Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. október 30., csütörtök Nem felejtik el sokai, mitől szabadultak A Francia Kommunista Párt választási nagygyűlése Méhkeréken a tanécsháza egyik irodájában amikor beléptem, hárman tartózkodtak. Egy új termelőszövetkezet alakításáról folyt a szó és éppen Páter Tivadar, a Bocskai Termelőszövetkezeti csoport könyvelője beszélt-. Eokszin György, a tanács végrehajtó bizottságának titkára kínált meg hellyel, és kérdésemre; nem zavarok-e, Cséfán Mihály tejkezelő, a párt helyi vezetőségének tagja válaszolta, hogy nem. — Úgyis ritkán járnak erre újságírók, pedig nálunk ia van miről írni, — Azt hiszem kevesen ismerik a mi életünket, pedig igen tanulságos — vette át a szót Rokszín György és folytatta: — Községünk román nemzetiségű és kétezer hétszázan lakják jelenleg. Házasság révén jöttek hozzánk magyarok, de még így is csak 4—5 százalékát teszik ki a községnek. A vb-titkár eddig ért a beszéddel, amikor Páter Tivadar vette át a szót, majd Cséfán Mihály is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Egyikükről a másikra néztem s miközben hallgattam szavaikat, egyre élesebben bontakozott ki múltjuk, jelenük. Nádfedeles házak, egy kút, egy járda a főutcán, egy iskola, melybe ritkán járhattak, egy bolt, melyben hébe-hóba fordultak meg, mert élettársuk volt a határtalan nélkülözés, a nyomor. Az akkori vezetők, a jegyző és helyettese, urak voltak. Szóba sem álltak a község népével. A községi bíró is hasonszőrű; kulák volt. Az egész határt három-négy böldbirtokos uralta. A környék uradalmait a méhkerékiek látták el a legolcsóbb munkaerővel. Ez volt a múltjuk és e mögött húzódik az akkori életük ezernyi kínja. A jegyző, ha olyan kedve volt, felpofozta, aki nem állt e- lőtte feszes vigyázzban. Páter Tivadar, amikor katonai szó gálatának idején egyszer hazajött szabadságra és családi pótlék ügyben a főjegyzőnél járt, az durván kizavarta az irodából és nem intézett semmit. Cséfán Mihály az uradalomban olyan nehéz munkán dolgozott, hogy a munkásokat azon a munkahelyen hetenként cserélték. Öt nem váltották le, mert román nemzetiségű. Munkában mind többet követeltek tőlük az urak, és mind kevesebb bért fizettek. Kultúra? Erről nem is lehetett beszélni. Amikor Nyéken, gróf Almás! egyik birtokán a béresgazda könyvet látott náluk, ekép- pen oktatta ki a munkásokat: — Nektek nem kell ész, csak annyi, hogy ha zuhog az eső, az eresz alá húzódjatok. Abban az Időben a község la- Kosságának nagy többsége analfabéta volt. Ezerszer jaj volt annak, aki az embertelen elnyomás ellen felemelte a hangját. Sokan emlékeznek még Argyelán Mihály esetére, aki nem akart a papnak alacsony bérért dolgozni. Csendőrök vitték el és internálták. Két évig nem Jött vissza. Rúzsa János az 1930-as években cipészinasnak akart elszegődni, de azt mondták neki: Erről csak akkor lehet szó, ha egy nyilatkozatot ír, melyben megtagadja nemzetiségét és áttér a keresztény vallásra. A nyomor, az elkeseredés, a megaláztatás, az urak iránti gyűlölet szította bennük a tüzet, de akkor gyengék voltak, mit tehettek? Semmit. Keserű, szájízzel ették mindennap a máiét, mely fő eledelük volt. — A községben nem felejtik el soha, hogy mi volt, és mitől szabadultak 1944 őszén, amikor a szovjet csapatok megjelentek — mondotta Rokszin