Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

1Í5Í. szeptember 21., vtaárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 350 vagon eirokszakállt exportálnak megyénkből . Megyénkben, hazánk egyik legjobb cirok termo vidékén 6000 holdról takarítanak be ciroksza- kállt. Csupán a mezőkovácsházi járásban 5000 holdon termelték ezt a jól jövedelmező növényt. A termelők többsége 9—10 má­zsás átlag cirokszakáll. és 20— 22 mázszás cirokmagtermést ért el, ami holdanként tízezer fo­rintnál magasabb jövedelmet je­lent. A szakemberek véleménye szerint a 7000 forintos jövedel­met a leggyengébb cirokterme­lők is elérik. A szokatlanul száraz nyáron veszedelmes kártevő lépett fel, a levéltetű. Ahol idejében elvé­gezték a permetezést, nem okoz­hatott kárt. Érdemes volt tehát a földművesszövetkezetekre hali­átvételére, feldolgozására: egy­millió forintos beruházással új cirokfeldolgozót rendeznek be Kunágotán és korszerűsítik a meglévő öt átvevő telepet, hogy idejében, jó áron értékesíthes­sék külföldön a cirokszakállt. Ugyanakkor előre gondolnak a jövő évre is: megkezdték a cirok termelési szerződéskötést, hogy egy év múlva ismét nagymeny- nyiségű szakállt értékesíthesse­nek külföldön és idehaza. Jól halódnak az őszi munkák Feisőnromáson Gyors ütemben folynak az őszi . munkáik a Felsőnyomási Állami gain!, s a védekezést megtenni. , Gazdaságban. Már 725 holdon vé­gezték el a mélyszántást és 1183 A napsütéses meleg őszi na­pok igen kedvezően hatottak a cirokra, s azelőtt nem tapasztalt, kiváló minőségű cirokszakállt takarítanak be a termelők. A tavalyi 260 vagon helyett ősz­szel összesen 350 vagon szakállt exportálnak megyénkből. Ezen­kívül a földmű veszövetkezetek legalább 300 vagon jó abrakta­karmánynak számító cirokma­got vásárolnak fel. A földművesszövetkezetek ér­tékesítési központja gondosan felkészült a magas ciroktermés holdon a vetőszántást. Az ősziek alá mintegy 2420 holdon terítet­tek istállótrágyáit és 1200 holdat műtrágyáztak. A kalászosok ve­tését a jövő héten kezdik. Folyik a kapésnövények beta­karítása is. Eddig 77 holdról tör­ték le a kukoricát, megkezdték a cukorrépa szedést s 91 holdról el­csépeltek a lucernát. Gondoskodnak a téli takar­mányról is: szeptember 17-ig 17 400 mázsa silóiakarmánytt ver­meltek el. Körösnagyharsányi jegyzetek Hevesen vunnak az ut­cán. Délután van, most a határ a népes. Csak akik a közügye­ket intézik, azokat találni a fa­luban. Őket meg oly nehéz „el­kapni” egy-egy szóra, hogy biz’ belj&rád a jöttment érdeklődő. A kőműves ül a tanácselnök asztalával szemben. De a másik oldalon nincs senki. — Már megkezdtük a tárgya­lást, de kiszaladt, valaki keres­te — türelmetlenkedett az építő ember. Tehát valamit építeni akar­nak. A tárgyalás szó csakis ezt takarja. Előkerül az elnök és megmonja: — öltözőt építünk a sportpá­lyához. A járdákat két éve rendbehoztuk, az artézi kutunk is megvan, hát most az öltözőt csináljuk... követelik a fiatalok... Hagyjuk magukra Farkas Fe­ri bácsit, meg a kőművest, kü­lönben még megharagudnának a sportolni akaró fiatalok... A tus-mozgalom egy községben bizony mindenkit fog­lalkoztató dolog. Azt mondják, baj van Körösnagyharsányban ezzel. Nem megy, vagy nehe­zen megy. Állítólag az egyéniek nagyon meg vannak elégedve a helyzetükkel így is. Elhiszik, sőt tudják is, hogy többet ad a tsz-föld, dehát nekik ez is jó — mondják. — Nem kell több. Furcsa ez az elégedettség. Bo­csássák meg nekem is a ravasz­ságot, kedves egyéniek, de azt hiszem, nem is olyan nagyon ő- szinte ez az „elégedettség". Mert azért mindenki