Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-18 / 246. szám
MSZMP BEKfS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1958. OKTOBER 18, SZOMBAT Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM RÉKÉS MEGYEI Vilik pralMárkl «ffeaMletok! Élénk a munka a TIT agrár-szakoszlályában A Tudományos Ismeretterjesz tó Társulat Békés megyei Szerve• setében egyre élénkebb élet alakul ki. Az agrár-szakosztály október 4-1 ülésén több fontos határozatot hoztak megyénk élenjáró mezőgazdasági szakemberei az ankétok, a parasztgyűlések, a tsz-ek patroruí- lása és az ismeretterjesztő előadások rendezésére. Ma, október 18-án délelőtt 9 órakor összeülnek a TIT agrár-szakosztályának vezetői, hogy az október 4-én hozott határozatok szellemében — az elkövetkezendő gazdasági évre — munkatervet állítsanak össze. A munkaterv pontjaiban konkrétan meghatározzák egy-egy szakember jövő évi ismeretterjesztő feladatát. Ugyancsak szombaton vitatják meg a külföldi előadó-cserét is. Tervek szerint a Békés megyei TIT kapcsolatot keres egy csehszlovákiai tartomány hasonló szervével a kölcsönös előadó-csere lebonyolítósa érdekében. Bizalom és útravaló Nagyszerű tettekkel teli az ú;, amelyet a munkásosztály állam- (hatalménak helyi szervei — a tanácsok — megválasztásuk óta megjártak. Tegyük hozzá: nem egyedül, nem elszigetelten; együtt n város, a falu népével. így jutott szóihoz, így kapott szerepe; az államhatalom gyakorlásában, az államigazgatás mindennapos munkájában, a munkások, parasztok, értelmiségiek, kisiparosok és alkalmazottak óriási serege; a vá- tos és a falu minden dolgozó rétege. Nyolc esztendő múlt el az első lépések óta. Nyolc év, céltudatos és keménv munka közben, hiszen az á1 iám vezetéssel járó gondok, az élet követelőzése máról holnapra hozta felszírre az~kat a problémáidat, amelyek megoldásai a könnyebb, jobb és emberibb viszonyokhoz vezető utat egyengettük. A felszabadult élet felszaggatta s Horthy-rendszer évtizedes, megkövesedett burkát, éles fénycsövét vetett az emberi álmokra, ó- hajokra. megmutatván a legsürgősebb tennivalókat, melyek tömegével bukkantak fel. Sarkad— keresrkuron villany kellett, Búcsún orvosi rendelő és patika, Végegyházán járda, út: másutt vízszabályozás, iskola, kultúrhéz és megint másutt házhelyek, áruházak. üzletek. Az áliamhatalom helyi szervei rendbe szedték az igényeket és nekigyűrkőztek a munkának. Igaz, nem mindig ment ez a legsímáb»n. Sokszor kellett nekik hadakozniuk, amíg átrágták magúkat a bürokrácia egy-egy megcsontosodott falán. Sokszor szegte kedvüket, lendületüket, kezdeményező készségüket és tettvágyukiat a felülrő' lövő. m-rev irárvjtrs és az apró-cseprő dolgokban is a bábáskodás. De a célok — ha sokszor küzdelmek árán is — megvaivósultak. Egész községekben, falu- és városrészekben gyullad sk ki a villanyok, épült ki a vezetékes rádióhálózat, ott, ahol a felszabadulás előtt erről még csak nem is álmodhattak. Felépültek az orvosi rendelők. Tíz és száz kilométer hosszan járdák, jócskán bekötő utak. Kultúrházakat avattak, iskolákat, mozikat építettek, bővítettek és tegyük hozzá, nem Is akárhogyan. Nem egy vagy egynéhány kiválasztott községijén, a nem „külön” pártfogolásra, hanem mindenhol és olyan sorrendben, olyan arányban, ahogyan a város, a falu tanácsa a lakossággal egyetértésben meghatározta azt. Nem „add uram isten, de mindjár;'1 jelszóval, hanem türelmesen, jól megszervezett, megalapozott