Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-21 / 223. szám
1Í5Í. szeptember 21., vtaárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 350 vagon eirokszakállt exportálnak megyénkből . Megyénkben, hazánk egyik legjobb cirok termo vidékén 6000 holdról takarítanak be ciroksza- kállt. Csupán a mezőkovácsházi járásban 5000 holdon termelték ezt a jól jövedelmező növényt. A termelők többsége 9—10 mázsás átlag cirokszakáll. és 20— 22 mázszás cirokmagtermést ért el, ami holdanként tízezer forintnál magasabb jövedelmet jelent. A szakemberek véleménye szerint a 7000 forintos jövedelmet a leggyengébb ciroktermelők is elérik. A szokatlanul száraz nyáron veszedelmes kártevő lépett fel, a levéltetű. Ahol idejében elvégezték a permetezést, nem okozhatott kárt. Érdemes volt tehát a földművesszövetkezetekre haliátvételére, feldolgozására: egymillió forintos beruházással új cirokfeldolgozót rendeznek be Kunágotán és korszerűsítik a meglévő öt átvevő telepet, hogy idejében, jó áron értékesíthessék külföldön a cirokszakállt. Ugyanakkor előre gondolnak a jövő évre is: megkezdték a cirok termelési szerződéskötést, hogy egy év múlva ismét nagymeny- nyiségű szakállt értékesíthessenek külföldön és idehaza. Jól halódnak az őszi munkák Feisőnromáson Gyors ütemben folynak az őszi . munkáik a Felsőnyomási Állami gain!, s a védekezést megtenni. , Gazdaságban. Már 725 holdon végezték el a mélyszántást és 1183 A napsütéses meleg őszi napok igen kedvezően hatottak a cirokra, s azelőtt nem tapasztalt, kiváló minőségű cirokszakállt takarítanak be a termelők. A tavalyi 260 vagon helyett őszszel összesen 350 vagon szakállt exportálnak megyénkből. Ezenkívül a földmű veszövetkezetek legalább 300 vagon jó abraktakarmánynak számító cirokmagot vásárolnak fel. A földművesszövetkezetek értékesítési központja gondosan felkészült a magas ciroktermés holdon a vetőszántást. Az ősziek alá mintegy 2420 holdon terítettek istállótrágyáit és 1200 holdat műtrágyáztak. A kalászosok vetését a jövő héten kezdik. Folyik a kapésnövények betakarítása is. Eddig 77 holdról törték le a kukoricát, megkezdték a cukorrépa szedést s 91 holdról elcsépeltek a lucernát. Gondoskodnak a téli takarmányról is: szeptember 17-ig 17 400 mázsa silóiakarmánytt vermeltek el. Körösnagyharsányi jegyzetek Hevesen vunnak az utcán. Délután van, most a határ a népes. Csak akik a közügyeket intézik, azokat találni a faluban. Őket meg oly nehéz „elkapni” egy-egy szóra, hogy biz’ belj&rád a jöttment érdeklődő. A kőműves ül a tanácselnök asztalával szemben. De a másik oldalon nincs senki. — Már megkezdtük a tárgyalást, de kiszaladt, valaki kereste — türelmetlenkedett az építő ember. Tehát valamit építeni akarnak. A tárgyalás szó csakis ezt takarja. Előkerül az elnök és megmonja: — öltözőt építünk a sportpályához. A járdákat két éve rendbehoztuk, az artézi kutunk is megvan, hát most az öltözőt csináljuk... követelik a fiatalok... Hagyjuk magukra Farkas Feri bácsit, meg a kőművest, különben még megharagudnának a sportolni akaró fiatalok... A tus-mozgalom egy községben bizony mindenkit foglalkoztató dolog. Azt mondják, baj van Körösnagyharsányban ezzel. Nem megy, vagy nehezen megy. Állítólag az egyéniek nagyon meg vannak elégedve a helyzetükkel így is. Elhiszik, sőt tudják is, hogy többet ad a tsz-föld, dehát nekik ez is jó — mondják. — Nem kell több. Furcsa ez az elégedettség. Bocsássák meg nekem is a ravaszságot, kedves egyéniek, de azt hiszem, nem is olyan nagyon ő- szinte ez az „elégedettség". Mert