Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 10.. vasárnap Az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülése Mint a Reuter jelenti, az ENSZ közgyűlés rendkívüli ü- Jésszaka pénteken este megkezdte vitáját a közép-keleti helyzetről. Sir Leslie Munro újzélandi küldött mint elnök, megnyitotta az ülést és felszólított arra, hogy „szenvedélymentesen és tárgyilagosan vizsgálják meg a jelenlegi feszültség okait". Elsőként Szoboljev, a Szovjetunió küldötte kért szót, s arra kérte a közgyűlést, hogy tegyen lépéseket a Libanonban állomásozó amerikai és Jordániában állomásozó angol csapatok haladéktalan kivonására. Szoboljev azt hangoztatta, a Szovjetunió reméli, hogy a közgyűlés enyhíti a feszültséget, megszilárdítja a békét és véget vet az új világháború fenyegető veszélyének. A közgyűlésnek el kell érnie, hogy „azonnal és maradéktalanul végetérjen a fegyveres intervenció Közel- és Közép-Keleten, meg kell kísérelnie olyan körülményeket kialakítani, amelyek között ennek a vidéknek az országai megszabadulnak az idegen intervenciótól.* A Biztonsági Tanács jelenlegi összetétele miatt képtelen hatékony lépéseket tenni ezen a vidéken a háborús veszély elhárítására. „Az agressziót csírájában el kell fojtani, a békének győzedelmeskednie kell’* —* mondotta Szoboljev. Ezután Cabot Lodge, az Egyesült Államok küldötte szólalt fél. Kijelentette, „sajnálatos’’, bogy a Szovjetunió „az^ Egyesült Államok kormánya ellen intézett támadásokkal kezdte a dolgot'’. Cabot Lodge azt állította .hogy az Egyesült Államok világosan kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy kivonja csapatait Libanonból, „amint a libanoni kormány kéri a kivonást, vagy amint az Egyesült Államok biztosítani tudja Libanon függetlenségét'’. A továbbiakban kijelentette: „Reméljük, hogy a közgyűlés kosntruk- tív módon óhajt foglalkozni az ezzel kapcsolatos alapvető és széles problémákkal, s nem elégszik meg átmeneti Intézkedésekkel.” LOgde felszólalása után Kani- marskjöld főtitkár nyilatkozatban hívta fel a küldötteket, hogy „tartsák tiszteletben és fogadják megértéssel" az arab népek problémáit és megvalósítását a világnak ezen a részén, ha ez a tiszteletbeli tartás és ez a megértés általánosan megnyilvánulna, s a megnyugtatná az ottani népeket, hogy sorsukat olyan módon alakíthatják, amely legjobban megfelel minden egyes ottani nemzet és az egész terület érdekeinek" — mondta a főtitkár. A továbbiakban a közgyűlés megállapodott abban, hogy az ülésen csak egyetlen pontot vitatnak meg, azt a kérdést, a- mellyel csütörtökön a Biztonsági Tanács foglalkozott. A napirendet ennek megfelelően fogadták el. Munro azt javasolta, hogy a lényegbevágó vitát jövő szerdán kezdjék.. Ezután a közgyűlést jövő hét szerdáig elnapolták. A Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma pénteken az esti órákban nyilatkozatot adott ót a sajtónak, amely egyebek közt a következőket tartalmazza — A Kínai Népköztársaság kormánya teljes mértékben támogat---------------•--------------V alószínűleg Dulles képviseli majd az Egyesült Államokat a közgyűlés szerdai ülésén Diplomáciai körök szerint valószínűleg Dulles külügyminiszter vezeti majd az Egyesült Államok küldöttségét az ENSZ szerdai közgyűlésén. Washingtonban általában arra számítanak, hogy egy napra Eisenhower is New Yorkba látogat. •**----------A mer szaud-arábiai tárgyalásai Mekka. (DPA) Amemak, az E- gyesült Arab Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének szaud- arábiai tárgyalásairól kiadott hivatalos közlemény szerint a miniszter „fontos megbeszéléseket“ folytatott Szaud királlyal és más személyiségekkel. A megbeszélések célja a két ország közötti kapcsolatok légkörének megjavítása, valamint szorosabb, „tesvéribb és barátibb kapcsolatok” kialakítása, valamint közös érdekű és az arab népek biztonságát szolgáló ügyekről tanácskoztak. ja a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy az ENSZ 'közgyűlésének rendkívüli ülése vitassa meg az amerikai csapatok Libanonból és az angol csapatok Jordániából való haladéktalan kivonásának kérdését. A nyilatkozat megállapítja, hogy minden békeszerető országnak meg kell tennie minden lehetőt avégett, hogy az Egyesült Államokat és Angliát rákényszerítse: haladéktalanul vonják ki agresz- szív csapataikat Libanonból és Jordániából, hogy helyreálljon a közel- és közép-keleti béke. Husszein király amerikai csapatokat kér Az A1 Ahbar című lap jelentése szerint Husszein király kérte az Egyesült Államokat, hogy küldjön megszálló csapatokat