közös erőfeszítéssel. De nemcsak az újért való jogos törekvés. hanem a régi uralkodók bányavetíségébóa, közömbösségéből eredő mulasztások mielőbbi helyrehozásának vágya is sarkallta a hatalmat gyakorló fiatal tanácsokat. Hogy nálunk mi történt? —hallani szerte a megyében. — Tessék. És itt következik a tettek, eredmények szokásos lajstromozása, széles, magabiztos mosoly kisér a- íjéban, » Iw valamikor fejből U előkerülhettek ezek az eredmények — mert oly kevés volt —, ma árkusokon számolnak beá vívmányokról, melyeket e rövid nyolc év alatt a lakosság támogatásával elérhettek. A minap azt kérdeztük a szarvasi tanács elnökétől: mit építettek a községben a tanácsok megalakulása óta? A- jánlotta; nézzük meg először, hogy mi történt a községben az 1945-öt megelőző 15 év alatt, s a- mikor számvetést csináltunk, kiderült: több járda épült a felszabadulás óta, mint amióta Szarvast úgy hívják, hogy Szarvas. Sok helyen vetik ma ilyen formán össze a történelem bizonyságait, s nem feleslegesen. Azért nem, mert a régi világ mércéje és az újé — tanulság. Tanulság azért, mert a régi iaz uraké és kebelba- rátaiké volt, a mostani pedig a munkásosztályé és szövetségeseié —a miénk. Az összehasonlításkor azonban tegyünk az új élet mércéjére ismertető jelet, annak az évnek rovatába, amelyikben megalakultak ég a nép bizalmából elindultak alkotó útjukon a tanácsok. De jegyezzük fel azt is, amelyik évben és hónapban megválasztották a mostani tanácstagokat, mert haladásunk gyorsaságát, lépéseink, erőfeszítéseink nagyságát" mérhetjük, láthatjuk így és láthatják mások is. Tanácsaink, s a tanácstagok büszkén állhatnak választóik elé, és nem túlzás azt vallani, hogy a négy éve választottak többségben helytálltak, derekasan dolgoztak. Évtizedekre fennmaradó alkotások mutatják, hogy felelősséggel és nagy' kötelességtudással látják el küldetésüket. S hogy ez így van, talán mi sem igazolja jobban mint az, hogy az évekkel ezelőtt megválasztott tanácstagok többségét újra jelöltjének állítja a választókerületek népe. Nagy jele ez a bizalomnak. Olyan, a- mely a választottak és a választók között az előbbre jutásért folytatott küzdelemben alakult ki, a- mely erősíti, bátorítja azokat is. akiket most jelöltek első ízben. De a bizalom más formában is jelentkezik napjainkban. Szinte általános, hogy a jelöltet, már ott a jelölőgyűlésen ellátják „útrava- •lóval". Legyen ám majd gondja erre... lengyen gondja arra és ezt se felejtse, azt se — kötik a lelkére. Nyaltán megmondják azt is a régieknek, hogy mit tett jól, mit rosszul s mire legyen nagyobb gondja a jövőben. Mire mutat ez, ha nem arra, hogy a választókerületek lakói érdemesnek tartják igényeik, kívánságaik nyilvánosságra hozását, hisznek azok megvalósulásában. Tudják az eddigi fáradozások eredményeit és várják a következőket. S bár tucatjával van megoldandó ismert kívánság, mégis, máris gyűlnek az újak, amelyek talán az első helyen kerülnek majd megvalósulásra. Attól függően, hogy hol milyenné formálódik időközben a fontossági sorrend, s milyenné a- lakítja a tanács, a város, a falu népe együtt az alkotó munka társadalmi és anyagi lehetőségeit. Befejezték a kukorica betakarítását, fellendült az őszi szán tás-vetés megyénkben A hetekig tartó meleg őszá na- pöklat megyénkben arra használták fel a tsz-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok, hogy október közepére összesen több mint 210 ezer holdon befejezték