azért mindenki tudja, hogy a magyar paraszt büszke arra, ha több terem neki, mint a másiknak! Inkább egyelőre csak tapogatóznak többen, s ezért „nem szeretik, ha a tsz-mozgalomról beszélnek”. Csak többen, mert mindenkire hogy szabadna ezt mondani? Van Harsányban már egy jól működő tsz, s most alakul — vagy már meg is alakult egy termelőszövetkezeti csoport. Akik ezt alakítják, azok e- lőbbre vannak a tapogatózásban: kitapogatták már, hogyan lesz jobb az életük... Helyiség-gondok vannak ugyan falun is, de Harsányban még inkább vannak. Furcsa mód, de sokszor hivatkoznak, hogy: ez azért nincs, mert nincs helyiség, az meg a- zért nincs, mert... újra csak nincs helyiség. Biztosan így van. De a kommunisták agitáció- ja talán helyiség nélkül is jobb lehetne... Egyedüli hoxséga megyében ezzel az eredménnyel, azaz mondhatjuk azt is, hogy felvilágosultsággal. 1700 lakosú község, s most az őszi iskolai beiratkozáson mindössze egy gyereket írattak hitoktatásra. Így Harsányban nincs egyáltalán hitoktatás. Eszerint mégsincs baj az agi- t adóval? De van, a nagyüzemi gazdálkodás terén jobban kellene állniuk.., V. T, Ne az út széléről... A víz 100 Celsius fokon forr, aztán átváltozik gőzzé, légneművé, ha nem nyúlunk hozzá, nem kavargatjuk, akkor is. Ez fizikai törvény, mely akaratunktól függetlenül érvényesül. De, hogy forrni kezdjen, előbb a fazék, alá kell gyújtani, meg kell teremteni előfeltételeit halmazállapota változásának. Ebben már közre keli, hogy működjön az ember, ha azt akarja, hogy gyorsan és ne a természet erők befolyására menjen át minőségi változáson. A társadalomban csakúgy, mint a természetben, az emberek akaratától függetlenül hatnak a törvényszerűségek, az ellentétek szakadatlan harcán keresztül. Nézzük meg ezt egy gyakorlati példán A társadalom szükséglete állandóan növekszik és ez a tény követeli a mezőgazdaságtól is az egyre növekedő termelést. Az egész világon nagy a kereslet a mezőgazdasági cikkek iránt. A versenyben természetesen csak a- zok a gazdaságok maradhatnak talpon, amelyek olcsóbb és több árut visznek a piacra. A verseny szükségszerű velejárója, hogy a kisgazdaságok fokozatosan tönkremennek ebben a küzdelemben, köznapi nyelven: a kishal megeszi a nagy halat. Tönkremennek, mert nem képesek annyi gépet, műtrágyát vásárolni, olyan mértékben alkalmazni a mezőgazda- sági tudomány eljárásait, ahogyan az szükséges lenne. Folyton saját mezsgyekaróikba ütköznék, nem képesek a bővített újratermelésre, gazdaságuk fejlesztésére. Ezt igazolja a kapitalista országokban is a statisztika. Az Amerikai Egyesült Államokban 1935-től 1955-ig 27’ százalékkal csökkent a 20 hektárnál kisebb terjedelmű farmok száma, földterületük pedig 29 százalékkal lett kevesebb. Ugyanakkor 30 százalékkal nőtt a 400 hektárnál nagyobb gazdaságok száma s ezek területe 60 százalékkal nagyobbodott. Tehát a kapitalizmusban is a nagyüzemi gazdaságok felé tendál a fejlődés, de a kisgazdaságok birtokosainak itt nincs megadva a lehetőség, hogy nagyüzemek gazdáivá válhatnak. Földjeiket felszívja a nagyüzem, őket pedig könyörtelenül eltapossa, földönfutóvá, bérrabszolgává teszi. Nálunk, mint általában a szocialista fejlődés útján Járó országokban, szintén érvényesülnék a gazdasági törvények) Vadon termő valuta Békéscsabán a Kazinczy-utcá- ban szerényen húzódik meg egy vállalat: a Selyem termel tető, a- mely nemrégen egyesült aGyógy- nöénygyűjtő Vállalattal. Tavasztól késő őszig, amíg a mező virágot hajt, ez a vállalat szervezi, hogy a vadon termő növényekből is