Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-11 / 214. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 195*. szeptember 11., csütörtök Törődnek velük Az idős elvtársak egy része (fsak int a kezével, ha fiatalok ke­rülnek szóba: a mai fiatalok ké­nyelmesek, nagyon beleszoktak a jóba, nem kell azoknak a tanulás, táncolni szeretnek meg szórakoz­ni. Igen, vannak ilyen fiatalok is, akik így vélekednek, de nem lehet általánosítani őket. S az idősebb elvtársaink egy része egy kalap alá veszi az egész fiatalságot. Pe- >Öig vannak kivételek. A napok­ban a Mezőhegyes! Állami Gazda­tág pártbizottságán a fiatalok ta­nulásáról kérdezősködtünk Győri elvtárstól, a pártbizottság titkárá­tól. Győri elvtárs szinte kifogyha­tatlanul sorolta azoknak a fiata­loknak a nevét, akik rendszere­sen tanulnak, de azoknak is, akik arról érdeklődnek, hogy a hosszú téli estéket hol lehet hasznosan, célszerűen eltölteni. Az állami gazdaság pártszerve­zete a KISZ bizottsággal közö­sem figyelembe vette a fiatalok kívánságát és kidolgozták az új oktatási tervet. Az eddigi elgon­dolás szerint o KISZ-fiatalok többsége részt vesz a KlSZ-központ ciríjl megjelölt 1958—59-es oktatási év különböző formám A pártbizottság a propagandisták vt/ Az iskola elvégzése után bizonyít­ványt kapnak és egyben 10 szá­zalékkal magasabb bért, mint a- zok, akik az említett tanfolya­mon nem vettek részt. A mezőhegyesi fiatalok a maguk erejével, a maguk mód­ján tanulnak. Itt sincs különö­sebb boszorkányság, csupán az van, hogy a pártbizottság, a párt- alapszervezetek, a KlSZ-bizott- ság, a KISZ-szervezetek törőd­nek azzal, hogy a fiatalok ho­gyan képezik magukat, hogyan ta­nulnak. S ez a törődés holnap, holnapután és évek múlva gyü­mölcsözik majd. <— Csepkó — Megkezdte munkáiét a magyar geofizikusok egyesületének IV. nemzetközi ankétja A Magyar Geofizikusok Egyesü­lete szeptember 10—13 között tart­ja Budapesten és Tihanyban IV. nemzetközi ankétjét. A tanácsko­zást szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg a Technikai Házban. Dr. Egyed László egyetemi tanár megnyitó­ban hangsúlyozta: negyedszer legjobbjait bízta meg azzal a fel- j rendez nemzetközi ankétet az e- adattal, hogy neveljék, formálják ' gyesület, hogy megtárgyalják a a fiatalokat. Mezőhegyes központ- j Föld egészének és nagy egységé­problémáit. Hruscsov üzenetének jában a legfejlettebb kiszesek számára, valamint azoknak az idősebb elvtársaknak, akik a KJSZ-ben dolgoznak, marxizmus- leninizmus alapjait tanulmányozó tanfolyamot szerveztek. A politi­kai iskola vezetésére Grestyák Gizella óllatorvosnőt kérték fel. Grestyák elvtársnő szívesen vál­lalta, hiszen eddig is sokat segí­tett a fiataloknak. Ezenkívül egy időszerű tanfolyamot alakítottak, ahol főleg a KISZ vezetőségi ta­gok tanulnak. Vezetője Pelle Kál­mán elvtárs. KÍSZ politikai kö­rön mintegy 15 hallgató vesz részt, vezetője Zomboráez Pál. A „Világ térképe előtt” című tan­folyamon 80—100 fiatal kíván ta­nulni. A négy tanfolyam vezetői pedagógusok, akik mint tanárok a tanítványokkal, úgy foglalkoznak a hallgatókkal. S nemcsak a poli­tikai műveltségüket szélesílik, de egyben általános műveltségü­ket js gazdagítják. Az említett politikai iskolák lét­rehozása csak egy tény arra, hogy van a fiatalokban tanulni vágyás. A politikai foglalkozásokon kívül még szakmai képzettségüket is kívánják gyarapítani