Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. október 18., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a háromnegyedév eredményeiről A Béke-Vílágtanács Elnökségének felhívása A Központi Statisztikai Hiva­tal előzetes jelentést adott ki a bárommegyedév eredményeiről és tapasztalatairól. A jelentés megállapítja, hogy 1958. első háromnegyed évében az állami ipar napi átlagos teljes terme­lése, az idényjellegű élelmiszer- ipart nem számítva, 13 százalék, kai volt több, mint a korábbi esztendőkben. Az állami ipar és az ipari minisztériumok külön-lcülön is teljesítették háromnegyedévi termelési feladatukat Az egy munkásra jutó napi átlagos teljes termelés 12 szá­zalékkal volt ‘öbb, mint 1957. azonos időszakában és 8 száza­lékkal több a múlt év átlagá­nál. Csaknem 33 000-rel több munkás dolgozott az állami Iparban, mint a múlt év első kilenc hónapjában. A munká­sok számának növekedése a ne­hézipari és a könnyűipari mi­nisztérium iparvállalatainál a legjelentősebb. Ez év első háromnegyedében napi átlagban 79 ezer tonna sze­net termeltek bányászaink, ősz. szesen 18 millió tonnát. A ta­valyihoz képest az átlagosnál jobban növekedett a fekete szén és kisebb mértékben a lignit termelése. A kőoiajtermelési tervet két százalékkal teljesítették túl és J1 százalékkal többet termeltek, mint tavaly az első kilenc hó­napban. A viilamosenergia ter­melés 1 százalékkal volt több a tervezettnél. Kilenc hónap alatt összesen 4,7 milliárd kilowattóra villamosenergiát fejlesztettek hazánkban, 22 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos Időszakában. A villamoserőművek teljesítő- képessége a harmadik negyedév végén 8 százalékkal volt na­gyobb, mini az év elején. Kever sebb villanyenergiát kellett im­portálnunk, mint amennyivel a terv számolt Kohászatunk több aeélnyersvasat, acélt, henge­reltacélt, timföldet és jóval több hutaalumíniumot adott, mint 1957. első háromnegyed évében. A gépipar termelése 16 száza, lékkai növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Megváltozott a gépipar terme­lési szerkezete. Az átlagosnál nagyobb ütemben, mintegy 33 százalékkal emelkedett három­negyed év alatt a villamosgép­ipar és 22 százalékkal a műszer­ipar termelése. A gépipar ter­méseiből mintegy 20 százalék­kal többet adtak át a hiilkeres- k’delemnek, mint egy évvel ez­előtt. Ezen belül fokozódott a komplett gyárberendezések ki­vitele. A textilipar napi átlagos ter- me'ésa 9 százalékkal haladta meg a tavalyit. A cioőipar ez év harmadik nedvedében az egy évvel korábbi időszakhoz ké­pest nagyobb mértékben gyár­tott úi modelleket és fokozta az exportra történő termelést. A Duna Cipőgyár export termelé­se például háromszorosra nö­vekedett. Az Élelmezésügyi Mi­nisztérium iparvállalatai há­romnegyed év alatt 5 százalék­kal többet, mint a műit év azo­nos időszakában. A mezőgazdaság helyzetéről szólva a Statisztikai Hivatal je­lentése rámutat, hogy az idei gazdasági évben a kenyérgabo­na vetésterülete tovább csök­kent, mintegy 180 000 holddal volt kisebb a tavalyinál. Ezzel szemben jelentősen nőtt az ár­pa és a zab, továbbá az ipari és az évelő pillangós növények ve­tésterülete. Lucernát 14 száza­lékkal, vörösherét 52 százalék­kal nagyobb területen vetettek, mint az előző esztendőben. A mezőgazdasági termelés alaku­lását nagy mértékben befolyá­solta a kedvezőtlen tavaszi idő­járás. A szocialista szektor termésátlagai nagyobbak voltak, mint az egyéni gazdaságoké A mezőgazdaság szeptember 30-ig 365 000 tonna műtrágyát kapott, 8000 tonnával többet, mint amennyit tavaly egész év­ben felhasznált. Az egy hold szántóra jutó műtrágyamennyi­ség 23 százalékkal volt több, mint tavaly. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek száma 1958. január 1-től szeptember 30-ig csak­nem 300-zal, az itt dolgozó csalá. dók száma 15 000-rel, a tagok száma 21000-rel, szántóterüle­tük pedig 145 000 holddal nőtt. A gépállomások az év elejétől több munkát végeztek, mint az előző év azonos időszakában és egész évi tervüknek 71 százalé­két teljesítették. 1958. július 1-én mind a pa­rasztság, mind a központi alap gabonakészlete lényegesen na­gyobb volt, mint az elmúlt évek­ben hasonló időpontban. A köz­ponti alapból az elmúlt gazda­sági évben havonta 18 százalék, kai kevesebb volt a fogyasztás, mint a korábbi esztendőkben, főként azért, mert a kötelező beszolgáltatás eltörlése nyomán a parasztság elősorban saját készleteit fogyasztotta. Vágósertésből az első három­negyedévben 27 százalékkal többet vásároltak fel, mint ta­valy hasonló idő alatt. A fel­vásárolt vágómarhák súlya 8 százalékkal volt nagyobb a ta­valyinál. A tejfelvásáriás meg­haladta a tervezett mennyisé­get. Az év eleje óta 510 millió litert vásároltak fel, 37 száza­lékkal többet, mint 1957. janu­ártól szeptember végéig. A ki­elégítő tejellátás lehetővé tette, ho-ry a fogyasztói tej 2,2 szá­zalékos zsírtartalmát először 2,5, majd augusztusban 3 százalékra emelték fel, a vaj kilónkénti árát pedig 66-ról 56 forintra csökkentették. Közlekedésünk körülbelül 106 millió tonna árut szállított kilenc hónap alatt, 15 százalékkal többet, mint ta­valy az azonos időszakban. A Hétfőn délután ülést tart a békéscsabai népfront elnöksége A Hazafias Népfront békéscsa­bai városi elnöksége október 20- An, hétfőn délután 4 órai kezdet­tel elnökségi ülést tart a Szt. Ist­ván tér 10 szám alatti népfront helyiségben. Az ülés első napirendi pontjá­ban a tanácstag jelölő gyűléseken a jelöltekre tett javaslatokat bí­rálják el és terjesztik elfogadásra az elnökség tagjai elé. A második részben megalakítják a városi szavazteszedő bizottságokat. személyszállítás 13 százalékkal növekedett. A vasúti utasforga­lom növekedése nagyrészt a fél­áru utazási kedvezmény kiter­jesztésével és a hétvégi kirán­dulóvonatokon utazók számának jelentős növekedésével függ össze. 1958-ban több mint fél­millió féláru kedvezményre jo­gosító igazolványt adott ki a vasút és többször nyújtott uta­zási kedvezményt különböző vá­sárokra. Külkereskedelmünk három­negyed évi behozatali tervét 100,2, kiviteli tervét 112.9 szá­zalékra teljesítette. A behoza­tali 13 százalékkal kevesebb, a kivitel pedig 43 százalékkal több volt, mint a múlt év azo­nos időszakában. A fontosabb gépipari, könnyű- és élelmiszer­ipari, valamint egyes mezőgaz­dasági termékek kivitele jóval nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában. És a leg­több esetben a tervelőirányza­tot is meghaladta. Az