György, és Csá- fán Mihály a szavakat megerősítve ismételte: — Bizony, nem fe- laíSük el soha. és tudjuk hol a helyünk Mai életünk egészen más — fűzte tovább a gondolatait. — Megszűnt a nyomor és az u- szítás. A munkéshatalom óta nem kell szégyelnünk, titkolnunk a- nyanyelvünket, egyenlőek kötelességeink és jogaink. Most, ha a községből elmennek dolgozni, ünneplőben mennek és nem tudni, hogy répakapálásból, vagy hivatalból jottJk-e meg. A beszéd fonalát újra Rokszin György gombolyította tovább. A felszabadulás óta állami segítséggel és saját erőből — három utca kivételével — járdák szelik át a községet. 1952-ben bevezettük a villanyt. Négyszázszemélyes kul- túrházat építettünk, melyben országos hirű kultúrcsoport nevelődött és hetenként van mozielőadás. 1958-ban felépült az új tanácsháza. Új iskola létesült nevelői lakással. Van óvodánk, napközi otthonnal és az ivóvízellátás is megjavult az újonnan fúrt kutakkal. A múltban a községben nem volt sem ember-, sem állatorvos. Az újszülött csecsemők elhalálozása 50 százalékos volt. Most vannak orvosaink és az újszülöttek---------------------------------■ Hol , 1 mikor, tartanak választói nagygyűléseket kik Mezőhegyesen október 31-én i este 6 órakor: Fehér Lajos elv- ■ társ. Köröstarcsán okt. 31-én este 6 órakor: Barna Pál és dr.Far- kas Ernő. Mezőgyánban október 31-én! este 6 órakor: Frank Ferenc és Pagyoga Lajos. Gádoroson okt. 31-én, este 6 órakor: K. Nagy István. Tótkomlóson nov. 1-én este 6 órakor: Darvas József és Boros Gáborné. Vésztőn november 1-én este 6 órakor: Csepregi Pál és Pardi István. Dévaványán nov. 2-án de. 10 órakor: Klaukó Mátyás és Kovács Gáborné. Battonyán nov. 2-án délelőtt 10 órakor: Laszli Pál és Ognye- novics Milán. Két egy házán nov.2-án de. 10 órakor: Szelezsán György és Tóth Lajos. Dombegyházán nov. 2-án de. 10 órakor: Hidas Mihály és Ná- nási Illés. Endrődön nov. 2-án de. 10 ó- rakor: Gonda József és Horváth Imréné. Sarkadon, nov. 2-án de. 10 ó- rakor: Boros Gergely és Leel- össy Kálmán. Körösladányban nov. 2-án de. 10 órakor: Szobek András és Sándor József. Medgyesegyházán nov. 2-án de. 10 órakor: Nagy Károly. Zsadányban nov. 2-án de. 10 órakor: Szabó János és Sarnyai Ferenc. Csorváson nov. 2-án de. 10 ó- rakor: Darvas József és Csarnai Jusztina. elhalálozása 1—2 százalékra csők. kent — mondotta Rokszin György, majd azt U megtudtam tőle, hogy a néphatalom győzelmével megváltozott a község vezetése is! Örökre eltűnt a pofozó főjegyző és a kulák. A község lakossága a saját fiait küldte a tanácsba. Az egykori agrárproletárok, a termelőszövetkezeti és e- gyéni parasztok, a lakosságot hűségesen szolgáló értelmiségiek intézik a községbeliek dolgait. Egy kivétellel valamennyien román a- nyanyelvűek, vagyis ahogyan ők mondják: helybeliek. Az sem kis dolog, hogy a községből a felszabadulás után 24 pedagógus, egy orvos és egy agrár szakember nevelődött. Jelenleg Is van egy orvos és egy mérnök e- gyeteml hallgatójuk, akik hamarosan kikerülnek az Iskolából. Rokszin elvtárs miután elmondotta a legfontosabb eredményeiket, büszkén jelentette ki; az ő községük az ellenforradalom idején is tudta, hol a helye. A pártnak náluk 94 tagja van, és amikor a legnehezebb időben fegyvert kellett fogni a munkáshatalom megvédéséért, a járási karhatalomba húszán mentek el tőlük. Kért, hogy a jövőjükről is írjak. Tovább építik, szépítik a községüket. Új óvoda, állatorvosi lakás, italbolt, járdásítás és hasonlók vannak a terveikben. Nem u- tolsó sorban pedig szövetkezeti é- pítkezések. Eddig jutottunk a beszélgetéssel, amikor nyílt az iroda ajtaja, és kis társaságunk Kozma Tivadar mezőőrrel megszaporodott. — öt —- mutattak az újonnan jött fáradt, megtört alakjára — tizedmagával a német fasiszták és a csendőrök 1944-ben közvetlen a felszabadulás előtti napokban elhurcolták és kegyetlenül megkínozták. Testvére belehalt a szörnyű verésbe. ö sem felejti el soha, hogy 1944 őszén mitől szabadult meg. Boda Zoltán A Francia Kommunista Párt kedden este a párizsi cirkusz nézőterét zsúfolásig megtöltő munkások és értelmiségiek előtt nagy- zabású választási gyűlés keretében mutatta be a francia főváros Hvenöt választókerületének kommunista képviselőjelöltjeit. A gyűlésen Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára elnökéit. Beszédében Thorez rámutatott irpa, hogy az elnöki rendszer alkotmányának elfogadása súlyos Helyzetet teremt Franciaországban. Az alkotmány korlátozza a lépképviselet jogait és lehetőségeit. Ehhez járul azután, hogy az az ember, aki előzőleg arról beszélt, hogy újat boz, exhumálta a ««szégyenletesebb múltból az .állóvizek” választási rendszerét. Thorez elsőnek az algériai háború problémáját említette. Szólt a de Gaulle-kormány elvakult követeléséről, amellyel egyszerű kapitulációra hívta fel az algériai felkelést. Bár késznek mondja magát a tárgyalásokra, elutasította a megadásra szólító felhívást. Thorez ezután szőtt a második nagy, időszerű problémáról, a kéz. A Baloldali Szocialista Unió az algériai képviselőválasztások elhalasztását kéri a kormánytól A Baloldali Szocialista Unió elnevezésű baloldali francia párt. országos tanácsa határozatban fordult a de Gaulle-kormányhoz és az algériai Ideiglenes kormánynyal való megbeszélésének reményében az algériai képviselőválasztások elhalasztását kéri. A megbeszéléseknek átmeneti rendszer létrehozására kellene vezetni Algériában, hogy aztán ez lehetővé tegye a fegyverszünetet, hiszen a fegyverszünet a végleges tárgyalások és az igazán szabad választások előfeltétele. Igazi választásokat nem lehet elsietve és a francia katonai hatóságok egyoldalú ellenőrzésével szervezni. Ezért követeli a párt az algériai képviselőválasztások elhalasztását. dődő gazdasági válságról. Helye» és célszerű a munkásság két nagy követelése: a tőkés költségén munkanélküli biztosítást kell létrehozni és vissza kell térni a negyven órás munkahéthez a munkabérek csökkentése nélkül. A Francia Kommunista Párt főtitkára ezután az ország külpolitikájáról szólt, ez a harmadik n®try francia probléma. A francia kormány külpolitikája továbbra Is az amerikai Imperialisták uszályában marad. Ezután méltatta a szocialista tábor sikereit és hangoztatta, hogy a szocializmus gondolata éppen úgy megnyeri majd Franciaország népét, mint ahogy megnyerte földünk egymilliárd lakóját az Elbától a Csendes-öceánlg. A novemberi képviselőválasztásokról szólva Thorez hangoztatta, a párt kiáll világos programjával, kiáll jelöltjeivel, akiket sohasem szennyezett be a botrány sara. Waldeck Rochet, a párt politikai irodájának tagja fejtette ki a párt akcióprogramját: a független francia békepolitika létrehozásáért. Ezután a beteg Jacques Hudes helyett, akinek orvosai egy heti pihenőt írtak elő, Raymond Guyot mutatta be a párt ötvenöt párizsi 'Képviselő jel öltjét.----------=03---------A j uh Khán tábornok feleskette kormányának tagi alt Ajufo Khán tábornok, Pakisztán új elnöke, kedden este feleskette nyolctagú elnöki kormányát. Az új elnök kijelentette, hogy & változás nem érinti azt a politikát, amelyet három héttel ezelőtt Jelentett ki, amikor Mirza elnökségének idején a statáriális törvény fő végrehajtója lett. Mirza volt pakisztáni elnök feleségével katonai repülőgépen Quet- táiba, egy pakisztáni hegyvidéki üdülőhelyre utazott. Eddig nem érkezett hír arról, hogy Quettát megérkezett volna és Így arról beszélnek, lehetséges, hogy elhagyta Pakisztánt és Irakba ment. (24) Frissen festett tábla a kultúrotthon homlokzatán — Most már tovább kell lépnünk — mondták ki a megyei „forradalmi tanács” elnökségének tagjai október 2&-i, hétfői ülésükön. — A kompromittáltak likvidálása folyik, a párt lapját betiltottuk, a nyomdát lefoglaltuk, csak nekünk van újságunk. A rendőrséget, honvédséget mi irányítjuk, az ávósokat leszereltük, az üzemben sztrájk van. Most már meg kell szervezni a kisgazda pártot és a szociáldemokrata pártot. És szétröppent a hír a megyében: újira megalakulnak a pártok! Fekete Pál, Kaskötő István, Füzessy Ottó és fullajtárjaik fa- luról-falura, üzemrő-üzemre járva hirdették: nyolc évi szám- kivetés után újra szabadon szervezkedhet a szociáldemokrata párt. Kóthly Anna, a párt régi harcosa is visszatér az országba. A kisgazda párt is megkezdte sorainak rendezését; megyénk neves szülötte, a békési Szabó István is bekapcsolódott a politikád életbe. B. Szabó István meg is hirdette csütörtök esti rádióbeszédében, hogy a kisgazda és polgári párt a régi, 1930-as program alapján áfll. Ez a program különben még csak meg sem említette a földbirtok-viszonyok megváltoztatását, nemhogy a nagybirtok feloszlatását hirdette volna meg. Másként kifejezve: B. Szabó István kinj fia tkoz tatás a egyet jelentett az úri birtokok visszaállításával. Azt jelentette, hogy vissza kell venni a parasztoktól a földet, amit 1945-ben kaptak. S néhány nap múlva kopá- csoltak is a békéscsabai Balassi Kultúrotthon homlokzatán, felszegezték a frissen festett táblát, mely rikítóan hirdette, hogy most már megszűnt a kultúrotthon, B. Szabó István pártjának székhelye lett Szerdán megtartották az első gyűléseket, ahol megválasztották a vezetőséget. — A parasztság sérelmeinek orvoslásáért harcolunk — mondta M a vezetőség. így is volt, mert a ..forradalmi tanácsban” a parasztság képviselője, vitéz Viczián Mihály, a bizottság megalakítását indítványozta, amely a mezőgazdasági szövetkezeteket feloszlatja. — Olyan emberekből álljon a bizottság, akik tudják, mit kell csinálni a földdel. Tudják, hogy melyik kié — hirdette meg Viczián az új fö’dosztást. Az endrődi származású Tímár Máté is Békéscsabára ruccant Budapestről, hogy a Békés megyei „nemzeti úiiászüleésről” hiteles kéoet alkothasson. Régi barátaival a Csaba Szállóban ta- iá'kozott, ahol kifejtette, hogyan bontson zászlót a megyében a Nemzeti Paraszt Párt. Majd a pesti harcokat ecset el e. — Az maga egy csodálatos eposz, olyan hősköltemény, melynél szebbet nem írt a történelem.
