Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

■1958; szeptember 23 , kedd

BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG

5

Érdemes megnézni*••

— Voltál-e már a kiállításon?

— Még nem, talán nem is megyek.

— Elment a jó dolgod? Tudod mit mulasztói, ha nem mész el?

— Tudom — vágott közbe az illető.— Elmulasztom a tolongást a Villamoson, meg a vásáron egy pár virsliért, egy pohár sörért, a lökdösődést a különböző pavilonokban. Kellemetlen tapasztalataim vannak ilyen szempontból 1956-ból.

— Az régen volt. Most nincs tolongás semmiért. Én is csak a lóverseny pálya körül tolongtam, mert sajnáltam tíz forintot fizetni egy ülőjegyért. Három korsó sör és egy fagylalt ára! A fránya se tudja miért csinálták olyan magasra a belépőt.

— Lóversenyt is lehet látni a kiállításon?

— Méghogy lehet? Mindennap van valami lottos látványosság. Én két napig voltam fent, aztán láttam egy rendőrtörzsőrmestert, aki vágtázás közben ugrott le-fel a lovára. Aztán volt egy csikós legény, aki egy zsákkal megrakott szekeret meg egy hintát ugratott át, amelyikben egy lány és egy férfi ült. Aztán láttam ugratni a bol. gár, a lengyel, a kelet-német, osztrák és magyar lovasokat. Ha láttad volna...

— Inkább a kiállításról beszélj.

— Beszélhetek arról is. Olyan az hallod, mint valami mesebeli vár, amelybe a világ minden szépségét, szemnek és szájnak valót összehordták. Én legelőször a szovjet pavilont néztem meg. Kíváncsi voltam, milyen is az a szputnyik, amelyiket csak egy kis csillagnak láttam néhányszor az égen. Néztem is sokáig a modelljét. Az ember fia alig hiszi, hogy egy olyan fémsüveg száguld a világűrben. Sok érdekesség van még ott, tátva maradt a szám a gyönyörűségtől. S milyen nagyszerű, modern gépeket is hoztak a szovjetek! — Ilyen biztosan nincs a magyaroknak — kiáltottam fel. Aztán, amikor megnéztem a rengeteg modernebbnél modernebb magyar gépet, azt mondtam: na ezért mi sem vallunk szégyent. Az új kombájn igencsak jó vetélytársa lesz bármelyik külföldi gyártmánynak.

— Megyek aztán a bolgár pavilonba s megint beleestem az „i- lyen nekünk nincs" hangulatba. Olyan ökölnyi nagy barackot, mint ott, még soha se láttam. Aztán megörültem,hogy a magyar pavilonban is van. Hej komám! Ha mindenki olyan gyümölcsöt, gabonát,

övényt termelne, s olyan állatokat tenyésztene, mint amilyeneket láttam, akkor tejjel-mézzel folyó Kánaán lenne a mi hazánk.

— Lehetetlen, hogy mindenkié olyan legyen.

— Akarattal, összefogással meg lehetne közelíteni, sőt túl is lehet haladni ezt a szintet. Az a baj, hogy nálunk sok korcs állat, növény és gyümölcsfa van. Az évszázadokig nyomorban élő magyarok örültek, ha valamilyen csökött jószághoz jutottak, vagy ha megfakadt a portájukon akármilyen gyümölcsfa. Kevesen törekedtek a faj- tisztásra, a nemesítettre. Pedig csak annak van értéke, csak azt érdemes tartani, nevelni. Nevetséges képet mutat a községek tiri- tarka■ csordája és csürhéje. A kiállításon a Bólyi Állami Gazdaság nagy díjas tehénét nézegetve, több dolgozó paraszt azt mondta: lehe- i tétlén, hogy 46 liter tejet adjon naponta. Hozzászoktak a 6—10, legfeljebb 12 literes tejű tehénhez.. Pedig van lehetőség bőven tejelő tehenek kitenyésztésére. A mezőhegyesi gazdaság több olyan tehenet állított ki, amelyek 5 és 9 ezer liter között termelnek évente. S öri>endetes, hogy a termelőszövetkezetekben is szaporodnak az ilyen magas életteljesítményű tehenek.

— Én csak azt mondom, ha tanulni akarsz, nézd meg feltétlenül H a nagyszerű kiállítást.

cdka/jcL tudni

a legfrissebb híreket és mi történt a megyében

?

Olvassa a Népújságot!

