Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-17 / 219. szám
IV58. ptember 17., szerda békés megyei népújság 3 Gépesítéssel megkétszereződött az egy dolgozóra eső termelési érték Pásteleken Vadonat új bekötő úton érkezünk a pósteleki földművesszövetkezeti konzervgyárba, a- hol 30 vagonos új raktár, korszerű gépek, a közelmúltban felszerelt minőségvizsgáló laboratórium és egyéb újdonság fogadja a vendégeket. — Nagyon jól jöttek az új gépek — magyarázza Blahut ■Jánosné Igazgató. — A rendkívüli szárazság miatt az idén a zöldborsó és a különböző gyümölcsök érési ideje jóformán egy-egy hétig tartott. Állandóan roham-tempóban kell dolgoznunk. Gépek nélkül képtelenek lettünk volna ekkora teljesítményre. Eztán arról ebszél az Igazgató elvársnö, hogy ugyanany- nyi létszámú dolgozó a tavalyinál 42 vagonnal több befőttet és savanyúságot készít ebben az évben Pósteleken. Csupán cseresznyéből és meggyből 120 ezer üveggel szállítanak a föld- művesszövekezeti boltokba. Sokat segített az új szártépő és válogató gép, a borsófejtő, a mosogató és az üveglekötöző. — A gépek nemcsak meggyorsították, de lényegesen olsóbbá is tették a termelést — tájékoztat bennünket tovább Blahut elvtársnő. — Ma már a sterilizálást is géppel csináljuk s így egészségileg sokkal jobb körülmények között, gőzmentes teremben dolgozhatnak a munkások. A paradicsomsűrítés teljesítménye csaknem megháromszorozódott, mert a nyersparadicsom kocsiról való leszedésétől egészen az üveg le- kötözéséig gépesítettünk minden munkafolyamatot. — Készítünk olyan újdonságokat is, amit eddig nem csináltak Pósteleken. Többek között zölddió-befőttet, őszibarackot és egyéb Ínyencfalatot adunk vásárlóinknak. A gépek anyagi előnyeit a gondosan vezetett könyvelésből egykettőre megtudjuk. Kiderült, hogy például 1958 második negyedévében az egy főre eső termelési érték 13 ezer 360 forint volt, az elmúlt év hasonló időszakában pedig mindössze 6080 forint. A dolgozók átlagkeresete 1061 forintról 1275-re emelkedett. A Pósteleki Földművesszövetkezeti Konzervgyár kersze- rűsítését, fejlesztését korántsem fejezték be: jelenleg újabb 24 vagonos magtár építésére készülnek, egyre nagyobb gondot fordítanak a dolgozók egészség- ügyi védelmére is. Épül-szépül a gyár környéke, készítményeiket pedig örömmel fogyasztják nemcsak Békés megyében, hanem az ország minden táján. — Ary — 22 ezer vagon cukorrépát dolgoznak lel Mezőhegyesen A Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében a rendkívüli időjárás ellenére jó közepes répatermést takarítanak be a termelők. A mezőkovácsházi járásiban például a járási átlag megközelíti a 130 mázsát. A cukorgyárban megkezdték a gazdag cukor.ertalmú répa feldolgozását, amiből naponta 204— 205 vagonos teljesítményre számítanak. A Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében mintegy hu- szonkétezer vagon répa vár feldolgozásra. Földimogyoró-szüret Medgyesegyházán Medgyesegyháza határának homokosabb részén 500 magyar és szlovák nemzetiségű gazda összesen nyolcszáz holdnyi területen termel földimogyoróit. A közkedvelt csemege szüretelését megkezdték, amiből a száraz időjárás ellenére 7—8 mázsás átlagtermést takarítanak be. A földművesszövetkezet pörkölő gépekkel és felvásárlással siet a mogyorótermelők