tudja, hogy a magyar paraszt büszke arra, ha több terem neki, mint a má­siknak! Inkább egyelőre csak tapoga­tóznak többen, s ezért „nem szeretik, ha a tsz-mozgalomról beszélnek”. Csak többen, mert min­denkire hogy szabadna ezt mon­dani? Van Harsányban már egy jól működő tsz, s most ala­kul — vagy már meg is alakult egy termelőszövetkezeti cso­port. Akik ezt alakítják, azok e- lőbbre vannak a tapogatózás­ban: kitapogatták már, hogyan lesz jobb az életük... Helyiség-gondok van­nak ugyan falun is, de Har­sányban még inkább vannak. Furcsa mód, de sokszor hivat­koznak, hogy: ez azért nincs, mert nincs helyiség, az meg a- zért nincs, mert... újra csak nincs helyiség. Biztosan így van. De a kommunisták agitáció- ja talán helyiség nélkül is jobb lehetne... Egyedüli hoxséga me­gyében ezzel az eredménnyel, azaz mondhatjuk azt is, hogy felvilágosultsággal. 1700 lakosú község, s most az őszi iskolai beiratkozáson mindössze egy gyereket írattak hitoktatásra. Így Harsányban nincs egyálta­lán hitoktatás. Eszerint mégsincs baj az agi- t adóval? De van, a nagyüzemi gazdál­kodás terén jobban kellene áll­niuk.., V. T, Ne az út széléről... A víz 100 Celsius fokon forr, aztán átváltozik gőzzé, légnemű­vé, ha nem nyúlunk hozzá, nem kavargatjuk, akkor is. Ez fizikai törvény, mely akaratunktól füg­getlenül érvényesül. De, hogy forrni kezdjen, előbb a fazék, alá kell gyújtani, meg kell teremteni előfeltételeit halmazállapota vál­tozásának. Ebben már közre keli, hogy működjön az ember, ha azt akarja, hogy gyorsan és ne a ter­mészet erők befolyására menjen át minőségi változáson. A társadalomban csakúgy, mint a természetben, az emberek akaratától függetlenül hatnak a törvényszerűségek, az ellentétek szakadatlan harcán keresztül. Nézzük meg ezt egy gyakorlati példán A társadalom szükséglete állan­dóan növekszik és ez a tény kö­veteli a mezőgazdaságtól is az egyre növekedő termelést. Az egész világon nagy a kereslet a mezőgazdasági cikkek iránt. A versenyben természetesen csak a- zok a gazdaságok maradhatnak talpon, amelyek olcsóbb és több árut visznek a piacra. A verseny szükségszerű velejárója, hogy a kisgazdaságok fokozatosan tönk­remennek ebben a küzdelemben, köznapi nyelven: a kishal meg­eszi a nagy halat. Tönkremennek, mert nem képesek annyi gépet, műtrágyát vásárolni, olyan mér­tékben alkalmazni a mezőgazda- sági tudomány eljárásait, ahogyan az szükséges lenne. Folyton saját mezsgyekaróikba ütköznék, nem képesek a bővített újratermelésre, gazdaságuk fejlesztésére. Ezt iga­zolja a kapitalista országokban is a statisztika. Az Amerikai Egyesült Államok­ban 1935-től 1955-ig 27’ százalék­kal csökkent a 20 hektárnál ki­sebb terjedelmű farmok száma, földterületük pedig 29 százalékkal lett kevesebb. Ugyanakkor 30 szá­zalékkal nőtt a 400 hektárnál na­gyobb gazdaságok száma s ezek területe 60 százalékkal nagyobbo­dott. Tehát a kapitalizmusban is a nagyüzemi gazdaságok felé ten­dál a fejlődés, de a kisgazdaságok birtokosainak itt nincs megadva a lehetőség, hogy nagyüzemek gazdáivá válhatnak. Földjeiket felszívja a nagyüzem, őket pedig könyörtelenül eltapossa, földönfu­tóvá, bérrabszolgává teszi. Nálunk, mint általában a szo­cialista fejlődés útján Járó orszá­gokban, szintén érvényesülnék a gazdasági törvények) Vadon termő valuta Békéscsabán a Kazinczy-utcá- ban szerényen húzódik meg egy vállalat: a Selyem termel tető, a- mely nemrégen egyesült aGyógy- nöénygyűjtő Vállalattal. Tavasztól késő őszig, amíg a mező virágot hajt, ez a vállalat szervezi, hogy a vadon termő növényekből is hasz­na legyen az országnak