— Bolond vagy te komám. Régen mondtam már neked, hogy gyere a közösbe. De te mindig szabadkozol. Most tehát magadra vess. Az öreg Marján, elgondolkozva nézte a villanykörte éles fényét. Közös..; Hirtelen a múlt jutott eszébe. Az első csapás a mezsgyekaróra. Felsóhajtott.

— Tudod komám — pederte meg a bajuszált — nem olyan egyszierű az. öreg is vagyok már, meg megszoktam, hogy magam gazdája legyek.

— Te tudod, — állt fel Józsi bácsi. Én csa'k úgy mondom. Szívesen látunk.

Az öreg Marján sokáig nézte a becsukódó ajtót. Hisz, ha oly’ könnyen menne mindez. De nehéz dönteni...

Másnap kiballagott a földjére. A bólogató kukoricacsövek, a kupacba hányt cukorrépa és a kúpba állított napraforgószár mind vádlóan nézett rá. Két érzés harcolt lelkében. Az, évtizedes megszokott Tégi vágya, de izgatta a közös is.

A dúlőúton egy Zetor fordult be. A tsz földjéről hordták a cukorrépát. A tagok baráíságcr san köszöntek, majd percek a- latt meghányták a pótkocsit répával. Arrébb vidám fiatalok törték a kukoricát. A másik csoport a napraforgószárat kötötte és állította össze. Elgondolkozva nézte a szorgoskodó tsz-ta- gokat. Hirtelen odaképzelte magát is közéjük. Milyen furcsa lenne, ha az ő földjén is duruzsolna a kombájn, pöfögne a traktor. Elkapta tekintetét, megfordult és hazasietett.

— Hát te? — nézett rá csu- dálkozva a felesége.

— Készítsd ki az ünneplő ruhámat. A felesége elképedve nézett rá.

— Hová mész?

— Csak ide, a szomszédba — dörmögte az öreg.

Jantyifc Tibor

Mennyit nőnek a növények naponta?

MOZIK MŰSORA

BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Szept. 1*—24: Sóbálvány,

K.: h.: íél 6, fél 8; v.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Szept. 22—24: A falu réme.

Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 8, 8 órakor, TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Szept. 23—24: Bum a katona.

Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4, 6. 8 órakor* PETŐFI MOZI, SARKAD Szept. 24—25: A bigámista.

Kezdés: h: 8, v: 4, 6 és 8 órakor, VÖRÖS OKTOBER MOZI, MéZÖKOVACSHAZA Szept. 24—26: Egy ember frakkban.

K.: h: 8, v: 4, 6, 8 órakor.

szabadság mozi, gyoma

Szept. 24—26: Gerolsteinl kaland.

K.: h.: 8, v.: 4, 6, 8.

PETŐFI MOZI, GYULA Szept. 18—23: Római vakáció.

K.: h. 6, 8, v. 4, 6, 8 órakor;

ERKEL MOZI, GYULA Szept. 19—24: Az aranypók.

K: h. fél 6, fél 8, v. fél 4, fél 8. fél 8.

BÉKE MOZI, OROSHÁZA Szept. 18—23: Svejk, a derék katona. II. K: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, íél 8 fél 8.

PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Szept. 20—24: A hamis levél.

Kezdés: 6, 8, v.: 4, 8 és 8 órakorj BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Szept. 18—23: Ne várd a májust.

K- h: fél 7, fél 9, v: fél 5, íél 7, fél 9.

TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Szept. 22—24: Lissy.

Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4, 6, 8 órakorj ADY MOZI. SZEGHALOM Szept. 24—26: Monte Cristó II. r. Kezdés: h.: 8, v,: 4, 6 és 8 órakorj

. i ■ ■ z-. i' r> --'-«*■* - ‘ —rJ

JÓKAI SZÍNHÁZ

tajelöadas

Kunágotán, ma este 8 órakor: MARICA GRÖFNÖ Battonyán, ma este 8 órakor: ELVESZEM A FELESÉGEM

Mindenki előtt ismeretes, hogy a tavaszi és nyári időszakban — főleg eső után — szinte rohamosán nőnek a növények. Ez a növekedés egy-egy növénynél általában állandó, vagyis minden időszaknak megvan a jellegzetes nö- I vekedési erélye. Lényeges eltérést idézhet elő az abnormális időjárás. Ha a csapadékot nem követi megfelelő meleg, a fejlődés kismértékű marad.

