Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
1954. Augusztus 10., vasárnap B£K£S MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Sok kiváló vasutassal büszkélkedhetnek a me- zőhegyesiek. Bátran sorolhatjuk közéjük Kiss János forgalmi szolgálattevő főtisztet, aki lakatosból lett az állomás egyik legjobb dolgozója. Szolgálati ideje alatt sok-sok szerelvényt indít útnak. A személyvonatok 100 százalékát, a tehervonatok 98 százalékát menetrend szerint indítja. Szeretettel kös zön tjük a vasutas dolgozók mt Ma, a VIII. vasutasnapon az ország népe szeretettel emlékezik meg a közlekedés fáradhatatlan munkásairól, akik hőségben, hidegben, éjjel és nappal becsületesen látják el nehéz szolgálatukat. Megyénk vasutasai lelkesen, vasutasnapi műszakkal készültek az ünnepre. De már ezt megelőzően is úgy dolgoztak, hogy az ünnep, az idei vasutasnap — valóban ünnep legyen számukra. Sok nehéz feladatot oldottak meg, s ma eredményeikkel köszönthetik a vasutasnapot. Elismerés illeti a békéscsabai MÁV fűtőház dolgozóit, akik az első félévi eredmények alapján immár negyedszer nyelték el az élüzem címet. Ahány állomás, fűtőház, szolgálati ág, annyi eredmény hirdeti, hogy vasutasaink odaadó munkájára mindig számíthat a nép. A mai ünnepen szeretettel köszöntjük valamennyinket. * Barabás András, a békéscsabai MÁV fű- tőhSz kocsivizsgálójáról készült felvételünk a vonat biztonságát szolgáló fékpróba levezetése közben. Hányadik fékpróba ez már? Ennek a jóég a megmondhatója, hiszen Barabás András sok év óta dolgozik a vasútnál. Lendül a zászló, kezdődhet a tolatás. Marunák János, a mező- hegyesi állomás tolatásvezetője lelkiismeretesen látja el nehéz szolgálatát. Munkája mellett arra is jut ideje, hogy tapasztalatát a fiatal kollegáknak is átadja. Hack József 1942 óta dolgozik a vasútnál, jelenleg a békéscsa- Kőszáli Péter, a békéscsabai MÁV fűtőház mozdonyvezetője bai MÁV állomás vonali me- sok év óta biztos kézzel, higgadt fejjel és éber szemmel vezeti a netirányítója. Kiváló szolgála- mozdonyokat. Szolgálatát példásan látja el, ezért is tartják egyik leg- táért többször kapott kitünte- jobb mozdonyvezetőnek. tést. HARMINCNYOLC évi szolgálat jutalma INe késlekedjünk a nyári talajelőkészítéssel Kellemetlen érzés sokszor elhangzott szavakat, felhívásokat ismételni. S mégis ismételni kell évről-évre, egyre csodálkozób- ban az értetlenség láttán. A tarlóhántásról van szó. Nem csinálták akkor s;-m, amikor az ideje volt, s most sem, amikor van rá idő bőven. Főként az egyéniek közül nem igen. Csak azok szántják le a tarlót, akiif saját kárukon tanulták meg elmulasztásának következményeit. A többség még nem csinálja. Kifogást keres — mint például Szarvason is sokan. Azt mondják, minek felszántani a tarlót, úgyis csak begazosedik, s újra kell kezdeni az egészet. Hányszor magyarázták már a mezőgazdasági szakemberek, hogy a tarlóhántás egyik célja éppen a gyommagvak, s az' elhullt gabonaszemek kikeletése, hogy aztán nyári, vagy őszi mélyszántással aláforgasuk és elpusztítsuk. Mennyi időt takarít meg az, aki elmulasztja a tarlóhántást? Semennyit, hiszen tavaszai jóval több időt kell eltölteni a kapálással, gyomirtással, mint amennyit egy hold tarló felszántásával eltölt. De a tarlóhántás nemcsak hathatós gyomirtó módszer, hanem terméstnövelő hatása is van. Tar Lajos 9 holdas csor- vási dolgozó paraszt elmondta: saját magától jött rá a tarlóhántás előnyére. Tavaly egy hold búza tarlóját a keresztsor két oldalán azonnal leforgatta, majd két-három hét múlva a keresztsor helyét is. Ebbe a földbe tavasszal kukoricát vetett. Az első kapálás óta figyeli, hogy a keresztsor helyén sokkal alacsonyabb a kukorica. S ha már kisebb a szár, kisebbek lesznek rajta a csövek is. Tehát két- három heti késlekedés miatt néhány mázsa kukoricával kevesebbet takarít be. S mennyivel kevesebb lesz a termés azokon a földken, melyeken egyáltalán nem forgatták le a tarlót? Az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek nem azért bántják a tarlót, s nem azért szántatják meg jó mélyen a nyár folyamán a learatott kalászosok helyét, mert sok az üzemanyagjuk, illetve a gépállomásnak fizetendő pénzük, hanem azért, mert a nyári talajművelés sok haszonnal jár. Többek között a felszántott földet jól összeérleli a nap, s a kikelt gyom aláforgatva elpusztul, ‘továbbá a föld sokkal több nedvességet tud tárolni. Ez az esztendő bebizonyította a jó talajelőkészítés