Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-13 / 190. szám

1658. augusztus 18.. szerda bckes meg vei nEpcjság 3 Kulturáltabb less a gazdálkodás Doboson is Doboz község kilencezer holdas határa mélyen fekvő terület, ta­laja erősen kötött. E természeti adottság egyik oka annak, hogy gazdálkodóinak tekintélyes része eddig minden esztendőben csak a kedvező időjárástól várta a jó termést Ha a községi búzaátlag elérte a nyolc mázsát, a parasztok elégedett arccal nézegették egy­mást s a hagyományos köszönté­sek után a második mondatuk ez volt: na, megjárja, elég jól sike­rült ez az év... „Eiég jól...” Pedig milyen nagy erőfeszítéssel dolgoz­tak egész éven át máskor is! Va­lami azonban soha se stimmel, mintha a kiosztott földek bosszút áll ak volna széttagoltságukért a gyenge termésadással. Ilyenekről beszélgettek a hét elején Dobozon azok az emberek, akik vá'lalták, hogy kibogozzák ennek nyitják s a maguk átlagára igyekeznek fejleszteni szomszéd­jaik termését is. A járási mező- gazdasági állandó bizot:ság tag­jai cssrélték ki tapasztalataikat. T. Nagy Sándor próbálta meg­közelíteni többek között, hogy az aszály mellett ii az oka ax egyénileg gazdálkodók gyenge termésének? — Nem akarok senkit megsér­teni, csak az igazságot mondom el - kezdte. —Orodány Imreaföd- szomszédom. Nem törődött ta>- valy a tarlójával, csak tavasszal karcolta fel és úgy vetett bele árpát. Én nem csodálkoztam azon, hogy aratás után csak három zsákja lett telj. Az én földem u- gyanolyan minőségű, mint az övé. Tavaly répa volt benne. Kiszedése után megtrágyáztam a földet, másnap leszántotta traktor. Ta­vasszal új szántásba vetettem és 12 mázsa árpám lett... — Nem arról van szó, hogy a töbiek nem tudnák így csinálni, nem csak arról, hogy nem csi­nálják — bólogat Bozó elvtárs, aki 8 ho'dcn gazdálkodik. Mo­solyog, mikor mondja: — A ki­adásoktól félnek, amibe a műtrá­gya, meg a gép kerül. Pedig ez a kiadás többszörösen megtérülne a termésből. ...Én is csak a föld­szomszédomra hivatkozhatom. Az én kukoricám most is hagyma­zöld, holdanként megadja majd a 28 mázsát. Az övé sültsárga. A búzám 3 mázsával lett több egy holdról, mint az övé. De mi az oka ennek, hisz ugyanúgy nem esett az eső az én földemre sem, mint az övére, ö azonban nem sokat tö­rődött a talajelőkészíiéssel, a jó magággyal. Én gondoltam arra, hogy a jó termés nem nő magá­tól. Tavaly tárcsáztattam a tarlót. Amikor végeztünk a csépléssel, holdanként 100 kilogramm szu­perfoszfátot és 50 kilogramm péti­sót szórtam bele, ezt 25 centimé­ter mélyen leszántottam. Az eke után gyűrűshengert kapcsoltunk, hogy mindjárt tömítsük a talajt. Csak ilyen előkészület után vetet­tem. Mindebből az derül ki, hogy a jó termést nyáron és ősszel kell megalapozni a jól talajelőkészítéssel. Hegedűs Antalnak, a dobozi mezőgazda- sági felügyelőnek szavaiból kitű­nik, hogy ezt jól tudják, a helyi termelőszövetkezeti és csoportta- gok. ök tarlójuknak már 90 szá­zalékát felszántották, megkezdték a trágyázást, sőt már a nyári mélyszántást is. így tettek tavaly s azelőtt, ezért emelkedik évről- évre termésátlaguk az egyéni pa­rasztoké fölé. Az idén két mázsa gabonával többet takarítottak be egy holdról, mint az egyéniek. De az egyénileg gazdálkodók is kez­dik már alkalmazni azokat az el­járásokat, amelyek csökkenthetik az aszály-károkat s egy bizonyos határig növelhetik még a kispar- cellákon is a termést. Másodve­tésből például ezidáig 25 százalék­kal több van az egyénieknél, mint tavaly. Megkezdték a trágyahor­dást