Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-21 / 223. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. «Mpic-mfe-er 21, vasár it* jv TILTAKOZÁSOK Se Amerikai Egyesüli Államok hozzanak olyan határozatot, mely '^greseriv körein«* a Kínai Nép- j meggátolja az imperialista körö^Jköatársaeággal szemben sorozatosan Mkövete+t háborús pros okáétól ellen. Még csak néhány hete annak, bogy az amerikaiak Libanonban végrehajtott intervencióval, semmibe véve a népek önrendelkezési jogát, fegyveres erőik révén akarnak gátat vetni az ott kibontakozó függetlenségi harcnak, nem törődve azzal, hogy a világot egy pusztító háború szélére sodorhatják. Alig csillapodott némileg a világ békeszerető népeinek felháborodása, márt* újabb háború* provokációt hajtanak végre a Kínai Népköztársaság ellen. A világbékéért harcoló népek ni #n nézhetik tétlenül, ezt a veszedelmes játékot a tűzzel. Mi is követeljük,. . hogy az Amerikai Egyesült .Államok hagyjon fel eddigi politikájával és szüntesse meg a más népek belügyeibe való beavatkozási kísérleteit, vonja ki csapatait Tajvan térségéből. Az ENSZ mostani közgyűlésén pedig két abban, hogy a világ békéjének veszélyeztetésével, más népek megfélemlítésére, büntetlenül küldözgessék fegyveres erőiket a világ különböző löszébe. A Gyulai Húsipari Vállalat dolgozói. * Az 195«. szeptember 12-én megtartott szakszervezeti taggyűlés tiltakozását fejezi ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok a Kínai Népköztársaság ellen sorozatos provokációt hajt végre s támogatja a Csang Kaj-sek-klikk politikáját Az amerikai katonai vezetőség a Kínai Népköztársaság ellen irányuló sorozatos provokációt szándékosan arra akarja felhasználni, hogy egy újabb világháborút robbantson ki. LeMtes együttműködésünket fejezzük ki a kínai dolgozókkal, kikhez megbonthatatlan. testvéri barátság szálai fűznek és sok sikert kívánunk Tajvan felszabadításáért vívott harcukhoz. Mezőhegyes) Állami Gazdaság újmezöh egyesi dolgozói. Gromiko levele az ENSZ-közgyűlés elnökéhez A. A. Gremiko, a Szovjetunió ENSZ_küldöttségének vezetője levelet intézett az EiNSZ-iközgyűlés 13. ülésszakának elnökéhez: „A szovjet küldöttség a Szovjetunió kormányának megbízásából kéri fontos és sürgős jelzéssel a következő kérdés felvételét a 13. ülésszak napirendjére: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-. Britannia és Franciaország katomódon megtakarított összeg egy részének felhasználása a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére.“ A levélhez fűzött magyarázó melléklet közli, hogy a szovjet küldöttség e kérdés megoldását azért tartja fontosnak és sürgősnek, mert a fegyverkezési hajsza következtében egyre terebélyesedő katonai költségvetések igen, káros hatással vannak az államok gazdasági életére és súlyos teherként nehezednek a népek vállára. A katonai kiadások szakadatlan növekedése fegyvergyártási célokra von el a termeléstől óriási összegeket és emberanyagkészletet, holott mindez a lakosság létszükségleteinek kielégítését szolgálhatná. A katonai kiadások csökkentése ugyanakkor lehetővé tenné, hogy az ily módon megtakarított eszeget a békés gazdasági ágak fejlesztésére, a foglalkoztatottság.fokozására és a lakosság életszinják fel. A katonai kiadások csökkentése ezen túlmenően módot adna arra, hogy a megtakarított összeg egy részét a gazdaságilag elmaradott arszágok gazdaság- fejlesztési szükségleteire fordítsák. Ily módod a gazdaságilag elmaradott országok széleskörű