Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-13 / 190. szám
1658. augusztus 18.. szerda bckes meg vei nEpcjság 3 Kulturáltabb less a gazdálkodás Doboson is Doboz község kilencezer holdas határa mélyen fekvő terület, talaja erősen kötött. E természeti adottság egyik oka annak, hogy gazdálkodóinak tekintélyes része eddig minden esztendőben csak a kedvező időjárástól várta a jó termést Ha a községi búzaátlag elérte a nyolc mázsát, a parasztok elégedett arccal nézegették egymást s a hagyományos köszöntések után a második mondatuk ez volt: na, megjárja, elég jól sikerült ez az év... „Eiég jól...” Pedig milyen nagy erőfeszítéssel dolgoztak egész éven át máskor is! Valami azonban soha se stimmel, mintha a kiosztott földek bosszút áll ak volna széttagoltságukért a gyenge termésadással. Ilyenekről beszélgettek a hét elején Dobozon azok az emberek, akik vá'lalták, hogy kibogozzák ennek nyitják s a maguk átlagára igyekeznek fejleszteni szomszédjaik termését is. A járási mező- gazdasági állandó bizot:ság tagjai cssrélték ki tapasztalataikat. T. Nagy Sándor próbálta megközelíteni többek között, hogy az aszály mellett ii az oka ax egyénileg gazdálkodók gyenge termésének? — Nem akarok senkit megsérteni, csak az igazságot mondom el - kezdte. —Orodány Imreaföd- szomszédom. Nem törődött ta>- valy a tarlójával, csak tavasszal karcolta fel és úgy vetett bele árpát. Én nem csodálkoztam azon, hogy aratás után csak három zsákja lett telj. Az én földem u- gyanolyan minőségű, mint az övé. Tavaly répa volt benne. Kiszedése után megtrágyáztam a földet, másnap leszántotta traktor. Tavasszal új szántásba vetettem és 12 mázsa árpám lett... — Nem arról van szó, hogy a töbiek nem tudnák így csinálni, nem csak arról, hogy nem csinálják — bólogat Bozó elvtárs, aki 8 ho'dcn gazdálkodik. Mosolyog, mikor mondja: — A kiadásoktól félnek, amibe a műtrágya, meg a gép kerül. Pedig ez a kiadás többszörösen megtérülne a termésből. ...Én is csak a földszomszédomra hivatkozhatom. Az én kukoricám most is hagymazöld, holdanként megadja majd a 28 mázsát. Az övé sültsárga. A búzám 3 mázsával lett több egy holdról, mint az övé. De mi az oka ennek, hisz ugyanúgy nem esett az eső az én földemre sem, mint az övére, ö azonban nem sokat törődött a talajelőkészíiéssel, a jó magággyal. Én gondoltam arra, hogy a jó termés nem nő magától. Tavaly tárcsáztattam a tarlót. Amikor végeztünk a csépléssel, holdanként 100 kilogramm szuperfoszfátot és 50 kilogramm pétisót szórtam bele, ezt 25 centiméter mélyen leszántottam. Az eke után gyűrűshengert kapcsoltunk, hogy mindjárt tömítsük a talajt. Csak ilyen előkészület után vetettem. Mindebből az derül ki, hogy a jó termést nyáron és ősszel kell megalapozni a jól talajelőkészítéssel. Hegedűs Antalnak, a dobozi mezőgazda- sági felügyelőnek szavaiból kitűnik, hogy ezt jól tudják, a helyi termelőszövetkezeti és csoportta- gok. ök tarlójuknak már 90 százalékát felszántották, megkezdték a trágyázást, sőt már a nyári mélyszántást is. így tettek tavaly s azelőtt, ezért emelkedik évről- évre termésátlaguk az egyéni parasztoké fölé. Az idén két mázsa gabonával többet takarítottak be egy holdról, mint az egyéniek. De az egyénileg gazdálkodók is kezdik már alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyek csökkenthetik az aszály-károkat s egy bizonyos határig növelhetik még a kispar- cellákon is a termést. Másodvetésből például ezidáig 25 százalékkal több van az egyénieknél, mint