Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-18 / 246. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. október 18., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a háromnegyedév eredményeiről A Béke-Vílágtanács Elnökségének felhívása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes jelentést adott ki a bárommegyedév eredményeiről és tapasztalatairól. A jelentés megállapítja, hogy 1958. első háromnegyed évében az állami ipar napi átlagos teljes termelése, az idényjellegű élelmiszer- ipart nem számítva, 13 százalék, kai volt több, mint a korábbi esztendőkben. Az állami ipar és az ipari minisztériumok külön-lcülön is teljesítették háromnegyedévi termelési feladatukat Az egy munkásra jutó napi átlagos teljes termelés 12 százalékkal volt ‘öbb, mint 1957. azonos időszakában és 8 százalékkal több a múlt év átlagánál. Csaknem 33 000-rel több munkás dolgozott az állami Iparban, mint a múlt év első kilenc hónapjában. A munkások számának növekedése a nehézipari és a könnyűipari minisztérium iparvállalatainál a legjelentősebb. Ez év első háromnegyedében napi átlagban 79 ezer tonna szenet termeltek bányászaink, ősz. szesen 18 millió tonnát. A tavalyihoz képest az átlagosnál jobban növekedett a fekete szén és kisebb mértékben a lignit termelése. A kőoiajtermelési tervet két százalékkal teljesítették túl és J1 százalékkal többet termeltek, mint tavaly az első kilenc hónapban. A viilamosenergia termelés 1 százalékkal volt több a tervezettnél. Kilenc hónap alatt összesen 4,7 milliárd kilowattóra villamosenergiát fejlesztettek hazánkban, 22 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos Időszakában. A villamoserőművek teljesítő- képessége a harmadik negyedév végén 8 százalékkal volt nagyobb, mini az év elején. Kever sebb villanyenergiát kellett importálnunk, mint amennyivel a terv számolt Kohászatunk több aeélnyersvasat, acélt, hengereltacélt, timföldet és jóval több hutaalumíniumot adott, mint 1957. első háromnegyed évében. A gépipar termelése 16 száza, lékkai növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Megváltozott a gépipar termelési szerkezete. Az átlagosnál nagyobb ütemben, mintegy 33 százalékkal emelkedett háromnegyed év alatt a villamosgépipar és 22 százalékkal a műszeripar termelése. A gépipar terméseiből mintegy 20 százalékkal többet adtak át a hiilkeres- k’delemnek, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül fokozódott a komplett gyárberendezések kivitele. A textilipar napi átlagos ter- me'ésa 9 százalékkal haladta meg a tavalyit. A cioőipar ez év harmadik nedvedében az egy évvel korábbi időszakhoz képest nagyobb mértékben gyártott úi modelleket és fokozta az exportra történő termelést. A Duna Cipőgyár export termelése például háromszorosra növekedett. Az Élelmezésügyi Minisztérium iparvállalatai háromnegyed év alatt 5 százalékkal többet, mint a műit év azonos időszakában. A mezőgazdaság helyzetéről szólva a Statisztikai Hivatal jelentése rámutat, hogy az idei gazdasági évben a kenyérgabona vetésterülete tovább csökkent, mintegy 180 000 holddal volt kisebb a tavalyinál. Ezzel szemben jelentősen nőtt az árpa és a zab, továbbá az ipari és az évelő pillangós növények vetésterülete. Lucernát 14 százalékkal, vörösherét 52 százalékkal nagyobb területen vetettek, mint az előző esztendőben. A mezőgazdasági termelés alakulását nagy mértékben befolyásolta a kedvezőtlen tavaszi időjárás. A szocialista szektor termésátlagai nagyobbak voltak, mint az egyéni gazdaságoké A mezőgazdaság szeptember 30-ig 365 000 tonna műtrágyát kapott, 8000 tonnával többet, mint amennyit tavaly egész évben felhasznált. Az egy hold szántóra jutó műtrágyamennyiség 23 százalékkal volt több, mint tavaly. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma 1958. január 1-től szeptember 30-ig csaknem 300-zal, az itt dolgozó csalá. dók száma 15 000-rel, a tagok száma 21000-rel, szántóterületük pedig 145 000 holddal nőtt. A gépállomások az év elejétől több munkát végeztek, mint az előző év azonos időszakában és egész évi tervüknek 71 százalékét teljesítették. 