Jordániába. A király Murphy útján juttatta el kérését Eisenhower elnökhöz. A lap szerint Husszein király közölte az angol parancsnoksággal is, hogy kevesli a Jordániában tartózkodó angol katonaságot, és kérte, hogy küldjenek az országba újabb erősítéseket. Az A1 Ahbar azt írja, hogy az angol kormány elhatározta: sürgősen újabb csapatokat küld Jordániába. Ezek a csapatok már meg is érkeztek Akaba kikötőjébe. Innen repülőgépen mennek tovább Ammanba. Egyidejűleg tovább folyik az angol csapatszállítás Ammanba Ciprus szigetéről légi úton, Izrael területe felett. A nagy alkalom A csúcstalálkozó körül hetek óta kavargó vitában, melyet a békéért szorongó emberiség napjaink feszültséggel terhes légkörében égő reménységgel és sóvár- gó várakozással kísér: ú.j fejezetet nyitott a Szovjetunió válasza a nyugati hatalmakhoz. Kétségtelen, Hrus- csovnak Eisenhowerhez intézett üzenete változott helyzetet teremtett. Aki azonban figyelemmel kísérte az elmúlt hetek eseményeit, annak számára nem jelentett váratlan fordulatot, hogy a Szovjetunió újból az ENSZ közgyűlésének összehívását követeli a válsággal fenyegető közép-keleti helyzet megoldására. Tekintsük át az események alakulását a nyugati hatalmak libanoni és jordániai intervenciójától napjainkig és egyszerre világossá válik, hogy a szovjet kormány lépése logikus, magától értetődő s természetes következménye annak a huzavonának, időhúzó taktikának, kétszínű játéknak, mellyel a nyugatiak angolna módjára igyekeztek kisiklani a kérdések tisztázása, a békés megoldást jelentő csúcstalálkozó elől. Mikor az angol és amerikai beavatkozás Közép-Keleten kirobbantotta a válságot a Szovjetunió rriár július lS-áh, a nyugati agressziót követő első napokban javaslatot tett az ENSZ közgyűlés haladéktalan összehívására. Ugyanakkor indítványozta a kormányfők tanácskozásának megvalósítását is. Néhány nap múlva összeült a Biztonsági Tanács, az ülésen azonban a kérdés lényegét belefullasztották egy terméketlen javaslathalmazba, majd bizonytalan időre elhalasztották a tanácskozást. Ekkor jelentette ki Szoboljev szovjet küldött, hogy ha a Biztonsági Tanács tovább halogatja az ügy érdemi tárgyalását, az ENSZ felsőbb szervéhez, a közgyűléshez kell fordulhia. Hangsúlyoznunk kell, hogy ekkor már napokkal előbb elhangzott a konkrét szovjet javaslat, hogy a négy nagyhatalom kormányfői, Nehru indiai miniszterelnök és Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára haladéktalanul üljenek össze, beszéljék meg a világbékét veszélyeztető közép-keleti probléma megoldásának módját. A nyugati hatalmak nem fogadták el a válság megoldásának Hruscsov ajánlotta módját. A legközvetlenebb, legreálisabb út, a kormányfői értekezlet helyett a Biztonsági Tanácson belül tartandó csúcsértekezletet Javasolták. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez a javaslat csak manőver részükről. Mikor ugyanis kínos meglepetésükre a szovjet kormány a háborús veszély halasztást nem tűrő elhárítása érdekében ezt a javaslatot is elfogadta, fordítottak a köpönyegen és most mér azt kívánták, hogy terjesszék a közép- keleti helyzet kérdését a Biztonsági Tanács rendes ülése elé, ahol az érdekelt közép-keleti államok és India képviselője nem rendelkezik szavazati joggal, mivel Irak kivételével egyikük sem tagja a Biztonsági Tanácsnak. Vagyis a legégetőbb probléma megoldását, a súlyos közép-keleti válság ügyét nem a kormányfőkre, hanem a Biztonsági Tanács állandó tagjaira bízták volna. Ez egyben azt jelentette, hoigy mivel a tanács többségében a NATO, SEATO és a bagdadi paktumhoz tartozó országok képviselőiből áll, az Egyesült Államok készséges szavazógépének kezébe kerültek volna ezek a világ sorsára, az emberiség békéjére döntően fontos kérdések. Az amerikai sajtó maga leplezte le például azt a fonák helyzetet, hogy a Biztonsági Tanácsban az USA felhasználhatja a csangkajsekista küldött szavazatát s annak vétójogával megakadályozhatja India részvételét a tanácskozásokon. A Biztonsági Tanács egyébként is eljátszotta már egyszer szerepét ebben az ügyben, amikor meggátolta a közép-keleti válság megoldását. Az a tény tehát, hogy a tanácsban az angol—amerikai agressziót olyan államok képviselői vizsgálták volna meg, amelyek maguk is tagjai háborús tömböknek s az amerikai politika szekértolói, eleve illuzórikussá tette a felvetett súlyos problémák megoldásának lehetőségét e szerv által. Kiderült azonban hamarosan, hogy a nyugati javaslat csak az Egyesült Államok és Anglia időhúzó taktikáját szolgálta. Míg ugyanis az Egyesült Államok