is, körülbelül 250 holdon már kiteregették a trágyát. A nyári mélyszántást 150 holdon végezték el. Nem olyan faldöngető eredmé­nyek ezek, de más példák mellett jelzik azt, hogy mind nagyobb területen érvényesül Dobozon is a ta nagyzási hóbort. Maholnap a Földet lövik ki a naprendszer­ből. Tyűh! Az lenne az igazi szenzáció! Tízmillió példánnyal ugranának lapjaim! — Dehát technika az kérem, amit a vörö­sök csinálnak? Egyre nagyobbat gyártani egyre magasabbra és messzebbre jutni, az is valami? Majd mi jenkik megmutatjuk, a világnak, hogy nem a növeke­dés, hanem a zsugorodás a hala­dás igazi iránya. Betyárul ki­babrálunk az oroszokkal! Csak nőjenek, mi összemegyünk! Igaz, hogy az ilyesmi nem gye­rekjáték. Egyre kisebb eredmé­nyeinkhez egyre nagyobb térsé­gek kellenek ám! Ezért terpesz­kedünk, támaszpontoskodunk. Ugye világos — mármint ne­künk, az amerikai évszázad da­cos hordozóinak. Ez irányban határozott lépéseket tettünk és teszünk állandóan, mint példá­ul most a Közel-Keleten is. .4 zsugorodáshoz óriási életteret teremtünk. — Hogy Hitler is beszélt élettérről? De jó ember, az egészen más. ő belebukott, mi pedig hogyis mondjam, szó­val nekünk a „célparány“ meg­valósítása a célunk! Hogy mi is az a „célparány”? Politikai, gazdasági és technikai távlata­ink legtökéletesebb megfogsU mazása! Ha-ha-ha!... Sejtel­mük sincs azoknak ott a Kreml­ben, hogy miben is sántikálunk! Míg ők egyre nagyobb arányok­ban szputnyikoznak, mi egyre kisebben. Ma már tízkilós mű­hold helyett két-, sőt másfél ki­lósat is képesek vagyunk fellő­ni, feltéve, ha. nincs napfoltte­vékenység. A szovjet csak lövöl­dözzön kutyákat, embereket, vagy akár egész várost az űr­be, saját vesztébe rohan, mert mind több anyagot és erőt hasz­nálva fel, végülis önmagát e- mészti el. Nálunk viszont ahány kilövés, annyi erő és anyagmeg­takarítás! Például nemrég lőt­tük fel egerünket, a Vikit. De ez csak a kezdet! A Viki egér repítését rövidesen újabb kö­veti. Egyes szakértőink a kísér­lethez olyan vérmes reményeket fűznek, mint trösztjeink a közel- keleti olajhoz. — Na persze tu­dósaink és technikusaink köré­ben is akadnak szép számmal, a- kik arról fecsegnek, hogy az a- merikai technikával messzebb lehetnénk. Olyan vakmerő is a- kad, aki egyenesen arra uszít, hogy fogjunk össze az oroszok­kal! De mi lenne az amerikai évszázadból — te jó égi — ha atomszakértők és mérnökök szabnák meg a maguk tenniva­lóit! Értenek is ök a dollár-po­litikához..." Új Rezső modern agrotechnika. Mik ezek a más példák? Meglepően magas termésátlagot értek el az aprómagvak termesz­tésében. A vöröshexe és lucerna holdanként 2,5—3 mázsa magter­mést adott. Azt tették vele, amit azelőtt sosem tettek: leporozták: Kezdenek rájönni, hogy az ilyen apró dolgok milyen hasznosak. Egy holdra 25 kiló por elegendő. Ez cca 200 forint. „Sok" ez, ha a zsebből kell kihúzni, de még több összeg az, amit ennek az árán a gazdasági év végén bele le­het tenni a másik zsebbe. A poro­zás megduplázta Dobozon is a magtermést. S ha arra gondolunk, hogy egy mázsa lucernamag há­romezer forint, láthatjuk: tizen­ötszörösen térült meg a por ára. — Azt mondják, hogy a kötött földre nem szívesen jönnek a traktorosok — véli Bézsi Mihály. — Az én földemre szívesen jön­nek, minden évben ők munkál­ják. De meg is látszik ez a ter­mésén. Ezen az őszön már nemcsak egv-két egyénileg gazdálkodónak szántanak a traktorok. Eddig két gépi társulás alakult huszonkét gazda összefogásával. Ez az eredmény arra késztette az állandó