Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-11 / 214. szám
1958. szeptember 11., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 9 A jó felkészülés, fél siker Répafeldolgozás! idény a Mezőhegyes! Cukorgyárban FELBŰG A MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR szirénája s a reggeli lejár.át jelzi. A gyárkapu tárva-nyitva. No de nincsen s;m- mi baj, mert a portás éberen vigyáz, nehogy illetéktelenek bejussanak a telepre. Minket is megállít, és amikor elmondjuk, miért jöttünk, kit keresünk, tovább enged bennünket. Utánunk szól: — Az igazgató, a főmérnök, a párttitkár Pes en van. Műszaki értekezletre mentek a kampánynyal kapcsolatban a minisztériumba. De — élénkül fel tekintete — ott b’szé’get Nagy Ferenc elvtárs, a személyzeti osztály vezetője — mutat a gyárudvar egyik szögié éré. Odalépünk Nagy elvtárshoz, megkérjük. mondja el, sikerült-e jól felkészülni a gyártási idényre. — Minden rendben van, augusztus 28-án és 29-én megtartottuk az üzemi főpróbát, ami igen jól sikerült. Már csak az utolsó simítások vannak hátra, ezekkel is m°vleszünk a gyártás kezdetéig. Hétfőn már begyújtottunk a mészégető kemencébe, hogy a kezdésihez elegendő meszet égethessünk. — Lesz-e elegendő munkás a répafe’dolgozáshoz? — Hogyne. Erről is időben gondoskodtunk, leszerződtettük a szükséges munkaerőt. Gondoskodtunk a baleseti kioktatásokról is. Ä dolgozók kívánságát teljesítettük, ugyanis azt kérték, hogy a munkaidő 12 órás legyen, ami u- tán 24 óra szabad időt kapnak. Az ÉDOSZ és az Élelmezésügyi Minisztérium megvizsgálta a javaslatot és teljesítette a munkások kérését.- - -így a munkások is jól járnak, mert a műszak letelte után otthon elláthatják a legszükségesebb tennivalókat, ugyanakkor pedig a gyárban is kipihenten kezdhetik a következő műszakot. A munkásszállást is rendbe tettük, itt 50 olyan személy kap szá’lást, aki hetenként csak egyszer utazik haza családjához. A RÖVID TÁJÉKOZTATÁS UTÁN elindultunk egy kis körútra a gyártelepen. Most még a- ránylag csend van, a forgalom is kicsi, de néhány nap múlva itt is megelevenedik az élet. Az egyik helyen a sínek körül többen szorgoskodnak. A MÁV két héttel ezelőtt megkezdte a széles nyomtávú vasúti sínek megerősítését, rendbehozását. Ezt a munkát előreláthatóan. a gyártási idény előtt I ,be is fejezik, így a szállítás is könnyebb lesz a telepen. Az úszta tőknél már néhány munkás dolgozik, megkezdték az úsztatok feltöl.ését. Aránylag még kevés cukorrépát küldtek az átvevőhelyekről a gyárba, de a gyáriak remélik, hogy ezután gyorsabban érkeznek majd a szállítmányok. Azért is szükséges lenne ez, mert az induláshoz még egy kis tartalékot is kell képezni. A gyártelep egyik részén Nagy elvtárs megáll. Fontos dolgot mutat. — Ez itt a szekérúsz:a;ó, dr. Vi- czián Brúnó főmérnök újítása — mutat kezével egy hosszúkás medencére. — Ezt az újítást be is vezetjük. — Mi az előnye? — Eddig a községből és a környékről szekéren beszállított répát a mérlegelés után még tárolni kellett, majd utána, amikor már kellő mennyiség összejött, kerülhetett sor arra, hogy az úsztatót feltöltsék. Szállítás és tárolás közben elég sok répa megsérült, a kocsival sem igen ügyeltek arra, hogy rá ne hajtsanak a prizma szélére. A szekérúsztatónak az