1958. július 1-én mind a parasztság, mind a központi alap gabonakészlete lényegesen nagyobb volt, mint az elmúlt években hasonló időpontban. A központi alapból az elmúlt gazdasági évben havonta 18 százalék, kai kevesebb volt a fogyasztás, mint a korábbi esztendőkben, főként azért, mert a kötelező beszolgáltatás eltörlése nyomán a parasztság elősorban saját készleteit fogyasztotta. Vágósertésből az első háromnegyedévben 27 százalékkal többet vásároltak fel, mint tavaly hasonló idő alatt. A felvásárolt vágómarhák súlya 8 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. A tejfelvásáriás meghaladta a tervezett mennyiséget. Az év eleje óta 510 millió litert vásároltak fel, 37 százalékkal többet, mint 1957. januártól szeptember végéig. A kielégítő tejellátás lehetővé tette, ho-ry a fogyasztói tej 2,2 százalékos zsírtartalmát először 2,5, majd augusztusban 3 százalékra emelték fel, a vaj kilónkénti árát pedig 66-ról 56 forintra csökkentették. Közlekedésünk körülbelül 106 millió tonna árut szállított kilenc hónap alatt, 15 százalékkal többet, mint tavaly az azonos időszakban. A Hétfőn délután ülést tart a békéscsabai népfront elnöksége A Hazafias Népfront békéscsabai városi elnöksége október 20- An, hétfőn délután 4 órai kezdettel elnökségi ülést tart a Szt. István tér 10 szám alatti népfront helyiségben. Az ülés első napirendi pontjában a tanácstag jelölő gyűléseken a jelöltekre tett javaslatokat bírálják el és terjesztik elfogadásra az elnökség tagjai elé. A második részben megalakítják a városi szavazteszedő bizottságokat. személyszállítás 13 százalékkal növekedett. A vasúti utasforgalom növekedése nagyrészt a féláru utazási kedvezmény kiterjesztésével és a hétvégi kirándulóvonatokon utazók számának jelentős növekedésével függ össze. 1958-ban több mint félmillió féláru kedvezményre jogosító igazolványt adott ki a vasút és többször nyújtott utazási kedvezményt különböző vásárokra. Külkereskedelmünk háromnegyed évi behozatali tervét 100,2, kiviteli tervét 112.9 százalékra teljesítette. A behozatali 13 százalékkal kevesebb, a kivitel pedig 43 százalékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. A fontosabb gépipari, könnyű- és élelmiszeripari, valamint egyes mezőgazdasági termékek kivitele jóval nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában. És a legtöbb esetben a tervelőirányzatot is meghaladta. Az év első kilenc hónapjában a munkabérek és a személyi jellegű kifizetések összege 9 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly háromnegyed év alatt. A kiskereskedelemben körülbelül 40 milliárd forint értékű árut vásárolt az ország lakossága, folyóárakon számítva, 6 százalékkal többet, mint tavaly u- gyanennyi idő alatt. Az áruellátás jobb volt a tavalyinál. Különösen ez év második és harmadik negyedében kellő mennyiségben állt a lakosság rendelkezésére több olyan cikk, mint a mosógép, a motorkerékpár, a jó minőségű gyapjúszövet, a különböző fehérnemű- anyagok, amelyek korábban hiányoztak. A Távol-Keleten fel kell számolni az új világháború kitörésének veszélyét A Béke-Világtanács Elnöksége megállapította, hogy az új világháború kitörésének veszélyét növeli az amerikaiak beavatkozása Kína belső ügyeibe. Tajvan és a többi szigetek Kína elvitathatatlan részel és a kínai népnek joga van arra, hogy saját területén maga gyakorolja szuverenitását. Az Egyesült Államok kormánya tengeri és légi erők példátlan összpontosításához folyamodott. Szüntelen provokációiban annyira ment, hogy a- tomfegyverek alkalmazásával fenyegetőzik, amennyiben pedig erre sor kerülne, lehetetlen lenne a háború korlátozása, s a háború kiterjedne az egész világra. Nem lehet tűrni, hogy ennek a veszélyes politikának a folytatása tovább veszélyeztesse százmilliók életét. Az Egyesült Államok kormányát kényszeríteni kell arra, hogy vessen véget a belügyekbe való beavatkozásnak, hagyjon fel a Kína elleni katonai provokációkkal és vonja vissza összes fegyveres erőit Tajvan térségéből. Amíg Tajvan idegen ellenőrzés alatt áll — veszélyben lesz a világ békéje. Felszólítunk minden jóakara- tú embert — hangzik a felhívás—, cselekedjék, tájékoztassa és mozgósítsa a közvéleményt. A közvéleménynek hatalmában áil, hogy véget vessen az Amerikai Egyesült Államok agressziójának és elhárítsa a világ elől az atomháború katasztrófáját. Fel kell újítani a robbantási kísérletek beszüntetésére irányuló tárgyalásokat A Béke-Világ tanács felhívásában rámutat