egyrészről a közbevetett indítványaival a csúcstalálkozó kérdését halogatta másrészről Murphy külügyi államtitkár közép-keleti tárgyalásai által a békés megoldás szándékának látszatát igyekezett kelteni, addig egyre újabb fegyveres erők szálltak partra Libanonban, számtalan harcirepülőgép érkezett bombaterhével megrakottan a kiépített hídfőállásokra. Nagyarányú csapatösszevonások történtek. Mind olyan intézkedések, melyek egyáltalán nem támasztották alá a harsányan hangoztatott békés megoldásra törekvést, viszont annál inkább kimutatták, hogy mindezek csak az időnyerés érdekében hangzottak el nyugati részről. A közép-keleti rútság tehát olyan fázishoz érkezett, aAz Egyesült Államok fokozza katonai készülődését Tajvan körzetében Az Űj Kína Hírügynökség jelenti: Az amerikai imperialisták fokozzák háborús előkészületeiket Tajvan körzetében, hogy kiélezzék a nemzetközi helyzetet. Sajtójelentések szerint amerikai sugárhajtású repülőgépek egy fülöpszigeti támaszpontról Tajvan szigetére repültek. Augusztus 6- án a 13. légiflotta parancsnoka a Fülöp-szigetekről sürgősen Taj- penbe utazott, hogy tárgyalásokat folytasson az ottani amerikai flotta parancsnokával és a csangkajsekista klikk magasrangú katonai képviselőivel katonai összeesküvés előkészítése végett. Az Egyesült Államok katonai képviselői fokozzák tevékenységüket a csangkajsekista csapatok által elfoglalt szigeteken is. A tajvani amerikai helyőrség parancsnoka és helyettese egy héttel ezelőtt az egyik szigeten megszemlélte a csangkajsekista csapatokat. mikor sürgős cselekvés vált szükségessé a feszültség megszüntetése, az egyre növekvő háborús veszély elhárítása érdekében. A szovjet válasz ezért felújította a korábbi javaslatát az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására. Az ENSZ vezető szerve minden tekintetben alkalmasabb a közép-keleti helyzet kérdésének megvitatására a Biztonsági Tanácsnál, hiszen ebben a világ csaknem valamennyi állama részit vesz, tehát minden nép hangot adhat véleményének. Ez helyes és szükséges, hiszen az emberiség békéje minden nép közös ügye, annak megőrzése, a háborús tűzfészek megszüntetése, a v'eszé- lyes problémák békés úton való megoldása a világ minden népének egyaránt éTdeke. Ebben a teremtő vitában kialakulhat az a légkör is, melyben megvalósulhat a .szovjet diplomácia szívós, állhatatos békeoffenzivájának célja: a nagyhatalmak igazi csúcsértekezlete, melyről a Hruscsov-üzenet pillanatra sem mond le. Egyes nyugati sajtóorgánumok meghamisítva az üzenet valódi értelmét, azt hangoztatják, mintha a szovjet kor' mány elállt volna ettől a kezdeményezéstől. Ezzel szemben a valóság az, hogy az üzenet világosan kijelenti: továbbra is meg van győződve arról, hogy a legmagasabb szintű találkozó a szovjet ja- vaslat által indítványozott összetételben hozzásegít ahhoz, hogy a nagyhatalmak megtalálják a .hi' degháború felszámolásának és a háborús veszély elhárításának módját. Hruscsov elvtárs újból, ezúttal is hangsúlyozza: „Tegyünk meg minden szükségeset, hogy az a találkozó, amelyet valamennyi nép vár, ne húzódjék el a végtelenségig... Md készek va' gyünk bármikor részt venni egy ilyen találkozón.” Arra is utal az üzenet, hogy a kormányfőknek a problémák szélesebb körét kel' lene megvitatni-oki s döntendök kellene a háborús veszély tartós elhárításáról. A szovjet javaslat tehát egyenes folytatása annak a világ minden részén az egyszerű emberek milliói által mély együttérzéssel kísért békeharcnak, melynek legújabb megnyilvánulása volt a pekingi találkozó alkalmával Hruscsov és Mao Ce-tung kijelentése, ; hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság minden tőle telhetőt megtesz a nemzetközi feszültség enyhítésére és az új háború borzalmainak elhárítására: Az ENSZ közgyűlése előtt bizonyosra vehető, hogy a leleplezett agresszorok tovább folytatják manővereiket és a „közvetett agresz- szióról” szóló dajkamesékkel próbálják elterelni a figyelmet az egész világot veszélyeztető őrült terveikről. Átlátszó mesterkedéseik azonban nem állhatnak a békéit, nyugalmat óhajtó emberiség útjában. Nagy alkalmat kapott a békét áhitozó emberiség a most összehívott ENSZ közgyűléssel, hogy megszüntesse a közép-keleti lőporos hordó veszélyét, az odázó, halogató javaslatok helyett gyors intézkedésekkel teremtsen enyhülést a feszült nemzetközi légkörben. További tárgyalások útján pedig a nagyhatalmak közötti megegyezéssel elűzze az atomháború, az emberiség pusztulásának rémét és nyugalmat, biztonságot teremtsen a népek számára