a kukorica törését, a saárvágáat, s jó ütemben halad a szár hazaszállítása is. Hazánk egyik legjelentősebb ku'kori- öatenmő vidékén hasonló gyo-s ü- temű betakarításra még a legidősebb emberek sem emlékeznek. Korántsem ilyen kedvező a helyzet az őszi szántás-vetés területén. A nagy szárazság miatt a j gépállomások — döntően termelő- szövetkezetek földjén — csak háromszori-négyszeri gépi munkával tudtak megfelelő magágyat készíteni, a lófogattal rendelkező egyé- niek pedig csupán az orosházi és mezőkovácsházi járás homokosabb------------SC-----------A szerződéses oeyenytermelesbeii is túlszárnyalják a tsz-ek az egyént gazdasagokat A szerződéses növénytermelést megkedvelték megyénk termelőszövetkezetei. Ezt a tényt igazolják az 1958. évi őszi vetésű növények szerződéskötésében elért eredmények. A MEZÖMAG Vállalat Békés megyei Kirendeltségén kapott tájékoztató alapján az őszi vetésű növények szerződéskötését főként a termelőszövetkezetek nagyszerű helytállása következtében 698 holddal túlteljesítették. A pannonbükköny magtermelésében a tsz-ek például 1596 hold vetését vállalták, míg az egyéni gazdaságok mindössze csak 60 holdon termelik e fontos növényt. Ugyanez az arány mondható a szöszösbükköny, az őszi borsó és az őszi káposztarepce területmegoszlásáröl is. • részein tudtak szántani, vetni. Október közepéig a búza vetésére szánt összterületnek a termelőszövetkezetek 42, az egyéniek pedig mindössze tizenhat és fél százalékán tették földbe a jövő évi kenyér magját. A tsz-tagok és egyéniek egyaránt egyre türelmetlenebbül várták az őszi csapadékot. Időközben trágyáztak, s csupán az egyéniek negyvenezer hold földbe elegendő, jó minőségű, nemesített búzavetőmagot cseréltek. Az utóbbi napokban végre csendesen szemerkélő eső permetezte megyeszerte a határt és néhány centi mélyen átnedvesedett a föld felszíne. A meglehetősen kevés csapadék hatására fellendült az őszi szántásvetés, s ,a gépeken kívül megyeszerte több mint 12 ezer pár lófogat szorgoskodik a földeken. Az őszi eső kedvezően hatott a tizennyolc és félezer holdnyd őszi árpa vetésre is. A gyenge növény felüdült, bokrosodni kezdett, a korábban vetett búza pedia csírázásnak indult. Jó ütemben halad megyénk- ljeir a cukorrépa betakarítása is: hamarosan minden kapásnövény lekerül a földekről. Budapesten szombaton és vasárnap rendezik meg a magyar városok küldötteinek béketalálkozóját. A találkozón megyénket hét küldött képviseli: Békéscsabáról Kulkai Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Háia Györgyné pedagógus, Szűcs Ferenc, a városi békebizottság elnöke és Talabér Ferenc, a Szovjet pedagógusok látogatása megyénkben Csütörtökön a hazánkban tartózkodó szovjet pedagógus küldöttség két tagja, Alexej Alexand- rovícs Sizanov és Zsavorankov .elvtárs a Viharsarokba látogatott. Orosházán a néhány éve épült — Táncsics Mihályitól elnevezett — gimnáziumot tekintették meg. A vendégeket különösen az intézetben az idén először bevezetett gyakorlati Oktatás és a tanulók iskolai munkája érdekelte. Tiszteletükre mintegy 700 diák gyűlést rendezett az iskola zsibongójában, s találkoztak a város pedagógusaival Is. A vendégek elmondták eddigi tapasztalataikat és nyilatkoztak a születőben levő szovjet új iskolai reform-tervezetről. A szovjet pedagógus küldöttek délután Szarvasra utaztak, ahol a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikum dísztermében ünnepélyesen fogadták