programot valósíthatnának meg, az ipari építkezés, a mezőgazdaság korszerűsítése, a lakosság anyagi és kulturális éle- színvonalánafk emelése területén — írja többek között a levélhez fűzött magyarázó melléklet. (MTI) A nemzetközi közvélemény figyelme ezekben » napokban ismét az ENSZ newyorkj üvegpalotája felé fordul, ahol sorsdöntő tanácskozásokat folytatnak a világszervezet tagállamainak küldöttei. A* emberiség nagy kérdése: háború lesz-e vagy béke, a szírvezet valamennyi ülésszaka előtt felmerült. De talán még sohasem vártak ENSZ ülésszakot oly an, feszült érdeklődéssel az emberek százmilliói, mint a mostanit. Hiszen manapság már a legkorszerűbb, 'legfélelmetesebb, legborzalmasabb fegyvereket állíthatják * tömegpusztítás szolgálatába. s a fegyverek a világ különböző pontjain, elsősorban a Távol-Keleten már dörögnek is. A közgyűlés jelenlegi 13 ülésszakának napirendjén a nemzetközi politikai élet csaknem valamennyi fontos kérdése szerepei, közülük kiemelkedik Kína ENSZ- tagságának, az általános leszerelésnek a problémája, a közép-keleti helyzet Hammarskjöld főtitkár jelentésének fényében, a ciprusi, az algériai kérdés és nem utolsó sorban a tajvani térségben kialakult feszültség. Természetesen azok a körök, a- melveknek éltető eleme a háborús hisztéria fenntartása, amelyek szívesen táncolnak „a háború szakadékénak szélén”, mindent megtesznek azért, hogy a legfontosabb kérdések megoldását, így például Kína ENSZ-iagságának rendezését — megakadályozzák. Éppen ezért éles és heves viták várhatók az ülésszok tanácskozásain A Szovjetunió és a népi demokratikus országok küldöttségei törekedni fognak majd arra, hogy elősegítsék Kína felvételét az ENSZ-be, arra, hogy megegyezést érjenek el a leszerelés kérdésében, a nukleáris kísérletek és a nukleáris fegyverkezés megszüntetésében stb. Hogy a nyugati küldöttségek, elsősorban az Egyesült Államok delegátusai.-valójában mit ásókarnak, arra jó például szolgált Dulles külügyminiszter csütörtöki felszólalása. Dulles ismét „agresz- szióvaT* vádolta meg a Kínai Népköztársaságot, mert fel akarja szabadítani a saját területéhez tartozó Tajvant és két évvel a magyarországi helyzet konszolidációja után újból fel akarja melegíteni a „magyar kérdést”. Ezeknek a provokációs lépéseknek a napnál is világosabban kitűnő céljuk az, hogy eltereljék a figyelmet a közép- és a távol-keleti béke megbontására irányuló mesterkedésekről, hogy továbbra is fenntartsák a hidegháború légkörét — és — ahol lehet — a hidegháborút „melegháborúvá'' változtassák át. Mégis melyek azok a kérdések, amelyekben esetleg előrehaladás várható ? A legtöbb reményt talán az általános leszerelés problémájához fűzik, Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtök esti felszólalásában kormánya nevében nagy jelentőségű javaslatokat tett egyrészt a világűr katonai felhasználásának eltiltására és a külföldi katonai támaszpontok felszámolására, másrészt a,nukleáris fegyverkísérletek és a nukleáris fegyvergyártás végleges beszüntetésére. Ismeretes, hogy az atomszakértők genfi értekezlete megtette a kezdeti lépéseket ebben a tekintetben, mert megegyezett az a- tomkísérletek betiltásának ellenőrzés! módozataiban. A nyugati hatalmak azonban mindeddig csak egy évre hajlandók vállalni a nukleáris kísérletek felfüggesztő-' sét és a világűr ellenőrzésére vonatkozó szovjet indítvánnyal szemben csupán egy ködös megfogalmazású javaslatot tettek, „a világűrkutatásban megvalósítandó, nemzetközi