a mezőhe­gyes! fiatalok. Eddig is voltak jó tehenészek, lovászok, sertésgondo- zók és baromfinevelők ebben a gazdaságban, hiszen hosszú évek ó'a tenyészállatairól volt híres Mezőhegyes. Ezt a hírnevet még öregbíteni akarják, ezért egyre több fiatal szakembert képeznek ki. Az idén ősszel kez­dődik számítás szerint egy 3 éves tanfolyam, ahol baromfinevelőket, lovászokat, sertésgondozókat és tehenészeket képeznek ki. A lét­szám a jelentkezéstől függ. Már eddig is több fiatallal kötöttek szerződést. A tanfolyamon főleg fiatalok vehetnek részt, akik élet­hivatásnak tekintik azt a szakmát, amit választanak. A tanfolyam hallgatói hetenként 4 napot dol­goznak, kettőt pedig tanulnak. A tanulási Idő alatt fizetésűk 60 százalékát kapják meg a hallga­tók, de emellett különböző ked1- vezményekben is részesülnek, mint a napi 80 filléres étkezés, de biztosítva van a téli foglalkozta­tás Is addig, mfg más fiatalok ok­tóbertől márciusig nem dolgoznak. nek Ezután üdvözölte az ankét részt­vevőit, majd megkezdődtek az e- lőadások. Elsőnek R. Tomasek müncheni pcofeszor „Az ár — a- pálymérések gyakorlata és prob­lémája” címmel tartott előadást. TOKIO. N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjet Minisztertanács elnöké­nek Eisenhower elnökhöz intézett üzenete óriási érdeklődést keltett Japánban. Az Asahi Evening News című lap közli az üzenet tel­jes szövegét, s a címben külön ki­emeli azt a mondatot, hogy a Kí­na elleni támadás ugyanannyi, mintha a Szovjetuniót támadnák meg. A lapok címeikben Hruscsov üzenetének azokat a részeit eme­lik ki, amelyek követelik az amerikai csapa­tok Tajvanról való kivonását s az amerikai provokációs te­vékenység megszüntetését. ATHÉN. A keddi athéni lapok­ban a legfontosabb helyet foglal­ja el Hruscsovnak Eásenhowerhez intézett üzenete és Mao Ce-tung beszéde. A lapok figyelmét külö­nösen Hruscsovnak az a javasla­ta keltette fel, hogy az ENSZ-ben vitassák meg a haditengerészeti és katonai légierők áthelyezésé­nek megtiltását, ha ezeknek az áthelyezéseknek zsarolás és meg­félemlítés a céljai A legtöbb lap véleménye szerint Hruscsovnak ez a javaslata jótékony hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre. Hruscsov és Mao Ce-tung világos figyelmeztetései lehűtenek bizo­nyos forró fejeket az Egyesült Ál­lamokban — hangoztatják a görög lapok. DAMASZKUSZ. Valamennyi damaszkuszi lap nagybetűs címek alatt, első oldalán közli Hruscsov és Mao Ce-tung fényképét is. A két baráti nagyhatalom minden intézkedést megtesz a saját biz­tonsága, valamint a világ érdeké­ben — hangoztatja az An Nur cí­mű lap. „A távol-keleti békét mindad­dig veszély fenyegeti, amigaz amerikai csapatok el nem hagyják ezt a területet. Az ENSZ-nek meg kell tiltania, hogy idegen csapatokat a vi­lág egyik sarkából a másikba vessenek át” — írja a lap. DELHI. A legnagyobb indiai lapok első oldalukon feltűnő cí­mekkel közlik azt a jelentést, a- mely Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Ei­senhower elnökhöz intézett üze­netéről számol be. A sajtó külö­nösképpen. az üzenetnek azt a ré­szét hangsúlyozza, amely szerint a Távol-Keleten mindaddig nem lehet tartós béke, amíg az amerikai hadiflottát vissza Bem hívják a tajvani szoros­ból. A lapok vezércikkeiben, hang­súlyozzák, hogy Csu Eh-lajnak az & nyilatkozata, amely szerint a Kínai Népköztársaság kész felújí­tani a kínai—amerikai