előnyét. Valamennyi kukorica-, cukorrá patábla „kikiabálja", hogy nyári, őszi mélyszántásba, vagy sekély tavaszi szántásba vetették* e. Az ország vezetői több ízben hangoztatták, hogy pusztán az ismert agrotechnikai módszerek mindegyikének alkalmazásával, több műtrágya nélkül is 2—3 mázsával növelhetnénk a növények termésátlagát. S kinek származna elsősorban haszna a többtermésből, ha nem a dolgozó parasztságnak. Elsősorban az ő javukat szolgálná, ha az ismert agrotechnikai módszerek mindegyikének alkalmazásával 10—11 mázsa búzát termelnének holdanként az eddigi 6—7 mázsa helyett, s ha holdanként nem 120—150 mázsa cukorrépát, hanem 200—250 mázsát takarítanánk be, mint a termelő- szőve; kezetek többsége. A termelőszövetkezetek és az egyéniek terméseredményei közötti különbségeknek megvan a magyarázata. A termelőszövetkezetek többsége megtárcsáz- tatta, vagy leforgattatta a tarló 90—95 százalékát. Az egyéniek viszont 25 százalékát, sem. A tsz-ek'ben javában halad már a nyári mélyszántás, az egyéniek területén pedig csak itt-ott. A tsz-ek szakszerűen kezelt, földdel letakart szarvasokból hordják a jó érett trágyát földjeikre. Az egyéniek udvarán viszont tyúk rúgja, eső és napsütés lúgozza a drága istállótrá- gyát. Ráadásul szerte a megyében — meg lehet győződni róla — a kihordott éretlen, szalmás trágya kupacokban veszti el az úgyis kevés hatóerejét. A termelőszövetkezetek hatalmas, felszántott földtábláit emlegetve, azt mondják azok az egyénileg dolgozó parasztok, a- kik még egy karcolást sem tettek a tarlójukon, hogy könnyű a tsz-eknek, mert az ő földjüket felszántja a gépállomás. De, ha megkérdezik tőlük, hogy miért nem veszik ők is igénybe a gépállomás gépjeit, azt mondják, hogy drága. De vajon mi BtCb'.cSilbb: szárítatlanul hagyni és ( megspórolni 160—170 forintot égj*' hold földön, vagy idejében felszántatni, s jövőre 2—3 mázsa terménnyel többet betakarítani? Az idén» vitathatatlanul bebizonyosodott, hogy nem az időjárás az elsődleges gazda, nem az időjárás befolyásolja elsősorban a termésátlagokat, hanem a földet művelő és a növényeket ápoló ember. Ismételten bebizonyosodott a „Ki mint vet, úgy arat” közmondás igazsága: Ki-ki annyi gabonát vitt és any- nyi kukoricát visz a padlására az idén, amennyinek a termését tavaly jó talajműveléssel, az idén jó növényápolással biztosította. Az idei, az azonos minőségű földeken is parcellánként változó terméseredményekből le kell vonja a tanulságot minden egyénileg dolgozó paraszt, s e tanulság szerint már most trágyázással, talajműveléssel igyekezzen bizosítani a jövőévi jó terméseredményeket. Azok, a- kik elhanyagolták a tarlóhántást, pótolják a kiesést nyári mélyszántással. Igaz, hogy ez fáradságos, vagy ha gépállomással végeztetik, akkor költséges, de a fáradságos és a ráfordított költség kétszeresen, vagy háromszorosan megtérül a termés- eredményekben. Csontos József, a békéscsabai MÁV fűtőház mozdonyműhelyének főművezetője 1920-ban kezdte meg pályafutását a vasútnál. Fiatalember volt, amikor mint vasesztergályos a fűtőházhoz került, s a vasúthoz kötötte életét. Harminc évig javítgatta Itt a „beteg" mozdonyokat, készítette a javításhoz a különféle alkatrészeket, 1950-ben az AK békéscsabai fűtőházhoz került főművezetői beosztásba. Itt hét és fél esztendőt „húzott le", majd utána ismét a nagy fűtőházba helyezték át. Örömmel jött ide, ahová több mint egy negyedévszázad sok munkás hétköznapjának emléke köti. Jó szakember, elismert vezető. így beszélnek róla beosztottjai és munkatársai. Neki is jelentős része van abban, hogy a fűtőháziak Idei eredményeikkel a napokban negyedszerer is elnyerték az éliizem címet. Kiváló munkásságáért tegnaíj/ szombaton kormánykitüntetést kapott. Ez is méltó bizonyítéka, hogy népi államunk értékeli a közlekedés fáradhatatlan dolgozóinak munkáját. Ebből az alkalomból mi Is szívből köszöntjük Csontos elvtársat, és kívánunk jó egészséget, sok sikert további munkájához. Húszgépes új baromfikeltető állomás épül Békéscsabán Rövid időn belül kijelölik Békéscsabán az új húszgépes baromfikeltető állomás helyét. A több mint hárommillió forint költséggel épülő keltető állomás előreláthatólag a vasút mentén, az állatkórház és az ÄFORT közelében épül. A terv szerint a jövő év végén már próbakeltetést végeznek az állomáson s 1960-baij, pedig teljes kapacitással dolgozik az egyre növekvő baromfitenyésztés! kedvből fakadó igények minél bőségesebb kielégítésére.