bizottságot, hogy az őszi talajmunkák jobb és gyorsabb el­végzésére újabb gépi társulások létrejöttét előmozdítsa. Elhatároz­ták, hogy ennek érdekében dűlőn­ként! megbeszéléseket tartanak a gazdákkal, amelyeken a gépi társulásban már résztvevők el­mondják. milyen előnyökhöz jut­nak az erőgépek kölcsonvételével. A doboziak kulturáltabbá akarják tenni a gazdálkodást. Ezért kez­deményezték — s ezt meghall­gatta és meg is szervezi a helyi tanács —, hogy ezüstkalászos tan­folyam induljon a községben, a- melyen mezőgazdasági szakembe­rek tartsanak előadásokat. Az ál­landó bizottság tagjai kiszámítot­ták, hogy ha mindenki olyan ta­lajelőkészítést végezne, úgy alkal­maznák a termésfokozó eljáráso­kat, mint T. Nagy András, akkor községi viszonylatban 30—35 szá­zalékkal növekedne mind a kalá­szosok, mind a kapások termése. Ezért pedig érdemes kulturál­tabbá tenni a gazdálkodást. (v. d.) Elgondolkoztató számok Különös varázsa van a szá­moknak, mert vagy jó, vagy rossz érzést váltanak ki belő­lünk. Hiába is próbálnánk az­zal áltatni magunkat, hogy ez valamiféle mesebeszéd. Egy statisztikai kimutatás ke­rült kezünkbe. Abban olvastuk a következőket: „A balesetek száma megyei viszonylatban e- melkedett. 1951 első félévében megyénkben üzemi baleset mi­att 5162 munkanap kiesés volt és négy halálos baleset fordult elő." E számok bizonyára rossz hatást váltanak ki mindenkiből. Ez természetes. De nézzük to­vább a jelentést: „1958 hasonló időszakában pedig 5867 munka­nap esett ki baleset miatt a termelésből. Ebben az időszak" ban 6 halálos baleset volt.” E- zefc a számok — valljuk be —» szinte fejbevernek bennünket. Az derül ki az adatokból, hogy bizony ennek fele sem tréfa. £s ha ovább olvassuk a jelentést, akkor azt is megtudjuk, hogy nem is fejezi ki teljesen a hely­zetet. mert hiányzanak belőle a MÁV, a posta, a DÁV, a kis­ipari szövetkezet és a megyében dolgozó idegen vállalatok bal­eseti számadatai. A helyzet egy cseppet sem megnyugtató, mert egyedül csak a textiles szakmában csökkent az említett időszakban a balese­tek száma. Ugyanakkor a me­zőgazdaságban felfelé ívelt a grafikon. Az 1951 első félévi 139 nagyobb balesettel szemben az idén az év első felében 168 dol­gozót ért súlyosabb baleset s a munkából kiesett napok száma személyenkét átlag 25 nap volt. A mezőgazdaságban az említett időszakban három halálos bal­eset fordult el&.av. .„„-..a. Nézzük meg egy kicsit az adatokat, ügy is, hogy kiket ter­hel a felelősség. Egy szőval vá­laszolhatunk: mindannyiunkat. A munkásokat, mert körükben még mindig elég laza a baleset- elhárítási fegyelem. A védőesz­közöket nem szívesen használ­ják. A gazdasági és műszaki ve­zetők felelőssége sem kevesebb, hiszen sokan elnézőek, eltűrik, hogy a munkások védőeszközök nélkül dolgozzanak. Elnézik a mulasztást, ennek oka, hogy gyakran ők sem ismerik kellő­képpen a rendszabályokat, uta­sításokat, tehát ök is tájékozat­lanok. így nem csoda, hogy nem is követelik meg a munkások­tól a rendszabályok betartását. Hiba az is, hogy még mindig kevés a baleseteket követő fe­lelősségre vonás. Pedig ez rá­döbbentené a mulasztókat, hogy gondosabban kell ügyelniük, na­gyobb felelősséget kell érezniük a munkásokért. A baleseti jegy­zőkönyvek szinte mindenkor a véletlennek, a dolgozó hibájául róják fel a balesetet. Talán nem lenne erőnk, hagy többet tegyünk a munkások ér­dekében? De mennyire, hogy van. Csak ezt a feladatot — mondjuk meg őszintén — kissé mellékesnek tekintik nagyon sokan. Helytelen ez az érdek­telenség, különösképpen