tárgyaláso­kat a problémák megoldása vé­gett, fontos kezdeményezés a fe- szülség enyhítése felé. Franciaországi helyzetkép Párizs. (MTI) A Demokratikus Erők Uniója név alatt egyesíti e- rőfeszítéseit Franciaországban a Szocialista Párt belső ellenzé­kétől kezdve a Radikális Párt balszárnyin át egészen a kis, a parlamentben képviselettel nem rendelkező pártokig a degaulleista alkotmány nem kommunista el­lenzéke. Daniel Mayer, az emberi jogok ligájának elnöke kezdeményezte a „demokratikus erők” üyen össze­fogását. A Demokratikus Erők U- niója kedden sajtókonferencián jelentette be a degaullei alkot­mány elleni kampányának meg­kezdését. Daniel Mayer felvázolta a -nem-mel szavazók szerződésé­nek” nagy vonalait. Szerinte mindazoknak, akik szeptember 28- án a De Gaulle-alkotmány ellen szavaznak, meg kell állapodniok abban, hogy 1. novemberben al- kotmányozó nemzetgyűlést vá­lasszanak egyszerű választási rendszer alapján; 2. új alkotmányt kell létrehozni, amelynek elvei nem lehetnek ellentétben a nép akaratával; 3. össze kell hívni a tengerentúli országok kongresszu­sát, hogy ott az egyenlőség alap­ján közösen állapítsák meg a francia unió szerkezetét; 4. tárgya­lásokat keíl kezdeni az algériai béke helyreállítása érdekeben. Szeptemberi séta Ahol 200 éve még a krónikások szerint — gyors közlekedési esz­közül — szelídített szarvas-foga­ton járt Szalay János csabai lel­kész, oda most naponta a legkor­szerűbb íkaruszon utaznak dol­gukat végzett emberek, kíváncsi látogatók. A 200 év alatt gyorsan jöttek a változások, az egykor csoportos­tul itt tanyázó szarvasoktól örö­költ nevű tiszántúli faluban: Szarvason. A XVIII. században Tessedik Sámuel tette világhírű­vé. 1780-ban pedig a Gyakorlati Gazdasági és 'pariskolájának vol­tak csodáiéi a császárok és feje­delmek. Ünnep volt, amikor 1848- ban várossá lett. Csalódás volt, a- mikor a város urai elérték, hogy újra falunak számolják. A gyako­ri száraz esztendő, éhínség nyo­morítja a szegényeket s az első világháború után tovább nő a munkanélküliség és a kisparasz­tok sorra elalósodnak. Ki tudja, hová futna e törté­net, ha 1944. október é-ón a szovjet fegyverek egycsapásra nem váltják meg a szegény paraszt adósságait Ettől a naptól bontakozik ki itt is egyre teljesebbé az élet szépsé­ge. Megtaláljuk ezt a szépséget a Körös vizében lubickoló gyerekek egészségében, a rózsákkal szegett szarvasi utcákon, a rizsföldeken a naplói barnára csókolt lányok és menyecskék arcán, & vízparti füzesek, a görbe kis utcák, az is­iami gazdaságokban és a kísérleti telepen, Ilyen gondokkal ismerkedik meg az ember az ódon tanáesház falai között» A jelen legsürgetőbb gondját a víz okozza ivwwvwwwmwuwMwwwwwwwwwuwwwww wvwvwwvwwwwwvwvwwwwvvwwvwvwvwevwvvvttvvcvww’ tér Gimnáziumot, a Tessedik épí­tette iskolában helyet kapo:t ta­nítóképzőt, a szlovák általános is­kolát vesszük is sorba, aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy j a tiszántúli tájon ma Szarvas e kor eszméinek egyik hirdetője. Vétek lenne e helyről búcsút venni anélkül, hogy hazánk egyik legnagyobb, Európa-hírű arboré­tumában sétát ne tennénk. A nagy nyári szárazságtól ökölnyi repedé­sekre szabdalt utakról az arboré­tum kapuját átlépő ember úgy vé­li, csodát lát Van is benne vala­mi. Máig sem tudták megfejteni, hogy száraz alföldi viszonyok kö­zött ebben a 70 holdas kertben egymás mellett él és fejlődik a magyar tájak ismert fáival együtt a török mogyorófa, a kele: ázsiai bambusz, a japán vad-citrom, az. amerikai mammut-fenyő. Sorol­ni lehetne órákig még, hiszen a park 16 kilométer hosszú útjain sétálva, majdnem húszezer fát csodálhatunk meg. Nem meglepő tehát, ha a vendégkönyvbe kolakertek. k nagy tanyák és az öreg hivatali yblyosék csendjében. A két és fél kilométer hosszú, nemcsak virágos, de fáeátott főut­ca baloldalán áll a tekintélyes, öreg tanácsháza. E nagy falu gondjainak intézői a majdnem 20 ezerre tehető lakos törekvésének egyengető! működnek itt. De a mindenre kíváncsi kutató meglát­ja itt a külső szépségek mögött a homályos foltokat is. Jól ismerik az itteni vezetők a hibákat, de nemcsak rajtuk múlik, hogy a község képét úgy formálják, a- hogy szeretnék. Mert dicséretes, hogy a község őrzi értékes hagyo­mányait, de friss vér is kell a szá­raz helyre, mert csak így marad erős és alkotóképes! Hogy mire cél zunk? Arra, hogy a városnak is beillő 30 ezer holdas határú, nagy helyen egyetlen gyár, de még nagyobb ipari üzem sem ta­lálható. Ezért nem lett talán új­ra várossá sem. Milyen város Is volna az a mi időnkben, ahol a mezőgazdasági termelésen kívül néhány asszonymunkásból álló egyetlen háziipari szövetkezet, meg egy néhány ktsz jelenti az ipart? Ha olyan könnyű lenne, mint amilyen nehéz és holnap reggelre ébredve, Szarvason új gyár nőne ki a földből, nem kelle­ne idegenből munkáskezeket ke­resni, hozni. A minap híre ment a baromfikeltető állomás indulá­sának. Három nőmunkás kellett csak, de seregestől jelentkeztek az asszonyok. Nem csoda, hisz a fe­hérnépeknek csak egynegyede dolgozik a szövetkezetben, az ál­Tizennyolc utcai kútja van mind­össze e nagy községnek. Miközben a modem kor ízlésével épült pos­taépületét szemléljük, vagy a fő­városival is vetekedő kényelme­sen berendezett eszpresszóban a jégbehűtött szódát isszuk, rop­pant furcsán hat a kocsiról vöd­rönként 60—70 fillérért vizet áruló lajtos ember. De hiába, bármilyen korszerűtlen dolog is, így kény­szerülnek a ^mindennapi vizet” beszerezni a szarvasiak, ha nem akarnak 800—1000 métert gyalo­golni a kútig, amely esetleg ki­merült és a másik még messzebb van. Ezért terveztek törpe vízmü­vet és most maguk csinálják ön­kéntesen. A községfejlesztési hoz­zájáruláson felül még 20 százalé­kot ajánlott fel a lakosság a víz­hálózat bővítésére. Bezzeg nincs hiány vízben a fa­lun kívül! A Hármas-Körössel körülikelt, a Holt-Körössel és csatornák százaival átszegett vi­déken. Hat termelőszövetkezet, két állami gazdaság, egy gépállo­más, kutató és kísérleti intézetek otthon® ez. A határ több mint fe- j lét már szocialista gazdaságok u- ralják. Talán sokoldalú és széles Iskolahálózatának is köszönheti Szarvas, hogy környéke már új világot hirdet. S ha a Vajda Pé­o világ minden részétől itt járt látogatók az elragadtatás hangján írnak Büszkeség és jogos öröme lehet az arborétumban munkálkodók­nak, mikor talám a tengeren túl­ról ide látogató idegen meghatód­va ismeri fel hazája fáit, növé­nyeit. A szarvasi környék és táj megismerése után szükségszerű­en ötlik fel a gondolat: a tiszán­túli táj milyen csodás üdülő köz­pontját lehetne itt megvalósítani! [ Nem is kellene hozzá nagy anyagi áldozat, inkább csak elhatározás, mert az idegenforgalom gyorsan kárpótolná a költségeket. Mainár József

Next

/
Thumbnails
Contents