Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-18 / 246. szám
1958. október 18., saambat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Tíz év a szocialista kultúra szolgálatában Az államosított magyar film- uzakma 10. évfordulóját ünnepli. Egy évtizede annak, hogy a fiatál munkásm-a talom a kultúrának ezt a széles, nagyhatású és nagy tömegeket vonzó ágazatát kiragadta a pénzihajhász kapitalisták kezéből és a nép államának tulajdonává, a szocialista kultúrforra- dalom eszközévé tette. Egy évtized nem hosszú idő. Mégis ez a- latt az évtized alatt az államosított filmszakma minden ága — a filmgyártás, a forgalmazás és a mozihálózat — olyan fejlődést ért el, amelyre joggal lehetünk büszkék. Az államosítás óta 84 játékfilmet készítettünk Nem mondjuk, hogy ezek mind hiba nélküli alkotások, de mind a mondanivalójuk, mind a tárnájuk és a kivitelezésük tekintetében gyökeresen különböznek a felszabadulás előttiektől. ‘"Eszmeileg a párt és a munkásosztály világnézetét igyekeznek tolmácsolni, s harcolnak a burzsoázia lélekmérgező, népbutító eszméi ellen. A 84 film közül 54 mai, a többi történelmi, művészeti, tudo- ..tnányos és egyéb témát dolgozott * Több filmünk a nemzetközi filmvilágban is nagy sikert aratott. A Talpalatnyi föld 1949-ben a Mariaske-Eazne-i fesztiválon a Munka-díjat nyerte el és a nem. zetiközi sajtó „a föld kantátá’*-já- mak nevezte. 1952-ben Karlovy- Variból hét fődíj közül hármat a magyar filmek hoztak el. A Mun- ka^díjá't ä Tűzkeresztség, a legjobb életrajz díját a Semmelweis és a legjobb zenés film díját az Erkel. A felsoroltakon kívül még négy játékfilmünk nyert díjat nemzetközi filmfesztiválokon: az Egy pikoló világos, a Szakadék, a Hannibál tanár úr és a Sóbálvány. A játékfilmeken kívül há- ««m kisfilmünk nyert dijat, a öngyvirágtól lombhullásig í953-ban, Velencében a legjobb természetfilm diját nyerte. Filmjeink ma már a nemzetközi filmpiacon is keresettek Többet közülük a világ majd minden táján bemutattak. A Talpalatnyi földet 25. a Dérynét és a Rákóczi hadnagyát 21, az Erkelt 18, a Körhintát 17 ország vásárolta meg. Ma már olyan országokban is tudunk filmet eladni, ahol azelőtt azt sem tudták, hogy létezik magyar filmgyártás. Az államosított filmforgalmazás Is nagy eredményekről tud számot adni. A kapitalista filmforgalmazás rendszerében a kistő- kével rendelkező mozitulajdonosok mozijaiban csak évek múlva vagy egyáltalán nem is lettek bemulatva komolyabb művészi filmek, mert azok drágák voltak, így a kisebb falvak és munkásnegyedek lakói csak későn vagy soha nem láthattak kiemelkelő filmeket. Az államosított forgalmazás rendszere ledöntötte ezeket az üzleti korlátokat. Ma gyakran a fővárosi és békéscsabai bemutató mozikkal egy időben, vagy nem »okkal azok után mutatják be a legújabb filmeket a bucsai, az o- kányi és a többi kis falusi mozikban is.. Az elmúlt tíz évben a fejlődés a szakmán belül a mozipark bővítésében volt a legnagyobb. Az ál'amosításig, de még inkább a »elszabadulásig a mozipark fejlődése igen vontatott volt. A kapitalizmusnak nem az volt a fontos, hogy a kultúrát elvigyék a legeldugottabb települések lakosságának is, hanem a pénzszerzés. így a kisebb falvak lakosai hiába várták, hogy mozijuk legyen, mert ott megfelelő jövedelemre számítani nem lehetett és így nem is akadt vállalkozó mozi létrehozására. Ezért az ország lakosságának jelentős része, főleg a kisebb falvakban, a filmszakma államosításáig nélkülözni volt kénytelen a filmet. Az államosított filmszakma e- gyik fő feladatának azt tartotta, hogy a mozipark kiépítésével a filmkultúrát az egész nép közkincsévé tegye. Eljuttassa azt a legtávolabbi kis falvakba