most, amikor a munkásoké a hatalom. Önmagunk ellen vétünk, ma­gunkat károsítjuk meg, ha el­nézőek vagyunk, s ha nem vi­gyázunk a dolgozók életére, egészségére. Az lenne a helyes, ha merészen szembenéznénk ez­zel az áldatlan helyzettel, ami a számokból félreérthetetlenül kiderül. Jó lenne, ha közösen próbálnánk gátat vetni a bal­eseteknek. Ehhez pedig csak egy kis {g^tefszeretet, az eddiginél nagyobb felelősségérzet és több körültekintés szükséges. (P. P.) Új mezőgazdasági gépekkel kísérleteznek A Mezőgép Kísérleti Intézet munkatársai új mezőgazdasági gépekkel végeznek kísérleteket, e- zenkívül különböző műszaki eljá­rások bevezetésével tökéletesítik a már meglévő gépeket. A dolgozó parasztság munká­jának megkönnyítését szolgálja az aprómag-csépiőgép, amelynek A TECHNIKA ERDEKESSEGEI Televíziós készülék félvezetőkkel A legújabb típusú szovjet televíziós vevőkészülék sokkal ki­sebb és 6 kilóval könnyebb, mint a régiek. A készülék a képcső- vön kívül egyetlen csövet sem tartalmaz, hanem csak félvezetőket. Míg az eddigi legkorszerűbb vevő működtetéséhez körülbelül 100 watt szükséges, addig az új, félvezetős készülék mindössze 12 wat­tal működik. Az új készülék sokkal üzembiztosabb, mint az eddi­giek, hiszen a félvezetők tízszer olyan tartósak, mint a régebbi rá­diócsövek. Az új készülék energiaellátásához 12 voltos akkumulátor is ele­gendő. A képcső 180 milliméter átmérőjű. „Szputnyik" az országúton A Német Demokratikus Köztársaságban nemrégen Szputnyik néven új típusú, rendkívül könnyű személygépkocsik árusítását kezdték meg. A „Szputnyikok” gyártásában a lehető legnagyobb mértékben használtak fel műanyagokat. Ebből készült a gépkocsi karosszériájának legnagyobb része. A 18 lóerős, 500 köbcentiméte­res motor 350 fordulatot tesz percenként. Üzemanyaga benzin és olaj keveréke, 100 kilométerenként 6 litert fogyaszt. A japán Eiffel-torony Tokióban a párizsi Eiffel-torony mintájára tornyot építenek, a- mely 333 méter magas lesz, tehát túlszárnyalja mintaképét. Száz­húsz és kétszázharminc méter magasságban kilátóteraszokat létesí­tenek rajta, ahonnan a látogatók élvezhetik az eléjük táruló pano­rámát. Két házasulandó pár a napokban bejelentette, hogy esküvőjét a torony második emeletén kívánja megünnepelni. A torony csúcsa televíziós antennául szolgál. most készítették el a prototípusát. Elkészült az egysoros kukorica betakarítógép is, amely Zetorra szerelhető. Az új géptípust az őszi kukoricabetakarításnál pró­bálják ki. Kertészetekben, terme" lőszövetkezetekben hasznosnak ígérkezik a „Törpe 7” típusú hét lóerős traktor, amelyhez szállító­kocsit is szerkesztettek. A trak­torhoz ekét, fűkaszát és kultivá* tort lehet csatolni, ezenkívül al­kalmazni lehet talajmarónak is. Cjszerú konstrukció a magszárító gép, amellyel 5—6 százalékkal tudják csökkenteni a magvk ned­vességét. ■ O ■ Pásztortalálkozói rendeznek a Hortobágyon A régi hortobágyi hidi-vásárok nemcsak arról voltak ismertek* hogy ilyenkor ezerszámra cserélt gazdát a jószág. Ez alkalommal találkoztak a végeláthatatlan pusztán tanyázó juhászok, gulyád sok, csikósok is. Az emlékezetes találkozót az idén újra megrende­zik szeptember elején, a Horto­bágy közepén, a csárdánál. Mész- sze környékről meghívják erre a pásztorembereket. A csikósok e- redeti viseletben érkeznek majd* s legszebb lovaikkal a kilehclyu- kú hid előtt mutatják be ügyessé­güket, bátorságukat. Este a csár­dában csikós-bál lesz, Burai Zsiga cigányzenekara muzsikál.

Next

/
Thumbnails
Contents