és olyanok is keresethez jussanak, akik nem j száz százalékosan munkaképesek: öreg nénik, nyugdíjas bácsik, a nyári vakációban pihenő diákok járják a mezőt, s gyűjtik a csalánt, cickát, maszlagot, beléndeket, ma­joránnát, kamillát, japánakác vi­rágot, csipkebogyót, zsurlófüvet stb., melyeket felvásárol és feldol­gozásra előkészít a vállalat. Van­nak olyanok, akik naponta 80 fo­rintot is megkeresnek a gyűjtés­sel, de a kamilla szedésnél nem volt sok a 180 forintos napi kere­set sem. J Jó időtöltés ez és főleg hasznos I az országnak. Hozzávetőlegesen másfél millió forint értékű nö­vény van jelenleg a vállalat rak­tárában, szárítójában, amelyek •nagyrészét exportálják. Nyugat- Németországba a jövő héten indí­tanak útnak 5 ezer kilogramm zsurlófüvet, amiből a hamburgi vegyiüzemek vesetisztító gyógy­szert állítanak elő. Ugyancsak a jövő héten a belföldi gyógyszertá­rak ellátására 6 ezer kilogramm kamillát szállítanak Békéscsabá­ról. Gyógynövények, vitamindús ita­lok (mint például a csipkebagyó- ból készült szörp), cukorka és e- gyéb festőanyagok, étel-, italízesí­tők, cigaretta illatosítok és ki tud­ná felsorolni, még mi minden ké­szül azokból a növényekből, ame­lyeket szorgos kezek gyűjtenek össze a mezőn. S mfg gyűjtik, ta­lán nem is tudják, hogy vadonter­mő valutát szereznek ezzel az. országnak. A mi nagyüzemeink a verseny­ben hasonlóképpen messze maguk mögött hagyják a kisgazdaságokat Bebizonyosodott ez az idén is a 3—4 mázsás gabona termésátlag különbségekben s abban, hogy Békés megye 215 termelőszövet­kezete és 266 tszcs-je kétszerany- nyi gabonát adott el az államnak, mint együttvéve a megye 105 ezer kisgazdasága. Ha az állam nem biztosítana annyi kedvez­ményt az egyénieknek, válságba jutnának a kisgazdaságok, hiszen így is 40—50 forinttal drágábban állítanak elő egy mázsa búzát, mint a nagyüzemek. Mezőgazdaságunk termelési költ­ségei éppen a szétaprózott, kispar- cellás gazdaságok visszahúzó e- redményei miatt jóval magasab­bak a nemzetközi szintnél. Hogy csak a búzánál maradjunk: ná­lunk 150—160 forint egy mázsa búza előállítási ára, a világpiaci 80—90 forinttal szemben. Ha nagyüzemi termelés folyna már az egész mezőgazdaságban, az egyéniek és a nagyüzemek közti terméskülönbség megszűnése ré­vén 3 millió mázsa búzával ter­melhettünk volna többet ebben az évben és ezzel megközelíthet­tük volna a világpiaci árakat. A többtermelés nemcsak a paraszt­ságnak, hanem az egész ország­nak nagyobb darab kenyeret, jobb megélhetést, egyszóval magasabb életszínvonalat jelentett volna. Nagyüzemeink termelésének to­vábbi fejlődése magá ól is meg­mutatja a kisgazdaságok perspek- tiváltlanságát, fokozódó eltörpülé- sét a szövetkezeti gazdálkodás mellett) A szocialista országokban így hat a gazdasági törvény De vajon nézhetjük-e az út szélé­ről, hogy a megye nagyobb szán­tóterületét kitevő kisgazdaságok saját korlátjaikba botladozva kon­zervál ivizmusu'kkal évente sok millió mázsa búzát, cukrot, húst stb. vonnak el a népgazdaságtól? A marxista—leninista pártok e- reje éppen abban van, hogy fel­ismeri a fejlődés irányát és min­den körülményt alaposan megfon­tolva a dolgozók életének köny- nyebbé tételéért tudatosan széle­síti ezt a fejlődést. Minden igye­kezettel azon van, hogy a mező- gazdaságban is egyre nagyobb te­ret hódítson a nagyüzemi gazdál­kodás. Másszóval a marxisa—le­ninista pártok és akik politikáját végrehajtják, nem várják tétle­nül, hogy maguktól érvényesülje­nek a törvényszerűségek, hanem azok megvalósulását elősegitik, meggyorsítják. Mindebből követ­kezik, hogy