az előnye, hogy a szekérről egyenesen ide rakják ki a szállítmányt s innen a csatornán keresztül köz. veúenül a mosóba kerül a répa. TOVÁBB MEGYÜNK. Az egyik sínen egy jókora markolódarut pillantunk meg. — Ezt a gépet házilag készítettük — válaszol kérdő tekintetünkre kísérőnk. — Az idén ezzel gépesítjük a szén rakodását. A markolóval 4—5 perc alatt lehet kirakni egy vagont. Ezu án a gyár éoületébe megyünk. Itt Kiss Mihály és Mráz János műszakvezetőknél érdeklődtünk a műszaki felkészülésről. Nekik is az a véleményük, hogy az utóbbi évek közül az idén volt a legjobb a karbantartás, a gyártásra való felkészülés. De kell is, hiszen az idén feszítettebb tervet kaptak. Tavaly a napi terv 192 vagon répa feldolgozása volt, az idén pedig 204 vagon. A felemelt terv teljesítését segíti majd á gondos előkészület, a karbantartás, valamint több új gép, amit az utóbbi hónapokban szereltek, be. Megtudjuk, hogy a répavágó állomás három új gépet kapott. A gépek szerelésénél kiválóan dolgozott Lehóczki Márton csoportvezető, Lipták János és Vörös Sándor. Ügy igyekeztek munkájukkal, hogy még arra is tellett idejükből, hogy a diffúzió állomé, son felajánlásukat, a szeletlevezető csúzdát is elkészítették. Az egyenletesebb termelést szolgálja az is, hogy a diffúzió-állomást két edénnyel, a bepárló állomást pedig egy testtel bővrették. Mindezzel a termelés nemcsak, hogy folyamatosabb lesz a mostani idényben, hanem a minőség javításához is kedvezőbbek lesznek a feltételek, mert még a főzőállomást is egy cukorfőző edénnyel fejlesztették. KISS MIHÁLY MÜSZAKVE- ZETŐVEL elindulunk egy rövid sétára a gyárban. Festékszag terjeng mindenfelé. Még imitt-amott dolgoznak, takarítják, rendezgetik az üzemet. Rendet, tisztaságot találunk a gépek között, s a hatalmas üzem minden egyes részében. Közben Kiss Mihály műszakvezető a jövő évi tervről is tájékoztat. — Jövőre egy nagyteljesítményű kazánt szerelünk be, — ►»------------------------------mondja útközben — ezért az idén a gyárat és a cukorraktárt összekötő hidat és beraktározó szalagot is áthelyeztük. Átmegyünk az összekötő hídon, ahol Kinyó János lakatos brigádjának tagjai a szállítószalag szerelésével foglalatoskodnak. Tőlük kissé távolabb kísérőnk egy csa- póaj.ót emel fel, amely a csúszda bejáratát fedi el. — Ezt a csúszdát is most készítettük. A szállítószalagon ideérkezett cukorral teli zsákok ezen keresztül jutnak a cukorraktárba, a másikon pedig egyenesen a vagonokba. Ezzel az újítással a szállítás és a rakodás is jóval gyorsabb lesz, mint tavaly. BEFEJEZZÜK KÖRSÉTÁNKAT és elbúcsúzunk Kiss Mihályiéi, aki már idestova 31 éve dolgozik a gyárban s úgy ismeri az üzemet, mint a tenyerét. Az itt látottak és hallottak arról győznek meg bennünket, hogy a mezőhegyesiek szem előtt tartották azt az igazságot, hogy a jó felkészülés fél sikert jelent. Ennek a szellemében dolgoztak a karbantartás idején. Néhány nap múlva pedig jól felkészülten hozzákezdhetnek a cukorrépa feldolgozásához. P. P. (Tudósítónktól.) Az újkígyósi tanács, valamint az Üj Élet és Dózsa Terme^gzö- vetkezetek szeptember 7-én, vasárnap tsz-látogatást szerveztek, áz egyénileg gazdálkodók részére. A szép számmal megjelent látogatók előbb a Dózsa Termelőszövetkezetet nézték meg. Elismerően