Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-17 / 219. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1658. szeptember 17., szerd* $ 1950 októberében tör 1658. OKTOBER 27-ÉN este Lokösházán megjelent egy békéscsabai bőrkabátos fiatalember, egyike azoknak a „nemes férfiaknak”, akik akkoriban a „hibák megszüntetéséért" fáradoztak és így beszélt: — A magyar szent szabadság nevében Jelentem a honfitársaknak, hogy most már az egész országban átvettük a hatalmat. Törvény fogja büntetni azokat, akik eddig a nép ellen cselekedtek. A szónok szavainak fals csengése még ott rezgeti a község fái felett, amikor megérkezett vitéz Eleméri Antal fia és mindjárt nekilátott, hogy visszacsinálja azt a megbocsáthatatlan népellenes cselekedetet, hogy apja földjét szétosztották a cselédek között. Summa-summárom, visszakövetelte apja födjét és felkeresett néhány embert, hogy menjenek a kertészetbe cselédnek. November 4-e előtt megérkezett a községbe a Brédai birtok volt tulajdonosa, Kovács Sebestyén Miklós is, aki roppant szerény ember, csupán kétezer hold tulajdonosa volt. A Dunántúlon és Lök őshaza határában lévő birtokát csak úgy kapta véletlenül keresztapjától. Eljött és mindjárt nézte, vájjon nem tették-e tönkre birtokát. Hozzá kívánt látni az átvételhez, azonban, úgy látszik, nem kedvezett neki a szerencse, mert közben megjelent a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása, amely teljesen elütötte tervének megvalósításától. Be kéllett érnie annyival, mint gróf Isztrisznénak — aki előtte ugyancsak Lőköshá- zán járt, de csak a volt cselédeivel való beszélgetésig juthatott el. Azonban ez sem hozott számára örömet, mert még azt sem érte el, hogy a parasztok kalapjukat levegyék, amikor vele beszéltek. Sopánkodott is az eset felett, hiszen meggyőződése szerint a kommunisták „szörnyű dolgokat” műveltek derék cselédeivel, «mit ő soha nem tett volna meg. Az ő idejében, a régi szép időkben, ez a határrész Elekhez tartozott. Aztán 8500 hold területen új község alakult, mely akkoriba» ^gy földbirtokos tulajdon» volt és a területén vasútállomás, cselédlakások és-az, uradalmi, épületek álltak. Aztán — 6 szörnyűség — sopánkodott a volt földbirtokos, — neki futni kellett, mert jöttek az orosz csapatok és a kommunisták szétoszd tották -v földjét. 1348 cseléd 6742 kát .hold földhöz jutott és 850-en házhelyet kaptak. És ez még nem elég, de micsoda bűn volt, hogy pénzzel és anyaggal is segítették őket és 308 új (házat építettek. Mit kellett még hallania: új tanácsházát" építettek éa földművesszövetkezeti központot üzletekkel. Ezenkívül orvosi rendelőt, kéttanttep- mes iskolát, új óvodát, öt vasúti laktanyát a vasutasoknak. Micsoda barbárság, hogy még a villanyt is bevezették szinte minden házba, és gazdasági vasutat építettek, — mint mondták, — több millió forintos beruházással. Felújították az eleki kövesutat, megjavították a környező községekhez a közlekedést. Az aztán mindennek a teteje, hogy még szórakozásra is godolnak és mozijuk is van. A KOMMUNISTÁK állami gazdaságot létesítettek a község területén, mely munkalehetősé-., get biztosít. Még az is kiderült, hogy nincs munkanélküli. Megbocsáthatatlan cselekedet, hogy a kommunisták még arra is rávették a parasztokat, hogy tanuljanak. A községből huszonöt katonatiszt nevelődött és több mint harmincán szereztek érettségit és egyetemi végzettséget. S micsoda rövidlátás: mindezért nem háborodnak fel a cselédek. Hát ez a hála a