tavaly. Megkezdték a trágyahordást is, körülbelül 250 holdon már kiteregették a trágyát. A nyári mélyszántást 150 holdon végezték el. Nem olyan faldöngető eredmények ezek, de más példák mellett jelzik azt, hogy mind nagyobb területen érvényesül Dobozon is a ta nagyzási hóbort. Maholnap a Földet lövik ki a naprendszerből. Tyűh! Az lenne az igazi szenzáció! Tízmillió példánnyal ugranának lapjaim! — Dehát technika az kérem, amit a vörösök csinálnak? Egyre nagyobbat gyártani egyre magasabbra és messzebbre jutni, az is valami? Majd mi jenkik megmutatjuk, a világnak, hogy nem a növekedés, hanem a zsugorodás a haladás igazi iránya. Betyárul kibabrálunk az oroszokkal! Csak nőjenek, mi összemegyünk! Igaz, hogy az ilyesmi nem gyerekjáték. Egyre kisebb eredményeinkhez egyre nagyobb térségek kellenek ám! Ezért terpeszkedünk, támaszpontoskodunk. Ugye világos — mármint nekünk, az amerikai évszázad dacos hordozóinak. Ez irányban határozott lépéseket tettünk és teszünk állandóan, mint például most a Közel-Keleten is. .4 zsugorodáshoz óriási életteret teremtünk. — Hogy Hitler is beszélt élettérről? De jó ember, az egészen más. ő belebukott, mi pedig hogyis mondjam, szóval nekünk a „célparány“ megvalósítása a célunk! Hogy mi is az a „célparány”? Politikai, gazdasági és technikai távlataink legtökéletesebb megfogsU mazása! Ha-ha-ha!... Sejtelmük sincs azoknak ott a Kremlben, hogy miben is sántikálunk! Míg ők egyre nagyobb arányokban szputnyikoznak, mi egyre kisebben. Ma már tízkilós műhold helyett két-, sőt másfél kilósat is képesek vagyunk fellőni, feltéve, ha. nincs napfolttevékenység. A szovjet csak lövöldözzön kutyákat, embereket, vagy akár egész várost az űrbe, saját vesztébe rohan, mert mind több anyagot és erőt használva fel, végülis önmagát e- mészti el. Nálunk viszont ahány kilövés, annyi erő és anyagmegtakarítás! Például nemrég lőttük fel egerünket, a Vikit. De ez csak a kezdet! A Viki egér repítését rövidesen újabb követi. Egyes szakértőink a kísérlethez olyan vérmes reményeket fűznek, mint trösztjeink a közel- keleti olajhoz. — Na persze tudósaink és technikusaink körében is akadnak szép számmal, a- kik arról fecsegnek, hogy az a- merikai technikával messzebb lehetnénk. Olyan vakmerő is a- kad, aki egyenesen arra uszít, hogy fogjunk össze az oroszokkal! De mi lenne az amerikai évszázadból — te jó égi — ha atomszakértők és mérnökök szabnák meg a maguk tennivalóit! Értenek is ök a dollár-politikához..." Új Rezső modern agrotechnika. Mik ezek a más példák? Meglepően magas termésátlagot értek el az aprómagvak termesztésében. A vöröshexe és lucerna holdanként 2,5—3 mázsa magtermést adott. Azt tették vele, amit azelőtt sosem tettek: leporozták: Kezdenek rájönni, hogy az ilyen apró dolgok milyen hasznosak. Egy holdra 25 kiló por elegendő. Ez cca 200 forint. „Sok" ez, ha a zsebből kell kihúzni, de még több összeg az, amit ennek az árán a gazdasági év végén bele lehet tenni a másik zsebbe. A porozás megduplázta Dobozon is a magtermést. S ha arra gondolunk, hogy egy mázsa lucernamag háromezer forint, láthatjuk: tizenötszörösen térült meg a por ára. — Azt mondják, hogy a kötött földre nem szívesen jönnek a traktorosok — véli Bézsi Mihály. — Az én földemre szívesen jönnek, minden évben ők munkálják. De meg is látszik ez a termésén. Ezen az őszön már nemcsak egv-két egyénileg gazdálkodónak szántanak a traktorok. Eddig két gépi társulás alakult huszonkét gazda összefogásával. Ez az eredmény arra késztette