dícsérően szóltak a termelőszövetkezet sertéseiről, baromfiairól, és rekord tejelő tehenekről. A növénytermelést illetően is — kivéTss-látogatás Újkígyóson ve a dohányt —■ élismeíésüket fejezték ki. A Dózsa Tsz* bői az Űj Életbe mentek, ahol - ellenkezőleg a Dózsa Tsz-től, • éppen. a ■ dohány tetszett a legjobban. Az ■ egészna* poe tsz-látogatós, a. gazdaság megnézése után kiértékelték a látottakat, s’több hozzászólásban adták tudtukra a’termelőszövetkezeti tagoknak, hogy ők is tudják s látják a nagyüzemi gazdálkodás eredményességét és felsőbbrendűségét. Egymillió forint — építkezésekre A szeghalmi járás termelőszövetkezetei ebben az évben és 1959-ben több mint egymilió forint beruházással építenek gazdasági épületeket, juh-hodályt, raktárt és górét. A körösladányi Táncsics Termelőszövetkezet 300 férőhelyes juh-hodályt kezdett építeni az év elején, melyet a napokban át is adtak rendeltetésének. Az új hodályt 130 ezer forintos költséggel építették. Juh-hodályt építenek a következő évben a körösladánjfi Dózsa Tsz-ben is, 600 férőhelyeset, 494 ezer forintos költséggel, valamint a szeghalmi Kossuth Tsz 500 férőhelyeset, 411 ezer forintos beruházással. Raktárt épít 1959-ben a szeghalmi Űj Barázda Tsz 170 ezer forintos és a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet 15 va- gonos górét, 1J0 ezer forintos költséggel; Megkezdte tanácskozását a mw- gépészeti kongresszus Szerdán délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdte tanácskozását a mezőgépészeti kongresz- szus. A kongresszust® dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg. Ingyen póttakarmány—mindenütt Nincs megyénknek olyan zuga, hol a termelő- gyasztja. Hangsúlyozom — mondja Gazsó néni —, szövetkezetek, állami gazdaságok, egyéniek ne hogy póttakarmányról van szó, ezért például a takaríthatnának be maguknak póttakarmányt, — baromfik esetében: összeaprítva, eleségükbe mondja.áuW esztendős Gazsó Mátyásné. Már ODA szórva dúsíthatjuk azt és fokozhatjuk véle; egy- lítettem én ezt és a nyáron az újságba is tették úttal a jó emésztést, azaz á táplálék teljes értékű — folytatja —, de most aztán végképpen itt az feldolgozását a szervezetben, ideje, Kógr'fórődjön a dölbggai minden'ánaf^'^''_ AÍtán‘van-e már olyan hely, ahol a gazda- ' tó gazdaság, minden ember, akinek sertés röfög ságban felhasználják a növényi leveleket takaraz óljában, tehén kérődzik az istállójában, baromfi keres-kapargál az udvarán. A fák, bokrok és szőlőtőkék ingyen kínálják a levelüket, az abban lévő tápanyagot és C-vitamint. Most már ott tart a természet, hogy a fák, növények lombruhája elvégezte kötelességét, a lélegzést és asz-, szimilálást, most már lehullhat, leszedhető és feletethető, még mielőtt a derek jelentősebben tönkre nem teszik. Elsősorban az akác, aztán a különféle gyümölcsfák lombozata jöhet számításba, mint például a meggy, a cseresznye, alma, körte, szilva, eper, barack és így tovább és nem utolsó sorban a szőlőlevél, mely különösen nagymeny- nyiségű C-vitamint tartalmaz, és így hússertéseknél, fejősteheneknél kitűnő takarmány, az utóbbiaknál a tejhozamot nagyban fokozza. Rajta tehát, ki a szabadba és mentsük meg a jószág részére, ami egyébként veszendőbe menne; Főként a fiatalság érhetne el e