tömeglakásokért, azért, hogy napfelkeltétől vakulásig dolgozhattak a birtokon, vagy ha jobban tetszett, hát munka nélkül is lehettek, amennyit akartak? Most még a kalapjukat sem veszik le? És mi az a gyűlölet a szemükben, mely ő, Kovács Sebestyén Miklós uraság felé villog? Nem értik meg, hogy ő tett velük jót és nem a kommunisták? ÍGY SOPÁNKODOTT akkor a nagy földek egykori ura. Nem értette a .parasztokat, azok meg nem értették Kovács Sebestyén Miklóst, , vagy nágypp ,1a jól értették, mert — és erről a krónikások úgy beszélnek — ha nem takarodik *1 olyan .gyorsan, ahogy jött, hát maguk takarították volna el, mint a szemetet. B. Z. ifjújság a t%4€qytfiiéacjíkifv : L p Az Egyesült Államok folytatja a esapatö§§zcYonásokat Tajvanon Peking (Űj-Kína) Az Egyesült Államok újabb szárazföldi és légi erősítéseket küld Tajvanra, hogy folytassa a háborús provokációt és katonailag fenyegesse Kínát — jelenti az Associated Press tudósítója ,Taj pejről. * Egy ötezer főből álló erősités első csoportjai már megérkeztek Tajvanra, köztük olyanok is, a- melyeket Nike nevezetű távirányítóit lövedékkel szereltek fel. Azok az amerikai haditengerészeti egységek, amelyek szeptember elején közös amerikai-csang- kajsekista partraszállási gyakorlatok ürügyével mentek Tajvanra, az Egyesült Államok hadügy- ■ minisztériumának parancsára továbbra is Tajvanon maradnak. Az AP jelentése szerint egy amerikai cég Tajvanon kilövőpályát épít távirányított lövedékek számára. Különböző csendes-óceáni támaszpontokról olyan amerikai egységeket irányítanak még Tajvanra, amelyek feladata a légiharcok irányítása. Az amerikaiak nagyszámú lök- hajtásos harci repülőgépet és sok szállító repülőgépet is összevontak Tajvanon, ahol nagyarányú építkezések folynak az érkező amerikai csapatok elhelyezésére. Mindezek az előkészületek azt mutatják, hogy az amerikai agresszo- rok, akik előidézték a tajvani tengerszoros térségében jelenleg u- ralkodó súlyos feszültséget, újabb katonai akciókra készülnek, hogy tovább fokozzák a háborús veszélyt. (MTI) Két afrikai gyarmati terület a függetlenséget választja ? Párizs. (MTI) A szeptember 28-i népszavazás során az afrikai francia gyarmati területek népének szavazata különös jelentőséget nyer. De Gaulle tábornok több Ízben kijelentette, hogy abban az e- setben, ha egy gyarmati terület választói nemet mondanak, ezzel megszakítják a kapcsolatot Franciaországgal. A legtöbb francia ■gyarmati terület vezető politikai A'ürei általában a degaullei alkotmány elfogadása mellett foglaltak állást és igyekeznek területük váKivétel Francia-Guinea és Nigéria, ahol a legbefolyásosabb politikusok a terület független állammá alakulása mellett szállnak síkra és arra hívják fel a választókat, hogy mondjanak nemet*a szeptember 28-i népszavazáson. A francia sajtó növekvő nyugtalansággal figyeli a két gyarmati terület állásfoglalásának kibontakozását. A La Croix elismeri, hogy Guineának van legtöbb lehetősége arra, hogy megálljon a‘ saját Iá-'' bán, mivel jelentős természeti kin- lasztóit ez irányban befolyásolni, csekkel rendelkezik. MfflHtlHWIIIIIIIIIIHIIIHtlIIIIMIIHIHflllffllMIIIIIIIIIIIIHItlIHIIIHIIHUIllllllllllilllllllllllllHHItlItlIIIIHilllltlIIIIIHItM ....II....... Hé hány gondolat az angol - amerikai támadók eszmei fegyveréről, a geopolitikáról Irta: A. Visnyevszkij yt z amerikai és az angol tá- madó körök mostanában a- eon mesterkednek, hogy mindenáron ideológiai bázist találjanak az Arab-Kelet népei elleni fegyveres intervenció tisztázására. Előkotorászták tehát a történelem ■lomtárából az ideológiai expanzió régi-régi fegyverét, az úgynevezett geopolitikai elméletet, a- mely kimondja, hogy egy állam politikáját nem az ott kialakult társadalmi rend, hanem a földrajzi adottság határozza meg. Az állam olyan organizmus, amelynek, ha fejlődni akar, élettérre van szüksége. Ezek a teoretikusok kijelentik, hogy a világ szűk, az emberiség túlságosan elszaporodott, s aránytalanul népesíti be » Földet, mert míg a fejletlen népek természeti kincsekben gazdag, magykiterjedésű területekkel rendelkeznek, addig a fejlettebb népek bizonyos mértékben meg vannak fosztva e javaktól. A modern amerikai geopolitikusok a földrajzi adottságot országuk imperialista támadó köreinek szemszögéből nézik. Az amerikai diplomaták és stratégák cinikusam és nyíltan elmondják, hogy miután Szovjet-Oroszország olyan óriási hátországgal és nyersanyag- forrásokban oly gazdag területtel rendelkezik, mint Szibéria, akkor az Egyesült Államok számára egy elkövetkezendő világháborúban az afrikai kontinensnek kell ezt a szerepet betöltenie. A karatlamul is eszünkbe jut Lenin mondása: az amerikai imperializmus az összes kisés gyenge népeket elnyomó, leg- reakciósabb és legdühödtebb imperializmus az egész világon. Sohasem volt igazabb ez a lenini meghatározás, mint a mai nemzetközi helyzetben. Az Egyesült Államok egész fejlődése erőszakos hódítások, rablások és háborúk hosszú láncolata. A tőkés világ új reakciós és ag- ressziós központja a második világháború után az Egyesült Államokban öltött testet. Most innen fenyegeti a fő veszély a békét, a népek szabadságát és nemzeti függetlenségét. Az amerikai geopolitikusok nagyon sokat átvettek a német fasiszta ideológusoktól. Haushofer, német fasiszta geopolitikus szerint, Németországé az a történelmi küldetés, hogy az állítólag földrajzi egységet képező Eurázia hatalmas területét egységes élettérré változtassa. A német fasizmus azzal támasztotta alá világuralomra törését, hogy Németországnak, amint fejlődése megkívánja, teljes jogában áll változtatni határain. A pán-amerlkanizmus, az amerikai monopóltőke világuralmának hirdetése katonai és gazdasági szempontból magyarázható. Az Egyesült Államok közgazdászai összeállították a világ földrajzi erőforrásainak térképét, a- mely szerint a múlt században Európa volt a legnagyobb erő- közoont. Ám, a XX. században új erőközpontok születnek, melyek közül a legfontosabb az észak- amerikai* Ú s az amerikai geopolitikusok arra a következtetésre jutnak, hogy feltétlenül regionális tömböket kell összehozni. Speek- man amerikai geopolitikus javasolja Európa népeinek, hogy mondjanak le nemzeti szuveréni- tásukról. A ki®- és középáilamok \ (beleértve Franciaországot & Olaszországot) jelenleg életképtelenek és „politikailag kellemetlenek”. Speekman azt javasolja, hogy Európában három föderációt hozzanak létre: A brit-skandixiász^ J a földközi-tengeri, valamint a közép- és délkelet-európai országokat magában foglaló nagy európai föderációt* Természetesen mind a hármat az észak-amerikai erőközpont irányítása alá kell helyezni. Az erőközpont-elméletek mellett még több más elmélet igyekszik szolgálni és indokolni az imperialista expanziót. A „mozgó biztonsági határ" elmélete szerint ma, az atomkorszakban, a hatalmas bombázó légierők korszaká- kában véglegesen elavultnak tekinthető az államhatárokról alkotott minden eddigi elképzelés, Ez a körülmény az államhatárok megoldásának alapját képező új elvek alkalmazását sürgeti. Az amerikai geopolitikusok előjöttek a global is földrajz koncepciójával, amely kimondja, hogy az Egyesült Államok biztonsága a jelenlegi viszonyok között nem garantálható az USA világuralma nélkül. Ezzel a hamis jelszóval az idegen országok bel- ügyeibe való beavatkozás jogát szeretnék indokolni, illetve megszerezni. W eller geopolitikus, az ameri” kai katonáknak irt „Tengerentúli bázisok” cimű könyvében (gy oktatja őket: „Tudom, nem tetszett nektek, amikor az elnök azt mondta, hogy a határ a Rajnánál van. Én azt mondom nektek, hogy a határ sokkal keletebbre van, mint gondolnátok. A határ a Dunánál, a Balkánon, a Boszporusznál van. Ott van, ahol ejtőernyőseink a földre szállhatnak. Több ezer mérföldnyire van legjobban előretolt repülőterektől. Ahová amerikai bomba elérhet — ott van a határ.” Mi ez, ha nem az amerikai militaristák agresszív tetteinek teljes cinikus, nyílt és arcátlan vé- delmezése? Az amerikai és angol geopolitikusoknak van még egy vessző- paripájuk. Azt mondják, hogy az Egyesült Államok és Anglia a gazdasági értelemben vett biztonság erősítéséhez szükséges stratégiai nyersanyagok hiányában szenved, s ezeket a nyersanyagokat csak háborúval tudja biztosítani magának. Bowman geopolitikus felvetette a f' ldrajzi erőközpontok téziseit. Ezek az erőközpontok legfontosabb stratégiai anyagokat — kőolaj, kaucsuk, ó- tam. uránérc stb. — foglalják magukban. Bowman szerint e stratégiailag fontos területeknek feltétlenül az Egyesült Államokhoz kell tartozniok. A geopolitikusok azzal magyarázzák az amerikai imperialisták vonzódását a nyersanyag-tartalék felé, hogy Igenám, az Egyesült 'Államok más országoknak segítséget nyújt és így természetesen 'óbban kimeríti nyersanyagtarta- 'éfcait. Joga van tehát hasznosíta- d az elmaradt és fejletlen orszá- ;ok természeti kincseit s Ez persze közel sem jár ar. igazihoz, mert az Egyesült Államok jiyáltalán nem a más oszágoknak vújtott hírhedt segítsége következtében merítette és meríti ki természetes nyersanyagtartata- kait. Ezek a tartalékok a tőkés monopóliumok tervszerűtlen rablógazdálkodása folytán merültek ki. Az Egyesült Államok rendszerint erőszakkal, akaratuk ellenére tukmálja más népekre „segítségét” és ez csak az Egyesült Államok monopoltőkéjének hasznos. geopolitika az imperializmus korszakában a burzsoá ideológia végső hanyatlásának kifejezője. Minden tudományos alapot nélkülöz. Olyan áltudomány ez, amely az imperializmus rabló- hódító politikáját szeretné igazolni. Az amerikai—angol imperialisták háborús irányzatú politikai stratégiája a világuralom megszerzésére. Az imperialista államok, elsősorban az Egyesült Államok uralkodó körei, az erő kultuszára, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzésre építik külpolitikájukat, nyíltan fokozzák a fegyverkezési hajszát, újabb és újabb támaszpontokat szerveznek Idegen területeken. Az Egyesült Államok támadó körei és nyugat-európai partnereik egyik kísérletet a másik után teszik, hogy meghiúsítsák a normális nemzetközi viszonyok kialakulását és élezzék a feszültséget. A közel- és közép-keleti intervenció az Egyesült Államok és Angii» nemzetközi presztízsének további hanyatlását hozta magával. És ez a politikai vereség ezzel egyidejűleg a fegyvert csörtető imperializmus, a nemzetközi rab- Íóhódítás és agresszió ideológiája, a geopolitika újabb veresége és csődje,