őket. Az intézet megtekintése után az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet tangazdaságában a középfokif mezőgazdasági gyakorlati szukokia- tást tanulmányozták, majd eszmecserét folytattak a nevelőkkel és oktatásügyi szakemberekkel. A vendégek pénteken délelőtt a híres szarvasi arborétumot nézték meg, s onnan Mezőtúrra látogattak. | városi népfront bizottság elnök- helyettese, az erzsébethelyi népfront bizottság elnöke; Gyuláról Kelemen Lajos, a városi békebizottság titkára és Törzsök Márton, a Hazafias Népfront bizottság elnöke, Orosházáról pedig Ve- rasztó István, a városi békebizott. ság titkára utazik a fővárosban összehívott találkozóra. Kulkai Sándor elvtárs, a békéscsabai népfront bizottság titkára elmondotta, hogy beszámolnak majd arról: milyen segítséget a- dott a népfront a békebizottságok megalakításánál, miként mélyítették a népek barátságát nemzetközi találkozók és más rendezvények, baráti estek sorozatával, hogyan veszik ki részüket a választási munkából a békebizottságok is a megyében. Ismertetik íz eredményeken kívül a javítani valót is, s mindazokat a tapasztalatokat, amelyek segítségével tovább erősödhet a békemozgalom, a népek barátsága. Talabér Ferenc elv társ sz.ovjet barátok üdvözletét is viszi tarsolyában a béketalálkozóra. Évek óta levelez kiváló szovjet emberekkel, akikhez személyes barátság is fűzi. Amikor a Szovjetunióban járt, ismerkedett meg I. E. Gluscsenko professzorral. a szovjet béketanács elnökével, a Béke- ! Világtanács tagjával és több szovjet dolgozóval. Meghívására Gluscsenko professzor ellátogatott Békéscsabára is a nyáron, s azóta is rendszeresen leveleznek.----——-----------------------------------------------------------------Le ngyel és bolgár vendégek tanulmányozták az MSZBT munkáját megyénkben Szerdán délután, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság vendégeként Békéscsabára érkezett Mihail Manev, a Bolgár-Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Strzelecki Wladyslav, a Lengyel-Szovjet Baráti Társaság főtitkára és Orlowska Edwarda Lodz megyei titkár, A kedves vendégek a Békéscsabai Ruhagyárban találkoztak az MSZBT megyei elnökség néhány tagjával és a békéscsabai üzemek magyar—szovjet baráti körök vezetőivel, akikkel több órán át elbeszélgettek a baráti társaságok munkájáról. A bolgár és lengyel vezetőket főleg az érdekelte, hogy nálunk milyen módszerekkel ismertetik a Szovjetunió eredményeit, a szovjet emberek életét, munkáját. Hogyan segítenek ebben a munkában a különböző tömegszervezetek. Elmondották pl. a lengyel elv- társak, hogy náluk egyelőre mint tömegszervezet működik a Lengyel-Szovjet Baráti Társaság, de átszervezik széleskörű politikai tömegmozgalommá, hogy több embert vonhassanak be minden kötöttség nélkül ebbe a munkába. Elmondották, hogy a lengyel dolgozókat különösen az aktuális | politikai problémák érdeklik. Kíváncsian érdeklődnek a Szovjet- { unió békemozgalmának fontos kezdeményezéseinek minden apró j részlete iránt. Érdekli őket a Szovjetunió külpolitikája, a szovjet fiatalok nevelése, tanulása, az asszonyok élete és munkássága stb. A baráti társaságok sokat tesznek azért, hogy az ilyen és hasonló irányú igényeket kielégíthessék. A vendégek est? Gyulán tanulmányozták at MSZBT tevékenységét.---------------------------—----------------------------. M egyénkből bét békeharcos vesz részt a magyar városok küldötteinek béketalálkozóján