téren nagy eredményt. Szabad idejében zsákokkal fürgén megrohanná a fákat, egy-kettőre teletömné és hordaná be a tárolóhelyre. Persze a tápérték megtartásának, télire való megőrzésének legjobb módja az, ha a behordás után levegős helyen szétteregetve “Szárítjuk a levéltakarmányt. Ezáltal érik, ízesedik is, a jószág szívesen, jó étvággyal fományozásra? — kérdezzük Gazsó nénit; — Hogyne lenne — válaszolja. Például Okány- ban, ahová rokonságilag tartozom, már szedik a fiatalok a levelet, az öregek pedig szárítják, tárolják jóféle állatcsemegének a télire. Meg bizonyára másutt is csinálják már, híre megy az ilyesminek, ami ingyenben van; Csak egyszer szokjanak rá valahol erre a takarmánygyűjtésre, nem tágítanak tőle! — Aztán mi haszna, mi öröme a Gazsó néninek abból, hogy olyan lelkesen kiáll az ingyentakarmány gyűjtése mellett, meg a nyári és őszi burgonyatermesztés mellett, mert úgy tudjuk, e téren is, meg sok más okos dologban jártas. Kedvesen elmosolyodik, úgy mondja: — Ez az én öregkori szenvedélyem, meg aztán az embereknek én is adni akarok valami hasznosat. — Hát igen! — megértjük önzetlen lelkesedését. Harminchat kapocs helyét őrzi a teste. A Horthy-időkben egyik május elsején egy csokor vörös szegfű miatt megtaposták a csendőrök; Most hát a maga módján örül annak, hogy azok az idők örökre elmúltak. Mi meg fogadjuk el a köz javára szánt hasznos tanácsait. Huszár Rezső Jól halad az őszi munka Békésszentandráson . Az elmúlt év hasonló időszakát figyelembe véve a békésszen tanáráéi határban jóval több a felszántott föld, mint 1957-ben. Az őszi .zántásban, mint annyi másban, . termelőszövetkezetek járnak az len, s csaknem valamennyi földüket már megforgatták. Készülék az őszi vetésre is. A termelő- zövetkezetek és ez egyéniek is indos talajelőkészítő munkával V igyekeznek biztosítani a jó termést. Megkezdték a határban a kukorica törését, szedik a cukorrépát és aratják a rizst. A rizs jó termést Ígér. Az előzetes becslések szerint holdanként megadja a 18—20 mázsát. Jól sikerölt a le- cema magfogás is. Holdanként 140—150 kilogrammot csépeltek el. Tizenkét országgal kötött viszontbiztosítási szerződést az Állami Biztosító A biztosító társaságok munkájában jól bevált gyakorlat, hogy a befolyó biztosítási díjak egy részével együtt a kockázatot is megosztják egymás között és így nagyobb kár esetén a biztosítóknak egész láncolata viseli a kártérítési költségeket. A Magyar Állami Biztosító nemzetközi kapcsolatai is bővültek az utóbbi időben és jelenleg a szovjet, kínai, csehszlovák, lengyel, román, bolgár, keletnémet, jugoszláv, továbbá egy nyugatnémet, angol, francia és svájci biztosító társasággal van érvényes viszontbiztosítási szerződése. Szeptember végére befejezik az aszfalt- és betonutak javítását A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Útügyi Osztálya az aszfalt- és betonutak javítására ebben az esztendőben 25—30 millió forintot költ. Az utak javítását szeptember végére befejezik. A makadám utak rendbehozatalára ebben az évben mintegy 150 millió forint jut, s ennek az összegnek javarészét most ősz időbeli használják fel. A legkedveltebb típusú keskenyfil rtn-veti tógép (hangos) eladó Alig használt! Békéscsabai Gépállomás, Szarvasi út, Telefon: 11—09.
