Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-23 / 224. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPGJSAG 1958. szeptember 23., kedd Hanczár József békési tanárral beszélgettünk a politechnikai oktatás első tapasztaiatairél Még egy teljes hónap sem telt el ezóta, hogy megkezdődött az új iskolai év, mely több Iskolánkban új feladatot is hozott a megszokottak mellé: a politechnikai oktatást. Az első hetek tapasztalatai mindig fontosak, minden új dolog megkezdésénél: így van ez most is. A tapasztalatok után kutatva kerestük fel a napokban Békésen az 1. számú általános iskolát, melynek ötödik osztályaiban ipari jellegű politechnikai képzés kezdődött ebben az évben. Óraközti szünet előtt érkeztünk, és az igazgató irodájában Szabó Sarolta Igazgatóhelyettessel beszélgettünk először. — A kezdet jó, — mondja — és ami a legfontosabb: a minisztérium nemcsak határozatot hozott a gyakorlati oktatás kötelezővé tételéről, hanem megfelelő anyagi ellátást is biztosított. Kitűnő szerszámokat, varrógépeket és sok minden mást kaptunk, jóval több mint 10 ezer forint értékben. Később arról esik szó közöttünk, hogy miért ipari jellegű a gyakorlati oktatás Békésen? — A község földterülete kicsiny, mondja az igazgatóhelyettes, és a lakosság érdeklődése egyre jobban az ipari pályák felé fordul, — ezt a technikum iránti hatalmas érdeklődés is bizonyítja. Békés iparosodó útra lépett már az elmúlt esztendőkben is, ezért feltétlenül jó, hogy ipari jellegű a gyakorlati oktatás az iskolában is. Néhány perc múlva csengetnek, éa megismerkedhetünk Hanczár János tanárral, az iskola gyakorlati oktatásának vezetőjével. Még mielőtt az első tapasztalatokat felsorolná, megmutatja a szertárt, az új szerszámokat, munkaasztalokat, — ezeket mind most kapták, va- dcmat újak, kitűnőek. „Egy hiba azonban máris a nyakunkon van, nincs megfelelő helyiségünk, ahol a gyakorlati oktatás óráit megtarthatnánk. Egyelőre azt a megoldást találtuk, hogy az egyik alsótago- zatl osztályban délután tartjuk a politechnikát, megfelelően beosztva a három ötödik osztályból képezett hat csoportot. Mondanom sem kell, hogy ez nem a legjobb. A gyerekeknek kétszer kell fel- jönniök az iskolába, már ez is nehézkes, sokkal eredményesebben dolgozhatnánk délelőtt. Pedig így is nagy az érdeklődés, és a tanulók nagyon megszerették a gyakorlati órákat.” E szavak igazát mi sem bizonyítja szemben, mint az, amit gyerekek mondanak, és amilyen szeretettel és nem kevesebb érdeklődéssel beszélnek tanárukkal a gyakorlati órák eseményeiről, feladatairól. Szünetben sokan felkeresik Hanczár tanár-bácsit, és érdeklődnek, hogy mit csinálnak majd a következő órán? Kiss Julianna, Nagy Erika, Tímár Éva, Vágó Zsuzsa, Szabó Gábor, Szabó István, Egeresi István és Kovács Béla a legügyesebbek, nem egy közülük már a szerszámfelelősi tisztet is kivívta magának! — Öröm velük dolgozni, tanítani őket, — mondja szünet után Hanczár János. Nincs órája, nyugodtan beszélgethetünk. A szertár -nyugalmas csendjében ismerkedünk meg részletesen az iskola politechnikai oktatásának eddigi eredményeivel, a tanmenettel, és — a problémákkal is. — Az első, legnagyobb probléma az, amit már említettem, — folytatja, — a helyiséghiány. A községi tanács azonban megígérte, hogy segít a bajon, és a közeli napközi otthon egyik üres épületrészét 20 ezer forintos költséggel remek kis műhellyé építik át Hallani és látni kell Hanczár Jánost, és azonnal érzi, tudja az ember, hogy hivatásáért él-hal, talán nem is tudna meglenni a gyerekei, tanítványai nélkül. Harminchét éve tanít, ebből húsz évet Bélmegyeren, egy kis tanyai iskolában töltött, és már ott is szakköröket, barkácsoló órákat szervezett tanítványainak, akiket így is nevelt a munka szeretetére, megbecsülésére. Elgondolkozik egy pillanatra, aztán minden sallangtól, hamis hangsúlytól mentesen ezt mondja: „Szívből kell csinálni ezt, akkor minden jól megy...’1 Igaza van, és már eddig és réKépes Kérdések Hol található, mii ábráxol? 19, Megfejtés: Beküldte gebben, hosszú pedagógus pályafutása óta elért eredménye ezt példázza: Szívből kell dolgozni, akkor a siker nem marad el Ahogy az év tanmenetét magyarázza, újból csak azt érzem: mennyire őszintén mondta azt, hogy „szívből” kell dolgozni, úgy érdemes, és úgy igazi! — Eddig öt óra tapasztalatából meríthetek, — mondja — és állítom, hogy jók ezek a tapasztalatok. Elsősorban azt is bizonyítják, hogy nagyon kellett már a gyakorlati oktatás, hiszen ifjúságunk egyre jobban érdeklődik a gyakorlati kérdések, szakmák iránt. Persze, a mi gyerekeink még a kezdet kezdetén állnak, de igyekszünk már most, az ötödik osztályban megfelelő, erős alapot é- píteni a további osztályok gyakorlati képzéséhez. Mi a tervezet? Szenszámismeret, apró papírmunkák, dobozok készítése, — különösen a lányok csinálják nagy szeretettel és buzgalommal — aztán sor 'kerül a fémhuzal-munkákra: kulcstartót, ördöglaka:ot készítünk majd a lemezmunkákkal zárul az első év tanterve. Nem tudom, máshol mi a tapasztalat, de én úgy vélem, hogy az első órákban a legfontosabb a tanulókat pontos munkára, és a helyes szerszámkezelésre megtanítani, mert csak így sajátíthatják el a legegyszerűbb, legjobb munkafogásokat. Dobozokat, papírmunkákat mutat: túlnyomó részük hajszál pontos, jól formált, — ügyes kezek munkája. Ezek tehát az első órák tapasztalatai a békési 1. számú általános iskolában. És ami a lagfigyelemre méltóbb: már az első néhány órán is kiderült: hézagpótló és szükséges a politechnikai oktatás, a munkára, a munka megbecsülésére való nevelés, mert ifjúságunk igényli is, és szereti ezt az új tantárgyat. Még egy fontos tényező: ahol úgy segíti a tanács az iskolát, a gyakorlati oktatás vezető tanárát, mint Békésen, ott a siker fele már biztosított is, a másik fele pedig a hivatását szerető pedagóguson múlik. Öröm, és jó dolog, hogy Békésen minden adva van, — az első év tehát bizonyára megfelelő eredményeket és dús tapasztalatokat hoz. SASS ERVIN Hírek Mozaikok EsEMÉNYEK Naponta három vagon cukorrépa A békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezetben az őszi munkák gyors elvégzése érdekében szinte valamennyi tag kint dolgozik a földeken. Készítik a magágyakat, törik a kukoricát és szedik a ré- ----------------«S pát. Ebben az évben több minit 130 hold őszi árpát vetnek el. A munkák dandárja jelenleg a cukorrépaszedésnél van. Ügy tervezik. hogy szeptember 22-től naponta 3 vagon cukorrépát adnak át a Sarkadi Cukorgyárnak., két-három mázsával TÖBB, MINT AZ EGYÉNIEKNEK Kamuton öt termelőszövetkezet működik eredményesen. A gabonafélék betakarításánál is megmutatkozott a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. A termelőszövetkezetek 3—4 mázsa búzával és ápá val többet termeltek, mint az e- gyéniek. Az elmúlt héten a termelőszövetkezetek és az eevón->k is megkezdték a cukorrépa szedését. Az eddigi eredmények alapján a termelőszövetkezetek 2—3 mázsa cukorrépával is többet termelnek holdanként, mint az egyéniek. Ennek meg is van az eredménye: a napokban a Rákóczi Termelőszövetkezethez több dolgozó paraszt adta be belépési nyilatkozatát. LEVEZETIK A VIZET, CSATORNÁT ÉPÍTENEK Körösiadányban a legutóbbi tanácsülésen megbeszélgették az 1959. évi községfejlesztési tervet. A villamosítás, járdaépítés, kútfúrás mellett tervbe vették, hogy a Vörös Hadsereg út és a Sebes-Körös közti részről teljesen levezetik a vizet és megépítik a szükséges csatornákat is. VÍZTARTÁLYT és kézmosót SZERELTEK BE AZ ÓVODÁBA Vésztőn az óvodai szülői munkaközösség és az óvoda vezetőinek kezdeményezésére társadalmi munkával 40 darab virágcserepet, folyosón víztartályt és korszerű kézmosót szereltek be. Ugyanakkor az óvoda előtti parkot társadalmi munkával rendbehozták. Várható időjárás kedd estig: Felhős idő, sok helyen esővel, főkép keleten zivatarral, megélénkülő nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet általában csökken. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 11—14, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: általában 17—20, délkeleten 20—23 fok között. Távolabbi kilátások: hűvös idő, esőkkel. TÁRSADALMI MUNKÁSOK VÉSZTÖN Vésztőn a nevelőtestület nemcsak a tanításban, hanem a társadalmi munkában is jó eredményeket ért el. Kiss József nevelő vezetésével az iskola tatarozásában és az udvar rendbehozásában segédkeztek. TANÁCSÜLÉSEN vitatják MEG AZ IFJÚSÁG HELYZETÉT A szeghalmi járási tanácstagok kérésére szeptember 27-én, szombaton Vésztőn tartják meg a tanácsülést, ahol a járási termelő- szövetkezetek helyzetét, munkáját, valamint az ifjúság kérdésé* vitatják meg. JÖVÖRE SZÁZ HOLDON VETNEK MAGHERÉT A szeghalmi Béke Termelőszövetkezetben ebben az évben is vetettek lucernát magnak. Eddig 32 mázsa tisztított magot csépeltek el. A tsz tagságának határozata a- lapján jövőre 100 holdon eszközölnek magfogást. _Q.„ ' • vrt '-T V, Prágában hamarosan napvilágot lát a Bánk bán első cseh for. dítása. A fordító Jan Lichtenstein, munkatársával, dr. Paveá Eisnerrel, a neves irodalomtudóssal és nyelvésszel, valamint dr< Alfonz Welterrel, a magyar—cseh szótár főszerkesztőjével, a XIX« század esek klasszikusainak ny vén, archaizálva tolmácsolja » tragédiát.-oNew Yorkban is kiadták Na- yantara Shagal indiai írónő a „Time to Be Happy" című regényét, A regény csípős szatírával bírálja a brit gyarmatosítókat s azokat az angol meveltetésű indiaiakat, a- kik majmolták és kiszolgálták hódító uraikat. A könyv érdekessége még, hogy az írónő Nehru mii niszterelnök unokahúga. nvwHwuvuvuuMM vvvwvs wwv w gének, mikor a fájós derekát tapogatja. Valamit csinálni keli a földdel. Vagy kiadni haszonbérbe, vagy... itt alakadt. HornHa olyan könnyű lenne (község, utca, szám) Figyelem! A közölt képet is vágjuk ki, és a megfejtéssel Összefüggően küldjük be. A borítékra írjuk rá: „Képes kérdések A megsárgult kukoricatáblák tarka össze-visszaságban húzódnak meg a felszántott földek között, A 20—30 dekás csövek erősen lehajolva várják, hogy letörjék ékeit. Az egyik három holdas kukoricatáblán Marján István bácsi és felesége most fogtak hozzá a töréshez. Nem sietnek, csak úgy öregesen, komótosan. István bácsinak 8 hold földje van. Még 45-ben kapta a földosztáskor. Hogy örült akkor a földinek. Gyermekkora óta arról álmodozott, hogy egyszer a saját földjébe mélyessze bele az ekevasat. És a termést ne kelljen részelni. Levett kalappal állt, a- mikor először akasztotta saját zsákját a cséplőgép farárai S boldog örömmel mutatta fele. ségének az első maréit búzát — Ez már a miénk? Sok szűk és bőséges esztendő telt el azóta. A felszabadulás e- lőtti húszéves cselédsors kiszívta belőle az erőt. Nehezen birkózik már meg a földdel. Az utóbbi időben sokat betegeskedik. Az asszony is göthös. A földet viszont meg kell művelni. Igaz, hogy a veje néha segít egy kicsit, de az kevés. Fiatal erő kellene ide, meg gép. Sokszor elnézte a szomszédos tsz földjén pufogó traktorokat; — Micsoda mélyen megszántja az a földet, öröm nézni. Neki is van két lova. Az egyiket még 1945-ben vette s akkor sem volt már fiatal. Ha egy kicsit száraz a föld, vagy mélyebbre eresztik az ekét, szakadásig feszül az in, meg az istráng. — Nem jól megy ez így —• panaszkodik esténként a felesélokát összeráncolta s fáradt tekintete fásultan meredt a semmibe. A felesége ilyenkor nem szól semmit. Valamelyik nap reggel végképp elkeseredett. Az öreg Olga, a ■barázdás ló kinyúlva feküdt a jászolnál. Hiába hívta ki hozzá az állatorvost, nem segített a- zon már csak a sintér. Na, most már mit kezdjen egy lóval. Hiába számolgatta a pénzét, másik lóra nem telt. Az eggyel meg mit kezdjen, nem foghatja be. Fiatal még, meg olyan bolondos, hogy egyedül a* üres kocsit is nehezen indítja el. Sokáig sóhajtozott így. Egy este, amikor éppen vacsoráztak, átballagott hozzá az Ö- neg Sz. Nagy János bácsi, a szomszédja. Elpanaszolta neki a baját, bánatát. János bácsi mosolyogva hallgatta végig, majd csendesen megjegyezte:
