Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-13 / 190. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 13., szerda A néppel együtt, a nép szolgálatában lySfUf ct PMOjlf ißi&Ujßu ft, Az arab liga főtitkára részt vesz az ENSZ rendkívüli közgyűlésén Abdel Khalek Hasszuna, az arab liga főtitkára kedd reggel New Yorkba utazott, ahol megfigyelői minőségben részt vesz az ENSZ rendkívüli közgyűlésén. Jól tájékozott körök szerint a főtitkárnak az a feladata, hogy segítsen összeegyeztetni az arab államok ENSZ-küldöttségeinek álláspontját, amennyiben az ülésszak folya­mán egy vagy más kérdésben véleménykülönbségek támadnának. Az arab liga főtitkárságán kijelentették az MTI kairói tudósí­tójának, hogy a liga a jövőben ismét visszanyeri fontos politikai jelentőségék Máris előkészítik a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását, amelyre nem sokkal az ENSZ rendkívüli közgyűlé­sének befejezése után kerül sor. ——*--------------­F ranciaországban már bírálják az alkotmánytervezetet chelleban mondott beszédet, fog» ' Kilenc esztendővel ezelőtt or­szággyűlésünk törvényhozó ter­mében a képviselők padsoraiból, a karzaton jelenlevő hallgatóság soraiból szinte egyszerre hangzot­tak el a Himnusz ünnepi hangjai. A képviselők és a hallgatóság e- gyütt felállva hosszan ünnepelték az Alkotmány megszületését Ün­nepelték azt a történelmi jelentő­ségű pillanatot, amikor az Alkot­mány-tervezet elfogadása után törvénnyé vált dolgozó népünk el­ső Alkotmánya. A dolgozó nép akaratát kifejező Alkotmányunk hatalmas minősé­gi változást hozott az államhata­lom és az államigazgatás szerke­zetében. A magyar dolgozó nép az Alkotmányban meghatározott elvek alapján 1950 október 22-én megválasztotta a tanácsokot, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság egységes államhatalmá­nak helyi szerveit. Ezzel lehetővé vált, hogy dolgozó népünk tevé­kenyen és döntő szóval részt ve­gyen az államhatalom gyakorlá­sában, az államigazgatás minden­napos munkájában. m nyét, hogy azok a nép akaratát képviselve gondoskodjanak a tör­vényeknek, jogszabályoknak és más felsőbb szervek határozatai­nak a dolgozók érdekében való végrehajtásáról és megvalósításá­ról .Tanácsaink, mint az ‘SUStnha- talom helyi szervei, az általuk lét­rehívott államigazgatási szervek: a végrehajtó bizottságok, 8 éves működésük alatt sok nehéz és bo­nyolult feladatot oldottak meg és a munkájukban még tapasztal­ható hibák ellenére mindjobban megfelelnek feladataiknak. A tanácsrendszer kialakításával hazánkban a népi hatalom sejtjei jöttek létre, amelyek állami de­mokráciánk legközvetlenebb for­rásaivá váltak és az állami mun­kához a felszabadulás előtt hozzá nem szokott tömegek általuk egy­re jobban megbarátkoznak a köz­életi tevékenységbe való bekap­csolódás gondolatával. Az állami ügyek intézése a dolgozók saját ügyévé vált és a helyi államhatalmi és állam- igazgatási tevékenység mind tar­talmában, mind formájában meg­változva hatalmas fejlődésnek in­dult. Bár súlyos törést okozott eb­ben a fejlődésben a népi hatalom ellen indított ellenforradalmi tá­madás, de helyi tanácsaink tagjai­nak és funkcionáriusainak túl­nyomó többsége hűen népi de­mokratikus államrendünkhöz, megállta helyét az ellenforrada­lom viharában. Nagy szerepük volt abban, hogy az ellenforrada­lom leverése után viszonylag rö­vid idő alatt biztosítani lehetett a konszolidációt az élet minden te­rületén. Ma államunk demokratizmusá­nak egészséges kiszélesítése az e- gyik legfontosabb feladatunk. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány tevékenységének kezdettől fogva az volt az egyik alapelve, hogy az államhatalom és az állam- igazgatás helyi szerveiben a leg­teljesebb mértékben érvényesüljön a dolgozó nép akarata. Az, hogy a becsületes emberek véleményét, javaslatát figyelembe véve, köz­vetlenül bevonják őket a közéleti tevékenységbe, az államhatalom aktív gyakorlásába, az államigaz­gatási munkába.* Ezt szem élőt tartva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága már a múlt év őszén kezdeményezte, hogy az 1958. évi költségvetések és községfejesztési tervek össze­állításánál tanácsaink a tanácsta­gok révén széles körben kérjék ki a dolgozók véleményé*, javaslatait. A kezdeményezés sikerrel járt A múlt év október és november havában valamint ebben az évben a megye területén községi és vá­rosi tanácstagjaink 2456 kisgyűlé- sen — amelyeken 42 000 dolgozó vett részt —, ismertették a megyei tanács községpolitikai munkáját. Az itt megjelent dolgozók részvé­tele, aktivitása bizonyítja legjob­ban, hogy a dolgozó tömegek dön­tő többsége örömmel kapcsolódik be az állami szervek munkájába és szívesen lesz részese a község­politikai munkának, ha érzi, hogy tanácsaink kérik véleményüket, javaslataikat. Ezeken a kisgyűlé- seken 3000 javaslat hangzott ei, igen nagy segítséget kaptak a köz­ségfejlesztési tervek helyes el­készítéséhez. Az elhangzót javas­latok legnagyobb része reális yol|, és ténylegesen a köz érdekében álló feladat megvalósítására .vo­natkozott. Ezek közül tanácsaink 1660 javaslatot megvalósítandó feladatként figyelembe vettek a községfejlesztési tervek összeállí­tásánál. Bár ezek a kisgyűlések a köz­ségfejlesztési terv összeállításához kérték a lakosság segítségét, a- zonban a módszer helyesnek bizo­nyult egyéb vonatkozásban is, j mert a dolgozók egy részének se­gíteni akarása továbbra is rend­szeresen megnyilvánul. Különböző vonatkozású közérdekű bejelentéseket, javaslatokat tesznek tanácsainknak. Nagyszénáson Nagy Mihályné bejelentette, hogy a Sütőipari Vállalat helyiségei nem tiszták, erősen kifogásolható a liszt tárolása és a kenyér keze­lése. A vizsgálat megállapította, hogy a bejelentés alapos, és intéz­kedtek a hibák megszűntetése végett. Tanácsainkat a közérdekű ja­vaslatok és bejelentések mellett nagy számban keresik fel a dol­gozók -sérlemeikkel, panaszaikkal. Legtöbb panasz a lakásüggyel kapcsolatos. Ezeknek a panaszok­nak alapján a megyei tanács fog­lalkozott a lakásnyerés, lakás­visszaalakítás problémájával és 1957-ben különböző, nem lakás­nak használt, de lakás céljára fel­szabadítható helyiségekből 128 lakást alakított ki, melyet a leg­jobban rászorult panaszosok ren­delkezésére bocsátott. Tanácsaink a községfejelsztési tervek kialakításával, az emúlt 3 és fél év alatt a rendelkezésre álló lehetőségeket, helyi erőforrásokat jól használták ki és ezeknek meg­valósításához a dolgozókat siker­rel vonták be. Mutatja ezt az el­múlt évek gyakorlata, amikoris községeink, városaink rendezettebbé, szebbé váltak, pl. az elmúlt évben többek között 32 719 négyzetméter új utat, 47 km hosszúságú villanyhálózatot és 9 kutat létesítettek. Az idén — csak községfejlesztésből — járda­építésre 9, villanyhálózat bővítés­re 4, kultúrotthon építésre 4, kút­fúrás, felújításra 3, orvosi rende­lő és lakásra, iskolák, óvodák és lakások építésére több mint egy millió forintot fordítottunk. Emel­lett tanácsaink hajtják végre az állami beruházást, amely szintén a lakosság igényeire, szükségleté­re épüL Ha e szükségletek kielé­gítésének csak egyik oldalát, a népoktatást vizsgáljuk is, szembe­tűnők az eredmények. Tavaly 13 tanterem készült, 2 iskola, 1 szer­tár és több nevelői lakás. Ebben az évben pedig 32 tanteremmel bővül iskolahálózatunk, s ezzel a tanítás feltételei lényegesen to­vább javulnak megyénkben. Tanácsaink a mezőgazdasági ter­melés folyamatosságának biztosí­tását, a termelőszövetkezetek megóvását, megszilárdítását ezt követően újjászervezését eredmé­nyes munkával segítették elő. Az eredményes államhatalmi és államigazgatási tevékenység a jö­vőben sem képzelhető el máskép­pen, mint a választott szerveknek, a tanácsoknak a tömegekkel való rendszeres állandó kapcsolatával. Az állami ügyek eldöntése és he­lyi végrehajtása csak akkor éri el célját, ha az nemcsak a dolgozó nép érdekében, hanem egyszer­smind annak minél szélesebb köz­reműködésével történik, a néppel együtt, a nép érdekében, s erre megvan minden lehetőség, hogy tanácsaink úgy dolgozzanak. Dr. Ares Tibor, a Békés megyei Tanács VB titkára „...Nálunk mindenki milliár­dos lehet, ha akar. Érdekes, hogy mégis vannak mifelénk ko­csimosók, tehenészek és csatw- pók. A munkanélküliek száma is egyre nő, jobban, mint a mil­liárdosoké. ŰgylMszik, ahhoz kevesebb befektetés kell, mint a részvényszerzéshez. Dehát mindez a szabadság és korlát­lanság hazájában érthető. Alap­jában véve azonban mégsem ér­tem a dolgot. Amerikában egy emberöltő óta nem pusztított a háború. Mi egyetlen világégés­kor sem égtünk, sőt gyarapod­tunk. Nálunk például annyi a gépkocsi, hogy még a koldus is azon jár kére get ni és valami mégsem egyezik, valahol sántí­tunk, de nagyon. Persze erről nem tehetünk, hiszen azért a nyavalyás kis haszonért min­dent elkövetünk. Véleményem szerint elsősorban az oroszok­ban van a hiba. Ha nem lenne kommunizmus, ha jaj!... Itt van például ez a szput- nyik. Mikor azok odaát ötven- hétben kilőtték pz elsőt, azt a nyolcvanhatkilósat, hogy oda­volt a világ, még mi is. Ilyen Bár az új alkotmánnyal kap­csolatos népszavazás előkészüle­tei még nem kezdődtek meg Fran­ciaországban, a kormány kidol­gozta tervezetet már széltében- hosszában tárgyalják és bírálják. Az alkotmányreformot vasárnap több gyűlés szónokai érintették. Ezeket a gyűléseket a Francia Kommunista Párt kezdeményezé­sére hívták össze. Jacques Duclos, a Francia Kom­munista Párt titkára, aki la Ro­—----------------------------------------­A z ázsiai-afrikai csoport egyes tagiai csúcsértekezletet akarnak kezdeményezni Az ázsiai—afrikai országok ENSZ-küldöttségeihez közelálló körök szerint az ázsiai—afrikai csoport néhány tagja azt fontol­gatja, hogy a közgyűlés rendkí­vüli ülését felhasználják a csúcs- értekezlet előmozdítására, talán olymódon, hogy a közgyűlés hiva­talosan javasolja: a négy nagy­hatalom, valamint India kor­mányfői üljenek össze és rendez­zék a közép-keleti kérdéseket. Ha ez a gondolat elegendő támoga­tásra találna, talán nem is kerül majd sor arra. hogy a közgyűlés konkrét megoldási javaslatok fö­lött szavazzon és az ülésszak egy hét alatt véget érhet. veszedelmes a vörös propagan­da! Pedig mi már ötvenötben fellőttük a