jókai Színház évadnyitó tár­sulati ülésén Szilágyi Albert elv- társ, igazgató említette: „Ki kell a- lakítani a színház sajátos profilját, Békés megyei jellegét”. Igen, ezt kellene tenni és ezt kell felmór- miök színjátszóinknak is saját köz­ségükben, hogy megismerhessék a közönség kívánságát, igényét. Nem igaz, hogy itt csak zenés darab, o- perett „fut” — ennek ellenkezőjét egyedül is bizonyítja a Szélvihar tájelőadásainak nagy közönségsi­kere. Jó iránytű a párt művelődéspo­litikájának irányelvei — és ha ehhez igazítjuk a vidéki színház és színjátszó-mozgalom életét, munkáját — máris sokat tettünk a kultúrforradalom ügyéért. Sass Ervin Értekeztek a gazdasági felügyelők Gyulán A gyulai járáshoz tartozó fel ügyelők, termelőszövetkezeti ag- rotiómiisok és a földművesszövetik ezeti agronómusok részére a na­pokban értekezletet tartott a Gy ulai Járási Tanács mezőgazdasági osztálya. Az értekezleten megállapították, hogy a .járásban a ke­nyérgabona elvetése eddig c.ak 50 százalékos, és több helyen tisztí- tatlan és csávázatlan gabonát vetnek el. Beszéltek arról is. hogy a tsz.ekben az állatállomány helyes és szakszerű teleltetéséve for­dítsanak nagyobb gondot. A beszámolót élénk vita követte.-------------9#-------------­Ö TVENNYOLCEZERREL NŐTT A BIZTOSÍTOTTAK SZÁMA A Magyar Társadalombiztosí­tás világviszonylatban is a legfej­lettebbek közé tartozik. Különö­sen a felszabadulás óta emelke­dett a biztosítások száma nagy­mértékben. 1938-ban például csak a lakosság 31 százaléka volt biz­tosítva, 1957-ben pedig a lakosság 52 százaléka. Békés megyében például 1938-ban mindössze 21 •zer, 1957-ben pedig 79 ezer volt a biztosítottak száma. EMLÉKLAPOT BOCSÁT KI AZ MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkal­mából emléklapot bocsát ki az 1958—59-es évre. Az emléklapo­kat november 7-től április 4-ig hozzák forgalomba, melyen művé­szi kivitelezésben a szovjet techni­ka legújabb eredményeit mutatják be. ÚJ VÁLASZTOK GYŰLÉSE BÉKÉSCSABÁN ŐRSVEZETŐI TANFOLYAM kezdődött a békéscsabai úttörő­házban. A 12 hétig tartó tanfo­lyamon hetenként 2 órában képe­zik az őrsvezetőket. ÁTADTÁK AZ ÚJ ISKOLÁT, KULTÚR H ÁZ AT ÉPÍTENEK A kardoskúti tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban hozott határozotatot arról, hogy a köz ségfejlesztési alapból, mintegy 800 ezer forintból űj kultúrházat épí­tenek. Szintén községfejlesztésként a múlt évben 340 ezer forintos költséggel egy korszerűen felsze­relt több tantermes iskolát Is építettek. Ugyanitt még ebben az évben egy új hídmérleget Is építettek 15 ezer forintos költség­gel. AZ OKTÓBER 18- ÉS 19-ÉN BUDAPESTEN megrendezés kerülő magyar városok békekül­döttségeinek találkozójára pénte­ken délután utazott el megyénk Az először választó fiatalok ré­szére ma délután 3 órakor a Bé­késcsabai Téglagyárban gyűlést tartanak. A gyűlésen ismertetik a szocializmus építésének eredmé­nyeit és a választással kapcsolatos tudnivalókat. Október 22-én pe­dig Erzsébethelyen megrendezik az új választók klubestjét. KÁRTOLT GY'APJÜ zippzáras férfi plüss pulóvereket, lamber- jackéket, valamint jó minőségű, kártolt gyapjúbéléses tréningru­hákat köt ebben a negyedévben a Békéscsabai Kö.öttárugyár. A pu_ lóverekből és a tréningruhákból mintegy ötezret hoznak forga­lomba. Űj tánctanfolyam indul novem­ber 4-én Békéscsabán, az Építők Trefort utcai tánciskolájában. Iratkozni a tánctanítónál — hétfő kivéielével — már minden este lehet az Építők Trefort utcai mű­velődési otthonában a tanórákon, illetve össztáncokon. A tánctanfo­lyamot Nyíri Lajos tánctanító ve­zeti. hét küldötte. ORVOSI ÜGYELETES SZÓI,. GÁLÁT Békéscsabán 18-án déli 12 órától 20-án reggel 8 óráig dr. Lopusnyik Pál, Dózsa u. 36, az V. kerületben dr. Győrffy György, Orosházi út 11. Az orvosi ügyeletes szolgálat kizárólag életveszély, elsősegély- nyújtás, sürgős orvosi beavatko­zás esetén vehető Igénybe.---------tsos--------­V árható időjárás szombat estig Felhőátvonulások, élénk, időn­ként erős északnyugati szél. Hi­deg idő, gyenge hajnali fagyok. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: 0—3, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szomba­ton 8—11 fok között. Távolabbi kilátások: derült, csendesebb idő, éjjeli fagyokkal. Ta>TWT>A<T^rr,*iT *~i“*“^‘'*'k**'‘^Ajm^^A'w^,**J'**'w*'***r,*/**'r'***'*,*‘ Kudarcba fulladt amerikai rakétakísérlet 1958. október 11-én az Amerikai Egyesült Államok Cape Canaveral-i kísérleti telepéről raké­tát bocsátottak fel „Pioneer I." néven azzal a céllal, hogy az a Hold közelébe érjen. A kísérlet, mint Ismeretes, kudarcba fulladt és a rakéta a Csendes-óceán déli rész ébe zuhant. Térképütik a rakéta által megtett utat és tervezett pályáját mutatja be. A Föld és a Hold közötti távolságot — a Föld és a Hold méreteihez viszonyítva —, négyszeres kisebbítésben ábrázol­tuk,

Next

/
Thumbnails
Contents