év első kilenc hónapjában a munkabérek és a személyi jel­legű kifizetések összege 9 szá­zalékkal nagyobb volt, mint ta­valy háromnegyed év alatt. A kiskereskedelemben körülbelül 40 milliárd forint értékű árut vásárolt az ország lakossága, folyóárakon számítva, 6 száza­lékkal többet, mint tavaly u- gyanennyi idő alatt. Az áruel­látás jobb volt a tavalyinál. Különösen ez év második és harmadik negyedében kellő mennyiségben állt a lakosság rendelkezésére több olyan cikk, mint a mosógép, a motorkerék­pár, a jó minőségű gyapjúszö­vet, a különböző fehérnemű- anyagok, amelyek korábban hi­ányoztak. A Távol-Keleten fel kell számolni az új világháború kitörésének veszélyét A Béke-Világtanács Elnöksé­ge megállapította, hogy az új világháború kitörésének veszé­lyét növeli az amerikaiak be­avatkozása Kína belső ügyeibe. Tajvan és a többi szigetek Kína elvitathatatlan részel és a kí­nai népnek joga van arra, hogy saját területén maga gyakorol­ja szuverenitását. Az Egyesült Államok kormá­nya tengeri és légi erők pél­dátlan összpontosításához fo­lyamodott. Szüntelen provoká­cióiban annyira ment, hogy a- tomfegyverek alkalmazásával fenyegetőzik, amennyiben pedig erre sor kerülne, lehetetlen len­ne a háború korlátozása, s a háború kiterjedne az egész vi­lágra. Nem lehet tűrni, hogy ennek a veszélyes politikának a foly­tatása tovább veszélyeztesse százmilliók életét. Az Egyesült Államok kormányát kényszerí­teni kell arra, hogy vessen vé­get a belügyekbe való beavatko­zásnak, hagyjon fel a Kína el­leni katonai provokációkkal és vonja vissza összes fegyveres erőit Tajvan térségéből. Amíg Tajvan idegen ellenőrzés alatt áll — veszélyben lesz a világ békéje. Felszólítunk minden jóakara- tú embert — hangzik a fel­hívás—, cselekedjék, tájékoztas­sa és mozgósítsa a közvéle­ményt. A közvéleménynek ha­talmában áil, hogy véget ves­sen az Amerikai Egyesült Álla­mok agressziójának és elhárít­sa a világ elől az atomháború katasztrófáját. Fel kell újítani a robbantási kísérletek beszüntetésére irányuló tárgyalásokat A Béke-Világ tanács felhívá­sában rámutat arra, hogy Stockholmban már nyolc évvel ezelőtt felszólította a közvéle­ményt, szálljon szembe az atom­háború veszélyével és követelje a tömegpusztító fegyverek el­lenőrzött betiltását. Ma ezeknek a fegyvereknek a kipróbálása, felhalmozása új veszély elé ál­lítja az emberiséget. A Szovjetunió elhatározása a kísérletek egyoldalú beszünte­téséről nagy reményeket ébresz­tett, de mivel az Amerikai Egye­sült Államok és Nagy-Britannia nem követték ezt a példát, a népek ismét szemben állnak a robbantási kísérletek terén fo­lyó versennyel és az ebből ere­dő mérhetetlen veszéllyel. Az egész fenyegetett emberi­ség követeli a kísérleti robban­tások azonnali és végleges be­szüntetését, mint az első lépést a nukleáris fegyverek betiltása felé. A béke és a* elkövetkező nemzedékek egészségének és je vőjének megóvása sürgeti a k. vetélés teljesítését. A tárgyalá­sokat fel kell újítani és gyorsan eredményre kell jutni. Joliot-Curie emlékezete A Béke-Világtanács Elnöksé­gének harmadik dokumentuma hangsúlyozza, hogy Joliot-Curie a béke-világ mozgalom szimbó­luma marad. A Béke-Világta­nács megjelenteti Jpüpt-rCurie életrajzát, a békéről szóló be­szédeinek és cikkeinek gyűjte­ményét, támogatja a Joliot-Cu- rieről szóló dokumentumfilm el­készítését és müveinek kiadá­sát. (15) A vezérek rendet csinálnak „A forradalom egységéért — sztrájk!“ — hirdette a megyei „forradalmi tanács” röpcédulája. Jobban mondva, annak sztrájk- bizottsága röpcédulán és újság­ban. Feketééfc úgy gondolták: jó, ha van ilyen is. Bár nem saj­nálták a torkukat, de sokkal de­mokratikusabb színezete van a dolognak, ha egy bizottságot látnak az emberek. — Azzal bizonyítjátok együtit- érzésteket a forradalommal, ha sztrájkba léptek — száguldott végig a csabai üzemekben Fü- zessy Ottó, majd Sarkadra, Vész­tőre, Szeghalomra ment. — Sztrájkolná, tüntetni, ez most a legfőbb! Aki nem ezt teszi, az ellensége a forradalomnak. így beszéltek már október 27-én. Sarkadon szóvá tették Füzessy- nek, hogy malomtulajdonos, bankár, horthysta van Äa „for­radalmi tanácsban”, tegyen va­lamit ez éllen. — Most a nemzet ügye a fon­tos! Nem azt kell firtatná, ki honnan jött, támogassa a sza­badságharcot és kész. Csak a kommunistákra és az ávósokra kel] vigyázni. Ezek ellenségeink. így ment ez napokig. De a munkások dolgozni akartak. A Békéscsabai Téglagyárban is tü­relmetlenkedtek. Csóválták a fejüket az emberek, hogy szüne­telt a lakóházak építkezése is. A vasút nem szállított árut és szűkösen kezdett lenni a só, bé­nulni kezdett az élet. Ezért kel­lett a sztrájkbizottság, mely megállapította, kik sztrájkolja­nak és kik nem. Mert amit meg­kezdték, azt nem lehet abba­hagyni. — Nevetni fog ezen az ellen­ség. Azt mondja majd, hogy a hatalom kicsúszott a kezünkből, ha abbahagyjuk a sztrájkot — fejtette ki nézeteit Fekete Pál az elnökség tgjai előtt. — Sztráj­kolni fogunk! Ez most a fegyve­rünk a rabszolga-rendszer ellen. Arra kell felhívni a munkáso­kat, hogy csak igy tudjuk ki­vívni a forradalmat De meg kell nyugtatni az embereket, hogy a szolgáltató, élelmező vállalatok kivételek. Ezt kell tudatni a sztrájk-bizottságnak. A parasztoknál semmi foga­natja nem volt sem a sok be­szédnek, sem a röpcéduláknak, szántottak, vetettek. Na de ezt is át lehet hidalni, a sztrájk bi­zottság úgy adja ki a röpcédu­láját, hogy a parasztság azzal fe­jezi ki együttérzését a nemzeti megmozdulással, ha dolgozik. Milyen nagyszerű gondolat! Mindenki látni fogja, hogy a „forradalmi tanácsra“ hallgat a falu. — Polgártársak! — elevene­dett meg Kaskötő István sötét arca. — Ezzel nő a tömegbázi­sunk. Az elnökség valamennyi tagja elégedett volt. Ezután napokig erről visszhangzott a megye. — Polgártársak! Velünk a pa­rasztság is. A forradalom mel­lett úgy tesz hitet, hogy szánt és vet. A megújuló rendnek biz­tosítja a jövő évi kenyeret. Fekete már bele is rekedt, annyira népszerűsítette az új „irányelvet”. Közben a békés­csabai Bamevál hűtőházában nem tudtak mit csinálni, annyi­ra tele volt, s Budapest nem ka­pott vágott baromfit, a megyé­ben pedig kevés volt a só, a krumpli, nem tudtak szállítani, a vasút sztrájkolt. A Békéscsa­bai Ruhagyárban pedig napo­kig üresen jártak a gépek, sen­ki nem dolgozott. Az üzem más­fél hónapi termelése alig tett ki két teljes napi termelési érté­ket. De hát a vezérek szerint ezt

Next

/
Thumbnails
Contents