segítségére. Látogatás Tótkomlós! Szabó Ktsz-ben ÖRVENDETES, hogy a megye kisipari szövetkezeteit — néhány kivétellel — az ellenforradalom sem tudta megtépázni. A Tótkomlós! Szabó Ktsz — ahová minden előzetes tervezgetés, megfontolás nélkül, csupán beszélgetésre tértünk be — azok közé tartozik, melyeket nem árnyékolt be a foriejűség által bekövetkezett szétbomlás ezernyi gondja. Sok mindenről beszélgettünk Lénárt Gyula elvtárssal, aki nemcsak elnöke 1951 óta a 47 tagú közösségnek, de a község gondjából, bajából is jócskán magára vállal mint tanácstag. — Májusban ünnepeltük a szövetkezet 10 éves fennállását — mondta szerényen. — Igaz, nem vagyunk sokan, de úgy érzem, a magunk mögött hagyott években nem tétlenkedtünk. HOGY VALÓBAN nem tétlenkedtek, hogy a 10 év nem szá’lt el nyomtalanul e kis közösség felett, azt a szövetkezet könyvelője félremagyarázhatatlan számadattal bizonyította. — 1950-ben még csak 12 tagja volt a szövetkezetnek. A részjegy, alap akkor nem haladta meg a 6 ezer forintot, a tartalékalap pedig csak 768 forint volt. A múlt évben a 47 szövetkezeti tagnak már örömmel számoltunk be arról, hogy a részjegyalap 23 ezer forint fölé emelkedett, tartalék- alapunk pedig meghaladta a 371 ezer forintot. Ha többet nem is mondott volna a szövetkezet elnöke és könyvelője, e néhány összehasonlító szám is elég lenne ahhoz, hogy á rosszindulatú, mindent félremagyarázni igyekvő ember is elgondolkodjon rajta. De hallottunk itt mást Is. — Az osztalékon is le lehet mérni, hogy meddig jutottunk - folytatta a szövetkezet könyvelője. — 1950-ben mindössze 16 390 forint nyereséget értünk el. Tavaly ennek már a sokszorosát, több mint 306 ezer forintot. AZ OSZTALÉK GYARAPODÁSÁVAL persze egyenes arányban növekedett a nyereségrészesedés is. Amíg 1951-ben a 15 ezer forintot is alig haladta meg a tagok között szétosztásra kerülő összeg, addig a múlt év sikeres befejezése után már 98 275 forinton osztozhatott a tagság. Pedig Tótkomlóson is dúlt az ellenforradalom és a szövetkezet tagjait, vezetőit illeti a dicséret, hogy nem engedtek rést ütni maguk között. (Azt az egyetlen személyt pedig, aki mindenáron zavart a- kart kelteni az ellenforradalom idején, gyorsan kiközösítették maguk közül.) A szövetkezet nyereségének és nyereségrészesedésének állandó növekedése mögött azonban van még más is. Amíg 1951-ben két univerzális varrógéppel küszködtek, jelenleg 26 varrógép és 12 varrógép-motor berreg a volt állami ház műhelytermeiben. Hogy miért ,,volt állami” ház? Azért, mert már odáig jutottak, hogy tízéves x-észletre megvásárolták az 1950 óta általuk használt két állami házat 120 ezer forintért. Ebből már 30 ezret ki is fizettek. — A jövő év tavaszán kultúrtermet és tekepályát építünk — mondta Lénárt elvtárs. —Ezenkívül a ház vételárát 10 évnél hamarabb ki akarjuk fizetni, — Ha már itt tartunk, szeretnénk arról is hallani, hogy ml a terve a szövetkezetnek a negyedik negyedéves időszakra? — kérdeztük. — Távlati tervünk szerint 8—10 év múlva teljesen mérték utána- karunk dolgozni. Ezt a távlati tervet már most, a negyedik negyedévben megkezdjük valóra váltani. Mezőhegyesen hamarosan megnyitunk egy férfi és női méretes részleget, ahol 4—5 tagunk Igyekszik majd az igényeket kielégíteni. LÉNÁRT ELVTARSTÓL HALLOTTUK AZT IS, hogy az Orosháza és Környéke Kiskereskedelmi Vállalattól a napokban kaptak 200 mikádó kabátra megrendelést, amit még a negyedik negyedév végéig elkészítenek. Közben, az iroda egyik szögletében több száz kijavított vattás kabátra lettünk figyelmesek. — Javítást is vállalnak? — Igen. Több mint 2500 vattás munkaruhát javítunk a környékbeli gépállomásoknak, állami gazdaságoknak és a Mezőhegyesi Cukorgyárnak is — magyarázta a szövetkezet elnöke. IDÄIG JUTOTTAK, így tervezgetnek a szövetkezetiek. Valamennyien megtalálták a jó megélhetést, hiszen az átlagkeresetük havi 1400—1500 forint. Megvan itt minden lehetőség, — de ami a legfontosabb: az egyetértés is —, hogy még gyorsabban lépjenek e- lőbbre azon az úton, amelyiken már egy évtizede eredményesen haladnak. Balkus Imre Kétszáz egyénileg dolgozó vásárolt már gépeket a MÉSZÖV kiállítási pavilonjában Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a MÉSZÖV pavilonját nemcsak a termelőszövetkezetek keresik fel, hanem sok egyénileg dolgozó paraszt is vásárol a kiállított gépekből. Eddig kétszáz különböző gépi felszerelést vettek meg a gazdák. Különösen a szőlőpréseket és szőlőzúzókat, Diesel-motorokat, a villamosított darálókat, szecskav ágókat, keresik, nagy keleíe van a fogatos burgonyaszedőgépnek s a vízellátó berendezéseknek is.. A MÉSZÖV vásári eladó részlege az elmúlt napokban általában nyolcszázezer—egymillió forintos forgalmat bonyolított le. (MTI) j Jól van ez így?! A nép állama, az egyes gyárak és üzemeik horribilis összegeket S költenek lakásépítkezésre, hogy minél több rászoruló család be- ; rendezhesse fészkét. Súlyos százezrekbe kerülnek ezek .a lakások. ! amelyeket — nyíltan és őszintén meg kell mondani — nagyon so- j kan nem becsülnek meg. Megrongálják, tönkreteszik berendezési : tárgyait. Közben eszükbe sem jut, hogy bizony leHdismeretlenség j az, amit cselekszenek. Szomorú, de elég sokfélé tapasztalható;» la- j kők felelőtlensége. A napokban Békéscsabán, a Sztálin út £2. szám alatti épül«-, j nek egyik földszinti lalUeát egy igen rászorult család kapta meg. ■ Az épület, aroriy a Békéscsabai Téglagyár kezelésében van, még | hatesztendős sincs. Az említett két szoba, összkomfortos lakás a S régi lakók kiköltözése után mégis úgy néz ki, mintha csatatér len- : ne. Látni a szobák faláról, hogy 1952 óta nemigen festették. Imitt- | amott a csupasz maltert látni, különösen az előszobában, ahol a ke. S rékpárt tartották, amelynek kormányával szabályos lyukakat vés■ tek a falba. A konyhában a vízcsap lefolyó csöve ki tadja, hány • éve lyukadt ki A fürdőszobában törött a kagy ló, a viz kiszivárog ■ belőle, ha megeresztik a csapot. Egész biztos, nem önmagáiéi tört ■ el. A WC vízöblítése esztendők éta nem működik. Elromlott, vagy ■ elrontották — mindegy. A vízcsapok is rosszak, látszik, hogy nem• igen javíttatták sohasem. Az új lakó most törheti a fejét, hogy mit csináljon. Mert eze• két a lakásokat még annak idején úgy adták ki a lakoknak, hogy ! ha valami elromlik, vagy tönkrem egy, akkor kötelesek mcgjavíttair- i ni A régi lakók bizony nem sok ügyet vetettek erre a kötelessé• gükre. Szomorú, de így van. De hol a gyár lak&fetelős*, akinek [< • dig gondot kellene viselnie arra, bogy a lakást ne hanyagolják él, ■ ne tegyék tönkre a lakók? Ilyen jelenségek nem egyedülállóak. Csak tüzetesebben szél • kellene nézni a régebbi és újabb lakóházakban. Az is előfordult ; már, hogy egyes bősz lakók a fürdőkádat fűrészbaknak nézték, a~ ■ zon fűrészelték fel a fát, mintha nem lenn« a világom fáskamra, | vagy pince. Az misg egyáltalán nem ritkaság, hogy több helyütt a j fát a fürdőszobában, vagy a konyha kövezetén hasongaiják. Mon■ dami is felesleges, hogy mennyire „használ" ez a lakásoknak. Vajon mi ez, ha nem szándékos lakásrongálás, leUdismerel- ; lenség és súlyos vétkezés a társadalmi tulajdon ellen? Van műtrágya vagy nincs? Csanádapácán a múltban csak a veréb trágyázta a szegényparasztok földjeit, hiszen igájuk nemigen volt, a kevés műtrágyát pedig'jobbára a nagybirtokosok foglalták le maguknak. Persze mindez megérződött a szegényemberek silány terméseiben. Most bőséges ennek a községnek is a műtrágyaellátása, sőt — például a Köztársaság Tsz-nek — még tavalyról maradt annyi készlete, hogy kevés pótlással az ősziekhez Is e- legendő. Ugyanakkor azonban jónéhány község mezőgazdasági felügyelője panaszolta Orosházán a legutóbbi járási megbeszélésen, hogy az igénylések ellenére sem érkezett meg a községbe a műtrágya s a parasztok sokszor a tanyavilágból is hiába kocsikáznak érte — üres szekerekkel hajthatnak haza. A Műtrágya- és Növényvédőszer Értékesítő Vállalat (MÜNÖSZER) nem elég körültekintő a készleteit elosztásában — bírálták a válla** latot a felügyelők. — Akik -közel vannak hozzájuk, azoknak küldenek elsősorban, s ezért van az, hogy jónéhány község gazdálkodói, mint például Csorvás vagy Gerendás is hónapokon át nem jutnak műtrágyához. Javasoljuk: nagyfontosságú munkáját végezze körültekintőbben a MÜNÖSZER vezetősége. Annál is inkább, mert a növekvő műtrágyatermelés lehetővé teszi már, hogy minden Igénylő községnek jusson elegendő. Szőlő- és birsalanyba oltott öntözéses körtetermeléssel kísérleteznek Mezőhegyesen Békés megyében évszázadok óta az a hiedelem járja, hogy szőlő- és gyümölcstermelésre alkalmatlan a talaj és az éghajlati viszony. A Mezőhegyesi Torzsába t- tenyésztő Állami Gazdaságban, hozzáértő szakemberek vezetésével eredményes kísérletek folynak a szőlő és különböző gyümölcsfajták meghonosítására. Az utóbbi négy év alatt 156 holdon telepítettek alma, szilva, barack és egyéb gyümölcsfát. Az első termést most szedik, ami szép formájú és kitűnő zamaté. A tavasz- szal két és fél holdon összesen 750 mázsa érett istállótrágyát szórtak el, nyolcvan centi mélyen megforgatták a talajt, amibe Csabagyöngye, Erzsébetkirálynő és más értékes fajta szőlőt ültettek. Négy hónap alatt a venyigéken 120—140 centiméterre nőttek a hajtások; Ügy tervezik, hogy a tavasszal újabb két és fél holdon telepítenek szőlő,t száz holdon almát. Elhatározták, hogy körtéből, meggy, bői, szilvából és aknából alacsony- törzsű, úm. boikor fajtákat ültetnek, ami — rövidebb idő alatt —i jobb minőségű és mennyiségileg több gyümölcsöt ad. Kísérletként tíz holdon birsalanyba oltott kör" tét telepítenek, ahol öntözéses módszerrel nevelik a fákat. Azonnali felvételre keres # ÁCS, BÁDOGOS, VILLANYSZERELŐ és VIZSZERELÖ szakmunkásokat a 44. Építőipari Vállalat. Szállást biztosítunk. Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos, tér 13—15.