Magam is kíváncsi voltam arra, vajon milyen növekedés nyilvánul meg elvetéstől magérésig; Megfigyelésem eredménye meglepő volt. Hogy szemléltetőbb legyen a fölfelé növekedés megállapítása, grafikont is készítettem róla. Feljegyeztem a magvetés idejét és a tenyészidő (vetéstől aratásig) minden napja helyet kapott a vízszintesen futó milliméter beosztású grafikon-papíron. A növények növekedését mindennap reggel hét órakor végeztem s függőleges (fölfelé menő) vonallal jeleztem. Csak egész centiméteres növekedést vettem figyelembe, tehát a millimétereket elhanyagoltam, hiszen a szemléletességen ez nem rontott. Amikor nem volt szám- bavehető növekedés, azonos függőleges vonalat húztam. Előre megállapítottam, hogy 1—1 centiméteres növekedés hány milliméteres papírkockát vesz igénybe. A megfigyeléseket homoktalajon végeztem s hogy mérőlécem alsó vége biztos talajon álljon, karót vertem a talajba annak felszínéig s ennek tetejére állítottam a mérőlécet. így az esetleges hamis adatokat el tudtam kerülni.

Ilyen eljárás mellett könnyű volt megállapítani, hogy a különböző növények magja más-más időben kelt ki. Pár nap alatt ki szokott’ kelni a borsó, bab. árpa. zab, búzá. 8—10 nap kéíl áltúíkö- ri’ca a Ííikeléséneft ’ és' 3 hét ihúlv® szokott kibújni a burgonya. A kikelés után fokozatos volt a növekedés. A cukorcirok (méznád) kikelés után hosszabb ideig alig mutatott fejlődést, azután hirtelen olyan rohamos növekedés in« dúlt meg, hogy a többi növény nem tudott lépést tartani vele.

A növekedés legerőteljesebb volt virágzása előtt. Csúcspontját pedig virágzáskor érte el. Ettől az időtől kezdve fokozatosan megszűnt a növekedés. A virágzás e- lőtti időszak időjárási viszonyai döntő jelentőségűek a növekedés erejére.

Említett megfigyeléseim grafikonját úgy készítettem el, hogy az ábra tetején a kisebbmagyobb csapadékot (esőt) ábrázolhassam lefelé lógó kisebb, vagy nagyobb csepp formájában. Így szembetűnővé vált az eső utáni erőteljesebb növekedés, ami pár nap múlva következett be. Ha kellő időben hullott a csapadék, vagyis akkor, amikor a növény szokásos növekedése természetszerű, igen szépen mutatkozott a csapadék áldásos volta. Azért mondják hálunk, hogy a májusi eső aranyat ér. Az elkésett eső is serkenti a növekedést, de már nem. a szokásos mértékben.

Megfigyeléseimet tavasszal vetett növényeken végeztem e ezek eredménye a következő volt:

Az árpa és zab legnagyobb napi növekedése 6 cm; a cukorcirok (méznád) legnagyobb napi növekedése 24 cm; a bánkúti későn érő, lófogú kukorica növekedése 24 cm. (Mintha minden órában egy centit nőtt volna). Ugyanezen kukorica címerhányás (virágzás) előtti időben három egymásután! napon összesen 42 centimétert nőtt. (Szakkönyvekben sem találtam ehhez hasonló feljegyzést!)

Meg kell jegyeznem, hogy a feltüntetett számokban kifejezett napi növekedések csak egyetlen .esetben fordultak elő.. Minden tnás'’éSetbeTi kevesebb volt a nö" Vétódé*. ük ., -...fi

A növénytant tanuló diákok is próbálják meg az ilyen és ehhez hasonló megfigyelések végzését. Sjfk örömük telik majd benne és hasznos is lesz számukra.

Borosa Mihály gazd, szaktanár;

Termelőszövetkezetek! Termelők! Dolgozó parasztok!

Teljes ütemben beindult az 1959. évi

sertéshizlalási

akció

Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozató, hizlalásra alkalmas, 20 1 kg-nál magasabb súlyú süldőre. (

A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján átvett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor:

106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 126—165 kg súlyú zsír- és zsirjellegű sertésért 165 kg-on felüli zsír- és zsirjellegű sertésért 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért

15.50 Ft/kg

14.80 Ft/kg

14.50 Ft/kg

14.80 Ft/kg

14.— Ft/kg

Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, sima lefutószőrű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszcs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg- nál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott

sertésekért. t

I., II. tip. tsz. Mg. tsz. és egyszerű társulások

20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 1.50 Ft/kg

50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg

Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához forduljanak. 1

Békés megyei Adatforgalmi Vállalat

Telefon: 10—34.