együttműködésre”. Mindamellett .van remény,az előrehaladásra nemcsak azért, mert az ésszerű szovjet javaslatok e- iől mind nehezebb kitérni, hanem azért is, mert az Egyesült Államok szövetségesei közül is egyre többen érzik a fegyverkezési verseny nyomasztó terheit és ébrednek tudatára a nukleáris kísérletek aggasztó hatásaira, nem beszélve egy esetleges nukleáris háború borzalmas kilátásairól. A másik kérdés, amiben szintén van kilátás a megegyezésre, a kö- zépikeleti helyzet megszilárdítása, Hammarskjöld ENSZ-főtitkár beszámolójának nyomán. Ügy tűnik, Iskolák gyárakat alapítanak Száztizenöt magasabbfokú iskola eddig 3 720 gyárat és műhelyt alapított Kínában. Egyes gyárakat maguk a tanintézetek, vagy egyetemi fakultások vezetnek. Sok kisebb üzemet a tanintézet lát el forgótőkével. A kommunista párt központi lapjának hírmagyarázója kifejti, hogy jóllehet ezeket a gyárakat rövid idő alatt hozták létre, mégis az iskolák által alapított gyárak előnyei szemmelláthatók. E- gyeeíti a munkát a szakosított tanulmányokkal, megfelelően kedvező feltételeket teremtenek a gyakorlati oktatásra és tudományos kutatásokhoz, gyarapítják a nemzeti vagyont és bizonyos jövedelmet is biztosítanak a diákoknak. Az a tény, hogy ezeket a gyárakat iskolák vezetik, a szellemi és fizikai munka egységét teremti meg. Számos munkást szocialista öntudattal és a tanulás vágyával tölti el. A gyárak vezetése révén az iskolák szorosabbá fűzik kapcsolaKína kulturális forradalmáról rak nemzetközi színvonalon termelnek, 1800 féle gyártmányt. A kínai népi egyetem marxista kiadványai A kínai népi egyetem új marxista kiadványai között szerepelnek a következők: „A népi kommunák.” — „Klasszikus marxista írók a permanens forradalomról.” — „Klasszikus marxista írók a nevelés és termelés kapcsolatairól.” Az elsőnek említett könyv kivonatokat közöl Marx, Engels^ Lenin és Sztálin műveiből a népi kommunákról és azokról az elvekről, amelyek a szervezetekben a x-rmelést irányítják. A második könyv Marx, Engels, Sztálin és Mao Ce-tung írásait közli a permanens forradalomról, a forradalmi átalakulásról és Trockij doktrínáinak bírálatáról. A harmadik könyv kivonatokat közöl Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung nyilatkozataiból a nevelés és termelés közötti ösztukat a helyi mezőgazdasággal és , , iparral. Negyven tanintézet ada- «^függésekkel kapcsolatban, tai szerint az így alapított gyá-1 A népi kiadóvállalat ezenkívül rövidesen a következő műveket adja még ki: Marxista írók a politikai nevelésről. Marxista írók Simon, Fourier és Owen utópista szocializmusáról. Munkamódszerek a dialektikus materializmus alapján. Egyre több falusi klub alakul Kínában A tengerparti Csekiang tartományban több mint 30.000 falusi klub alakult. Csaknem minden mezőgazdasági szövetkezetnek van klubja és a falusi kerületek nagy többségében van kulturális központ. A kluboknak van színjátszó csoportja, propaganda csoportja, énekkara, táncegyüttese, irodalmi köre, képzőművész köre, könyvtára és kiállítási terme. A klubok lettek az irodalmi tevékenység központjai. Az írni-olvasni tudás terjedésével egyre több parasztíró jelentkezik, akik számos szép népdalt alkottak máj. Ezek a dalok visszatükrözik a haladás és siker örömét. mintha a megoldáshoz közelednék, ha nem is a Jordániái, de a libanoni válság. A világszervezetnek igen fontos feladata most, hogy maradéktalanul érvényt szerezzen a közgyűlés határozatának és elérje az angol-amerikai intervenieós