magunkét, a tízkiló­sat, persze ez csak kísérlet volt, nem is sikerült. Aztán ereget­tünk kéremszépen Kép Keneve- relben igazi rakétákat is! Hogy a rajt után felrobbantak? Isten­kém, miért ne, ha egyszer az ü- zemanyaguk robbanékony. — Persze a vörösök izgágák. A nyolcvanhatkilósuk után egy ötszáztizenkét kilósat röpítettek a magasságosságba. Méghozzá kutyával! Remek! Hip-hip, hur­rá! Földi élőlény a világűrben! Micsoda kolosszális sztori volt! A lapjaim sok millió példánnyal ugrottak ezekben a napokban. Egyhuszonnégyára alatt félmil­lió dollár újságonként! Veil! Oké! Persze mások sem panasz­kodhatnak ebben az országban. A Lajka-, meg a szputnyik fi­gurák lorgalombahozása nem volt rossz bolt. Aztán meg a- hogy a hadseregbeliek csinál­ták; a légierő meg a tengeré­szet.1 Egymásra licitáltak, hogy ennyi meg ennyi miUiárdocskát szavazzon meg nekik a szenátus, mert különben Washington csú­lalkozott az új alkotmány tervezet­tel és a szeptember 28-i népszava­zással. Rávilágított a tervezet de- mokráctaellenes jellegére és hang­súlyozta: a népszavazáson minden köztársaságpártinak el kell utasí­tania a tervezetet, hogy „biztosít^ suk a köztársaság újjászületését és Franciaország nagyságát a de­mokratikus elvek betartásával'^ Kairói lap Hruscsov vasárnapi beszédéről Khaled Mohieddin, az al Messza című tekintélyes kairói lap főszer­kesztője lapjában méltatja Hrus­csov vasárnapi kujbisevi beszédét. A cikk címe; „Hruscsov figyel­meztetése az imperialistákhoz ide-., jében hangzott eV’. Khaled Mohi­eddin a többi között kifejti, hogy a szovjet kormány figyelmeztetése annak formális bejelentése, hogy az arab népek nem maradtiának magukra, ha az imperialisták meg­támadnák őket. A béke minden ereje az arabok mellett sorakozna fel s meghátrálásra kényszerítené az agresszort. A szovjet figyelmez­tetés Idejében jött: az imperialis­táknak számolniok kell vele. Re­méljük — fejeződik be a kommen­tár —> hogy az imperialisták végre észheztémek. nyán lemarad Moszkva mögött. Ügyes fogás volt. Ravasz fickók ezek a rakétások! Igen ám, de más a biznisz és más a kutya. Szegény kutyus, te ártatlan, a- kit azok a kegyetlen bolsik ké­pesek voltak abba az irdatlan magasságba hajítani, ahol nem lehet pitizni és lámpaoszlopok sincsenek. Az emberiség érde­kében tették? Ugyan kérem. Mi szívesebben láttunk volna egy vörös repülőt ahelyett a szeren­csétlen Lajka helyett. — Mit? Hogyan? A Rosenberg házaspár kivégzése volt embertelenség? Két gyermekük siratja? Na és aztán! Minek ütötték Rosen- bergék az orrukat atomtitkaink­ba! Hogy hamis volt a vád? Ár­tatlanokat végeztünk ki? Dehát a lónak is négy lába van, mégis megbotlik. Hogy nem is botlot­tunk, hanem szántszándékkal ültettük őket a villamosszékbe? Hagyjanak békén bennünket e- zekkel az érzelmi nyavalygások- kal. — Szegény kicsi Lajka... — Zzzzzzzz... Bumm! — Egek! Mi volt ez? Ja, vagy úgy a harma­dik szputnyik? Akkora, mint egy gépkocsi és 1300 kilométer­re lőtték fel az oroszok! Egye­bet se tudnak, mint nagyobbat és még nagyobbat: óriás heli­koptert, TU—104-est 220 utassal, meg óriás szputnyikokat. Tisz­A népi demokrácia állama az j főleg a község vagy város fejlesz- Alkotmánynak megfelelően azért i tésével egy-egy régebbi közprob- hozta létre a tanácsok intézmé- í léma megoldásával kapcsolatban. Ezzel a módszerrel tanácsaink Egy amerikai újságkirály elmélkedése

Next

/
Thumbnails
Contents