az állandó bizottságot, hogy az őszi talajmunkák jobb és gyorsabb elvégzésére újabb gépi társulások létrejöttét előmozdítsa. Elhatározták, hogy ennek érdekében dűlőnként! megbeszéléseket tartanak a gazdákkal, amelyeken a gépi társulásban már résztvevők elmondják. milyen előnyökhöz jutnak az erőgépek kölcsonvételével. A doboziak kulturáltabbá akarják tenni a gazdálkodást. Ezért kezdeményezték — s ezt meghallgatta és meg is szervezi a helyi tanács —, hogy ezüstkalászos tanfolyam induljon a községben, a- melyen mezőgazdasági szakemberek tartsanak előadásokat. Az állandó bizottság tagjai kiszámították, hogy ha mindenki olyan talajelőkészítést végezne, úgy alkalmaznák a termésfokozó eljárásokat, mint T. Nagy András, akkor községi viszonylatban 30—35 százalékkal növekedne mind a kalászosok, mind a kapások termése. Ezért pedig érdemes kulturáltabbá tenni a gazdálkodást. (v. d.) Elgondolkoztató számok Különös varázsa van a számoknak, mert vagy jó, vagy rossz érzést váltanak ki belőlünk. Hiába is próbálnánk azzal áltatni magunkat, hogy ez valamiféle mesebeszéd. Egy statisztikai kimutatás került kezünkbe. Abban olvastuk a következőket: „A balesetek száma megyei viszonylatban e- melkedett. 1951 első félévében megyénkben üzemi baleset miatt 5162 munkanap kiesés volt és négy halálos baleset fordult elő." E számok bizonyára rossz hatást váltanak ki mindenkiből. Ez természetes. De nézzük tovább a jelentést: „1958 hasonló időszakában pedig 5867 munkanap esett ki baleset miatt a termelésből. Ebben az időszak" ban 6 halálos baleset volt.” E- zefc a számok — valljuk be —» szinte fejbevernek bennünket. Az derül ki az adatokból, hogy bizony ennek fele sem tréfa. £s ha ovább olvassuk a jelentést, akkor azt is megtudjuk, hogy nem is fejezi ki teljesen a helyzetet. mert hiányzanak belőle a MÁV, a posta, a DÁV, a kisipari szövetkezet és a megyében dolgozó idegen vállalatok baleseti számadatai. A helyzet egy cseppet sem megnyugtató, mert egyedül csak a textiles szakmában csökkent az említett időszakban a balesetek száma. Ugyanakkor a mezőgazdaságban felfelé ívelt a grafikon. Az 1951 első félévi 139 nagyobb balesettel szemben az idén az év első felében 168 dolgozót ért súlyosabb baleset s a munkából kiesett napok száma személyenkét átlag 25 nap volt. A mezőgazdaságban az említett időszakban három halálos baleset fordult el&.av. .„„-..a. Nézzük meg egy kicsit az adatokat, ügy is, hogy kiket terhel a felelősség. Egy szőval válaszolhatunk: mindannyiunkat. A munkásokat, mert körükben még mindig elég laza a baleset- elhárítási fegyelem. A védőeszközöket nem szívesen használják. A gazdasági és műszaki vezetők felelőssége sem kevesebb, hiszen sokan elnézőek, eltűrik, hogy a munkások védőeszközök nélkül dolgozzanak. Elnézik a mulasztást, ennek oka, hogy gyakran ők sem ismerik kellőképpen a rendszabályokat, utasításokat, tehát ök is tájékozatlanok. így nem csoda, hogy nem is követelik meg a munkásoktól a rendszabályok betartását. Hiba az is, hogy még mindig kevés a baleseteket követő felelősségre vonás. Pedig ez rádöbbentené a mulasztókat, hogy gondosabban kell ügyelniük, nagyobb felelősséget kell érezniük a munkásokért. A baleseti jegyzőkönyvek szinte mindenkor a véletlennek, a dolgozó hibájául róják fel a balesetet. Talán nem lenne erőnk, hagy többet tegyünk a munkások érdekében? De mennyire, hogy van. Csak ezt a feladatot — mondjuk meg őszintén — kissé mellékesnek tekintik nagyon sokan. Helytelen ez az érdektelenség, különösképpen most, amikor a munkásoké a hatalom. Önmagunk ellen vétünk, magunkat károsítjuk meg, ha elnézőek vagyunk, s ha nem vigyázunk a dolgozók életére, egészségére. Az lenne a helyes, ha merészen szembenéznénk ezzel az áldatlan helyzettel, ami a számokból félreérthetetlenül kiderül. Jó lenne, ha közösen próbálnánk gátat vetni a baleseteknek. Ehhez pedig csak egy kis {g^tefszeretet, az eddiginél nagyobb felelősségérzet és több körültekintés szükséges. (P. P.) Új mezőgazdasági gépekkel kísérleteznek A Mezőgép Kísérleti Intézet munkatársai új mezőgazdasági gépekkel végeznek kísérleteket, e- zenkívül különböző műszaki eljárások bevezetésével tökéletesítik a már meglévő gépeket. A dolgozó parasztság munkájának megkönnyítését szolgálja az aprómag-csépiőgép, amelynek A TECHNIKA ERDEKESSEGEI Televíziós készülék félvezetőkkel A legújabb típusú szovjet televíziós vevőkészülék sokkal kisebb és 6 kilóval könnyebb, mint a régiek. A készülék a képcső- vön kívül egyetlen csövet sem tartalmaz, hanem csak félvezetőket. Míg az eddigi legkorszerűbb vevő működtetéséhez körülbelül 100 watt szükséges, addig az új, félvezetős készülék mindössze 12 wattal működik. Az új készülék sokkal üzembiztosabb, mint az eddigiek, hiszen a félvezetők tízszer olyan tartósak, mint a régebbi rádiócsövek. Az új készülék energiaellátásához 12 voltos akkumulátor is elegendő. A képcső 180 milliméter átmérőjű. „Szputnyik" az országúton A Német Demokratikus Köztársaságban nemrégen Szputnyik néven új típusú, rendkívül könnyű személygépkocsik árusítását kezdték meg. A „Szputnyikok” gyártásában a lehető legnagyobb mértékben használtak fel műanyagokat. Ebből készült a gépkocsi karosszériájának legnagyobb része. A 18 lóerős, 500 köbcentiméteres motor 350 fordulatot tesz percenként. Üzemanyaga benzin és olaj keveréke, 100 kilométerenként 6 litert fogyaszt. A japán Eiffel-torony Tokióban a párizsi Eiffel-torony mintájára tornyot építenek, a- mely 333 méter magas lesz, tehát túlszárnyalja mintaképét. Százhúsz és kétszázharminc méter magasságban kilátóteraszokat létesítenek rajta, ahonnan a látogatók élvezhetik az eléjük táruló panorámát. Két házasulandó pár a napokban bejelentette, hogy esküvőjét a torony második emeletén kívánja megünnepelni. A torony csúcsa televíziós antennául szolgál. most készítették el a prototípusát. Elkészült az egysoros kukorica betakarítógép is, amely Zetorra szerelhető. Az új géptípust az őszi kukoricabetakarításnál próbálják ki. Kertészetekben, terme" lőszövetkezetekben hasznosnak ígérkezik a „Törpe 7” típusú hét lóerős traktor, amelyhez szállítókocsit is szerkesztettek. A traktorhoz ekét, fűkaszát és kultivá* tort lehet csatolni, ezenkívül alkalmazni lehet talajmarónak is. Cjszerú konstrukció a magszárító gép, amellyel 5—6 százalékkal tudják csökkenteni a magvk nedvességét. ■ O ■ Pásztortalálkozói rendeznek a Hortobágyon A régi hortobágyi hidi-vásárok nemcsak arról voltak ismertek* hogy ilyenkor ezerszámra cserélt gazdát a jószág. Ez alkalommal találkoztak a végeláthatatlan pusztán tanyázó juhászok, gulyád sok, csikósok is. Az emlékezetes találkozót az idén újra megrendezik szeptember elején, a Hortobágy közepén, a csárdánál. Mész- sze környékről meghívják erre a pásztorembereket. A csikósok e- redeti viseletben érkeznek majd* s legszebb lovaikkal a kilehclyu- kú hid előtt mutatják be ügyességüket, bátorságukat. Este a csárdában csikós-bál lesz, Burai Zsiga cigányzenekara muzsikál.