csapatok kivonását. A többi kérdés körül’ nagy vita várható A ciprusi és az algériai- probléma tárgyalásánál, ahol újból szemtanúi lehetünk az ázsiai-afrikai népek mind szorosabbá váló egységének a gyarmatosítás rendszerével szemben. A közgyűlés ülésszakának napirendjén több mint hetven kérdés szerepel. Nehéz lénne megjósolni, melyek azok, amelyeket 'érdemben megvitatnak, melyek a- zok, amelyekben megegyeznek és melyek azok, amelyekben semmiféle előrehaladást nem tudnak majd elérni. Egy azonban bizonyos. Ez a közgyűlés — miként az előzőek is — megmutatja majd, hogyan változnak meg az erőviszonyok a világszervezeten belül is, a békeszerető államok javára, hogyan válik a kezdetben olyan jól, olajozottan működő amerikai szavazógép egyre inkább akadozó vá. Elég itt ha párhuzamot' vonunk a közgyűlés 1950-es Kínát agresszorrá nyilvánító-' határőzáta és 1957-es, az angol—amerikai beavatkozókat Libanonba, Jordániába betört csapataik visszavonására felszólító határozata között: A közgyűlés ülésezése mellett nem szabad megfeledkeznünk egy másik igen fontos tárgyalás-sorozatról, amely szinte vele párhuzamosan, a lengyel fővárosban folyik: a kínai—amerikai nagyköveti megbeszélésekről. Ezeknek a megbeszéléseknek a célja a tajvani feszültség tárgyalások útján elérendő megszüntetése lenne. Itt persze erősén kísért a múlt, a sikertelenül végződött tanácskozások. Joggal írta a Ren- min Ribao a tanácskozás megkezdésének előestéjén, hogy most itt „jó alkalom mutatkozik Eisehho- hangoztatott békevágyónak . bebizonyítására”. A jelek azonban nem arra.mutat- Államok gondol a feszültség A különböző megyék kormány zati hatóságai a hivatásos írók és wer elnöknek sokat művészek bevonásával szervezik a parasztok kulturális irányítását. A falusi iskolák tanítói szintén | na^> ^°6y 32 Egyesült támogatják ezeket a törekvéseket, $ komolyan megszüntetésére és a hatalmas kínai néppel való megegyezésre. Ezt bizonyítja az amerikai, hadihajók sorozatos behatolása á'kínai A hagyományos tibeti színházi! felségvizekre Csang Kaj-sek ka- ünnepségek, amelyek minden év-f lózainak konok, elszánt támogatá- ben a tibeti naptár hetedik hó-pa és. a Kínai Népköztársaság el- napjában zajlanak le, amikor a | ismerésének, a kínai ENSZ-tagság Színházi ünnepség Lhasszában rendezésének merev, ostoba visz- szautasítására, ami az amerikai politikát illetően táplált utolsó Illúziókat is szertefoszlat.ia a nyugati és a semleges világban. Közvetlenül nem szerepel u- gyan az ENSZ-közgyűlés soron lévő ülésszakán, de a moit átadott szovjet jegyzék nyomán újból előtérbe került a német újraegyesítés A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatai nyomán azt indítványozza ■ az titkára és Csang Kuo-hua, a nép- j Egyesült Államok, Nagy-Británnia hadsereg tibeti kommunista pa- Franciaország kormányának, rancsnoka, valamint a különböző!hogy a négy nagyhatalom képvi- szervezetek vezetői. jselőifoől alakítsanak bizottságot a A dalai láma ebédet is adott alnémet békeszerződés előkészítésé- tiszteletükre. ■ ■ I nefc 'tanulmányozására. gabona érni kezd, ezer és ezer han és tibeti résztvevőt csábítottak a tibeti fővárosba. A Norbu Lingka park csendjét zene és tánc hangjai verik fel. A két leghíresebb tibeti színtársulat játszik itt a zöldellő fák övezte színpadokon. A gyepen és a kertekben állandóan nagy tömeg hullámzik. Az előadáson a dalai láma vendégeként jelen volt Csang Csing- vu, a központi kormány képviselője, a Tibeti Kommunista Párt
