Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-09 / 238. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. Oktober csütörtök 2 Egy célért, egy akarattal tietek hosszú és fáradságos munkájára tettele pontot megyénkben Magyar Vöröskereszt városi és Blusi alapszervezetei. Későre haj- estéken és vasárnap délutánonként emberek tízei, százai gyűltek össze a legeldugottabb helyeken és tanácskoztak, vitatkoztak. A testvériességtől, az embertársak egymás iránti szeretetétől áthatott kis kollektívákban szót kért a munkás, a paraszt, az orvos, a háziasszony és helyes javaslatok sokasága került a felszólalások után a küldöttértekezletek jegyzőkönyvébe, a vezető emberek jegyzetfüzetedbe. Ezekben a felszólalásokban a legtöbb esetben ott volt a miként, a hogyan. Kicsendült belőlük, hogy a Vörös- k ereszt-szervezetek tagjai készségesen vállalnak szerepet e nemes feladatok megvalósításában. Falvakban és üzemekben tettek vállalásokat, hogy miként hozzák létre az egészségügyi állomásokat, hogyan teszik lehetővé, hogy a vöröskeresztes tagok hatékonyabb segítségek tudjanak adni az e- géezségügyi szakszolgáltatásnak. Pontot tettek egy fontos munkára, annak csak egy mondatára. Hogy új mondatokban, új fejezetekben folytassák megkezdett művüket. Új mondatokról, új fejezetekről van szó. Azoknak az elgondolásoknak', javaslatoknak, felajánlásoknak a megvalósításáról, melyek mint egy mű vázlata, ott vannak az alapszerv ezetek határozataiban. Ezeknek valóra váltásához már az alapszervezetek a legtöbb helyen hozzákezdtek. Gyári munkás, parasztasszony kopogtat az alap- szervezetek ajtaján, szegődik a Vöröskereszt soraiba, hogy szervezetten induljon el a békés éjét ezebbétételéért indított harcba. Téglagyári munkás kér segítséget, hogy miként szervezzék meg az egészségügyi állomást, hogy szervezzenek elsősegélynyújtó tanfolyamokat. A véradás hogyanja, mikéntje felől érdeklődik a békési parasztasszony, ki csak vendégként vett részt a küldöttválasztó taggyűlésen és onnan tagként távozott. És néhány nap múltán új névvel, új karton kerül a vérkonzerváló állomás nyilvántartásába, mert asszonyunk eljegyezte magát a véradó-mozgalommal. Uj, pezsgőbb élet költözött a Vöröskereszt alapszervezeteibe és a pezsgő élet során gazdagabb tartalmat kap tagjainak munkája. E gazdag tartalom kiteljesülésének egyik fontos záloga, hogy a párt- szervezetek, a gazdasági vezetők hathatósan segítik őket nemes hivatásuk ellátásában. Kissbb-na- gyobb tanácskozásaikon egyre sűrűbben ott találjuk a pártalap- szervezet titkárát, a szakszervezeti mozgalom embereit. Közös tanácskozások során hangolják ösz- sze munkájukat a KISZ-szel, a nőtanáccsal, a többi tömegszervezettel. De ott látjuk a gazdasági vezetőket is, akik oly sokat tehetnek azért, hogy a Vöröskereszt aktíváinak javaslatai alapján egyre jobban valósuljon meg a gondjaikra bízott dolgozó emberek e- gészségének védelme. Most újabb fejezetekre készül a Vöröskereszt tagjainak tábora. Meghívókat hord szét a postás, mely tanácskozásra szólítja az alapszervezetekben megválasztott küldötteket. Békéscsabán ma ülnek, össze tanácskozásra, hogy tolmácsolják alapszervezetük tagjainak elgondolását, javaslatát és számot adjanak arról, hogyan, miként készülnek a megyei küldött- értekezletre és felsőbb szervük, a Magyar Vöröskereszt első kongresszusára. Sok helyen díszes al- bumökat hímeznek ma a szorgos asszonykezek. Ebbe szövik terveiket, elgondolásaikat, kongresszusi felajánlásaikat. A legtöbb járási küldött büszkén számol be majd arról is, hogy a vállalásból hogyan lett tett és még nemesebb feladatok megvalósítására lelkesítő példa. Nagy munkák időszakát éljük. Az ország népe választásra készül, hogy okos, megfontolt szavazatával bizalmat adjon azoknak az embereknek, kiknek vezetése révén még gyorsabban haladhat előre országunk s benne megyénk, városaink és falvaink jobb élet felé vivő szekere. Bizalmat, hogy jobb, még szebb legyen a holnap, hogy még több kenyér, ruha, cipő jusson a dolgozó embernek, hogy még jobb, még átfogóbb legyen népünk élete, benne egészségkultúrája. A Vöröskereszt tagjainak is ez a legfőbb vágya, de a vágy és az óhaj csak akkor lehet valóság, ha most a küldöttértekezletek előkészítésével egy időben győzelemre segíti a Hazafias Népfront jelöltjeinek megválasztását minden vöröskeresztes tag, minden aktivista, mert egy a célunk, s ennek legfőbb záloga az egységes akarat.-----------------------------— S Í TAKÁCS HÍREI A sarkadi járásban október 3-ig hét nőt jelöltek a tanácsokba. Négyet a községi, kettőt a járási, e- gyet pedig a megyei tanácsba. Munkásasszonyok és értelmiségi nők találkozóját rendezik meg október 10-én. a Sarkadi Cukorgyárban. Apák ankétjét rendeznek Okány- ban október 12-én, 18-án pedig a sarkadi Lenin és Dózsa Tsz-ben. A megyében 10 nő kapott kormány. és miniszteri kitüntetést a termelőszövetkezetek 10 éves évfordulóján. A megyei nőtanács jogügyi bizottsága október 10-án délelőtt 8—12-ig fogadóórát tart a megyei nőtanács helyiségében, (Szent István tér 10.) —o— A sarkadi járásban mintegy 18 helyen indítanak kézimunka-, illetve szabó-varró-tanfolyamot. Tanácskoztak a Békés megyei termeltető vállalatok megbízottjai A megyei tanács' mezőgazdasági osztálya októbef 8-án a délelőtt} órákban.tanácskozásra hívta a Békés megyei termeltető vállalatok megbízottait, ; A megbeszélésen mintegy 11 vállalat képviseltette magát. A vállalatok képviselői beszámoltak az 1958-as év felvásárlásában elért eredményekről és az 1959-es év termelési szerződéskötések területén szerzett tapasztalatokról. Az értekezlet résztvevői tisztáztak egy sor olyan dolgot, amelyek a korábbi években, sőt, még az idén is gátolták a termelési szerződéskötést, köztük a vállalati sovinizmus. A cukorgyárak képviselői beszámoltak arról, hogy a cukorgyártás folyamatosságát megoldották, mert a termelők nagyobb mennyiségű répát szállítanak az átvevő helyekre. Bótkai Pál, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága titkára nyilatkozatai (Folytatás az 1. oldalról.) VÁLASZ: Tudvalevő, hogy az elmúlt választások során éppen a jobboldali vagy szektáns hibák miatt nem fejlődhetett ki egészségesen a népfront-mozgalom. Ennek értelmében természetesen nem is tudott megfelelő átfogó mozgalom lenni, például a választások idején sem. Ez a helyzet megváltozott. Éppen az eddig elmondottak bizonyítják, hogy a népfront-mozgalom fejlődése a megyében is azt mutatja, hogy hétről hétre, nap mint nap széleskörű nagy- jelentőségű feladatokat hajt végre. Most, a választás sorrakerülésével egyik fontos feladata a népfrontnak a választási feladatok sikeres lebonyolítása. Ma már a legrosz- szabb indulatú ember sem mondhatja el, hogy a népfront-mozgalom csak „cégér” a választások a- latt, mindenki látja, tudja, ismeri széleskörű tevékenységét. A népfront-mozgalom közel tízezer aktivistái foglalkoztat a különböző választási elnökségekben és bizottságokban s ugyanakkor pártunk politikájának megfelelően széleskörű felvilágosító munkát is végez a választások sikeréért. Ez érthető, mert a választások azt jelentik egész dolgozó népünk számára, hogy egyrészt lezárjuk az ellenforradalom utáni kanszol idá- eió időszakát, másrészt dolgozó népünk legjobbjaival megerősítjük és képessé tesszük a tanácsokat, vagy az országgyűlést arra, hogy sikeresen vezesse szocializmust építő munkánk megvalósítását, dolgozó népünk jólétének további növelését. KÉRDÉS: Melyek azok a főbb célkitűzések, amelyeket jövőbeni feladatuknak tartanak, és hogyan kívánják azokat megvalósítani? VÁLASZ: Egyik fontos feladatunk, hogy a téli időszakot jól kihasználjuk és dolgozó népünk, különösképpen dolgozó parasztságunk mezőgazda- sági, szakmai és politikai műveltségét tovább növeljük. Már készülőben van a népfront bizottságoknál széleskörű munkaprogram és a tél folyamán sok mezőgazdasági szakmai jelentőségű, vagy a dolgozók érdeklődési körének megfelelő Ismeretterjesztő előadást tartunk a községekben, a népfront olvasó köreiben; Ugyanakkor rendszeresen kívánjuk tájékoztatni dolgozóinkat az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről is. Fontos célkitűzésünk, hogy azt a komoly és eredményes munkát, amit a Viharsarki Hónapok «lerendezésével kifejtettünk, tovább fejlesszük. Ezért szé. lesíteni fogjuk a viharsarki munkás-paraszt mozgalommal kapcsolatos tudományos kutató munkát és el akarjuk érni, hogy megfelelő anyag megteremtésével megvessük Békéscsabán egy megyei munkásmozgalmi intézetnek az alapját. Tovább kívánjuk szélesíteni a gyulai megyei kultúrtörténeti kiállítás anyagát és egy o- lyan kulturális történeti múzeum berendezésén munkálkodunk, a- mely hű dokumentálója és nevelője lesz megyénk dolgozóinak, az ifjúságnak tudományos ismeretei növelésében. Jelentős kulturális megmozdu- ■ lások, ünnepségek programja is kidolgozás alatt áll, elsősorban fel akarunk készülni november 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére. Az elkövetkező évben pedig különösképpen kiemelkedik a Tanács- köztársaság 40; évfordulójának megünneplése. Lesz tehát bőven szép és nagyjelentőségű feladni népfront bizottságaink előtt. Kétségtelen, hogy a megye dolgozói széles körben támogatják a népfront bizottságokat a választások után is, a soronkövetkező nagy jelentőségű feladat megoldásában — fejezte be nyilatkozatát Bátka Pál elvtárs. (8) „Rendkívüli idő, rendkívüli parancs" II. Amott már rég letették a hallgatót. Csima már csak az „élettelen" készülékbe ordítozott. Hiába, a remény a „most vagy soha” karriervágy noszogatta a századost. Buszt kerített, beültette embereit, akik rövid időn belül Battonyán is elvégezték a pusztítást. Elégedetten dörzsölték kezüket hazafelé. Jól szolgálták megbízóikat, egy lépéssel közelebb jutottak a „cím”-hez. A jelentésből is ez csendült ki: — Alezredes bajtárs jelentem, a parancsot részletekig, tökéletesen teljesítettem, várom a további parancsot..; ;..A sínek a töltésen hevertek, de az előkészítő bizottság tagjai, Kaskötő, Apor és a többiek mégis elégedetlenek voltak. Ez esetben nem azért, mert szolgáik nem teljesítették kívánságukat, hanem a szovjet csapatokat szidták: — Piszkosaik, itt az alkalom^ mégsem jönnek, nem támadnak. Oda van a terv. Most mihez kezdünk? — Türelmetlenül dobolt a színészklub kártyaasztalán Kaskötő. Terveken, újabb fondorlatokon törte az eszét, így nem is tudhatott arról, hogy míg ők a „szent forradalom” előbbrevitelét tervezik, Tóth alezredest a Békés megyei párt- bizottságra hivatták... — Tóth polgártárs, ön becsap bennünket — rángatta Szél mérnök az alezredesi csillagokkal díszített katonái. — Egy emberre bíza ezt? Alá kell aknázni! — Tóth polgártárs! — rontott neki Fekete Pál is — követelem, hogy szervezze meg a sínfelszedést! Már-már úgy állt, hogy a síneket nem szedik fel, de Tóth nem maradt hűtlen önmagához, és társaihoz. A laktanyába hajtatott s magához rendelte hűségesebb embereit — Ide figyeljenek! Itt vannak az önkéntes emberek. Elmennek a határállomásra, s felszedik a síneket Megértették? Parancsnokuk: Csima Jenő százados. Az én parancsom, senki ellenszegülését nem tűröm. Ha szükséges, hívjanak telefonon. Néhány perc múlva egy katonai GAZ gépkocsival Csima Jenő, Szél mérnök elindultak Lőkösházára. Majdnem egy időben kígurult a szerevény is a békéscsabai vasútállomásról, mely a síníelszedőket vitte. Most már boldogok voltak a vezérek. Galáníi örömmel borult Fekete Pál nyalkába: — Nos testvér, most már biztos... Csima Jenő Lőkösházán magához hivatta Lovas Lajost, a határőrség ottani parancsnokát. — Mi a helyzet itt, vannak oroszok odaát? — Egy szerelvény van, de nem katonaság, egy polgári szerelvény, valamiféle árucikkeket szállítana Magyarországra — válaszolta emez. — Trükk! — ugrott fel Csi- ma, aki mozgásával, hörcsögös türelmetlenségével inkább színészre hasonlított, mint katonára. Igaz, ha most nem használja ki a lehetőséget, ha nem iparkodik tetszelegni vezéreinek, talán még a századosi csillagokat is lefújják válláról. Elvégre tagjelölt volt, és ezt a ,,nagy bűnt" valamivel kárpótolni kellett. — Trükk! — ismételte le-felszaladgálás közben a forgalmi irodában. — Felszedjük a síneket, megelőzzük a bajt! Gyorsan peregtek a dolgok; Kivezényelte az embereket a sínre, s öt-hatszáz méteren felszedték a sínpárt. Még ez tartott, Szél és Csima új ötletet terveit ki. — Battonyán is szedessük fel a síneket! — ütött a fejére a mérnök. — Nagyszerű ötlet — honorálta a százados, s a telefonhoz lépett. — Halló! Itt a Békés megyei forradalmi tanács katonai megbízottja, Csima Jenő honvéd százados. Megparancsolom, hogy a román és magyar határt átszelő sínpárt azonnal szedjék fel! — Nem! — hangzott a vonal másik végéről a félreérthetetlen tagadás. Csima szemüvege alatt rángatózni kezdett az orra. Alig kapott szóra. — Mi, mi... mi az, hogy nem!? Tudja, ki vagyok én? — Hogyne tudnám... —mond. *ák vissza nyugodtan a telefonba. — Na, várjanak csak! Vegyék tudomásul, embereket küldök, akik majd felszedik! Következő riportunk címe: VASÁRNAP délelőtt.