államhatalmi szerve­ink, tömegszervezeteink, de a termelőszövetkezeti tagök is, ak­kor építik Jól a szocializmust, ha minél többet tesznek a termelő­szövetkezeti mozgalomért, mindem rendelkezésükre álló törvényes eszközzel, elsősorban íredig meg­győző, felvilágosító szóval segítik a termelőszövetkezetek számszerű és minőségi fejlesztését. Aki nem gyújt a teavíz alá, hiába várja, hogy forrjon a víz a egészüljön a reggeli. Vannak em­berek, akik az út széléről várják, hogy a tengelyig érő sárból vala­mi csoda folytán magától kecme- regjen ki a szekér ahelyett, hogy segítenének neki. És — sértődés ne essék — ilyenek azok a ta­nács- es tömegszerveaetek is, a- melyeknek körzetében már évek óta egyhelyben topog a terme- jszö vet keze. i mozgalom, mert nem segítik kellően a fejlődését. De hogyan is segíthetné olyan fa­lusi vezető a termelőszövetkeze­tet, aki maga is távoltartja magát attól és egyénileg gazdálkodik. Vagy hogyan járhat élen az erősi- tésében, amikor az ellenforrada­lom idején elhurcolt javak visz- szafizetéséről van szó, s ő Is — mint a dombiratosi tanácselnök — érintett a javak visszaadásában? A szavak és tettek kettéválása jel­lemzi a mezőikovácsházi földmű- vesszövebkezetek vezetőinek nagy részét is, (két ügyvezető kivételé­vel), akik a közös határozat el­lenére sem hajlandók népszerűsí­teni a tsz-ek eredményeit. Vagy nem az út széléről való szemlélé­se-e a tsz-mozgalomnak az a tény; hogy Biharugrán évek óta úgy­szólván semmi mozgás nincs ter­melőszövetkezet alakítására, mert a helyi tanács vezetői teljesen kö­zömbösek eziránt? Pedig a bihar- ugrai parasztok is szeretnék, ha több termést, nagyobb jövedel­met adnának földjeik. Medgyes- egyházán az évek óta megalakult zoidségtermelési szakcsoportot tét­lenül nézik az „ablakból”, a he­lyi imsz-vezetők. Hogy előrébb”}» lehetne menni, hiszen a szakcso­port tagjai már megízlelték a kö­zös tevékenység előnyeit — erről nem esik szó. Mindenki elégedett az eredménnyel, mintha, amit el­értek, az már a plafon lenne. Általában tapasztalható az is, hogy a t&z-tagok nem ismerik sa­ját gazdaságuk eredményeit. Ha a növénytermelésben dolgoznak nem tudják, mi van az állatte­nyésztésben, a kertészetben stb- Vajon közölhetnek-e ilyen módon a tsz fölényét bizonyító adatokat a kívülállókkal? Aligha. Pedig az ő érdekük is, hogy minél többen megismerjék a termelőszövetkezet eredményeit és részt kérjenek a nagyüzemi gazdálkodásból. Aki nem ma, az holnap, vagy holnapután, de minden bizonnyal önszántából csatlakozik a terme­lőszövetkezethez. Elhatározásáig azonban ezer érv és ellenérv üt­közik meg a fejében, mert renge­teg szál fűzi őt a régihez, akkor is, ha látja: a nagyüzemé a jövő. Ne nézzük az út széléről a dolgozó parasztok töprengését. Varga Dezső Jól felkészültek az őszi munkákra A békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezetben igen jól felké­szültek az őszi munkák gyors elv égzésére. Ezen a héten minden nap 2—2 vagon cukorrépát szállítottak a Sarkadi Cukorgyárba. A jövő héttől kezdve — szeptember 22-étöl — napi 3 vagon cukorré­pát adnak majd át. A tsz több mini 1700 holdas határában 130 hold őszi árpát vetnek. Arpavetőmagot a^ idén nem cseréltek, hanem saját termésüket tisztították kl. V étik az őszi takarmánykeveréket így állataikat kora tavasszal friss zöld takarmánnyal látják el a 40 hold őszi keverékből. A szövetkezet állatállományának kitelelteté- séliez pedig bőségesen készítenek silótakarmányt. A kukoricaszá­rat, anti mintegy 200 holdról leke rill, mind egy szálig lesllózzák.

Next

/
Thumbnails
Contents