és településekbe is. Az elmúlt 10 év mérlegét nézve megállapítható, hogy az államositott filmszakma becsülettel megoldotta ezt a feladatot. Országosan több mint 3000 új mozit és vetítőhelyef létesített Ezzel a magyar mozihálózat 1938- hoz képest hét és félszeresére nőtt. Megyénkben is szép fejlődést mutat a mozihálózat kiépítésének statisztikája. Bár megyénk nem volt nagyon elmaradott e téren, mivel községei túlnyomórészt nagy létszámúak, mégis sok tennivaló várt az államosított filmszakmára. Az államosításkor 49 helyiségünkben 55 mozi működött 14 912 férőhellyel. Hetenként 267 előadást tartottak. Harminc községünkben, illetve olyan településünkön nem volt mozi, amelyek ma már önálló községek, mint Bucsa, Csaba- csüd. Kaszaper, Lőkösháza, Méhkerék stb. Jelenleg 78 helyiségünkben 112 mozi, 152 telephelyen működik 27 802 férőhellyel. Hetenként 603 előadást tartanak. Csupán egy községünkben; Nagykopáncson nincs még mozi. Három új, korszerű kertmozit is létrehoztunk. Az igaz, hogy az elmúlt évtizedben a mozipark korszerűsítése nem haladt megfelelően. Sok mozink berendezése nem a legmegfelelőbb. De mivel az elmúlt időszakban anyagi eszközeink túlnyomó többségét az új mozik létrehozására kellett fordítani, így ez is érthető Egyszerre sok új mozit létrehozni és ugyanakkor a régieket korszerűsíteni, nehéz feladat. Ma már a mozik korszerűsítése fő feladatunk. Anyagi eszközeink nagy részét erre fordítjuk. Vállalatunk az elmúlt 10 évben mintegy 7 millió forintot fordított a mozik korszerűsítésére Az első években kevesebbet, később mindig többet. Ahogy csökkent az új mozik építése, úgy nőtt a korszerűsítésre fordított összeg. 1957-ben 1 200 000 forintot, 1958- ban pedig már 2 200 000 forintot tudott vállalatunk a mozik korszerűsítésére fordítani. Röviden és tömören ezt mutatja az államosított filmszakma mérlege. Szépek és biztatóak ezek az eredmények. Ennek alapján biztosított minden feltétele annak, hogy népünk ilyen irányú igényeit Is egyre jobban kielégítsük és hazánkban teljes győzelemre segítsük a szocialista kultúrforra- dalom nagy ügyét. Orosz Sándor a Békés megyei Mozáüzemi Vállalat igazgatója Beszédes adatok Békés megye fejlődéséről összeállította a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága Egy új könyv Csö-Ha-sze: Árvíz után A neves koreai író 1923-tól — ekkor jelentkezik első novellájával — élete végéig írta elbeszéléseit. Akkor lépett az irodalmi életbe, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására kitört „március elsejei felkelés“ u- tán a munkásmozgalom rohamos fejlődésnek indult Koreában, s megmozdult az irodalmi élet is, Illusztráció Cső Ha-sze: Árvíz után címfl könyvéből A haladó írók megalakították a „Janikunsza”, „Faskula” stb. irodalmi szervezeteket. Csö-Ha-sze kötete az egyik csoport első jelentkezése. JÓKAI SZÍNHÁZ Ma este fél s-kor: S ROMEO ES JtiLIA Szelvénybérlet. Előadás után autóbuszjárat! tajelöadas Tótkomlóson, ma este fél 8-kor: ELVESZEM A FELESEGEM A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt első és legfontosabb gazdasági vonatkozású feladatul tűzte ki, hogy a tőkés rendszerből ránkmaradt iparilag szegény és elmaradott mezőgazdasággal rendelkező országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országot építsünk. Népünk jólétének biztosítása csak a tőkés termelés szocialista átszervezése útján volt biztosítható. Az ipar, a mezőgazdaság és valamennyi nép- gazdasági ág szocialista átszervezése, fejlesztése és korszerűsítése elsősorban országunk saját erőforrásaiból, s nem utolsó sorban a Szovjetunió támogatásával jelentős anyagi és pénzügyi befektetéseket igényeltek. Több milliárd forint értékű