Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-09 / 238. szám

▼írt* proletárjai »jyeaiUJrtek? BÉKÉS MEGYEI 1958. OKTOBER 9., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM A népfront-mozgalom feladata, iiogy mozgósítsa népünk minden becsületes tagját a szocializmus építésére Aa MTI megyei munkatársa, Ballabás László, a Hazafias Népfront-mozgalom Békés megyei helyzetével, kibontakozásával kapcsolatban tájékoztatást kért Bátkai Pál elvtárstól, a Hazafias Nép­front Békés megyei bizottsága titkárától. A nyilatkozatot az alábbiakban közöljük: KÉRDÉS: Hogyan vált a Hazafias Nép­front a párt vezetésével és irányí­tásával a szocialista egységfront megteremtőjévé a megyében? Az eRenforradalom óta milyen kiemel­kedő eredmények köszönhetők a népfront bizottságok tevékenysé­gének? VÁLASZ: Az 1956-os ellenforradalom ide- .én ellenségeinknek a megyében is az volt a céljuk, hogy lejáras­sák a népfront-mozgalmat, dezor- ganizálják sorait, egyben arra tö­rekedtek több helyen, hogy a nép­front bizottságokban porondot te­remtsenek a párt- és népi demok­rácia-ellenes céljaik, a múlt rend­szer visszaállítására irányuló tö­rekvéseik megvalósításához. Ez nem sikerült nekik. Az ellenforra- daimárok felszámolása a megyé­ben is, mint ahogy országosan, a Szovjetunió segítőkészsége mel­lett elsősorban annak köszönhető, hogy dolgozó népünk pártja, a Magyar Szocialista Munikáspár* idkívül gyorsan rendezte sorait és a nehéz helyzetbői megmutatta egész dolgozó népünknek a kive­zető utat. A pártnak az első pillanattól kezdve az volt az álláspontja az ellenforradalom leverése után. hogy szükséges egy szé­les politikai tömegmozgalom, szükség van a Hazafias Nép­frontra, hogy a munkás-pa­raszt kormányhoz hű, a szo­cializmus felépítését akaró, becsületes dolgozó tömegeket tömörítse, szervezze, mozgó­sítsa az előttünk álló új fel­adatok megvalósítására. Az ellenforradalom előtti idő­szakban két betegségben küzdött a népfront-mozgalom: egyik rész­ről a jobboldali revizionisták, Nagy Imre és áruló csoportja ar­ra törekedett, hogy a népfront- mozgalmon belül elmossa az osz­tályharc törvényszerűségeit. „Min­den magyar testvér" — hangoz­tatták. Céljuk az volt, hogy a nép­front-mozgalmat kivonják a párt irányítása alól. A másik akadály a népfront fejlődésében a szektás nézetek eluralkodása volt, ame­lyek kinyilvánították, hogy nincs szükség népfrontra, a szocializmus felépítését szocialista egységfront nélkül is meg lehet valósítani. E- zek a szektás emberek elszakadtak f. tömegektől, a dolgozó emberek nevelését, szervezését, a szocializ­must építő munkában lebecsülték, úgy gondolták, hogy ezt parancs­szóra, adminisztratív intézkedések­kel! is meg lelhet oldani. Nem kell külön beszélni arról, hogy ez a nézet is gyökerében antimarxisita felfogás volt. Az ellenforradalom után pár­tunk vezetésével egy olyan nép­front-mozgalom megerősítésén, megszilárdításán munkálkodtunk, amely képes lesz arra — éppen a dolgozó milliók érdekében —, hogy népünket tömörítse pártunk és kormányunk mögé, megfelelő szervező és nevelő munkával moz­gósítani tudja dolgozóinkat a szo­cializmus építése feladatainak megvalósítására. Megyénkben eb­bén a nagyjelentőségű munkában igen szép eredményeket értünk el Megtisztítottuk népfront bi­zottságainkat az oda nem való ellenséges elemektől, a nép­front bizottságok sorait a szo­cializmushoz hű párttagok és pártonkivüli dolgozó munká­sok, dolgozó parasztok, értel­miségi dolgozók, kisiparosok és kiskereskedők legjobbjaiból erősítettük meg. Ez a munka 1958. tavaszán be­fejeződött és népfront bizottsága­ink megújult erővel foghattak hozzá az előttünk álló politikai és gazdasági feladatok megvalósítá­sát segítő munkákhoz. Társadalmi életünk sok kiemel­kedő eseménye kapcsolódik nép­front bizottságaink tevékenységé­hez. Ilyen nagyjelentőségű ese­mény volt például a Nemzetközi Nőnap megrendezése a megyében, ahol a népfront bizottságok a dolgozó nők igen széleskörű tö­megeivel találkoztak, folytattak ta­nácskozásokat társadalmi életünk problémáiról, az előttünk álló fel­adatokról, a dolgozó nők megvál­tozott helyzetéről népi demokrá­ciánkban. Hazánk felszabadulásá­nak ünnepségeire széles körben mozgósítottuk a megye lakosait és ezen ünnepségek hűen megmutat­ták dolgozó népünk szeretetét és ragaszkodását kétszeri felszabadí­tó és segítő barátunk, a Szovjet­unió népei iránt. Igen nagy jelen­tőségű volt a népfront bizottságok­nak az a kezdeményezése, hogy béke és barátsági hónapot ren­deztek, mely alkalomból Békés megye dolgozói is számos tömeg­gyűlésen, elbeszélgető esteken ta­lálkoztak a szocializmust építő or­szágok fiaival, de a felszabadult volt gyarmati országok egyes kül­dötteivel is. A békéért folytatott harc nagy politikai tömegdemonstrációja volt a béke és barátsági hónap, mely jelentősen megerősítette a nép­front bizottságokat, az azok kere­teiben dolgozó békebizottságokat. Jelentős segítséget adott megyénk dolgozóinak a nemzetközi ismere­tek, a nemzetközi kérdésekben való eligazodás elmélyítéséhez. A békeharc népfront bizottságaink­nak állandó feladatává vált. Nagyjelentőségű kezdeményezés volt a megyei bizottságnak a Vi­harsarki Hónapok megrendezése. Dolgozó népünknek a kizsákmá­nyoló osztályok hosszú évszázados elnyomása alatt nem válhatott :e- hetővé, hogy részletesen megis­merje megyénk dolgozóinak év­százados harcait a kiszákmányoló osztályokkal szemben, hogy meg­ismerhesse népünk alkotásait, vagy hogy megemlékezzék erről. Egyrészt ebből az okból, másrész! azért, hogy harcos hagyománv;a- inkra támaszkodva, még jobban felmérhessük új feladatainkat a szocializmus építésében és e fel­adatok megvalósítására széles, szocialista egységfrontba összefog­va mozgósítsuk dolgozó népünket; e célból megrendezte a Békés me­gyei népfront bizottság a Vihar­sarki Hónapokat. A Viharsarki Hónapok prog­ramja rendkívül széleskörű prog­ram volt, amilyet még a népfront bizottságok sohasem csináltak. Ki­terjedt ez a program iparra, me­zőgazdaságra egyaránt, a terme­lési feladatok, a termelő munka megoldására és fellendítésére, de kiterjedt a politikai, kulturális és tudományos nevelőmunka fokozá­sára is. Mint a megye dolgozó nő­ne előtt ismeretes, a Viharsarki Hónapok során számos politikai nagygyűlést, hagyományainkkal kaDcsdatos előadás-sorozatokat, kulturális megmozdulásokat, kiál­lításokat stb. rendeztek. E prog­ramok megvalósítására 1957 őszé­től egészen napjainkig megyénk dolgozóinak nagy tömegeit moz­gósítottuk. A Viharsarki Hónapok megvalósítása széles politikai de- monstrációía volt megyénk dolgo­zóinak. a Hazafias Népfrontnak a szocializmus felépítésére irányuló programja mellett. Ezzel az akció­val újból jelentősen megerősödjek népfront bizottságaink, a dolgoz.ók közül az aktivisták ezrei tömörül­tek a népfront bizottságok mellé, és segítenek feladataink megvaló­sításában. KÉRDÉS: Mi jellemző arra, hogy a nép­frontnak ma már nem csupán a választásokban van nagy szerepe a megyében? (Folytatás a 2. oldalon.) a mezöhegyesi hibrid üzemből Alig eg.v hete adták át rendeltetésének a 8 millió forint«* H beruházással létesített mezöhegyesi hibrid-üzemet. Az üzem há- jg rom műszakban mintegy száz munkást foglalkoztat és naponta g 25 tonna kukoricát válogat, morzsol, szárít, illetve tisztít meg. = így néz ki elölről a modern szociális követelményeknek min- Ü denben megfelelő hibrid-üzem. Az "avató ünnepségen pénzjuta’emban részesültek a Békés, megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, akik igen rövid idő aia t — márciustól októberigtették lehetővé, hogy most ősz­szel már dolgozzon az üzem. öszesen harmincezer forintot kap­tak az építő-brigádok. Munkában a hűsugárzó, amely a megfelelő hőmérsékletet Ü „leheli" egy lökhajtásos repülőgép erejével a szárítókamrába. illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll llllllllllllllllll!lllllllllllllll!llllll[|llllill!!lllllllll!lllllllllllllllilllHIIIIIIIIIIIIIII!lllllllflll!!lllllillil!ilt| Jóval több jómíiiőségíí gyapjú télikabátszövet áil a vásárlók rendelkezésére, mini tavaly A ruházati kereskedelem idei téli felkészülése jobbnak bizo­nyul, mint az utóbbi évek bár­melyikében volt. Főként az a- nyagban hiányol jóminőségű, fér­fi és női kabátszövetek választé­ka növekszik jelentősen. A nagy­kereskedelem már az utolsó ne­gyedév eleji'*1 öíven százalékkal nagyobb készlettel rendelkezik, mint 1957. hasonló időszakában. Tisztagyapjú kamgárnokból 23 százalékkal, tisztagyapjú fésűs női szövetekből 85 százalékkal, iskola­szövetekből pedig 63 százalékkal nagyobb készlet áll rendelkezés- •e. A női kabátszövetek bői 283 százalékkal kínálnak többet el­adásra, mint tavaly. Bélésselyem. bol is teljesen ki tudják elégíteni az igényeket. Pamutáruknál ha­sonló a helyzet. Sima flanellból 70 százalékkal, zefírbő! 60 százalék­kal és kordbársonyból 200 száza­lékkal többet bocsátanak a la­kosság rendelkezésére. Lakástextiliából, ezen belül bú­torszövetből mintegy 30 százalék­kal hoznak többet forgalomba. A kötöttáruknál csaknem 40 száza­ikkal növekszik az árualap A negyedik évnegyedben lényegesen több gyapjú kötöttáru kerül az üzletekbe és nagyobb lesz a bőr- díszműáruk választéka is.

Next

/
Thumbnails
Contents