arra, hogy Stockholmban már nyolc évvel ezelőtt felszólította a közvéleményt, szálljon szembe az atomháború veszélyével és követelje a tömegpusztító fegyverek ellenőrzött betiltását. Ma ezeknek a fegyvereknek a kipróbálása, felhalmozása új veszély elé állítja az emberiséget. A Szovjetunió elhatározása a kísérletek egyoldalú beszüntetéséről nagy reményeket ébresztett, de mivel az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem követték ezt a példát, a népek ismét szemben állnak a robbantási kísérletek terén folyó versennyel és az ebből eredő mérhetetlen veszéllyel. Az egész fenyegetett emberiség követeli a kísérleti robbantások azonnali és végleges beszüntetését, mint az első lépést a nukleáris fegyverek betiltása felé. A béke és a* elkövetkező nemzedékek egészségének és je vőjének megóvása sürgeti a k. vetélés teljesítését. A tárgyalásokat fel kell újítani és gyorsan eredményre kell jutni. Joliot-Curie emlékezete A Béke-Világtanács Elnökségének harmadik dokumentuma hangsúlyozza, hogy Joliot-Curie a béke-világ mozgalom szimbóluma marad. A Béke-Világtanács megjelenteti Jpüpt-rCurie életrajzát, a békéről szóló beszédeinek és cikkeinek gyűjteményét, támogatja a Joliot-Cu- rieről szóló dokumentumfilm elkészítését és müveinek kiadását. (15) A vezérek rendet csinálnak „A forradalom egységéért — sztrájk!“ — hirdette a megyei „forradalmi tanács” röpcédulája. Jobban mondva, annak sztrájk- bizottsága röpcédulán és újságban. Feketééfc úgy gondolták: jó, ha van ilyen is. Bár nem sajnálták a torkukat, de sokkal demokratikusabb színezete van a dolognak, ha egy bizottságot látnak az emberek. — Azzal bizonyítjátok együtit- érzésteket a forradalommal, ha sztrájkba léptek — száguldott végig a csabai üzemekben Fü- zessy Ottó, majd Sarkadra, Vésztőre, Szeghalomra ment. — Sztrájkolná, tüntetni, ez most a legfőbb! Aki nem ezt teszi, az ellensége a forradalomnak. így beszéltek már október 27-én. Sarkadon szóvá tették Füzessy- nek, hogy malomtulajdonos, bankár, horthysta van Äa „forradalmi tanácsban”, tegyen valamit ez éllen. — Most a nemzet ügye a fontos! Nem azt kell firtatná, ki honnan jött, támogassa a szabadságharcot és kész. Csak a kommunistákra és az ávósokra kel] vigyázni. Ezek ellenségeink. így ment ez napokig. De a munkások dolgozni akartak. A Békéscsabai Téglagyárban is türelmetlenkedtek. Csóválták a fejüket az emberek, hogy szünetelt a lakóházak építkezése is. A vasút nem szállított árut és szűkösen kezdett lenni a só, bénulni kezdett az élet. Ezért kellett a sztrájkbizottság, mely megállapította, kik sztrájkoljanak és kik nem. Mert amit megkezdték, azt nem lehet abbahagyni. — Nevetni fog ezen az ellenség. Azt mondja majd, hogy a hatalom kicsúszott a kezünkből, ha abbahagyjuk a sztrájkot — fejtette ki nézeteit Fekete Pál az elnökség tgjai előtt. — Sztrájkolni fogunk! Ez most a fegyverünk a rabszolga-rendszer ellen. Arra kell felhívni a munkásokat, hogy csak igy tudjuk kivívni a forradalmat De meg kell nyugtatni az embereket, hogy a szolgáltató, élelmező vállalatok kivételek. Ezt kell tudatni a sztrájk-bizottságnak. A parasztoknál semmi foganatja nem volt sem a sok beszédnek, sem a röpcéduláknak, szántottak, vetettek. Na de ezt is át lehet hidalni, a sztrájk bizottság úgy adja ki a röpcéduláját, hogy a parasztság azzal fejezi ki együttérzését a nemzeti megmozdulással, ha dolgozik. Milyen nagyszerű gondolat! Mindenki látni fogja, hogy a „forradalmi tanácsra“ hallgat a falu. — Polgártársak! — elevenedett meg Kaskötő István sötét arca. — Ezzel nő a tömegbázisunk. Az elnökség valamennyi tagja elégedett volt. Ezután napokig erről visszhangzott a megye. — Polgártársak! Velünk a parasztság is. A forradalom mellett úgy tesz hitet, hogy szánt és vet. A megújuló rendnek biztosítja a jövő évi kenyeret. Fekete már bele is rekedt, annyira népszerűsítette az új „irányelvet”. Közben a békéscsabai Bamevál hűtőházában nem tudtak mit csinálni, annyira tele volt, s Budapest nem kapott vágott baromfit, a megyében pedig kevés volt a só, a krumpli, nem tudtak szállítani, a vasút sztrájkolt. A Békéscsabai Ruhagyárban pedig napokig üresen jártak a gépek, senki nem dolgozott. Az üzem másfél hónapi termelése alig tett ki két teljes napi termelési értéket. De hát a vezérek szerint ezt