beruházással Békés megye társadalmi és gazdasági é- letében is jelentős, a -dolgozó nép javára történő változások mentek végbe. Csali az utóbbi 5 év alatt állami beruházásokra megyénkben 900 millió forintot fordítottak. Ebből a mezőgazdasági beruházások értéke 547 millió, az ipari beruházások értéke 125 millió forint volt. Az új üzemek, épületek, é- pítmények létesítésére, illetve a már meglévők korszerűsítésére csakneiVi fél milliárd forintot, míg 186 millió forintot a termelést, a technológiát korszerűsítő gépek és gépi berendezések beszerzésére fordítottak. Az összes beruházásokból 170 millió forint' fíé’.d1 százalék}: 'értéíc-! ben kommunális beruházások lé°J *;•> te - tesültek, melyen keresztül jelentős kulturális és szociális beruházások valósultak meg: 1953—1957. években lakóépületek építésére 47 millió, egészségügyi célokra 15 millió, kulturális beruházásokra 40 millió, szociális célokra 19 millió forintot fordítottak. Évről évre növekszik a lakásépítésre fordított beruházások aránya. 1953- ban a kommunális beruházásoknak 17 százalékát, 1957-ben már 34 százalékát fordították lakásépítésre. 1948 óta Békéscsabán csaknem szünet nélkül folyik új L lakóépületek, bérházak építése; 1953—57. években összesen 895 millió forint értékű beruházást helyeztek üzembe. Az elmúlt ót évben a teljesített mezőgazdasági beruházások értékét 48 millió forinttal meghaladta az üzembehelyezett beruházások értéke (595 millió forint), míg az ipari beruházások teljesítésének kereken száz százalékát helyezték üzembe. A mezőgazdasági üzembehelyezett beruházások kedvező arány- eltolódása a teljesített beruházásokhoz képest összefügg azzal, hogy 1957. évben a párt és a kormány napirendre tűzte a befejezetlen beruházások színvonalának vizsgálatát, és fokozottabb ellenőrzését. Ezzel elősegítették, hogy a beruházások befejezetlen állományát csökkentsék, és meggyorsítsák a beruházások tényleges megvalósítását. A szocializmus építésében az ország társadalmi és gazdasági átalakulásában a beruházásoknak alapvető jelentőségük volt. Csak ezen keresztül lehetett biztosítáni, hogy a korábbi évtizedek elmaradottságát, a második világháború okozta károkat felszámoljuk, és mind gazdasági, mind pedig szociális és kulturális téren megteremtődjenek a szocializmus alapjai; Az elmúlt 13 év eredményeit akkor tudjuk megfelelően értékelni, ha számba vesszük mindazt a fejlődést, mely a dolgozókat közvetlen érintő kommunális, szociális, kulturális területen a felszabadulás'óta végbement. SzárríBÜ- vesszük, .hogy milyen átalakulás és fejlődés ment végbe az ország gazdasági, termelő ágazataiban, azok milyen eredményeket értek el. Ezek a kérdések összefüggőek, s vizsgálatuk a fejlődés egészének megállapításához együttesen célszerű. Az elmúlt években meg kellett teremteni a dolgozók jólétét biztosító gazdasági alapot, ugyanakkor biztosítani kellett ennek eléréséhez a szociális és kulturális szükségleteket. (Folytatása következik.) Termelőszövetkezetek! Dolgozó parasztok! Termelők! Szerződés köthető az új sertéshizlalási akcióban A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. ;Á rak* lOfi—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft/kg * - 100 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14.— Ft/kg I., II. tip. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab íafkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg Felkérjük a tsz-eket és az egyéni termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Allatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Allatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34. Mg. tsz. 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg
