Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-30 / 256. szám

MSZMP BFKtS MEGYE/ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM BÉKÉS MEGYEI VHi* proleéirUí etyestUjeiek! Hívjuk a kívülállókat Tíz évvel ezelőtt kezdtük han­goztatni, hogy csakis a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja a dolgozó parasztság jólétének és kultúrájá­nak szüntelen emelkedését. Keve­sen hitték el ezt. Az újgazdák többsége is háborgott a tsz halla­tára, mondván: „Most adták a földet s máris el akarják venni?” Hát még a régi kis- és középpa­rasztok, akik hosszú évek nélkülö­zése árán tudtak földet venni, vagy inuk szakadtáig, éjt nappallá téve görnyedve tudták örökölt parcelláikat megtartani az árvere­zéssel, gazdasági válságokkal szemben, hogyne féltették volna földjük, tulajdonjoguk elvesztését. S ez a félelem fantasztikus rém­képeket rajzoltatott velük a ter­melőszövetkezetek jövőjéről. S hogy az Ijedelmük még nagyobb, a jövő még kilátástalanabb le­gyen, segített a hatalmától meg­fosztott ellenség is. Az elmúlt évek nevetségessé tet­ték az ijedelmet, s minden szóbe­szédet, amit a parasztok idegen­kedése és az ellenség tudatos rá­galomhadjárata szült a termelő- szövetkezetek ellen. A tíz évvel ezelőtti jelszó a szövetkező pa­rasztok növekvő jólétéről és kul­túrájáról szemmel látható, kézzel fogható valósággá vált. A tsz-ek központjában új gazdasági épüle­tek magasodnak. A községekben épült új házak többsége a tsz-ta- goke, s e mellett ki tudja, hányán vásároltak lakóházat? S házaik* sági épületek s a megfelelő számú állatállományuk ? Az egyénileg dolgozó parasztok többsége a tsz-ek jelenlegi ered­ményeit is elismeri, dicséri. S nemcsak szóval, hanem belépéssel is kifejezést adnak elismerésük­nek és dicséretüknek. Ez év ja­nuár 1-től szeptember 30-ig 203- ról 223-ra növekedett a tsz-ek, s 14148-ról 16 573-ra a tsz-tagok száma. Kérdezhetné valaki, hogy ha a dolgozó parasztok többsége elismeri, dicséri a tsz-eket, akkor miért csak 20 tsz alakult, miért csak 2400 valahánnyal növekedett a tsz-tagok száma? Először is, a tömeges belépés csak most ősszel kezdődött. A 2425 új tag közül 918-an júliustól szeptember végéig léptek be. Októberben, s a zárszá­madást követő hónapokban ismét több százan lépnek be. Különösen akkor, ha a termelőszövetkezeti ta­gok nemcsak a tsz jelenlegi ered­ményeit, hanem jövőjét is ismer­tetik, azt az időt — s ez az idő már nincs messze —, amikor min­den 100 holdra legalább 35 szá­mosállat jut. Korszerű vetésforgó­val, komplett gépesítéssel gazda­godnak a közös gazdaságok. A tsz- tagok azonban nem nagyon igye­keznek a rokonszenvező dolgozó parasztoknak megkönnyíteni, a megszokottság millió szálait el­vágni. Sőt, még mindig vannak olyanok, akik azt mondják: „Nem azért építkeztünk, gyarapítottunk az elmúlt 10 év alatt, hogy most a Baráti találkozó a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése alkalmából A Magyar- Tudományos Akadé- n<ia nagygyűlése alkalmából az Akadémia elnöksége kedden este baráti találkozót rendezett a vá­rosligeti Gundel Étteremben. A találkozón megjelent dr. Mün- nich Ferenc, a Minisztertanács el­nöke, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának vezetője. Ott voltak az Akadémia elnöksé­gének tagjai és számos akadé­mikus. Részt vettek a találkozón külföldi akadémiák képviselői is. A baráti találkozón Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd M. M. Dubinyin akadémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája elnökségének tagja, a Magyar Tu­dományos Akadémia tiszteletbeli tagja mondott pohárköszöntőt; A találkozón pohárköszöntőt mondott dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke is, aki a magyar tudomány megbecsülésé­ről beszélt, majd szolt a tudósok nemzetközi együttműködésének jelentőségéről a haladásért, az emberiség békéjéért vívott harc­ban. JELÖLTJEINK Fehér Lajos elvtárs megyénk képviselőjelöltje Ismert fia az országnak, de különösen Békés megyének. A szikes földek volt nyomorgó emberének fia ő és élete a Horthy-elnyomás ellen küzdő agrárproletárok harcával fűződik egybe. Fiatal éveiben napszámosgyerekként érzi az úri rendszer dölyfét, megalázását és az érlelődő gyermekiélekben parázzsá, majd lánggá nő az elnyomók ellen táplált szikra az egyetem padjaiban. Tagja lesz az illegális Kommunista Párt vezette Márciusi Frontnak és a fasizmus ellen szervezi az egyetemi ifjúságot, majd tollat ragad és a Szabad Szó hasábjain szól megyénk, országunk elnyomott parasztjaihoz és par­tizán csoportjával pusztítja a Budapest népét kínzó, öldöklő német és magyar fasisztákat. A felszabadulás után újra a toll, a szó a fegyvere és írásaival segíti a szabad utat járó parasztságot a további felemelkedésben. Az ellenforradalom újra a barikádokra szólítja Fehér elvtársat. Sok jó vezetőnkkel együtt, a párt ideiglenes intéző bizottságában tevékeny harcosa a párt újjászervezésének, az ellenforradalmi támadók leve­résének, a széncsata megszervezésének és jelenleg mint az MSZMP Központi és Politikai Bizottságának tagja, fáradhatatlanul küzd azért, hogy a párt vezetésével még gondnélkülibb legyen népünk éle­te. Ezért jelölték őt lelkesedéssel megyénk dolgozói országgyűlési képviselőnek. ban új bútor, a szekrények tömve ruhával, rádió szól s az egészséges, napi 8—10 órai munkaidő mellett, van idejük moziba, színházba menni, könyveket olvasni, ta- nr’m. Ez van ma és még sok 'minden most épül a tsz-ek többségében. Eddig csak tipegtek, mint ismeret­len úton a vándor, de most már ismeretekben, tapasztalatokban gyarapodva, a párt és a kormány jó gazdaságpolitikájától ösztönöz­ve, mind gyorsabban haladnak a fejlődés útján. Eddig is többet termeltek a termelőszövetkezetek, mint az egyéniek, átlagosan több volt a jövedelmük, mint az egyé­nileg gazdálkodó kis- és középpa­rasztoknak. Több volt a jövedel­mük, pedig a közösen megter­melt értékek jó részét gazdasági épületekre, a közös állatállomány növelésére költötték és költik még jövőre is. Ez év 9 hónapja alatt megyénk termelőszövetkezetének állatállománya ugrásszerűen meg­növekedett. A szarvasmarha 9957- ről 14 686-ra, a sertésállomány 24 480-ról 37 443-ra, a juhállomány 27 412-ről 36 931-re, a tyúkféle 10 556-ról 108 452-re nőtt január. 1-től szeptember 31-ig. A tsz-ek többségében az aszályos időjárás ellenére 30 és 50 forint közt osz­tanak egy-egy munkaegységre az. idén s mennyit osztanak majd ak­kor. ha már meglesznek a gazda­kész gyümölcsét megosszuk azok­kal, akik eddig gúnyoltak ben­nünket.” Az ilyen hangok köztu­datba kerültek az elmúlt 2 év alatt. Hányán és hányán vannak olyanok, akiket elutasítottak s az­óta meg sem kísérlik, hogy felvé­telüket kérjek? Vannak ilyen dol­gozó parasztok Nagyszénáson, Kö- rösladányban és míásliól is. Tóth Ferenc, hat holdas mezőhegyesi dolgozó paraszt elmondta: „Nem beszélgetnek velünk, kívülállókkal a József Attila tagjai s mi abban a tudatban vagyunk, hogy minden jövedelmük rámegy a nagyará­nyú építkezésükre, s kenyerük se marad.“’ Kétségtelen, hogy a Jó­zsef Attila Tsz rövid idő alatt so­kat építkezett, hogy elég sok törleszteni való hitele van, azon­ban ennek ellenére 38 forint érté­ket tud munkaegységenként osz­tani az idén is. De honnan tudják meg ezt a kívülállók, ha nem ma­gyarázzák meg nekik? A tsz-tagoknak embertárs! kö­telességük a jólét forrásához ve­zetni a dolgozó paraszt társaikat. Nem azt kell hónytorgatnunk, hogy miért nem jöttél előbb, ha­nem hívjuk őket s örüljünk an­nak, hogy jönnek, mert minél töb­ben lépnek a nagyüzemi gazdál­kodás útjára, annál jobban hat- ványozódik az az erő, amely az elmúlt tíz év alatt a semmiből vi­rágzó termelőszövetkezeti gazda­ságokat hozott létre. A nagyszénás! Dózsa Termelőszövetkezet nagydíjjal kitünte­tett fehér-hússertés törzsállományának leszármazottai nagy keres­letnek örvendenek az egész orszá gban. A legutóbb eladott 90 da­rab kocából a sárospataki tsz-ek is vásároltak. Gyakran előfordul olyan eset is, amikor még a vemh esség idején előre alkusznak a 65 törzskoca malacaira, A vásárlók ilyenkor feljegyeztetik nevükét, hogy a kiváló minőségű fehér-hússertés állományból legalább 10 kocát beszerezhessenek.---------------------------------------------------------------­N ovember 8-án tanácskozik a TIT agrárszakosztálya A Békés megyei TIT agrár­szakosztályának tagjait november 8-án tanácskozásra hívja a szak­osztály vezetősége! Erre az alka­lomra meghívnak több mezőgaz­dasági szakembert is. A novem­ber 8-i ülésen megvitatják a ha­vonta megrendezésre kerülő klub­estek programját. A program té­maköreinek feldolgozását és az e- lőadás megtartását egy-egy orszá­gos hírű professzorra bízzák. A vezetőség ezenkívül Ismerteti a tagsággal az utóbbi ülés óta vég­zett munka eredményeit, amelyek között- legjelentősebb az az akti­vizálódás, amely a szakemberek között a TIT-előadások megtar­tására irányulnak. A téli időszak­ra tervezett 120 ismeretterjesztő téma előadójának eddig már 60-an jelentkeztek. Ugyanakkor 31 szakember 40 termelőszövetke­zet patronálását vállalta. Kínai orvos magyar nyelvű előadása Szarvason és Békéscsabán Dr, Tu Süj-háj kínai orvos ked­den este Szarvason, szerdán pe­dig Békéscsabán, a TIT rendezé­sében igen nagysikerű előadási tartott a Kínai Népköztársaság életéből, magyarul, tolmács nél­kül. Mindkét előadást sokan hallgat­ták meg, s a közönség köréből intézett számos kérdésre is vá­laszolt az előadó, akit melegen ünnepeltek.---------------------..................................... „ Tudjunk kereskedni és legyünk vendéglátók!“ Kedden délután Békéscsabán, az Iparosok Székházában vendég- látóipari nagygyűlést rendeztek, melyen Béja János, a KPVDSZ központi elnökségének tagja ismertette a vendéglátóipar tízéves eredményeit, a szakma dolgozóinak megváltozott életkörülményeit és a feladatokat. Az előadó felhívta a jelenlevők figyelmét a gyors, udvarias ki­szolgálás fontosságára. Elmondotta, hogy ma már új közönséget, a saját sorainkba tartozó dolgozókat szolgálják ki vendéglőkben, cukrászdákban és minden szórakozó helyen. Fia a felszabadulás előtt kenyérkereset szempontjából udvariaskodtunk a dőzsölő urak­kal, százszor inkább legyünk kedvesek a mai vendégekhez. Beszélt arról is, hogy a vendéglátóipari dolgozók igyekezzenek változato­sabb hideg és meleg ételeket készíteni. „Tudjunk kereskedni és le­gyünk vendéglátók!" — mondotta. A vendégek általában hálásak a legapróbb figyelmességért, kedvességért is.

Next

/
Thumbnails
Contents