haszna legyen az országnak és olyanok is keresethez jussanak, akik nem j száz százalékosan munkaképesek: öreg nénik, nyugdíjas bácsik, a nyári vakációban pihenő diákok járják a mezőt, s gyűjtik a csalánt, cickát, maszlagot, beléndeket, majoránnát, kamillát, japánakác virágot, csipkebogyót, zsurlófüvet stb., melyeket felvásárol és feldolgozásra előkészít a vállalat. Vannak olyanok, akik naponta 80 forintot is megkeresnek a gyűjtéssel, de a kamilla szedésnél nem volt sok a 180 forintos napi kereset sem. J Jó időtöltés ez és főleg hasznos I az országnak. Hozzávetőlegesen másfél millió forint értékű növény van jelenleg a vállalat raktárában, szárítójában, amelyek •nagyrészét exportálják. Nyugat- Németországba a jövő héten indítanak útnak 5 ezer kilogramm zsurlófüvet, amiből a hamburgi vegyiüzemek vesetisztító gyógyszert állítanak elő. Ugyancsak a jövő héten a belföldi gyógyszertárak ellátására 6 ezer kilogramm kamillát szállítanak Békéscsabáról. Gyógynövények, vitamindús italok (mint például a csipkebagyó- ból készült szörp), cukorka és e- gyéb festőanyagok, étel-, italízesítők, cigaretta illatosítok és ki tudná felsorolni, még mi minden készül azokból a növényekből, amelyeket szorgos kezek gyűjtenek össze a mezőn. S mfg gyűjtik, talán nem is tudják, hogy vadontermő valutát szereznek ezzel az. országnak. A mi nagyüzemeink a versenyben hasonlóképpen messze maguk mögött hagyják a kisgazdaságokat Bebizonyosodott ez az idén is a 3—4 mázsás gabona termésátlag különbségekben s abban, hogy Békés megye 215 termelőszövetkezete és 266 tszcs-je kétszerany- nyi gabonát adott el az államnak, mint együttvéve a megye 105 ezer kisgazdasága. Ha az állam nem biztosítana annyi kedvezményt az egyénieknek, válságba jutnának a kisgazdaságok, hiszen így is 40—50 forinttal drágábban állítanak elő egy mázsa búzát, mint a nagyüzemek. Mezőgazdaságunk termelési költségei éppen a szétaprózott, kispar- cellás gazdaságok visszahúzó e- redményei miatt jóval magasabbak a nemzetközi szintnél. Hogy csak a búzánál maradjunk: nálunk 150—160 forint egy mázsa búza előállítási ára, a világpiaci 80—90 forinttal szemben. Ha nagyüzemi termelés folyna már az egész mezőgazdaságban, az egyéniek és a nagyüzemek közti terméskülönbség megszűnése révén 3 millió mázsa búzával termelhettünk volna többet ebben az évben és ezzel megközelíthettük volna a világpiaci árakat. A többtermelés nemcsak a parasztságnak, hanem az egész országnak nagyobb darab kenyeret, jobb megélhetést, egyszóval magasabb életszínvonalat jelentett volna. Nagyüzemeink termelésének további fejlődése magá ól is megmutatja a kisgazdaságok perspek- tiváltlanságát, fokozódó eltörpülé- sét a szövetkezeti gazdálkodás mellett) A szocialista országokban így hat a gazdasági törvény De vajon nézhetjük-e az út széléről, hogy a megye nagyobb szántóterületét kitevő kisgazdaságok saját korlátjaikba botladozva konzervál ivizmusu'kkal évente sok millió mázsa búzát, cukrot, húst stb. vonnak el a népgazdaságtól? A marxista—leninista pártok e- reje éppen abban van, hogy felismeri a fejlődés irányát és minden körülményt alaposan megfontolva a dolgozók életének köny- nyebbé tételéért tudatosan szélesíti ezt a fejlődést. Minden igyekezettel azon van, hogy a mező- gazdaságban is egyre nagyobb teret hódítson a nagyüzemi gazdálkodás. Másszóval a marxisa—leninista pártok és akik politikáját végrehajtják, nem várják tétlenül, hogy maguktól érvényesüljenek a törvényszerűségek, hanem azok megvalósulását elősegitik, meggyorsítják. Mindebből következik, hogy államhatalmi szerveink, tömegszervezeteink, de a termelőszövetkezeti tagök is, akkor építik Jól a szocializmust, ha minél többet tesznek a termelőszövetkezeti mozgalomért, mindem rendelkezésükre álló törvényes eszközzel, elsősorban íredig meggyőző, felvilágosító szóval segítik a termelőszövetkezetek számszerű és minőségi fejlesztését. Aki nem gyújt a teavíz alá, hiába várja, hogy forrjon a víz a egészüljön a reggeli. Vannak emberek, akik az út széléről várják, hogy a tengelyig érő sárból valami csoda folytán magától kecme- regjen ki a szekér ahelyett, hogy segítenének neki. És — sértődés ne essék — ilyenek azok a tanács- es tömegszerveaetek is, a- melyeknek körzetében már évek óta egyhelyben topog a terme- jszö vet keze. i mozgalom, mert nem segítik kellően a fejlődését. De hogyan is segíthetné olyan falusi vezető a termelőszövetkezetet, aki maga is távoltartja magát attól és egyénileg gazdálkodik. Vagy hogyan járhat élen az erősi- tésében, amikor az ellenforradalom idején elhurcolt javak visz- szafizetéséről van szó, s ő Is — mint a dombiratosi tanácselnök — érintett a javak visszaadásában? A szavak és tettek kettéválása jellemzi a mezőikovácsházi földmű- vesszövebkezetek vezetőinek nagy részét is, (két ügyvezető kivételével), akik a közös határozat ellenére sem hajlandók népszerűsíteni a tsz-ek eredményeit. Vagy nem az út széléről való szemlélése-e a tsz-mozgalomnak az a tény; hogy Biharugrán évek óta úgyszólván semmi mozgás nincs termelőszövetkezet alakítására, mert a helyi tanács vezetői teljesen közömbösek eziránt? Pedig a bihar- ugrai parasztok is szeretnék, ha több termést, nagyobb jövedelmet adnának földjeik. Medgyes- egyházán az évek óta megalakult zoidségtermelési szakcsoportot tétlenül nézik az „ablakból”, a helyi imsz-vezetők. Hogy előrébb”}» lehetne menni, hiszen a szakcsoport tagjai már megízlelték a közös tevékenység előnyeit — erről nem esik szó. Mindenki elégedett az eredménnyel, mintha, amit elértek, az már a plafon lenne. Általában tapasztalható az is, hogy a t&z-tagok nem ismerik saját gazdaságuk eredményeit. Ha a növénytermelésben dolgoznak nem tudják, mi van az állattenyésztésben, a kertészetben stb- Vajon közölhetnek-e ilyen módon a tsz fölényét bizonyító adatokat a kívülállókkal? Aligha. Pedig az ő érdekük is, hogy minél többen megismerjék a termelőszövetkezet eredményeit és részt kérjenek a nagyüzemi gazdálkodásból. Aki nem ma, az holnap, vagy holnapután, de minden bizonnyal önszántából csatlakozik a termelőszövetkezethez. Elhatározásáig azonban ezer érv és ellenérv ütközik meg a fejében, mert rengeteg szál fűzi őt a régihez, akkor is, ha látja: a nagyüzemé a jövő. Ne nézzük az út széléről a dolgozó parasztok töprengését. Varga Dezső Jól felkészültek az őszi munkákra A békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezetben igen jól felkészültek az őszi munkák gyors elv égzésére. Ezen a héten minden nap 2—2 vagon cukorrépát szállítottak a Sarkadi Cukorgyárba. A jövő héttől kezdve — szeptember 22-étöl — napi 3 vagon cukorrépát adnak majd át. A tsz több mini 1700 holdas határában 130 hold őszi árpát vetnek. Arpavetőmagot a^ idén nem cseréltek, hanem saját termésüket tisztították kl. V étik az őszi takarmánykeveréket így állataikat kora tavasszal friss zöld takarmánnyal látják el a 40 hold őszi keverékből. A szövetkezet állatállományának kitelelteté- séliez pedig bőségesen készítenek silótakarmányt. A kukoricaszárat, anti mintegy 200 holdról leke rill, mind egy szálig lesllózzák.
